Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-02-03 / 78. szám

4 VÁLASZTÁSI FÓRUM HÍRLAP, 1994. április 2—3., szombat—vasárnap Farkas Gabriella Dormándon Az MDF alelnöke, országgyű­lési képviselőjelöltje, dr. Farkas Gabriella április 5-én, kedden 18 órától Dormándon, a műve­lődési házban ismerteti prog­ramját. Választási gyűlés Egerszalókon Április 5-én, 18 órától válasz­tási gyűlésre kerül sor Egerszaló­kon, a művelődési házban. Be­szédet mond dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselő, bemu­tatkozik dr. Lassányi Ferenc, a KDNP képviselőjelöltje. Szegfű-est Horn Gyulával Április 7-én, csütörtökön, 17 órakor kezdődik Egerben a Ma­gyar Szocialista Párt Szegfű-est­je. A Kemény Ferenc Sportcsar­nokban a választási naggyűlés szónoka Horn Gyula pártelnök, akinek kíséretében lesz Markos György humorista is. Az est mű­sorában szerepel még a tamale- leszi Szűk Mátyás zenekar és az egri Kenguru akrobatikus tánc­csoport. Torgyán József Hevesen A Független Kisgazdapárt el­nöke, dr. Torgyán József április 7-én, csütörtökön Hevesen, a művelődési házban 18 órától tart választási nagygyűlést. Orbán is Egerben Április 9-10-én Egerben tart­ja ülését a Fidesz Országos Vá­lasztmánya. Ezen Orbán Viktor pártelnök mellett a Fiatal De­mokraták teljes vezérkara részt vesz. Fidesz­születésnap A fenti címet viseli az a sport­gála, amelyre április 10-én, va­sárnap kerül sor Egerben, a Ke­mény Ferenc Sportcsarnokban. A délután 2 órától este 11-ig tar­tó programban lesz discó, divat- bemutató és népszerű sztárok is fellépnek. A fővédnök Deutsch Tamás, az est egyik műsorveze­tője pedig dr. Sípos Péter a. Fidesz képviselőjelöltje. Függetlenekre is adhatók a voksok május 8-án Nyilvántartásba vétettek A választási bizottságokhoz beérkezett ajánlószelvények fel­dolgozása folyamatos. Megyénk hat választókörzetében újabb személyek — miután a rájuk leadott legalább 750 ajánlószelvény érvényességét megállapították — váltak hivatalosan képviselője­löltekké. Az ajánlószelvények gyűjtése még tart, hiszen azok be­nyújtására még április 8-án, 16 óráig van törvényes lehetőség. Á pártok jelöltjei mellett immár van több független képviselő- jelölt is, akikre majd a körzetben élők május 8-án szavazhatnak. A választási bizottságok az alábbi sorrendben vették nyilvántar­tásba — eddig — a képviselőjelölteket: 1. sz. választókörzet, Eger DR. VASAS JOACHIM (Munkáspárt) KORÓZS LAJOS (MSZP) SZÉKELY GÁBOR (SZDSZ) 2. sz. választókörzet, Pétervására IVÁDY BÉLA (FKGP) TÓTH ANDRASNÉ (Munkáspárt) POLGÁR IMRE (Agrárszövetség) DERECSKE! CSABA (MDF) CSOMÓS LÁSZLÓ (MSZP) DR. SZENDREY ANDRÁS (SZDSZ) ZSIDEIISTVÁNNÉ (független) DR. LASSÁNYI FERENC (KDNP) LŐJ JÓZSEF(MSZDP) 3. sz. választókörzet, Gyöngyös DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) KASZÁS GYÖRGY (Agrárszövetség) MORVÁI FERENC (FKGP) CSÉPE BÉLA (KDNP) DR. CSÉPE GYÖRGY (Vállalkozók Pártja) DÉR ISTVÁN (Munkáspárt) HIESZ GYÖRGY (MSZP) 4. sz. választókörzet, Hatvan NAGY GYULA (Fidesz) KUNYÓ VILMOS (Munkáspárt) KONSITS PÁL (Agrárszövetség) DR. CEGKA MIKLÓS (független) ÉRSEK ZSOLT (MSZP) KÁLLÓ ZOLTÁN (független) DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) DR. ÖRDÖGH ISTVÁN (FKGP) TÁBI ZOLTÁN (SZDSZ) BÉNYEI TAMÁS (NDSZ) SZINYEI ANDRÁS (KDNP) 5. sz. választókörzet, Heves DR. GYULAVÁRI ANDRÁS (Agrárszövetség) BESENYEI JÁNOS (Munkáspárt) PETI TAMÁS (EKGP) SZABÓ OTTÓ (NDSZ) 6. sz. választókörzet, Füzesabony HALÁSZ KÁROLY (Fidesz) BLAHÓ ISTVÁN (Munkáspárt) DR. SZABÓ JÁNOS (FKGP) DR. BERECZ JÓZSEF (NDSZ) DR. MOLNÁR JÁNOS (MSZP) DR. FARKAS GABRIELLA (MDF) DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ) Dr. Fass Géza, Heves megye főjegyzője érdeklődésünkre el­mondta, hogy a Területi Választási Bizottsághoz megyei listaállí­tási kérelem három párttól futott be eddig. A feltételeknek meg­felelően, a kérelem alapján a Munkáspárt, az Agrárszövetség és a Magyar Demokrata Fórum került nyilvántartásba vételre. A választási bizottsághoz már befutott az FKGP igénye, s ajelöltek adatbázisa alapján mihamarább várják — amennyiben kérik — a megyei listaállítás nyilvántartásba vételét a Fidesztől, az SZDSZ-től, az MSZP-től, az NDSZ-től, a KDNP-től... A Terü­leti Választási Bizottság a jövő héten kedden 8, csütörtökön 8, pénteken 16 órától ülésezik. Az ’56-os Szövetség választási állásfoglalása Az ’56-os magyar forradalom világtörténelmi igazságtétel nyi­tánya volt. Robbanása széttépte a diktatúrák hálóját, melyben a nemzet vergődött. Egy jogfosz­tott nép kimondta: elég volt! A forradalom bebizonyította, hogy nemzeti tudat, erkölcsi rend, a jog és az igazság azonos­sága nélkül nem létezhet tartó­san egyetlen nemzet sem. A ta­nulságot azonban nem vontuk le ebből még ma sem. Látjuk, mi történik, és mi készül. Ugyan­azok akarják elfoglalni a vezető posztokat, akik egyszer már csődbe vitték ezt az országot. A nemzet most is veszélyben van! Megrendült a törvény tekinté­lye, és nem is minden ok nélkül. A jog és az igazság nap mint nap ellentmondásba kerül egymás­sal. Tanúi vagyunk illetékesek olyan vélekedéseinek, hogy va­lamely nyilvánvalóan gyalázatos eljárás „nem etikus” ugyan, — de jogszerű. A szemünk láttára fo­lyik az államvagyon, a nemzet tulajdonának kiajánlása. Nem­egyszer magyar pénzen, áron alul felvásárolt kárpótlási jegye­kért, amelyet fizetőeszközként két-háromszoros értékben szá­molnak el. Ez bizony nem egyéb, mint a társadalom cinikus arcul- csapása. Vagy kinek nem szúr szemet a privatizáció során nyil­vánosságra került korrupciók sokasága. Vagy az igazságtalan adótörvények, amelyek a kisem­bereket sújtják, az ügyeskedők­nek egérutat biztosítanak, vagy éppenséggel csalásra ösztönöz­nek. Sajnos, hasonló jelenségek figyelhetők meg egyik-másik szociális látszatintézkedésben is. Az új Parlamentnek meg kell szüntetnie ezeket a visszásságo­kat és becstelenségeket. És ez a választás adja meg ehhez a jogot és a felhatalmazást. Meg kell állí­tani a nemzetellenes rombolást. A nemzeti vagyon kiárusításá­nak értelmi szerzőit a legmaga­sabb régiókban is le kell leplezni. A gazdasági bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorá­val és halogatás nélkül kell bün­tetni. A szabadságharc eltipróit és zsoldosaikat végre bíróság elé kell állítani. Mindenekfelett jog­szerűen, de most már igazságo­san is. Az államhatalmat senki ne használhassa önkényeskedésre. El kell érni, hogy a hatalom is minden szinten ellenőrizhető le­gyen. Halaszthatatlan és égetően fontos feladat a nemzet kulturá­lis felemelése, hagyományaink megőrzése, történelmi-nemzeti tudatunk ápolása. Az oktatás nem csupán ismeretszerzés és gépies információhalmaz, ha­nem a jellemre és értelemre egy­formán ható program, a szemé­lyiséget formáló erő. Neveletlen, tudatlan és erőszakos emberek­től nem várhatunk sokat. Jól ne­velt és kulturált személyiségek­nek kell meghatároznia döntően egy nemzet arculatát, nem pedig léhűtőknek és ingyenélőknek. Az ’56-os Szövetség elvárása az űj választásoktól: Tiszta demokrácia, igazságos társadalmi rend — ügyeskedés helyett. A munka mindenekfeletti megbecsülése, — „jogszerű” harácsolás helyett. Tisztesség a közéletben, — egymásra kacsintó ér­dekegyeztetések helyett. Egymás iránti türelem, megbecsülés és köteles­ségtudat, — liberálisnak álcázott pöffeszkedés he­lyett. A keresztény értékek vállalása és érvényesítése. Nem hivalkodásból és haszonszerzésből kívá­nunk képviselethez jutni. Elhivatottságunk és élet­tapasztalatunk alapján azonban szilárdan kijelent­hetjük, hogy akár a Parlamenten belül, akár azon kívül, minden körülmények között a nemzet érde­kében fogunk munkálkodni. Ajánlási (kopogtató) szelvényükkel még támo­gathatják április 8-ig jelölésünket. A jó Isten segítse Nemzetünket a megújhodás­ban és felemelkedésben! Mindannyiuknak kellemes húsvéti ünnepeket! Az ’56-os Szövetség Helyi Szervezete Dr. Tóth Ferenc elnök Fodor Gábor: „Az SZDSZ legyen az űj kormány magva!” Mostanában gyakran megfor­dul Heves megyében, különösen Gyöngyösön és környékén Fo­dor Gábor, ami persze nem vé­letlen, hiszen ő az SZDSZ me­gyei listájának vezetője, a gyön­gyösi választókerületben pedig egyéni képviselőjelölt. A napok­ban egyik választási gyűlése előtt kértünk tőle interjút. — Ön szerint melyik a legfon­tosabb része az SZDSZ prog­ramjának? Melyik az a rész, ami leginkább megfoghatja a válasz­tókat? — Ez egy nagyon alaposan ki­érlelt program, hosszú munka eredménye. Én első helyre a gaz­daságpolitikát tenném, ami sze­rintem igen fontos, s az a tapasz­talat, hogy az emberek számára a legégetőbb kérdésekre ad vá­laszt. Másfelől az oktatáspoliti­kát is ide sorolnám, és minden­képp nagyon fontosnak tartom még az olyan programrészeket, amelyek egyéb területekkel fog­lalkoznak. A mezőgazdaságit például, ami persze a gazdaság- politikához kapcsolódik, de úgy vélem, nagyon jó és nagyon ér­dekes. Ilyennek tartom aztán a környezetvédelmet, a szociálpo­litikát, az egészségügyet. Am a-két legfőbb, mint említettem, a gazdaságpolitika és az oktatás. — Ön annak idején a Parla­ment emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának volt az elnöke. Ezen a téren mit kínál a szabad demokrata-program? — Természetesen kisebbségi programmal is rendelkezünk, s ez szerintem egy átgondolt, az el­múlt évek tapasztalatain nyugvó kisebbségi politika. Két részben fogalmazza meg az elképzelése­ket: egyfelől a határokon belül, magyar földön élő kisebbségek­kel, másfelől pedig a határon túli magyarsággal kapcsolatosan. Az előbbi esetben alapvetően abból indul ki, hogy történtek ugyan előrelépések az elmúlt időszak­ban, de vannak olyan mulasztá­sok is, amiket pótolni kell. Gon­dolok itt a kisebbségek parla­menti képviseletére, a kisebbsé­gek parlamenti szószólójának megválasztására, a kisebbségi önkormányzatok tényleges lét­rehozására. Ezeken van a hang- ,súly. Az SZDSZ egy nagyon ha­tározott kisebbségvédelmi poli­tika mellett foglal állást. A hatá­ron túli magyarsággal, s szerve­zeteikkel szoros kapcsolatok, re­gionális kapcsolatok kialakításá­ra kell törekednünk. — Szép mezőny gyűlt össze a gyöngyösi választókerületben, hiszen Fodor Gábor mellett ott indulpéldáula KDNPfrakcióve­Fodor Gábor második az SZDSZ országos listáján zetője, Csépe Béla, s az FKGP színeiben Morvái Ferenc, az is­mert vállalkozó is. Tart tőlük? Milyen eredményre számít? — Bízom abban, hogy ez egy tisztességes választás lesz, egy fa­ir küzdelem. Nagyon nagy illet­lenségnek tartanám, ha én most elemezném vagy minősíteném választási ellenfeleimet. Szóval, hiszem, hogy korrekt lesz a küz­delem, s az emberek, a gyöngyösi választópolgárok teljesen ki­egyensúlyozottan és nyugodtan tudnak majd dönteni a jelöltek között. — Köztudott, hogy Ön koráb­ban a Fideszben politizált, s on­nan érkezett az SZDSZ-be. Ha az első forduló után úgy alakul, létrejöhet az együttműködés Gyöngyösön az. SZDSZ és a Fi­desz között? Érvényt lehet sze­rezni a liberális pártok választási megállapodásának ? — Biztos vagyok benne. Min­den probléma ellenére, ami fel­merült annak idején. Amellett, hogy különböző politizálási stí­lust, politikai értékeket képvise­lünk, végül is liberális tőről fakad mindkét párt. Tehát szerintem az együttműködéssel nem lesz gond. — Ön az SZDSZ Heves me­gyei listájának vezetője, s egyben az országos lista második helye­zettje. A gyöngyösi latolgatás után most arra lennék kíváncsi: mit vár a pártjától a megyében, illetve az országban? — Bízom benne, hogy a me­gyében nagyon jól szerepel majd az SZDSZ, hiszen mindenkép­pen az első helyért kell ringbe szállnia. Nyilván lesz mellettünk néhány párt, amelyik joggal küzd ezért a pozícióért: ide soro­lom az MSZP-t és a KDNP-t. Ezen túl remélhetőleg országo­san is az első helyért küzdők kö­zött lesz a Szabad Demokraták Szövetsége. Nagyon remélem, hogy a liberális blokk, a polgári blokk képes lesz a legtöbb szava­zatot megszerezni a választáson. — Az SZDSZ vezetői részéről többször elhangzott: ez egy nyi­tottpárt, a demokratikus erőkkel kész az együttműküdésre, adott esetben a koalícióra. Mely politi­kai szervezetek azok, amelyekkel ez a koalíció nem képzelhető el? Melyek a nem demokratikus erők? — A szélsőséges politikai erőkről van itt szó. Kifejezetten olyan típusú szélsőséges erőkről, amelyek Magyarország bezárkó­zását, egyfajta provincializmust hirdetnek, emberek, embercso­portok ellen lépnek fel agresszí­ven, diktatórikus, fasisztoid vagy szélsőségesen kommunista néze­teket vallanak. Ilyen erőkkel te­hát semmiféleképpen nem kívá­nunk együttműködni. Példaként említhetem a Magyar Igazság és Élet Pártját, vagy a Munkáspár­tot. És van még persze számos kisebb-nagyobb csoportosulás a szélsőjobb-oldalon. — Fodor Gábor milyen össze­tételű kormányt vélne kívánatos­nak? — Az embernek természete­sen van egy ideálja, amiért pró­bál küzdeni, s reméli, hogy a rea­litást lehet hozzá közelíteni. Én azt szeretném, ha egy olyan kor­mánykoalíciójönne létre, amely­nek a magvát, a súlyát az SZDSZ adja, s a liberális együttműködés pártjai. Egy kormánynak ugyan­akkor nyitottnak kell lennie jobb- és baloldali irányban is a józan politikai erők iránt. Én egy nagyon széles együttműködésen alapuló kormányt szeretnék 1994 májusa után. — Egyre-másra jönnek az ér­tesítések a választási bizottsá­goktól, hogy ez vagy az a jelölt megszerezte és le is adta a szüksé­ges számú ajánlási szelványt, te­hát hivatalosan is jelöltté vált. Hogy áll ezzel az SZDSZ? Már­mint országos szinten, hiszen az ismeretes, hogy Ónn ek korán ösz- szegyűlt a kellő mennyiség. — Bevallom, nem tudok nap­rakész adatot mondani, de egy héttel ezelőtt, amikor érdeklőd­tem erről, azt mondták, hogy 10- 15 olyan választókerület van, ahol még nincs elég ajánlócédu­la. Egyébként azt tapasztalom — és ez is hozzátartozik a dologhoz —, hogy most minden pártnak sokkal nagyobb erőfeszítésébe került megszerezni ezeket a cé­dulákat, mint anno 1990-ben. Rénes Marcell Dörnbach Alajos: „Korszerűsíteni kell a kormányzati struktúrát” Nem híve a harsány megnyilatkozásoknak és a hangzatos frázisok­nak. A napi politikai csaták talán legelegánsabb vívója: nem szúr érvénytelen felületre, s bemondja, ha nála a találat. Á galambősz haj lehet családi örökség, de nehéz életszakaszok emléke is. Mert aligha lehetett könnyű annak idején a hatalommal szembeszegülök mellé állni és eleve hátrányos helyzetben is vállalni jogi védelmü­ket. Dörnbach Alajosról (58) talán még szőkébb munkatársi kör­nyezete sem tudja, hogy a Kádár-érában hányszor és milyen perek­ben lépett föl jogi tanácsadóként, védőügyvédként az akkori ellen­zék mellett. A Parlament alelnökeként vált országosan ismert politikus­sá — ő pedig a Ház belső életé­nek, a törvényhozás munkájá­nak avatott ismerőjévé. Az Sza­bad Demokraták Szövetségének jeles személyisége. Dombach Alajos szerint na­gyon fontos volna az elmúlt há­rom és fél négy év tanúlságait ké­sedelem nélkül levonni. — Például azt, hogy az ország nem tud olyan drága államot el­viselni, mint a mostani. 90 óta annyi párhuzamos és felesleges intézmény született, amennyit nem lehet fenntartani. Az új par­lamenti ciklus egyik legelső tör­vényhozó aktusaként feltétlenül korszerűsíteni kell a kormányza­ti struktúrát. Ostobaság volna valamiféle nagytakarítást kezde­ményezni, s a közszolgálati szfé­rában állandósítani a bizonyta­lanságot. Elég nagy baj, hogy a jelenlegi koalíció személyi politi­kájávalszinte rákényszeríti a kö­vetkező koalíciót arra, hogy bi­zonyos politikai tisztségekben váltást hajtson végre. A közigaz­gatási posztok például ma már inkább politikai-komisszári, mint közigazgatási funkciók... A mostani ciklus súlyos nega­tívumaként emh'ti, hogy a kor­mány ugyan intézményesen sta­bil, valójában gyönge volt: nem állt mögötte egységes parlamenti többség, a koalíción belül erő­sebb ellenzéki törekvések voltak jelen, mint a „hivatalos” ellen­zékben. Elsőrendű érdeke az or­szágnak, hogy az új ciklusban erős kormánya legyen. — Ha egy jótündér teljesítené a következő parlamentre vonat­kozó három kívánságát, mit kér­ne? — Elsőként azt, hogy politi­kailag érettebb, kiszámíthatóbb, szakmailag kvalifikáltabb, tehát minőségileg jobb összetételű képviselők alkossák az Ország- gyűlést. Biztos, hogy ez teljesülni is fog, hiszen 90-ben sokan kez­dő amatőrként kerültünk be a Parlamentbe. Most pedig — saját pártomnál látom — jobbnál jobb jelöltek vetélkedtek már a jelölt­ségért is. — Másodikként, hogy mi­előbb megreformált házszabá­lyok szerint működhessen a tör­vényhozás. Igaz, a legkorszerűbb parlamenti működési szabályzat sem old meg minden konfliktust, de jóval gördülékenyebbé és ki­vált hatékonyabbá teheti az Or­szággyűlés munkáját. — Végül harmadik remé­nyem és kívánságom, hogy a mostaninál sokkal színvonala­sabb legyen a törvényelőkészítő munka. Éz persze mar nem ma­f án az új Parlamenten, hanem a ormányzati apparátuson múlik — de e háttér-munka minősége szinte meghatározója annak, hogy döcögős és olykor alacsony színvonalú vagy eredményesebb és sikeresebb lesz a következő négy év törvényalkotása. B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents