Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-10 / 58. szám
HÍRLAP, 1994. március 10., csütörtök HATVAN ÉS KÖRZETE 5 Hitelfelvételi lehetőség Ma délután 5 órától a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Házban a mezőgazdászok hitelfelvételi lehetőségeiről hallhatnak az érdeklődők. A klub vendége dr. Szirti István, a Földművelésügyi Minisztérium pénzügyi főosztályvezetője lesz. Népi Ki mit tud? Lőrinciben a március 15 -i megemlékezést követően délelőtt 11 órától kerül sor a helyi hagyományőrző társaság által rendezett Ki mit tud?-ra, amelyen a helybéliek mellett hatvani és horti előadók is fellépnek. A közösségi házban megtartandó rendezvényből a szervezők szándékai szerint a jövőben hagyomány teremtődik. Ötletek dinnyéseknek A dinnyekertészek és növény- termesztők figyelmébe ajánlják azt az előadást, amely ma délután 5 órakor kezdődik a csányi kultúrotthonban. A rendezvényen a termesztésről, az export- lehetőségekről és a hozamnövelő szerek alkalmazásáról hallhatnak az érdeklődők. Tisztán az ünnepre! Hatvan és környéke önkormányzatai felkérik a lakosságot, az üzemek és cégek vezetőit, hogy március 15. tiszteletére gondoskodjanak környezetük rendezéséről. Ha mindenki szívügyének tekinti a felhívásban foglaltakat, tiszta és szép lesz a település az ünnepre. Virágkiállítás Nagy sikerű virágkiállítást rendeztek Lőrinci különböző pontjain a nőnap tiszteletére. Az eseményen, amelyen a környék termelői közül többen részt vettek, az érdeklődők vásárolhattak is a szépséges növényekből. Bajza-múzeum Szűcsiben Az 1848-as szabadságharc kitörésének évfordulója ad alkalmat arra, hogy a 14-én megrendezendő ünnepség keretein belül felavassák Szűcsiben a Bajza József szülőházában létesített emlékszobát. A műsorban fellépnek a Mátrai Egyesült Pávakör, a bajzás gimnazisták, valamint a helyi általános iskola tanulói. Ezt követően délután 3 órakor ünnepi gyűlést tartanak, melynek szónoka dr. Gyulai Gahorköztársa- sági megbízott lesz. Hasznos fórum Tegnap Hatvanban érdeklődéssel kísért kárpótlási fórumot rendeztek. A válaszadók között volt dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke és dr. Tóth Tihamér, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Felhívás Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy az 1994. évre szóló helyi adókat és a gépjármű adót (ill. ezek I. félévi részét) pótlékmentesen 1994. március 15-ig lehet befizetni. A berendezés lehetne korszerűbb, de... Heréden öröm fogorvoshoz menni — Csupa jót írjon ám róla, mert megérdemli! — tanácsolja a várakozóban Szabó Lászlóné, miután elárulom, milyen célból jöttem. — A kis doktornőt nagyon szeretik az emberek. Nekem tizenhárom fogamat húzott ki ügy, hogy észre sem vettem. A néni Nagykökényesről járt át kezelésre, mivel lakóhelye is a herédi fogorvosi körzethez tartozik. Amint az a beszélgetésünkbe kapcsolódók véleményéből is kiderül, mások is szívesen jönnek dr. Németh Ildikóhoz, ha már a sorsuk arra kárhoztatta őket, hogy megbetegedett rágószervüket kezeltessék. Általános vélemény a környéken, hogy rég volt ilyen aranyos, ügyes, szimpatikus szakembere a községnek... Meglepődöm, amikor a doktornő üdvözlésül elébem jön. Az imént hallott „kis” jelző sokkal inkább az életkorára, mintsem a magasságára vonatkozhat: sudár, gyönyörű, húszas éveinek a közepén járó jelenséggel parolá- zom, aki olyan természetességgel fogad, mintha évek óta ismernénk egymást. — Ez itt a „birodalmam” — mutat körbe a rendelőben, miközben helyet foglalunk a kopott, kölcsönkért íróasztalnál. Mi tagadás, ő és a páciensei színvonalasabb környezetet érdemelnének. Az egykori tűzoltószertárat osztották meg a gyógyszertár és a fogászat között. A falakon még friss a festés, de a speciális szék darabokban áll, ülését éppen javítani vitték. A kezelő- egység is cserére szorulna. Havonta barkácsolgatják, ám a kiütköző rozsdafoltokat a gondos takarítás sem képes eltüntetni. — Ez van, ezzel dolgozunk. Szóvá tettem már néhányszor a körülményeinket, de idáig be kellett érnem ígéretekkel. — Egy pályakezdő budapesti értelmiségi számára nem szokatlan a falusi környezet, a vidéki életforma? — Az emberek nagyon kedvesek, úgy érzem, sikerült befogadniuk. Ez az első munkahelyem. Két éve végeztem az egyetemen, idén januárban tettem le a szakvizsgát. Természetes, hogy hiányzik a nagyváros, hiszen ott nőttem fel, abban a miliőben, ám amennyiben kedvezően változik a fogorvosi ellátás rendszere, maradni szeretnék. Jól érzem magam, tarthatok állatokat is, amire Budapesten nem volna lehetőségem. — Miért éppen erre a pályára adta a fejét? — Gyermekkoromban gond volt a fogaimmal. Miközben javítgatták, szabályozták, elgondolkodtam rajta, mi az, amit másképp lehetne csinálni, hogy kevésbé legyen kellemetlen. Később állatorvosi ambícióim is voltak, végül inkább az emberek mellett döntöttem. — A környezete befolyásolta a választásban? — Értelmiségi családból származom, de messze földön nincs orvos a rokonságban. Teljesen szuverén döntés volt. — Hogyan tovább?Bizonyára vannak tervei úgy a magánéletben, mint a munka terén. Beszélne ezekről? — A jövő? — mereng el, miközben szórakozottan a haját igazgatja. A mosolya kissé fanyarabbá válik. — Az még előttem is homályos. Érdekelne a fogszabályozás, ám csak akkor nyílik lehetőség előrelépésre, ha szakintézetben dolgozom. A magánéletem nyitott könyv a he- rédiek előtt... Később szeretnék családot, gyerekeket is, de a szoba, amelyben élek, nem éppen ideális az elképzeléseim megvalósításához, egy igazi otthon megteremtéséhez. (tari) Hatvani kínálat Mit csinálhatnak a fiatalok? A címünkben foglalt kérdést tettük fel Matiszlovicsné Horváth Évának, a Hatvani Művelődési Központ vezetőjének, aki visszagondolva az elmúlt néhány hónapra, igazán gazdag műsorokról adott számot. Elmondta: programjaikat igyekeznek úgy összeállítani, hogy azokban mindenki találjon kedvére valót. így komoly- és könnyűzenei koncertek, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, rajzversenyek, előadások (különféle témákban: szépségápolás, lélekvándorlás, természetes élet- és gyógymódok) szerepelnek a palettán. Szervezésükben több klub is működik rendszeresen, ezek közül kiemelte az önvédelmi csoportot, a Fantasy-, a Rock and roll- és az Alternatív klubot. A foglalkozásokat különböző korosztály látogatja, óvodások éppúgy szívesen vannak jelen, mint a huszonévesek. M. Horváth Éva megemlítette azt is: nem zárkóznak el semminemű kezdeményezéstől, örömmel adnak helyet újabb és újabb ötletek megvalósítására. Mint minden költségvetésből gazdálkodó intézmény, ők is anyagi gondokkal küszködnek, ezért alkalmanként bálásruha-vásáro- sokat is kénytelenek befogadni. De a vezetőnő úgy véli, ezzel senkit sem tesznek szegényebbekké. Bűn és bűnhodok A törvény nem ismerése nem mentesít. így vélekednek annak a hirdetménynek a megalkotói is, akik tudatják a hatvaniakkal az eboltás helyszíneit és időpontjait, köztük feltüntetve a pótoltás lehetőségét is. A plakát alján megemlítik: a veszettség elleni védőszer beadatása kötelező, s külön értesítést senkinek sem küldenek. Arra is figyelmeztetnek: az oltatlanul maradt jószágok kiirtásra kerülnek. Vágyás az életével játszik a kutya, ha nem veszi komolyan a felhívást. Gazdájának — aki a falragaszt el is tudja olvasni — haja szála sem görbül... (né-zi) Fantom kft. a köz pénzéből? Nagykökényes Megemlékezés — polgári kezdeményezésre Napjainkig nem volt szokás Nagykökényesen, hogy a község lakossága együtt emlékezzék az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára. Többnyire csak az általános iskolások ünnepeltek, akik irodalmi összeállítással — benne versekkel, zeneszámokkal — köszöntötték a nevezetes dátumot. Az idén először — állampolgári kezdeményezésre — a kul- túrház ad otthont annak az ünnepségnek, amely Harangozó Gábor helyi lakos szervezésében 14-én, hétfőn este 6 órakor kezdődik. Az eseményre vátják azokat, akik ily módon is tisztelegni kívánnak szabadságharcos elődeink emléke előtt. ÍMPPÍ Egy apci vállalkozó A nehézgépszerelo (Folytatás az 1. oldalról) — A jegyzőkönyveket átnézve utólagos javításokat, becsatolt mellékleteket találtam, és egy olyan határozatot, amely nem szerepelt az ülésen. Mikor ezt szóvá tettem, azt a választ kaptam: nem tételezhetem fel a hivatalvezetés tisztességtelenségét. — A társaság, pontosabban az IKSZ Kft. nem látja el Ön szerint a feladatát? — Megítélésem szerint nem érik meg a pénzüket. A jelentősebb munkákat nem ők végzik, hanem al- és fővállalkozók, s a számlák külön tételként terhelik a település költségvetését. — Kik az IKSZ Kft. tagjai? — Kilencven százalékban a polgármesteri hivatal, tíz százalékban pedig a Bányász Kulturális és Testnevelési Alapítvány. A felügyelő bizottság tagja: Papp István polgármester, Jaj ti Zoltán, az alapítvány titkára és Balázs Gábor, a kft. ügyvezető igazgatója. Az, hogy ez törvényes-e vagy sem? Ennek megítélése nem az én feladatom. — Megkeresett másokat is a panaszaival? — Igyekeztem a szolgálati utat betartani. Egy falufórumot követően — ahol szintén felszólaltam — ajegyzőasszony írásbeli választ ígért, amelyre a mai napig várok... Személyesen fogadott Józsa Fábián államtitkár is, aki — megismerve a problémákat — a köztársasági megbízott hivatalához irányította az ügyet, ahol a benyújtott tárgyi bizonyítékoknak sem tulajdonítottak jelentőséget. Nem tudom elfogadni, hogy itt semmiféle jogsértés nem történt. * A láthatóan feldúlt expolgár- mestertől a község jelenlegi vezetőjéhez, Papp Istvánhoz mentünk. — Nem tudom, mi az oka Fekete úr kirohanásainak — mondta a polgármester úr, miközben vaskos irattömböket rakott elénk. — Az az igazság, hogy nem is nagyon érdekel. A testületi üléseinken bárki elmondhatja a véleményét, ahogyan ő is megtette jó párszor. Legutóbb valóban nem kapott szót, mivel az én hatáskörömbe tartozik annak eldöntése, hogy egy adott témában ki hányszor foglalhat állást. — Talán menjünk végig az ominózus felvetéseken! Hűtlen vagyonkezelés... — A vagyonmérleget okleveles könyvvizsgáló készítette. A kifogásolt számadatok eleve nem pontosak, de nem ez a lényeg. Egyébként az összeg nagysága attól is függ, forgalmi, avagy névleges értéket határoz-e meg. Ehhez még annyit, ennek akkor lenne jelentősége, ha nyereséges lett volna az említett hatvani városgondozási kft. De így, miután kiderült, hogy milliós nagyság- rendű veszteséggel felszámolták a céget, még örülhetünk is a megkötött szerződésnek. — Fekete úr azt állítja, a helyi karbantartásra alakult IKSZ Kft. nem végzi el a jelentősebb feladatokat... — A nagyobb felújításokat egy pluszkeretből fedezzük úgy, hogy versenyeztetjük a kivitelezőket. A házkezelés, a gyorsjavítások, az intézmények fűtése, a közterületek karbantartása és sok egyéb feladat azonban az IKSZ-re hárul. Jelenleg tíz ember dolgozik nálunk. — Kik ennek a kft.-nek a tulajdonosai? — A hivatal és az alapítvány. A tulajdonosok nevében mi képviseljük a vezetőséget, de hát ez természetes, valakinek ezt is el kell vállalnia. Tudom, más helyeken szokás az ilyesmiért pénzt felvenni, de mi semmiféle juttatásban nem részesülünk. Egyszerűen nem értem, miért vetődött fel egyáltalán ez a kérdés. — Beszéljünk a jegyzőkönyvekről! Állítólag „kozmetikázták ” ezeket, adott esetben nem a képviselő-testület döntését tükrözik. — Nincs szükség arra, hogy védekezzem. Fekete úr számos párthoz, szakértőhöz elment panaszkodni, természetesen eredménytelenül. Olyan határozat nincs, amelyet előzetesen ne tárgyaltunk volna meg. Egy helyütt valóban történt ugyan módosítás, mert elcseréltek két számot. Ez gépelési hiba volt. Természetesen minden ellenőrizhető. Hogy az előterjesztéshez képest módosultak például a bérjellegű kiadások? Ebben sincs semmi rendkívüli. Még így is négymillió forintot takarítottunk meg a hatvani kft. ajánlatához képest. Nem értem, miért kell a dologból ügyet csinálni? Csapkodni, alaptalanul vádaskodni könnyű, de felmerül bennem a kérdés: kinek használ ez? Amennyiben történtek visszaélések, jogosak Fekete úr panaszai. De ha nem, mi szükség az indulatok gerjesztésére? A magunk részéről nem kívánjuk kommentálni az elhangzottakat. Négyessy Zita Apcra mielőtt betérne az ember, már messziről feltűnnek az út jobb oldalán nehézgépek, autóroncsok, kiberhelt motorok darabjai. Először azt hinnénk, hogy MÉH-telep, de közelebb érve egy ezermester keze nyomán beindulnak a régi masinák. Matulányi János vállalkozó tölti itt kényszerből napjait, hiszen eredeti foglalkozására nézve nehéz rakodógépeket vezet, de mint mondja, egyre kevesebb a munka a környéken. Az alkatrészproblémákat nap mint nap magának kell megoldania. Egyben bízik csupán, hogy rövidesen Apcon is beindul a gázprogram, és ő is elindulhat erőgépeivel árkot ásni. Addig pedig marad a motorok javítása, beindítása a határban... (Szántó György képriportja)
