Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-05-06 / 54. szám

16. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1994. március 5-6., szombat-vasárnap „Színház az egész világ!’ Alkotás és alakitas Gúla, motorkerékpáron F ogyókúra-kaleidoszkóp Az idei évet - ha nem is na­gyon hangosan - Kossuth-év- ként igyekszünk számon tartani. Ez okból is mutatták be Eger­ben, a Gárdonyi Géza Színház­ban Békés Pál darabját, a New-Budát. Az ősbemutató, dramaturgiai megoldásai miatt, sok-sok ellenkezést váltott ki belőlünk, megjelenítései és a darab lenyugtató befejezése okából pedig töprengésbe fog­tunk. Ennek egyik részletét ír­juk le most. A darab közepére, a második felvonás második jelenetében megérkezik Keokuk, az indián törzsfőnök és Tlaloha, a jósnő. Hívatják őket, mert a bolyongó sorsú emberek - és nemcsak a 48-as szabadságharc hadban edzett vezetői - bele akarnak kukkantani abba a bizonyta­lanba, ami vár rájuk. Itt Keokuk még másodlagos figura, hiszen az egész társaság, Újházyék és mi magunk is, a nézők, kíván­csiak vagyunk, mi sül ki az eről- tetetten ideszerkesztett szerep­lésből. A jósnő mondja a ma­gáét, Keokuk fordítja. Búj- tatja-bujkáltatja a drámaíró a szavak között azt a fenyegetett­séget, azt a tragikumot, ami majd be is következik. A jóslat lefolyik, a szertartás és a szöveg nem válik ketté, hasznunkra sem, noha mi már itt, ma, a XX. században ismerjük New-Buda és az amerikai emigráció sorsát, azt a múltat, amely akkor még a jövő ködében vesztegelt. Ez az indián, a maga szinte merev méltóságával liturgiát hajt végre, olyat, amivel a szel­lemeket szokták hívni. Amivel kapcsolatot teremtenek a fel­sőbb hatalmakkal, de azt leg­alább mindenképpen bizonyít­ják, hogy bennük rend van. Az író, Békés Pál a kelleténél is ke­vesebb szöveget ad, jóformán semmit Keokuk szájába, csak­nem arra szorítkozik ez az egyébként művelt és diplomás indián, hogy lefordítaná-át- szűmé a jóslatot, annyit en­gedve rátörni a kíváncsiak fü­lére, amennyit azok az ő ítélete szerint el bírnak viselni. Mi, né­zők tudjuk, mekkora kímélet húzódik meg a némán bámuló magyarok közé hulló szavak mögött, azok azonban nem lesznek okosabbak. Itt egy indi­ánba oltott Kasszandra hajlé­kony testét látják, idegen sza­vait hallják. Pedig ez a jelenet úgy hull a harsogó ködevés, a hazateremtő akarata, az elké­pesztően naivnak tűnő szónoki hév, áradozás tetejébe, mint amivel fel lehetne, fel kellene ébreszteni a jelenlevőket, a mindennapi valóságba be le­hetne iktatni, vissza lehetne hívni ezeket a forradalmárokat. Lelkesedésük hanyaggá foszlik, erejük egyre fogy. Hitük még csak-csak, de gondolat, ami a szavakból kibújhatna és igazi elhatározásokká, tettekké vál­nának - nincsenek. Legalábbis a darabban. A szerző nyilván el­lenpontnak szánta ezt az indiá- nos megoldást, hogy megállítsa a romantikus és csak harsogva teret hasogató szónoklást. Talán A tél utolsó, a tavasz első he­tei kritikus időszakot jelentenek azoknak, akiknek alkalmanként rendetlenkednek az ízületei —-- mondja a biometeorológus, Bártfai Erzsébet. Sokszor jelentősen módosul például a légnyomás, a levegő nedvességtartalma, s maga a hőmérséklet is. E külső hatások az egészséges szerveket is pró­bára teszik: még inkább például a gyulladt, beteg ízületeket, amelyek érzékenyen, fájdalom­mal reagálnak az időjárási anomáliákra. A fájdalmak enyhítésére a népi gyógyászat sokféle mód­szert ismer. Varga Tiborné ter­mészetgyógyász szerint alkal­mazásuk szinte minden esetben javítja a beteg állapotát. ritmusváltásra is gondolt. Ez a Keokuk ugyanis más fá­ból kihajló ág, mint a mi ma­gyarjaink. Mozdulatainak fe­gyelme, arcának rezzenéstelen- sége, az, ahogyan szolgálja en­nek a kis közösségnek a lelki válságát, ahogyan jó szomszéd­ként megérzi, megérti, hogy a közösség és az egyén sorsa el­választhatatlan, és főképp az, hogy ők is éppúgy számkivetet­tek a saját földjükön, mint ezek itt, a prérin, Iowa állam nyugati peremén. Ennek a Keokuknak egyetlen felesleges szava, netán mozdulata nincs, nem lehet, mert az ember méltóságát benne, belülről támasztja alá egy nép kultúrája, öntudata. Ki­felé annyit él meg, annyit mutat, amennyit kívánnak tőle, még akkor is, s talán akkor még in­kább, ha bizonyos hatalommal is rendelkezik. Hiszen ő törzs­főnök, egy adott területen adott­ságai között élet és halál ura. De eljön barátaihoz, lefordítani a lefordíthatatlant. Keokuk a darab záróképében önfeledten és a barátság meg­hittségében kártyázgat Mada­rásszal. Akiről a darabban csak annyit kapunk, hogy a fia elsze­rette Újházy lányát, meg azt is, hogy Újházy nagyratörő terveit szentségtelen módon álmodo­zásnak tartotta. O nem ment se­hová, ő itt van, a prérin. Kettes­ben játszanak. Az indián elnyeri mindenét. Az italt közösen isz- szák. Madarász egyedül lakik New-Budában. írói lelemény és bravúr, hogy a jövőről is csak­nem minden információt meg­kapunk. Ebben az alig ötven, félbemaradt, majd nyögve foly­tatott mondatban Békés több gondolatot rejteget, sokkal több elvesztett indulatot tár fel, fojt el, ismertet meg velünk, mint amennyi az egész, nagy, haza­fias felbuzdulásban, szónoklás­ban, ténfergésben megszorulha­tott volna. Azért „volna”, mert az író lehetetlen feladatra vál­lalkozott. Egyrészt Kossuthnak akart szobrot állítani, szónokol- tatja őt rangos és kevésbé ran­gos állapotában. Itt, az ígéretek hazájában ő is csaknem olyan ködlovag, mint Újházy. Kos­suth kiváló szónok, de egyva­lamivel, jóval többel rendelke­zett: azzal a megvesztegető egyéniséggel, a testének-lelké- nek azzal az egységével, aurá­jával, amit a középkori szentek­nél a fej fölött lobogó fénykari­kával jeleztek. Ezt itt, színpa­don megismételni, azt várni, hogy egy színész ezt teljesítheti, merő képtelenség. Pedig Sziki Károly jó színész. Ettől válik a darab nagyobbik része elégikus hangulatúvá. Ez a dráma halála! Keokuknak, a diplomás, több nyelven beszélő és megszégye­nítően művelt indiánnak a Ma­darásszal folytatott kártyás ve­télkedésben inkább csak közbe­szúrásai akadnak. „Igaz” - „igaz” - majd az se, aztán me­gint valami. Ül, mint önmaga szobra, a zömök teste meg se rezzen, a kéz osztja a lapokat. Nem kell mozdulni, nem kell szólni, főképp fölöslegesen ne, — Sokat segít például a zsur­lótea, amelyből a három főétke­zés előtt kell 2 és fél decis ada­got fölhajtani. Elkészítése egy­szerű: egy teáskanálnyi zsurló­füvet forrázzunk le 3/4 liter víz­zel, fél percig hagyjuk ázni, majd a kész teát osszuk három egyenlő részre. — Jó hatású a csalántea: 8 deci vízzel leforrázunk 1 evő­kanálnyi csalánt, s a főzetet 5 percig hagyjuk állni. Délelőtt és délután igyunk belőle fél-fél csészényit. A mintegy 6 deci maradék­hoz tegyünk 3 evőkanál svédcseppet - s ezt étkezések után kortyoljuk el. — Régi, bevált medicina a fölmelegített kel- vagy fejeská- poszta-levél, amelyet - vastag az idő úgyis jön és elmegy, az ember van, amíg van, a gondo­lat jön vagy nem jön; ha jön, akkor tenni kell valamit, olyas­mit, akár hasznos, akár haszon­talan, aminek célja és oka tá­madt ebben a földi nyavalygás- ban. Türelem! Nincs okunk az ugrálásra, ha pár dollárt adnak két indián fülért, mert a jenki ismeri a jogot, de rálép, ha az érdeke úgy parancsolja. Türe­lem, fegyelem kell ahhoz, ha azt akarjuk, hogy a világ rendje ne boruljon fel, az ember méltó­sága ne csorbuljon. Ó, ha ettől a felismeréstől nem lehet megré- szegülni, ha ettől a gondolattól nem indul be a világmegváltás, semmi vész, itt van a szesz, ez a kis zsongítás, mire megjön az éjszaka, elfeledjük ezt az egé­szet. Egy gondolatsort pedzet- tünk, mert két kitűnő színész, Altorjai Attila és Csendes László megajándékozták az ős­bemutatót két olyan alakítással, amire nem is számíthattunk. A fő téma a színpadon térdre ro­gyott, igazán nem is állt a lábán. Csendes László istenesen meg­támasztotta oldalról Keokukot, ezt a jelenséget. Ha lehet ezt a nem szakmai kifejezést hasz­nálni, aládúcolta az indián férfi méltóságát, rezzenéstelenségét azzal is, hogy olykor hangsúly­talanná tett szóvégeivel ráját­szott ennek a törzsfőnöknek a lelki egyensúlyára. Békés Pál itt, ebben a két részben reme­kelt. Szerencséjére akadt két ilyen színész Egerben, akiket nem öntött el a szónoklattani hév. Nem hagyták magukat za­vartatni, mertek és tudtak a fi­gurákon belül maradni. És mert azt is kívánjuk, hogy ennek az ősbemutatónak a mára is vonatkoztatható következte­tései lennének, még egy gondo­latot rögzítünk. Manapság fo­lyik a szócséplés, ki, miért, ho­gyan, mikor, kivel, miért igen és miért nem, ki nem lehet a magyarság üdvössége, üdvözí­tője, nyomorult állapotunkban. Érvek és ellenérvek csapnak össze, állóháború folyik a sza­vak körül. De gondolat, a belső méltóság, az ember egyéni fe- lelősségére-fontosságára utaló erkölcsi megállapítások, akár a tisztesség liturgiájára is utaló elképzelések hiányzanak. Az öntudat sok prófétaszem fon- toskodót felvet. Reméljük, a közeljövő néhányukat el is fogja takarítani az útból. Mert az az egyik dolog, mit gondol magáról a megtáltosodott önbi­zalom, és megint más, hogy a mélyben ott hallgat az a fájó sors, az a türelem, amelyről annyi mindent elmondott a New-Buda szerzője ebben az indián főnökben. Nem árt ezen a szűkebb nyí­lású lelkiismereti ösvényen ma­gunkra maradva, szégyenkezve a nagyhangúak miatt, végig­menni. Vállalnunk kell a magu­kat profiknak hívó sorscsinálók között a türelemmel és türelem­ben élők szerepét. Végül is színház az egész világ. És nem­egyszer igencsak kegyetlen! Farkas András kendővel rögzítve - rá kell terí­teni a fájó részekre. Enyhülést ad a svédcseppes borogatás is. A hasogató ízület környékét ken­jük be disznózsírral vagy kö­römvirágkrémmel, s arra te­gyük mintegy 4 órára a gyógy- kivonatos borogatást. A szakorvos, dr. Siklós Judit arra figyelmeztet: a gyógyítás fontos feltétele a végtagokban, vállon jelentkező fájdalom ere­detének tisztázása, mert a pana­szokat tucatnyi különféle ok idézheti elő. Lehet, hogy gyulladásos, re­umatikus betegségről, az ízüle­tek deformálásáról, az anyag­csere-egyensúly megbillenésé­ről, vagy éppen vírus előidézte megbetegedésről van szó. (FEB) Fogyjon illatdiétával Szinte mindannyian kipróbál­tuk már a fogyókúrás módsze­rek tucatjait - legtöbbünk ered­ménytelenül. A magazinokban hirdetett tabletták, cseppek, krémek használata ellenére újra meg újra keseregni, fogadkozni kényszerülünk: vissza a ha­gyományos koplaláshoz. A sok megpróbáltatás után azonban talán végre jóllakottan fogyhatunk! Dr. Alan Hirsch amerikai or­vosnak feltűnt, hogy azok a be­tegei, akik elvesztették szagló- érzéküket, rendszerint 5-9 kilót híztak. Ezért összefüggést vélt felfe­dezni a szaglóérzék és az étvágy között, s megállapította, hogy az ételek illata nem falánkságot, hanem - helyesen alkalmazva - egyenesen telítettséget okoz. 3200 túlsúlyos betegnek már a legkisebb éhségérzetnél há­rom cseppet kellett beszippan­tania a kísérleti keverékből, mi­közben étkezési szokásain, élet­ritmusán egyáltalán nem kellett változtatnia. A banán, alma, sült kenyér, borsmenta, vanília és grillezett hús illatából összeállított kom­pozíció meglepő eredményt ho­zott. Az igen intenzív szer hatá­sára ugyan néhány személyt ki kellett zárni a kísérletből, mert túl sokat (!) fogyott, s az ideális testsúly alá került, a többiek vi­szont átlag 1-1,5 kilogrammtól szabadultak meg havonta. Az érzékenyebb szaglóérző emberek súlycsökkenése ennél is lényegesen nagyobb volt. A készítmény még nem jelent meg a piacon, de ígérik, hogy hamarosan feltűnik - legalábbis Amerikában. A vékonyabb tovább él? A Harvard Egyetem hosszú távú kutatása, keretében ameri­kai tudósok megvizsgálták, mi­lyen férfiak számíthatnak a hosszabb életre. Az eredmény: a soványak. A kutatás 1962-ben kezdő­dött, 19 ezer, akkor átlag 47 éves férfi vett részt benne. 30 év el­teltével megállapították, hogy a csoport egyötödét alkotó so­vány férfiak közül 40 százalék­kal kevesebben haltak meg, mint a kövérnek minősülő fér­fiak csoportjából. Ebből kiindulva megállapí­tották: a 45 éven felüli férfiak új ideális súlya 1,76 méteres ma­gasság esetében 63,5 — 77 kg között van. Ha ezt az amerikai férfiak elfogadnák, legtöbbjük­nek mintegy 20 százalékot le kellene fogynia. „Jó” zsiradék A barna testzsiradék segít­het a fogyásnál: erre jöttek rá a Harvard Egyetem és a bostoni Beth Israel Kórház (Massachus- setts) tudósai. Az erről szóló ta­nulmányt a „Nature” című fo­lyóirat közölte. Eszerint gén- technikailag manipulált egerek, amelyeknek nem volt barna testzsiradékuk, drasztikusan meghíztak. Amikor ez a zsírszö­vet újraképződött, a kísérleti ál­latok azonnal lefogytak. A barna zsírszövet, ellentét­ben a fehér zsírszövettel, a szükségesnél több kalóriát éget el. Örvendetes, hogy ezt a „kar­csúsító zsiradékot” felnőtt em­berekben is megtalálták, így az embereknél is fontos szerepet játszhat — mondta dr. Bradford Lowell. Ennek tisztázásához azonban további vizsgálatokra van szükség. Néhány gyógyszergyár meg­kísérli olyan gyógyszerek kifej­lesztését, amelyek az emberi testben aktiválják a barna zsi­radékot. Habos torta, súlyproblémák nélkül Mindennap torta tejszínhab­bal, és még sincs gond a vona­lakkal. Az ínyencségek kedvelő­inek a vágyálma - az indiánok táplálkozási módja kutatásának köszönhetően — rövidesen való­ság lehet. A Glaxo gyógyszerkonszern és az amerikai Amylin cég tu­dósai kerülő úton, a cukorbe­tegség gyógyítására szolgáló új gyógyszer fejlesztése közben rájöttek, hogy az fogyasztó­szerként is hatásos. A kutatás célja az ún. „amilin-blokkoló” kifejlesztése volt. A Pima arizonai indiántörzs élelmezésének kutatása teljesen új távlatokat nyitott. Ezek az in­diánok civilizálódásuk előtt hosszú éhezési periódusokat tudtak szemescirok-táplálékon igen jól átvészelni. A titok nyitja: genetikai haj­lamot fejlesztettek ki többlet- amilin termeléséhez. Az amilin egy olyan anyag, amely képes az anyagcserét szabályozni. Alultápláltság esetében na­gyon hasznos, mivel a glukóz koncentrációja a zsírtartalékon összpontosul. Ha viszont a táp­lálkozás bőségesen tartalmaz zsírt, az amilin egyre több glu­kózt juttat a zsírokhoz, és ezzel a cukorbetegség kiváltója lesz. A gyógyszergyárak kutatási projektje éppen ezt a hatást akarja amilin-blokkolóval meg­akadályozni. Ha ez sikerül, akkor nemcsak a cukorbetegség új orvosságát hozzák létre, hanem olyan szert is, amely segíti a fogyást. Jóllakottsági hormon Mind az agyban, mind a be­lekben előfordul az a hormon, amely jelentős szerepet játszik a jóllakottság érzetében. Már az ételek megpillantása is ele­gendő a hormon képződéséhez. A lübecki orvostudományi egyetem kutatói szerint a jólla­kottsági hormon - a cholecysto- kinin - a táplálék felvétele után a bélben szabadul fel, ösztönzi többek között az epe és az emésztéshez szükséges enzi­mek termelődését, és a vérkerin­gés útján eljut az agyba is. A hormon azonban magában az agyban is felszabadul, anél­kül, hogy táplálékfelvétel tör­tént volna. Ennek oka az ételek megpil­lantása és illata. Ha valaki spagettit eszik, vi­szonylag hamar jóllakottnak érzi magát. Sokkal tovább tart azonban, amíg a szervezete a szénhidrát­ban gazdag táplálékot értékesíti, és az agy erről tudomást szerez. Ha csak ekkor lépne fel a jól­lakottság érzete, ennek súlyos következményei lennének. Mindig többet ennénk, mint amennyire valójában szüksé­günk van. Aki azonban evés előtt egy pohár vizet iszik, ösztönzi a cho- lecystokinin felszabadulását is. Ennek következménye az, hogy a jóllakottság hamarabb kezdő­dik, és az ember már fél adagtól is jóllakik. Hizlaló receptek Az ember soha nem lehet elég gazdag és ...elég karcsú — tartja egy új keletű amerikai szó­lásmondás. Egy nemrég készített felmé­rés szerint az amerikaiak négy­ötöde elismeri az ésszerű táp­lálkozás fontosságát, ám a megkérdezetteknek mindössze 39 százaléka érzi úgy, hogy mindent megtesz a helyes táp­lálkozás érdekében. (MTI) Fizikoterápiától — a káposztalevélig Anglia egyik középiskolájának a tantervében a gépkocsi oktatás is szerepel. A gyerekek, hogy el­űzzék az órák unalmát, kitalálták, hogy sportolni fognak a tanórákon. Tizenéves fiúk és lányok összeálltak, és motorkerékpár alapra gúlát építettek.

Next

/
Thumbnails
Contents