Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
HÍRLAP, 1994. március 1., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. négy településen A Pro Terra Városfejlesztési Intézet munkatársai mutatták be négy község vezetőinek a — befejezéshez közeli — községi rendezési terveket. Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos és Fedémes közös testületi ülésén kérték ki a tervezők a tervekről az ott élők véleményét. Tarnalelesz kivételével szinte tökéletesek és készek a rajzok. Ott még vitás kérdés, hol helyezkedjen el a falu piaca, és megoldást kértek — a munkásjáratok megszűnése miatt — a községek közötti buszközlekedés megoldására. Falugyűlés Szentdomonkoson Pénteken este falugyűlést tartottak Szentdomonkoson, ahol a testület beszámolt az elműlt évben végzett munkáról. Sőt visz- szatekintettek egész tevékenységükre, mit és hogyan sikerült elvégezniük a község fejlesztésében az eddig eltelt 3 évben. Sipos József polgármester arról a nem mindennapi eredményről is szólt a falu polgárainak, hogy az észszerű takarékosság eredményeként nem kell hiteleket felvenniük. Ellenkezőleg, több millió forint tartalék található az önkormányzat kasszájában. Végül beszéltek az ez évi tervekről is, amely közül legfontosabb, hogy megkezdődött a gázvezeték kivitelezése Szentdomonkoson. Autós iskola a péterkeieknek Ma indul tanfolyam azok számára a pétervásárai művelődési központban, akik szeretnék elsajátítani az autóvezetés tudományát. A jogosítvánnyal még nem rendelkezőket az egri Klasszis KKT. oktatói tanítják meg az elméleti és a gyakorlati tudnivalókra. Aki ügy érzi, még szeretne csatlakozni a tanfolyamhoz, az még a napokban megteheti. Iskolaszék alakult Tarnaleleszen Az elmúlt héten állt össze a tarnaleleszi iskolában az iskolaszék, amely egyben meg is tartotta alakuló ülését, ahol a fő téma az volt, hogyan segíthetik egymást a szülők és a pedagógusok a gyermekek nevelésében, oktatásában. Istenmezején Igény van, telefon nincs Körzetünk településeinek nagyobb része beköttetett már a crossbar-telefonhálózatba, ezeken a helyeken is gondot jelent viszont az, hogy a régebben, évekkel ezelőtt telepített központok immáron kicsiknek bizonyulnak, magyarán, nincs annyi vonal, amennyi kellene. Istenmezején, illetve a közigazgatásilag ide tartozó Szederkénypusztán például körülbelül száznegyven-százötven ember rendelkezik telefonnal, ám a polgármesteri hivatalban még legalább ennyi új igénylőt tartanak nyilván. Sajnos, azonban őket nem tudják mivel bíztatni, nem ígérhetnek semmit: bár az ön- kormányzat részéről megkeresték már ez ügyben a Matáv illetékeseit, választ eddig még nem kaptak, hogy mikor kerülhetne sor a bővítésre. Erdőkövesd, Ivád, Váraszó, Kisfüzes A társközségek tervei----------------------------------------------------*--------------------A privatizált gyárudvar (Fotó: Perl Márton) Márciusban lesz a szerződéskötés Magánkézbe kerül a mátraderecskei téglagyár Az elmúlt időben több írásban kísértük figyelemmel a mátraderecskei téglagyár változatos, fordulatokat nem nélkülöző privatizációját. Most úgy tűnik, mégis pont kerülhet az ügy végére: az Állami Vagyonügynökség ugyanis akképpen döntött, hogy a pályázók közül Keller József magánvállalkozó, a derecskéi gyár jelenlegi vezetője a nyertes, vele köt majd az ÁVU szerződést. Eddig egyébként — legalábbis az utóbbi időszakban — a Márga Bt. üzemeltette a gyárat, ám ez a bérleti viszony március közepén, amikor megtörténik a szerződés- kötés, megszűnik. A Vagyonügynökség amúgy a gyár eladásával a korábbi „anyacéget”, az Észak-Magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatot bízta meg, ahová két pályázat érkezett: Keller Józsefé és egy osztrák cégé. Mint említettük, közülük a magyar vállalkozó nyert. Ahogyan azt a minap Keller Józseftől megtudtuk, a múlt évet gazdaságosan zárták Mátrade- recskén, a gyár folyamatosan működött, eltérően más, nehéz helyzetben lévő vállalatoktól, nem állt meg hosszabb vagy rövi- debb időre. A vállalkozó már a bérleti szerződés tartama alatt felkészült a későbbi megvételre, így lassú fejlesztést is indokoltnak vélt véghezvinni: korszerűsítették ezért a csomagolóberendezést — a termékek immár a legmodernebb csomagolásban kerülnek ki Derecskéről —, továbbá saját szállítójárműveket szereztek be, ami a vevők dolgát könnyíti, hiszen házhoz kapják az árut. S egyáltalán: a pillanatnyilag hetven embert foglalkoztató téglagyárban a piackövető magatartásra törekedtek, az árakat próbálták úgy alakítani, hogy azok ne a versenytársak áraihoz igazodjanak, hanem a valós költségekhez. Ennek köszönhető, hogy Mátraderecskén olcsóbb beszerezni mindazt, ami egy lakásépítéshez kell, mint másutt, a piacon pedig — egyébként a fő vásárlók budapesti és környékbeli magánépítők — némi élénkülés is tapasztalható. Az ÁVÜ-vel történő szerződéskötés után terveink szerint egy hosszabb cikkben foglalkozunk a téglagyár privatizációjának folyamatával. (rénes) Az elmúlt héten megtartott testületi üléseken Pétervására társközségeinek — Erdőkövesd, Váraszó, Ivád, Kisfüzes — ön- kormányzatai megtárgyalták a települések idei költségvetését. Az igen fontos tervezeteket a közös polgármesteri hivatalban állították össze, s ezeket az egyes üléseken Danyi Lászlóné, a településgondnokság vezetője terjesztette elő. Ez alkalommal őt kérdeztük a végzett munkáról, illetve a tervek tartalmáról és elfogadásáról. — Mint ismeretes, az önkormányzatok az 1994. évi előter- vet, az úgynevezett tervkoncepciót első fordulóban még tavaly novemberben tárgyalták — mondta. — A tervezési munkálatok a helyi polgármesterek közreműködésével a legfontosabb irányszámok (az állami támogatás mértéke, a személyi jövedelemadó, a saját bevétel) ismeretében, tehát már a múlt év utolsó negyedében megkezdődtek. Az így elkészült javaslatok a testületi üléseken elhangzott észrevételekkel egészültek ki, és most, a végleges irányszámoknak megfelelően átdolgozva kerültek újból az önkormányzatok elé. — Van-e lényeges eltérés az előzetes tervkoncepciók és a későbbi költségvetések között? Nem tapasztalható ilyesmi. A költségvetések fő számai egyébként községenként a következőképpen alakultak: Erdőkövesd mintegy 17 millió forintból, Váraszó közel 23 millióból, Ivád 15,3 millióból, Kisfüzes pedig több mint 8 millióból gazdálkodhat, de az utóbbi helyen kétmilliós hitelt vesznek fel. Az ösz- szegek Váraszó, Ivád és Kisfüzes esetében a múlt évről a gázhálózat kiépítésének költségeire „áthozott” tartalékokat is tartalmazzák. — Szóljon néhány szót a költségvetési tárgyalások tapasztalatairól... — A kiadások nagyobb részét mindenütt az úgynevezett működési költségek teszik ki. Ezen belül is jelentős tételként szerepel a közalkalmazottak bérének rendezése, ami a képviselők többségénél megértésre talált. A szociális kiadásokra fordítható összegeket tételesen határozták meg és fogadták el az önkormányzatok. S hogy fejlesztésre, felújításra mi jut? Erdőkövesden a korábban elmaradt, ilyen jellegű munkálatokat végezhetik el, de ugyanitt a vitában elhangzott javaslatok alapján mintegy félmillió forintot át is csoportosítottak más célra. Váraszón, Ivádon és Kisfüzesen — ahogyan már említettem — gázhálózat épül, ezt a beruházást tavaly kezdték, és ebben az évben fejezik majd be. Végső soron az érintett települések önkormányzatai vita után, de komolyabb módosítás nélkül hagyták jóvá az idei költségvetésüket. A következő lényeges feladat most az lesz, hogy a múlt évi terv végrehajtásáról szóló beszámolókat elkészítsék. Zay József Vádirat a polgármester ellen Az istenmezejei polgármestert, Bíró Gábort 1992 szeptemberében őrizetbe vették a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrei — erről akkor lapunk is beszámolt. Majd előzetes letartóztatásba került hivatali visszaélés és vesztegetés alapos gyanújával. Hosszas nyomozás után elkészült a vádirat Bíró Gábor ellen az Egri Városi Ügyészségen. E szerint a vád egy rendbeli vezetőbeosztású hivatalos személy által folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette, valamint egy rendbeli vezetőbeosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette. Az ügyet előreláthatólag ez év nyarán tárgyalja az Egri Városi Bíróság. Az ügy kirobbanása után a testület felmentette polgár- mesterét, s azóta a község ügyeit az alpolgármester igazgatja, aki úgy nyilatkozott, az ön- kormányzati választások idején indulni fog a polgármesteri székért. Unokáink fogják látni...? (Fotó: Perl Márton) A képen látható épület 1882 óta áll a helyén, fogadja a Parád- sasvárra érkezőket a falu „kapujában”, a hatalmas fenyőfák között. S bár kívülről (és messziről...) mai állapotában is impozáns a Károlyi-kastély, az említett vendégek, turisták, látogatók bizony szörnyülködnek, mikor kicsit jobban megnézik. Egy évtizede pusztul már a hajdani vadászlak, gazdája, igazi tulajdonosa nincs, az önkormányzat minden erőfeszítése ellenére sem kapta meg — minderről nemrég írtunk —, pedig még menteni lehetne, ami menthető. Még. Befagytak a tárgyalások Nincs költségvetés Párádon Az elmúlt héten hétfőn és szerdán is összeült Párádon a képviselő-testület, hogy második fordulóban döntsön a község költségvetéséről. Az utóbbi ülésnek az lett az eredménye, hogy a tíz képviselő közül öten fölálltak és kivonultak az ülésről. így a költségvetés megszvazására nem kerülhetett sor. — Mi az, amivel ez az öt képviselő nem értett egyet? — érdeklődtünk Stork Mihálynétól, a gazdasági bizottság tagjától. — Az iskola gazdálkodási formájával nem értünk egyet. De ez a történet már több évre nyúlik vissza. Valamikor épülni kezdett a községben egy Általános Művelődési Központ, amelynek keretébe tartozott minden kulturális, oktatási intézmény és önálló költségvetésből gazdálkodott. Közben kiderült, hogy a falu nem képes fönntartani egy ekkora kultúrházat, ezért az építését is abbahagyták. Az iskola viszont megmaradt önálló gazdálkodású intézménynek. Az igazgató az állami támogatás mellett az ön- kormányzattól évente egyre magasabb összeget kért az intézmény fenntartásához. Ebben a ciklusban 17 millió forintot kapott. Tavaly amiatt, hogy félretá- jékozatatta a szülőket, szinte lincshangulat alakult ki az egyik ülésen. Ezért mi kénytelenek voltunk beleegyezni abba, hogy megkapják a kért támogatást. Ekkor én le is mondtam a gazdasági bizottság elnöki posztjáról. Ezután 9 hónapig nem volt a testületnek gazdasági bizottsága. — Most hogyan szeretnék mégis megváltoztatni az iskola gazdálkodását? — Mi azt szeretnénk, ha ez az oktatási intézmény gazdasági szempontból a polgármesteri hivatal kötelékébe tartozna. Itt elvégeznék a gazdasági tevékenységet, így egy munkaerő bérét máris megtakaríthatnánk. Az iskola támogatása a költségvetés túl nagy százalékát viszi el, és emiatt kevebb jut más területekre. Ilyen magas arányban sehol nem támogatják az iskolákat. Igaz, hogy nekünk már csak fél évünk van ebből a ciklusból, de a falu jövőjére gondolva szeretnénk ezt a folyamatot megállítani. Ez évek óta állandó koiiflik- tushelyzetet jelent, lefoglalja minden energiánkat, ezért nincs időnk más fontos ügyekkel foglalkozni. — Mit tartanak optimálisnak, mennyi pénzzel támogassa az önkormányzat az iskolát? — Mi 26 százalékot javaslunk, és azt, hogy szűnjön meg az önálló gazdálkodása. Addig nem szavazzuk meg a költségvetést, míg ez a kérdés nem rendeződik. — A megye csúfjai vagyunk— jellemezte a kialakult helyzetet Nagy Oszkár polgármester —, hogy egy iskolán nem tudunk megegyezni. Mindennek a falu látja a kárát, mert amíg nincs költségvetésünk, addig nem kapjuk meg az állami támogatásokat. Beruházások, fejlesztések kezdődnének, ki kellene választani a kivitelezőket, de így lehetetlen tovább haladni. — A költségvetésből pontosan mennyit kér az iskola az idei évre? — Az intézmény 18,9 millió forintból gazdálkodik, s ebből mi 3,1 millió forintot vállalnánk. Ez szerintem nem nagy összeg. Az elmúlt években adott pénzről pedig azt mondom, hogy a pará- di önkormányzat 17 millióval támogatta a község fiatalságának oktatását, fejlődését. Ezt nem lehet összehasonlítani például a járdaépítéssel, ez két különféle dolog. Egyébként egy dolgon mi is elgondolkodtunk, s ez a parád- óhutai kihelyezett, összevont osztály. Ebben összesen 7 gyerek tanul, és 900 ezer forintba kerül a fenntartása. Lehet rajta elmélkedni: megéri-e? De a szülők nagyon ragaszkodnak a családias légkörű osztályhoz, bár többször próbáltuk meggyőzni őket arról, járjanak be az anyaiskolába a gyerekek, hiába. A testület nem merte felvállalni a bezárását, mert ez már nem gazdasági, hanem politikai döntés lett volna. — Hogyan lesz elfogadott költségvetése a községnek? Mi történik ezután? — Nem tudom. Patthelyzet állt elő: öt-öt az igen és a nem aránya. Úgy látom, mindenkinek szilárd az elképzelése, és ebből nem akar engedni. Tudom, hogy tőlem várják ez elmozdulást, de miért nekem kellene döntenem a meggyőződésem ellenére? Egy biztos, már le kellett volna adni a költségvetésünket. (sárközi) V Értesítjük kedves Vásárlóinkat, hogy március 1-jétől 301. sz. egri TÜZÉP-telepünk heti hat napon át várja Önöket. Új nyitvatartási rend: H-P 7.30-15.30 óráig Szó 7.30-11.30 óráig • 174 rakodógépre bérmunkát vállalunk. Eger, Kistályai út Tel.: 410-322 A J
