Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-05-06 / 54. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1994. március 5—6., szombat—vasárnap ENSZ-jelentés: Krajinából szálltak fel a szerb gépek A szerbek által ellenőrzött horvátországi Krajina területéről szálltak fel azok a szerb katonai repülőgépek, amelyeket a NATO amerikai F-16-osai lelőttek hét­főn Bosznia-Hercegovina légte­rében — állapítja meg egy nyilvá­nosságra hozott ENSZ-jelentés. A világszervezet székhelyén elő­ször közöltek hivatalos formá­ban adatokat a boszniai légtér megsértéséről azóta, hogy a NA­TO kitiltotta onnan a katonai re- ülőgépeket, illetve helikoptere- et. Ajelentés szerint a Galeb tí­pusú gépek a krajinai Udbina re­pülőteréről indultak bevetésre. Összesen hat gép hajtott végre támadást boszniai célpontok el­len. Közülük az amerikai vadász­gépek négyet lelőttek. Az ENSZ-jelentés arról is be­számol, hogy a boszniai légtér ti­lalmi zónává nyilvánítása óta ösz- szesen 1400 esetben történt lég­térsértés. Franjo Tudjman horvát elnök a nemzethez intézett üzenetében hosszasan taglalta a Washing­tonban megkötött horvát-mu- zulmán kiegyezést, amelynek alapján laza szövetség jön letre a két boszniai nép, illetve a bosz­niai horvát — muzulmán konfö­deráció és a horvát köztársaság között. A horvát vezető rádiós és televíziós beszédében kifejtette: a megállapodás a boszniai hor- vátoknak biztosítja a szuvereni­tást és biztonságot, Horvátor­szágnak a nyitást a nemzetközi szervezetek felé, lehetőséget nyújt kölcsönök felvételére és az újjáépítésre. Tudjman szerint az egyez­mény nem irányul a szerbek el­len, s megfelel a nemzetközi kö­zösség elvárásainak. A horvát vezető — mint megfigyelők rá­mutatnak — nyilván a Hercegovi­nái horvátok aggodalmát igyeke­zett eloszlatni, mivel a boszniai horvátok jelentős hányada most úgy érzi, hogy Zágráb cserben­hagyta őket. A horvát vezető egyúttal a horvátországi belső el­lenzéket is le akarja szerelni: a horvát nacionalisták a legszíve­sebben a végsőkig folytatták vol­na a háborút Boszniában is, csak azért, hogy létrejöhessen „Nagy- Horvátország”. (MTJ) A hajléktalanok újságja Franciaországban Viharfelhők gyülekeznek mostanában a francia sajtópiac egyik legeredetibb terméke, a hajléktala­nok újságjának számító Macadam körül: a lap be­vételének egy része titokzatos utakon elcsordogál, miközben az eladással foglalkozók még a társada­lombiztosításnál sincsenek bejelentve. A tavaly tavasszal elindított újság alapelve egy­szerű: a társadalom együttérzésére építve akarja megélhetéshez juttatni a fedél nélkül maradt, telje­sen elszegényedett rétegeket. Minden egyes lappél­dányt négy frankért vásárolhatnak meg az árusítás­ra vállalkozó hajléktalanok, akik azután az utcá­kon, metrókban 10 frankért adják tovább az újsá­got. A havonta megjelenő lapnak hatalmas a sikere: olvasói nem annyira cikkeiért veszik (ezek a hajlék­talanok életéről, lecsúszásuk történetéről szólnak), hanem valóban segíteni akarásból, s így tavaly de­cemberben már hatszázezer példányban kelt el Franciaországban. Az újság azonban nem pusztán eladóinak jelent hasznot, hanem a cég tulajdonosának, a belga Mar­tine Vanden Driessche-nek is: az egykori újságíró­nőnek mindössze fél frankba kerül egy-egy példány előállítása, így a maradékot ő teszi zsebre. Hova lesz ez a havi másfél-két millió? — teszik fel a kérdést egyre többen, emlékeztetve rá: eredetileg az volt a terv, hogy a nyereséget is a hajléktalanok javára for­dítják. A viták olyan fokra jutottak, hogy decem­berben szinte az egész franciaországi szerkesztőség felmondott. Az eladással foglalkozó mintegy háromezer haj­léktalan persze örül a kereseti lehetőségnek, de so­kan panaszolják, hogy társadalombiztosítás hiá­nyában (ahová a tulajdonos „költségmegtakarítás­ból” elfelejtette bejelenteni őket) semmiféle szociá­lis juttatásban nem részesülhetnek. Ez a furcsaság persze már a hatóságoknak is feltűnt, de az illetéke­sek tehetetlenül tárják szét karjukat. — Ha beavat­kozunk, akkor bürokratáknak mondanak majd minket, akik tönkre akarnak tenni egy ilyen nemes célú vállalkozást — magyarázza a hallgatást az adó­hatóság egyik vezetője. A NATO és az új orosz doktrína Nem kizárt az első nukleáris csapás Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter a tavasszal személye­sen tájékoztatja majd a NATO- tagországok képviselőit Brüsz- szelben Oroszország új katonai doktrínájának részleteiről. Az erről szoló moszkvai megerősí­tés a napokban érkezett meg az atlanti szövetség brüsszeli köz­pontjába — közli a NATO- és egyéb, védelmi kérdésekkel fog­lalkozó Atlantic News pénteki száma. Az orosz kormány tavaly no­vember elején tette közzé az or­szág új katonai doktrínáját, amelynek kapcsán a legnagyobb feltűnést az keltette, hogy Moszkva ebben immár — bizo­nyos feltételek egybeesése ese­ten, és adott orszagcsoportok el­len — nem zárta ki az első nukle­áris csapás lehetőségét. A NATO képviselői nem hi­vatalosan már akkor jelezték, hogy orosz részről ezzel egy idő­ben felajánlották: külön tájékoz­tatást biztosítanak a nyugati szö­vetség számára a Brüsszelben — részleteiben — mindmáig nem is­mert doktrína lényeges pontjai­ról. Nem hivatalos értesülések szerint NATO-körökben egye­bek között az új védelmi doku­mentum azon kitételét is tisztáz­ni szeretnék, amely a határ menti körzetekben és a „közeli külföl­dön” védelemre szoruló orosz érdekekről beszél. Gracsov a tervek szerint május 24-25-én érkezik majd Brüsszel­be, az Észak-atlanti Együttmű­ködési Tanács védelmi miniszte­reinek ülésére. Mint az Atlantic News megjegyzi, az egyelőre nem világos, vajon az orosz mi­niszter a tájékoztatóját csak az atlanti szövetség 16 miniszteré­nek, vagy a — kelet-európai or­szágokat is magában foglaló — Együttműködési Tanács vala­mennyi delegációjának tartja-e majd. (MTI) Schindler listája Félbeszakított vetítés Csütörtökön este kénytelenek voltak félbeszakítani Steven Spiel­berg Schindler listája című filmjének karlsruhei bemutató­ját, mivel egy ismeretlen telefo­náló fél kilenc tájban közölte: negyedóra múlva pokolgép rob­ban a moziteremben. A termet kiürítették, a rend­őrség kutyával próbálta felderí­teni a szerkezetet. Félórás hiába­való keresés után lefújták a ria­dót, a vetítést folytatták. Spiel­berg Oscar-dtjra jelölt, világszer­te vetített filmje azt dolgozza fel, hogy a második világháború ide­jén egy német gyáros miként mentett ki zsidókat a nácik kar-, maiból. Kínos korrupciós ügyek Kínában A súlyos korrupciós esetek száma megduplázódott tavaly Kínában az 1992-eshez képest: mintegy negyvenezer kommu­nista párttag kapott fegyelmit korrupt magatartása miatt, köz­tük több mint ezerkétszáz magas rangú tisztségviselő — idézte a China Daily című angol nyelvű kínai lap Vej Csien-nszinget, a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Fegyelmi Ellenőrző Bi­zottságának titkárát. — Nem ritka az sem, hogy a helyi állami és pártszervek veze­tői önkényes adókat vetnek ki a fennhatóságuk alá rendelt válla­latokra és állampolgárokra — tűnt ki a China Daily jelentésé­ből. A központi hatóságok ta­valy 7,3 milliárd jüan (839 millió dollár) jogtalan adót es illetéket érvénytelenítettek — közölte a kínai lap. A cikk szerint a vezetői vissza­élés további burjánzó formája a közpénzen való külföldre utazás magáncélból. A felsőbb állami hatóságok 1992 közepétől 1993 végéig 1600 tartományi járási és városi delegáció külföldi útját til­tották le, mert bebizonyosodott, hogy a tervezett túrák nem szol­gáltak semmilyen közérdekű célt. Ezáltal mintegy 170 millió jüan (19 millió dollar) közpénzt sikerült megtakarítani. (MTI) Üzlet a földrengés? Lassan lecsillapodnak az izgalmak Los Angelesben. Megnyugszik a föld is. A földrengés miatt számos filmcsillag háza is súlyosan meg­sérült. Az ügyes üzletemberek most pénzt csinálnak a károkból. Nagy összegekért kínálják a levált köveket. Kapható házrészlet Frank Sinatra, Barbra Streisand, Diane Keaton lakásából is. Ké­pünkön eladásra mutatják be Marlon Brando épületének egy da­rabÍát (FEB-fotó) Az UNPROFOR a délszláv térségben A fegyveres incidensek megelőzésére A Zágráb és az ENSZ közti kötélhúzás során 1993-ban az UN­PROFOR megbízatását csak rövidebb időkre hosszabbították meg, és a horvát kormány több ízben azzal fenyegetőzött, hogy tá­vozásra szólítja fel a békefenntartókat. Végül 1993. október 4-én a BT úgy foglalt állást, hogy a szerbek lakta területek Horvátország részét képezik, és itt is helyre kell állítani a horvát szuverenitást, ezért a kéksisakosoknak el kell érniük, hogy a szerbek átadják fegyvereiket. A testület arra is felhatalmazta a békeerők tagjait, hogy a szerbek lakta területek frontvonalain, az ún. „rózsaszín öve­zetekben” önvédelmi fegyvert is használhatnak. A BT 1992. június 29-i 761. számú határozatában döntött katonai alakulatok azonnali Szarajevóba küldéséről, ekkor Horvátországból irányítottak át egy kanadai zászlóaljat a szaraje­vói repülőtér ellenőrzésére. Egy hónappal később a BT további 1600 ENSZ-katonát és polgári személyt küldött Szarajevóba, ahol a repülőtéren és a város stra­tégiai pontjain már 1100 ENSZ- katona és polgári személy ügyelt a segélyszállítmányok biztonsá­gos érkezésére és elosztására. 1992. szeptember 14-én, ami­kor már javában tartott a polgár- háború, a BT jelentősen megnö­velte a Bosznia-Hercegovinaban állomásozó békefenntartó erők létszámát, és felhatalmazták őket a polgárháborútól szenvedő lakosságnak szánt segélyszállít­mányok védelmére. A békefenn­tartók jogot kaptak arra, hogy fegyverüket ne csak önvédelem­re, hanem akkor is használják, ha bárki akadályozza a segély- szállítmányok továbbítását. (A NATO-országok maguk viselik katonáik vezénylésének költsé­geit.) Az UNPROFOR-nak Bosz­niában nem az a feladata, hogy a harcoló felekre fegyvemyugvást erőltessen, hanem az, hogy meg­előzze a fegyveres incidenseket, illetve enyhítse a köztársaságban kiélezett helyzetet. Az UNPRO­FOR boszniai parancsnoka a francia Philippe Morillon vezér­őrnagy lett, akit a belga Francis Briquemont, majd az angol Mi­chael Rose tábornok váltott fel. Az ENSZ BT 1993 júniusá­ban hat védett övezetet hozott létre hat boszniai város (Szaraje­vó, Gorazde, Zepa, Srebrenica, Tuzla és Bihac) körzetében, aho­vá 7500 békefenntartót irányí­tottak. Védelmüket (nem a la­kosságét és nem a menekültekét, hanem a kéksisakosokét) a NA­TO légiereje garantálja. Macedóniában lényegesen kevesebb, mintegy 1100 ENSZ- katona teljesít szolgálatot. Tele­pítésükről a BT 1992. december 11-én határozott, a cél az volt, hogy megakadályozzák a válság átterjedését a Szerbiával szom­szédos köztársaságra. A kéksisa­kosok részt vesznek a Jugoszlá­via ellen elrendelt ENSZ-szank- ciók ellenőrzésében is. Egy legutóbbi, 1994 elején közzétett jelentés szerint a kéksi­sakos missziók megkezdése óta 800 ENSZ-katona sérült meg, és 70 halt meg az egykori Jugoszlá­viában. Az életüket vesztett ka­tonák egy része a harcok, illetve orvlövész-akciók áldozata, a többiek pedig valamilyen bal­esetben vesztették életüket. A békefenntartás évi költsége 1,5 milliárd dollár. Izrael küzdelme a zsidó fanatikusokkal A szélsőséges telepesek megfékezésére hozott izraeli kormányintézke­dések eddig nem győzték meg a palesztinokat. Baloldali politikusok, például Joszi Szárid környezetvédelmi miniszter „messzehatónak”, Simon Peresz külügyminiszter egyenesen „drasztikusnak”minősítette ezeket, Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője viszont „értéktelen és üres” in­tézkedéseket emlegetett — írta hírmagyarázatában a DPA német hír- ügynökség. Az egyes vélemények szerint „példa nélkül álló” döntéseket a jeruzsálemi kormány a múlt pén­teki hebroni mészárlásra vála­szul határozta el. Lefegyverzik a legradikálisabb fanatikusokat a zsidó telepesek közül, Kah és Ka- hane Hai nevű szervezeteiket le­hetőség szerint betiltják, az öt ve­zető szélsőségest három hónapra úgynevezett adminisztrációs őri­zetbe veszik, és egv hivatalos vizsgálóbizottságot bíznak meg annak felderítésével, kik a felelő­sek a mecsetben történt tömeg­gyilkosságért. Közelebbről szemügyre véve ezeket az intézkedéseket, nem is tűnnek túlságosan mélyreható­nak — ennek oka feltehetően az, hogy Jichak Rabin kormányfő jogvita esetén szeretné elkerülni a vereséget a Legfelsőbb Bíró­ságtól. Az öt körözött aktivista közül csak egy van letartóztatás­ban. Egy másik, a Kah mozga­lomhoz tartozó Noam Feder­mann imigyen viccelődött a rá­dióban elhangzó felszólítások­kal: — Nem bujkálok, csak Izrael­ben utazgatok. Néhány különösen veszedel­mes vezető lefegyverzése aligha veszi élét a potenciális veszély­nek. A megszállt területeken élő izraeli férfiak csaknem valameny- nyien rendelkeznek fegyvertar­tási engedéllyel és hozza fegyver­rel. Tekintettel a palesztin szélső­ségesek fenyegetéseire, ezt a kormány nem fogja megtiltani. Akinek pedig nem volna saját fegyvere, annak legkésőbb az évente esedékes tartalékos kato­nai szolgálat idején a kezébe nyomnak egyet. Szinte rezignál- tan hangzik Ran Cohen baloldali izraeli parlamenti képviselő fel­hívása, nogy a telepesek legalább nehézfegyvereiket adják le, és elégedjenek meg a pisztollyal, mint személyi védelmi fegyver­rel. Arról, hogy a radikális Kah szervezet és leágazása, a Kahane Hai betiltásábóllesz-e valami, az államügyészségnek kell dönte­nie. A Kah példának okáért Kir- jat Árba településen, a szélsősé­gesek egyik fellegvárában még a demokratikusan választott ön- kormányzatban is képviselve van. A titkosszolgálat a szervezet kemény magját néhány tucatnyi­ra becsüli, akik rasszista küzdel­müket az arabok ellen a föld alatt is folytatni tudják. A legnagyobb politikai jelen­tősége valószínűleg a hivatalos vizsgálóbizottságnak van, az el­sőnek az 1983-as emlékezetes bankbotrány óta. Ennek a bíró­sághoz hasonló hatásköre van, és zárójelentésében megfelelő in­tézkedéseket indítványozhat, de el nem rendelhet. Rabin kor­mányfő és védelmi miniszter a kabinetben ellenezte a bizottsá­got, és csak a miniszterek többsé­gének akarata előtt hajlott meg. A bizottság tevékenysége azon­ban hosszan el fog húzódni, pe­dig most — mint a Maariv című lap kommentátora megjegyezte — a cselekvésnek, és nem a vizs­f 'álatnak van itt az ideje. Néme- yek a legutóbbi napok esemé­nyeiben a kormány tekintélyé­nek jelentékeny csorbulását vélik felfedezni a megszállt területe­ken. „Mielőtt az állam átadja te­kintélyét a PFSZ-nek (a jövőbeni autonóm területeken), előbb visz- sza kell szereznie azt a telepesek­től” — vélekedett a JediotAharo- not kommentátora. És maga Pe­resz külügyminiszter is közvetve beismerte, hogy nem a legjobban áll az államhatalom szénája, ami­kor azt mondta, hogy a kormány „nem hagy fel a szélsőségesekkel folytatott küzdelmével mindad­dig, amíg Izraelben helyre nem álla teljes biztonság és beke, min­denki — arabok és zsidók — szá­mára egyaránt. Elzárt gázcsapok Ukrajnában A moszkvai magyar kereske­delmi képviselet illetékese elzár­kózott a nyilatkozattól azzal kapcsolatban, hogy az Ukrajnán át vezető orosz gázcsap elzárása érinti-e, s ha igen, milyen mér­tékben a magyarországi szállítá­sokat. Az orosz lépés oka, hogy Ukrajna mintegy 1500 milliárd rubellel — csaknem egymilliárd dollárral tartozik Moszkvának, s hogy Ukrajna naponta negyven- millió köbméterrel csapolja meg a Nyugat-Európának szánt föld­gázszállítmányokat. Ukrajna nem nyúlt hozzá a Nyugat-Euró­pába tartó orosz exportföldgáz­hoz. Új kőolajmezők Brazíliában Nemzetközi szempontból is jelentősnek minősülő kőolajme­zőket fedeztek fel Brazíliában — jelentette az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynökség hivata­los brazil közlésre hivatkozva. A Petrobras állami kőolajholding elnökének, Joel Rennónak a közlése szerint a négy új olajme­zőre a Rio de Janeiro melletti Campos-medencénél leltek, s kincsüket egymilliárd hordóra bécsülik. Az AP-DJ megjegyez­te, hogy nemzetközi léptékkel mérve „óriásinak” számít min­den olyan olaj mező, mely öt- százmillió hordónál több fekete aranyat rejt a méhében. A négy közül a legnagyobb 550 millió hordónyi készlettel rendelkezik. Ford: modern katalizátor Új katalizátort fejlesztettek ki a Ford Műveknél. A kizárólag palládiumot tartalmazó katalizá­tor növeli a gépkocsik élettarta­mát és hatékonyságát. Az újítás ezenkívül csökkenti a ródiumtól való függőséget, amely rendkívül ritka fém. A Ford kísérleti szak­emberei szerint az új készülék jobban tűri a magas hőt, ezzel pe­dig lehetővé válik, hogy köze­lebb helyezzék el a kipufogódob­hoz. Ezáltal tovább csökkenthe­tő a környezetszennyező anya­gok kibocsátása. Behozatali vámpótlék Szlovákiában Csütörtöktől 10 százalékos behozatali vámpótlékot kell fi­zetni a Szlovákiába importált áruk értéke után. A szlovák pénzügyi tárca tájékoztatása sze­rint a GATT-egyezmény rendel­kezéseivel nem ellenkező intéz­kedés a fizetési mérleg egyensú­lyát szolgálja. A behozatali vám­pótlék minden importakcióra vonatkozik, és semmilyen kész­termék importja nem mente­síthető a rendelkezés hatálya alól. Qrosz politikusok top-listája Viktor Csernomirgyin először előzte meg Borisz Jelcint a múlt hónapban, és az élre tört a politi­kára gyakorolt befolyás alapján összeállított százas listán. A Nyezaviszimaja Gazeta által ha­vonta közölt névjegyzéket köz­vélemény-kutatások, illetve öt­ven vezető politológus és orosz kommentátor véleménye alap­ján állítják össze. Az első ötből kiszorult Vlagyimir Zsirinovsz- kij, Jegor Gajdar és Vlagyimir Sumejko. Helyükre Jurij Luzs- kov moszkvai polgármester, Andrej Kozirev külügyminiszter és Viktor Gerascsenko központi bankelnök került. Ellenőrzik az atomlétesítményeket Észak-Koreában Megkezdte az észak-koreai atomlétesítmények ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAÜ) hét szakértője. Ezzel egy időben Dél-Korea és az Egyesült Államok lemondta a tavaszra tervezett közös hadgya­korlatot. A Phenjanba érkezett szakértők szerdán kapcsolatba léptek az észak-koreai hatósá­gokkal. A tervek szerint két hétig maradnak az országban, hogy meggyőződjenek: vajon a tavaly februári szemle óta nem használ­tak-e hasadóanyagokat például fegyvergyártás céljaira.

Next

/
Thumbnails
Contents