Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-29 / 74. szám
HÍRLAP, 1994. március 29., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE ____________ E gy szép példa a tollrajzok közül Meglátni a szépet a világban Nem vagyok festőművész Gyermekkora első tíz esztendejének kedves emlékei Tarnaszent- máriához kötik. Ahogy ifjúsága nyiladozott, úgy szerette meg Michelangelo, Rembrandt képeit, különös módon vonzódik Van Gogh művészetéhez. Az éjszakai csöndben rajzolni szeret, fényes nappal festeni. Radnóti emberi tartása, volt tanárai művészi egyénisége, embersége példaként állnak előtte. Az alkotómunka az életet jelenti számára. Kollégái, barátai ötvenedik születésnapja előtt tisztelegtek annak a kiállításnak a megrendezésével, amit képeiből március 10-én nyitottak meg a siroki polgármesteri hivatalban. A múlt héten csütörtökön — a hagyományokhoz híven — a Vöröskereszt helyi vezetősége szervezte meg Pétervásárán a véradást. A helyszínen, a városi művelődési házban csaknem százan jelentkeztek, s a tapasztalat az, hogy a rendszeres véradók mellett egyre több a fiatal. Az orvosi vizsgálat alapján a megjelentek nagy része alkalmasnak találtatott arra, hogy ily módon segítsen embertársain, így az eseményt a megyei szervezők eredményesnek minősítették. Önkormányzati ülés Tarnaleleszen Március 29-éntartja soron következő ülését Tarnalelesz kép- viselő-testülete. Ez alkalommal nevezik ki az Általános Művelődési Központ igazgatóját: az egyetlen pályázó Földi Ferenc, akit a dolgozók többsége is.tá- mogat. A napirenden szerepel továbbá a község tavalyi zárszámadása, s szó lesz az intézményi gázbevezetési munkáira beadott pályázatokról is. Ideiglenes felosztás Kovács Ferenc tamaleleszi falugazdász és a helyi körjegyző közreműködésével a napokban a településen élő gazdák megállapodtak a községi legelők és a kaszálók egy évre történő ideiglenes felosztásában. A megbeszélésen arról is szó volt, hogy a földkiadások és a licitálás során szeretnék közös tulajdonba kérni a legelőket, hogy az állattartás alapja a jövőre vonatkozóan is biztosított legyen. A költségvetésről Tegnap este tartotta meg havi rendes ülését Mátraballa önkormányzata. A képviselők beszámolót hallgathattak meg a falu tavalyi költségvetésének végrehajtásáról, szó volt az Új Barázda Termelő- és Kereskedelmi szövetkezet munkájáról, a község lakóinak foglalkoztatási helyzetéről és a polgármesteri hivatal tevékenységéről is. A festményekben csupán tíz napig gyönyörködhetett a közönség. Gyönyörködhetett, hiszen Borics József festő-tanár műveivel hitét örökíti meg: látni kell a világot és a szépet nem szabad elfelejteni. — Mindig idegenkedtem a modernizmustól. Hamar meg- éreztem azt is, hogy szeretve tisztelt főiskolai tanárom, Blaskó János non-figuratív ábrázolásra emlékeztető stílusát nem szabad követnem. Nagy hatással voltak rám a síkszerű, a sötét színek harmóniáját árasztó képei, de mégsem az az én világom. Jobban szeretem lefesteni azt, amit látok: tájat, embereket. — A helybéli látogatók szívesen időztek a képei előtt. Ön melyik festő munkáit szereti leginkább? — Michelangelo, Rembrandt csoda a számomra.. Nagyon izgalmas Manet festészete, és különös módon vonzódom Van Gogh-hoz. Van Gogh művészete semmiképpen sem rokonítható azzal a kifejezésmóddal, amit ön kedvel... — Talán éppen ezért szeretem. Az utolsó néhány képen, amit festettem, már nem ragaszkodom annyira a formák hűségéhez. Rabul estem az impresszionizmus, a szürrealizmus érzékenységének. Szeretem és használom a pasztellszíneket, a foltszerű ábrázolásmódot alkalmazom. — Akkor stílusváltásnak lehetünk tanúi művészetében... — Ez butaság. Nem vagyok festőművész: a kor, amiben élek, nem dönthet képeim értéke felett, csak az idő. Természetesen lehet bírálatot mondani róluk, tetszhet a közönségnek, avagy nem, de pusztán ettől az értékeléstől még nem válhatok művésszé. Ezt majd az idő kiforrja. Ha ez, az egyébként igen konok és szigorú kritikus úgy dönt, hogy képeim a falon maradhatnak, akkor valóban művész leszek... A stílusváltás igaz. Lendületesebben, szür- realisztikusabban festek. Nagyon érdekel, egyenesen izgat ez a kifejezésmód. — Mit szólnak a tanítványok az ön szerelméhez? — Megszokták már, mint ahogyan a kollégák is, és az itt élő emberek is. Természetesen viselkednek, természetesen viselik. Ha rajzszakkört tartok a tanítványoknak, hetente egy alkalommal, akkor szinte egész délután ott vagyok az iskolában. Nem minden gyerek ér rá egy időpontban. Ahogy szállingóznak, úgy kezdem mindig újra és újra a velük való foglalkozást. Szeretném megszerettetni velük mindazt, amit én szeretek, amiben én hiszek. Legfőbb vágyam és célom, hogy látni tanítsam meg őket. Nézni sokkal könnyebb, az velünk született adottság. Hogy érzékeltessem: meg akarom tanítani őket arra, hogy észre vegyék az út mentén heverő követ, lássák meg egyediségét, megis- mételhetetlenségét. Jártasságra szeretném megtanítani őket, technikai fortélyokra, hogy ha unalmukban is, de szabályosan rajzolgassanak kockát, hengert. — Fogékonyak a gyerekek erre? — Alsótagozatban igen. A felsősök már sokkal racionálisabban gondolkodnak, ez köti a kezüket. De azt talán sikerül elérnem, hogy szeressenek rajzolni. Akad tanítványom, aki komolyan érdeklődött. Olyannyira, hogy Sírokból a miskolci ipar- művészeti középiskolára jelentkezett. Ez már csupán ráadás. Hogyan indult ez a tanári-művészi pálya? — Sosem akartam tanár lenni. Igaz, művész sem. Festeni akartam. Ahhoz, hogy a szakma alapjait elsajátítsam, a Képző- és Iparművészeti Főiskolára kellett jelentkeznem. Mivel szüleim iparosok voltak, nem vettek fel. így kerültem Egerbe a főiskolára, rajzszakra. Köztes megoldásnak tűnt, de szerencsém volt, mert kitűnő tanároktól tanulhattam. Amikor Sírokba jöttem tanítani, furcsán éreztem magam. Ez a község soha nem tudta pótolni a tamaszentmáriai gyerekkori kötődéseket. De azóta már megszerettem: 1954 óta itt élek, az itteni tájat festem, a Mátrát, a Bükköt, az itt élő emberekről készítek portrét. — A festészetnek melyik ágához vonzódik leginkább? — Egyszerű nagyszerűsége miatt nagyon szeretem a grafikát. Ha ilyenre adom a fejem, mindig éjszaka dolgozom. A linómetszést, a rézkarcon* nagyon kedvelem. Ha festek, csakis fényes nappal, de ahhoz ragaszkodom, hogy egyedül legyek. Nem tudok dolgozni, ha mások néznek. Kivéve természetesen, ha portrét festek. — A tavaly meghirdetett „Arcok és sorsok”portré-biennálén Ezüst Diplomával jutalmazták a „Linda” című képet. Az 1992-es Tájfestészeti Biennálén pedig Hatvanban a „Tisza” című kép bekerülhetett nyolcvan rangos festmény közé. Ez igen szép elismerés. — Igen, erre az utóbbira valóban büszke vagyok. Ez tényleg rang. Bár én soha nem akartam a kortárs festészet élvonalába bekerülni. Úgy gondolom, a legnagyobb eredmény ez az Ezüst Diploma. Többre nem vagyok képes. Ötven kép alá oda merem írni a nevem: ennyi eleddig az életművem... Nem tudok leszokni a festésről, a rajzolásról, kell nekem, s nagyon hiányzik, ha nincs rá időm. Az élettől, a sorstól csak annyit kérek: legyen még időm ceruzával, ecsettel dolgozni, legyen hozzá erőm, kitartásom. Szükségem van erre, mert nagyon nehéz jó képet festeni. Bozsó Bea Megegyezés született Szövetkezet kontra horgászok Hosszú vita végére került pont néhány nappal ezelőtt Sírokban: a polgármesteri hivatalban Tarjányi Lászlóné jegyző jelenlétében megegyeztek egymással a szajlai Búzakalász szövetkezet és a recski horgászegyesület képviselői. Mint köztudott — lapunkban többször írtunk róla —, a Búzásvölgyi tó miatt álltak egymással ellentétben a felek, s bár még legutóbb is úgy tűnt, olyany- nyira elmérgesedett a viszony, hogy bíróságnak kell majd döntenie. Végül azonban mégis felülkerekedett a józan ész. Az alábbiakban ismertetjük a siroki egyezségi tárgyaláson, március 22-én készült jegyzőkönyvet. A szövetkezet a következő javaslattal állt elő: „A bérleti szerződésfelbontására tett lépésünket továbbra is jogszerűnek tartjuk, azonban ha továbbra sem sikerül egyezségre jutni, a bírói út csak az időt fogja húzni, s ebből egyik félnek sem lesz előnye. Ezt elkerülendő az a javaslatunk, hogy a horgászegyesület fizessen 1994. és 1995. évekre 300-300 ezer forint bérleti díjat, s elállunk a szerződés felbontásától, mindenféle intézkedést a tavon megszüntetünk, s a szerződés feltételei hely- reállnak, annak lejártáig. ” A horgászegyesület részéről ez hangzott el: VA bérleti díj emelésével egyetértünk, azonban csak az inflációs rátával emelt összeget tudjuk ajánlani. Ez 1994. évre 180 ezer forint, 1995- re 220 ezer forint. Ha a szerződés szerinti állapot helyreáll, visszavonjuk a birtokháborítási beadványunkat. ” A felek végül — egymást kölcsönösen meggyőzve — az alábbi egyezséget kötötték: „ 1. A felek az 1991. április 23-i haszonbérleti szerződés értelmében a horgászegyesület által fizetendő haszonbérleti díjat 1994. évre200ezer, 1995. évre250ezer forintban állapítják meg. 2. A haszonbérleti díjat a horgászegyesület 1994. szeptember 30-ig, illetve 1995. szeptember 30-ig fizeti meg a tsz. részére. 3. A Búzakalász Mgtsz, a Búzásvölgyi Horgászegyesülettel 1991. április 23-án kötött haszonbérleti szerződés felmondását visszavonja, az eredeti, szerződés szerinti birtokállapotot helyreállítja. 4. A Búzásvölgyi Horgászegyesület a birtokháborítási eljárásra irányuló kérelmét visszavonja. 5. A felek együttesen kérik az itt megkötött egyezség jóváhagyását. ” A jegyzőkönyvet a szövetkezet részéről Harcsa József főkönyvelő és Vahalcsik Istvánírta alá, a horgászegyesület részéről pedig dr. Dékány László megbízott jogi képviselő. Kovács József egyesületi elnök, valamint Kiss Imre, Kívés Tamás és Fábián János. (rénes) Emelkedik a vízdíj Eredményes évet zárt a PEVIK Kft. A pétervásárai PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Kft. az elmúlt héten taggyűlést tartott. Ezen, mint a társaság alapítói, az önkormányzatok — a város és társközségei — képviseletében a polgármesterek, a dolgozói alapítvány képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke vett részt. A kft. általános helyzetéről, tavalyi tevékenységéről Danyi László ügyvezető igazgató tájékoztatta a jelenlévőket. Elmondta, hogy a cég a múlt évet eredményesen zárta. Az árbevétel — a kisebb létszám mellett — a korábbiakhoz viszonyítva jelentősen növekedett, így 1993-ban meghaladta a 45 millió forintot. Az ezt megelőző veszteséges működéssel szemben a tavalyi évet szerény mértékű nyereséggel — mintegy félmillió forinttal — zárták. A mély- és magasépítési részleg bevételének növekedése mellett a szolgáltatás, vagyis konkrétan a szemétszállítási díjak bevétele hatmillióról 9 millióra nőtt. Ezt a tevékenységet egyébként a városban és vonzás- körzetében 23 településen végzik, és több mint tízezer lakástulajdonossal, családdal van kapcsolatuk. Az összejövetelen szó esett arról, hogy a települések lakói, a családok nagy része időben és rendszeresen kifizeti a szemét- szállítás költségeit, de sajnos jelentős azoknak a száma, akik többszöri kérésre, felszólításra sem teljesítik kötelezettségeiket. Az év végén a kintlévőség teljes összege mintegy másfél millió forintra tehető. Vannak olyan községek — így például Bükk- szenterzsébet, Verpelét, Tarnalelesz, Mátraderecske, Istenmezeje —, ahol a be nem fizetett összeg a százezer forintos nagyságrendet is meghaladja. A hátralékosok egy részé a számítós, spórolós, „azértsemfizetek” kategóriába sorolható, míg másik csoportjuk — idős nyugdíjasok, egyedül élők — a szűkös anyagiak miatt képtelen a dijat kifizetni. Ilyen esetekben a szociális körülményekre való tekintettel ar- íól is szó lehetne, hogy az önkormányzatok segítsenek: vállalják át a dijat. így történt ez például Erdőkövesden, Szúcson, Terpe- sen, Szajlán, Bükkszéken és Egercsehiben. Ez a tevékenység egyébként nullszaldós, tehát nem hoz nyereséget. Ennek ellenére nem esett szó a tarifaemeléséről, amennyiben viszont a hátralékosok számát nem lehet csökkenteni, illetve a kintlévőségeket nem tudják behajtani, úgy a kft. kénytelen lesz az adott településen a szemétszállítást szüneteltetni, illetve a megállapodást felmondani. A taggyűlésen szó esett más olyan témákról is, amelyek fontosak az érintett települések lakói számára. Mint ismert, az ezeken a helyeken üzemelő vízművek a megyei vízmű vállalattól kiválva 1994. január elsejével az önkormányzatok kezelésébe kerültek. A vízművek és a hozzátartozó vízhálózat üzemben tartásával az önkormányzatok a PEVIK Kft.-t bízták meg, s ez a tevékenység 5-6 millió forint bevételt eredményezhet majd. A vízmű vállalat öt dolgozója is átkerült a kft-hez, így a feladat ellátásához a személyi feltételek is biztosítottak. A jelenlévők tárgyaltak a vízdíj emeléséről is. Az erre vonatkozó előterjesztés szerint a következőképpen növekedik a tarifa: 1994. május 1-től a mostani 39 forinttal szemben 48 forintot kell majd fizetni egy köbméter vízért. Ez a díj egyébként a megyén belül a legalacsonyabb, és kevesebb a megyei vízmű által alkalmazott vízdíjnál is. A javasolt emelést az érintett települések önkormányzatai áprilisi üléseiken tárgyalják majd meg, és akkor hagyják jóvá. Zay József Lapunkat ma több mint 100 ezren olvassák! 4* e/VÉ$$4ieoK (Eger, Egészségház út 11. sz.) ÜZLETÜNK KÍNÁLATA: •v-1 B88889 " ■■ kelyhek. tálak, készletek -porcelántányérok, csészék, készletek, dísztárgyak műanyag használati cikkek Színvonalas kínálattal, szolid árakkal és húsvéti meglepetéssel várunk minden kedves vásárlót. Nyitva: H - P 9-17-ig, Szó.: 9-12-ig Tel.: 317-860 /IMPER Göngyöl, Sít. Bertalan u. 2. Telefon: (37| 312-0*5 Eger, Dobó tör 1. Telefon: (36| 316-352 I TAVASZ/ AJÁNDÉK- ES NYEREMEMES0! Minden vásárló aki március 28-tól CK 5051 típusú, 51 cm-es SZÍNES TELEVÍZIÓT vásárol, a következő ajándékok mindegyikében részesül:-1500 Ft értékű Julius Meinl élelmiszervásárlási utalvány,- 24 liter Coca-Cola, amellyel 7 milliós házat nyerhet- 1 üveg márkás ital.- Sorsolás útján ott lehet az amerikai I.abdarúgó-VB döntőn Továbbá az Amper Üzletház nyereményakcióján videokamerát, tv-t vagy mikrohullámú sütőt nyerhet. AZ ÉLETRE KELTETT TECHNOLÓGIA! Mezőszemerei „Rimomente" Mg-i Termelőszövetkezet Igazgatósága értesíti a KÍVÜLÁLLÓ üzletrésszel rendelkező tulajdonosokat: 1993. évi zárszámadó közgyűlésünket 1994. április 15-én de. 9 árakor tartjuk. Közgyűlés helye: Szihalem Művelődési Központ. Borics József az alkotó- műhelynek kinevezett szobában A „Linda” című kép, amit ezüstdiplomával jutalmaztak (Fotó: Perl Márton)
