Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-26-27 / 72. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1994. március 26—27., szombat—vasárnap Újságírók meglepő állítása Beugratás volt a, jégember”? Beugratás volt az 5300 éves „jégember” 1991-ben Tirolban történt felfedezése? Egy bajor, valamint egy osztrák újságíró közelmúltban megjelent könyvében ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a világhírnévre szert tett múmiát szántszándékkal helyezték arra a helyre, ahol megtalálták.- Nem kételkedünk a múmia valódiságában, de bizonyítékaink vannak rá, hogy a felfedezés körülményeit manipulálták - mondta az AFP francia hírügynökség tudósítójának Michael Heim, a bajor televízió munkatársa. Heim egy fotóriporterrel, Wemer Noskóval együtt írta meg Az ötztali hamisítás című könyvet. A történelem előtti embert az ötztali olasz-osztrák hegycsoport egyik gleccserében találták meg. Az osztrákok - a fellelési helyről - „Ötzi”-nek nevezték el. A szerzők legfontosabb érve a tetem tökéletesen konzervált állapota. Az Alpok gleccsereiben talált minden más, több évszázados holttest borzalmasan összeroncsolt állapotban van, gyakran darabokra szabdalt a hihetetlen nagy nyomás miatt. Az a sziklafolyosó, amelyben a „jégember” feküdt, semmiképpen sem állhatott ellen a jégtömegek nyomásának. A két újságíró rámutat egy olasz alpinista, Reinhold Messner furcsa szerepére is, amelyet a felfedezés során játszott. Nem ő, hanem az arra sétáló Helmut Simon találta meg a múmiát. Messner azonban már az első óráktól kezdve a helyszínen volt, majd nyilatkozott egy svájci újságnak. A tetemet még ki sem szabadították a jégből, Messner máris azt nyilatkozta, hogy ősrégi emberről van szó, s megemlítette a lábán talált, szalmával töltött bőr lábbelit. Ez azért érdekes, mert a lelet felfedezője, Helmut Simon azt mondta a könyv szerzőinek, hogy a múmia lábait egyáltalán nem lehetett látni, mielőtt kiszabadították volna a jégből... A Science et Vie című francia folyóirat egy 1992-es számában burkolt formában már célzott arra, hogy Messner és társai világméretű beugratást hajtottak végre. Rainer Henn professzor, az innsbrucki igazságügyi laboratórium vezetője, aki először vette szemügyre „Ötzi”-t, azonnal valamiféle csínytevésre gyanakodott. Megállapították azt is, hogy a múmia közelében talált nyíl és nyílvesszők már elkészítésük idején használhatatlanok voltak. - Ki tart magánál használhatatlan nyilat a magas hegyek között? - tette fel a kérdést Michael Heim. A két szerző leleplezi ugyan a bizonyára viharokat kavaró könyvben a szélhámosságot, nem válaszol azonban arra a cseppet sem lényegtelen kérdésre, hogy ki szervezhetett ilyen hamisítást. S főként arra nem kap feleletet az olvasó, hogy amennyiben szélhámosságról volt szó, mi lehetett mindezzel a csalással a cél... Európa utolsó ágyúkészítői Angliában, Gloucestershire-ben élnek Európa utolsó ágyúkészítői. Az ágyúk használata - ma már - ritkaság számba megy, ugyanis csak díszsortüzeknél, ünnepeken veszik elő azokat. A kis családi vállakózás teljesíteni tudja a csekély számú megrendelést. A kész ágyúkat nem lovakkal, hanem traktorokkal vontatják... Hogyan is hívták Wallenberget oroszul, avagy fény derülhet az eltűnt svéd sorsára? Oswald ujjlenyomatai A címben is szereplő kérdés lehet e sorok írójának orosz illetékes helyről szerzett értesülése szerint a nyitja annak, hogy fény derüljön a legendás svéd diplomata sorsára. S az sem kizárt, hogy Bethlen István, a Szovjetunióba hurcolt egykori magyar kormányfő sírjának megtalálása sem lesz könnyű éppen emiatt. Nem kizárt ugyanis, hogy idegen, esetleg orosz név alatt temethették el őket. Az idők változását jelzi Oroszországban, hogy az évtizedes titkolózás után nemrégiben Jelcin elnök különbizottságot állított fel a neves hadtörténész, Dmitrij Volkogonov vezetésével az ország területén eltűnt külföldiek sorsának tisztázására. Nyilván ennek is köszönhető, hogy e sorok írójának a moszkvai magyar nagykövetség közreműködésével - Bethlen István után kutatva - sikerült a nyomára bukkannia Deseő Lászlónak, aki az egyetlen második világháborús magyar tábornok volt, akinek sorsa és halálának körülményei mindeddig teljes mértékben tisztázatlanok voltak. Az orosz hatóságok szándékán így valószínűleg nem múlik, hogy sikerül-e végül megtalálni Deseő László után Bethlen gróf sírját is. Ennek egyetlen akadálya lehet, amiről eddig még senki sem beszélt... Nevezetesen arról van szó, hogy az eddig hiába keresett Raoul Wallenberg és Bethlen gróf is esetleg .idegen név alatt szerepelhetett a szovjet aktákban, így a temetési iratokban is, ami nagyon megnehezítheti sírjuk megtalálását. Az egykori szovjet állambiztonsági hatóságok egyébként eleve oroszos néven szerepeltették a foglyokat. Jellemző, hogy a most megtalált Deseő Lászlót például Vlagyiszlav Ludvigo- vics Dezsjo néven jegyezték, és semmiből sem állt esetleg Bethlen vagy Wallenberg vezetékneve helyett mondjuk Ivanovot, vagy Petrovot írnia a börtönírnoknak. Hármuk sorsában egyébként egy olyan közös elem van, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért ilyen nehéz nyomukra akadni. Mindhárman valószínűleg kényelmetlenné váltak ugyanis annak idején a szovjet hatóságoknak, és - ismerve az akkori viszonyokat - törvényszerű volt, hogy nem kerülhettek ki élve a szovjet Gulágból. Jól példázta ezt Bethlen István mellett Deseő László sorsa is, akinek a fia a közelmúltban Moszkvában járt apja sírjánál, és megmutatták neki Deseő László celláját is a hírhedt Bu- tirka börtönében. Valószínű egyébként, hogy Wallenberg, Bethlen és Deseő egyidőben voltak a KGB-előd szovjet Allambiztonsági Minisztérium (MGB) moszkvai vizsgálati börtönének foglyai. Mi volt tehát az a közös vonás, ami miatt soha nem szabadulhattak ki a börtönből? Wallenberg esetében, különösen mióta kiderült kapcsolata az amerikai titkoszolgálattal, csak sejtésekre lehet támaszkodni. Bethlen István esetében viszont egyértelműnek tűnik, hogy kényelmetlenné vált a szovjeteknek a legkülönbözőbb magyar politikai erők bevonásával történő kormányalakítást felajánló politikus, miután elmérgesedett Sztálin és a szövetségesek viszonya. Bethlennel nem tudtak mit kezdeni, miután 1944-ben elhurcolták Magyarországról. Ezért is tartották valószínűleg a Butirkában 1946 októberében bekövetkezett haláláig. Hasonló oka lehetett annak is, hogy Deseő László nem szabadulhatott ki a fogságból. A magyar tábornok ugyanis katonai attasé volt a háború előtt Moszkvában, s a helyi kapcsolataira voltak kíváncsiak nyilván a szovjetek. Bár ő nem árult el ezekről semmit, később azonban egy együttműködésre hajlamos magyar főtiszt jóvoltából sok minden kiderült, s nem kizárt, hogy a szovjetek így megbizonyosodtak róla, hogy Deseő esetleg túl sokat tudhatott az akkori szovjet katonai vezetésről, s emiatt nem engedték haza a többi hadifogollyal együtt. Deseő László egyébként a sors különös szeszélye folytán került a frontra. Fiának elmondása szerint 1942 őszén a Szovjetunióban szerzett tapasztalatai alapján egy előadásában határozottan ellenezte Magyarország katonai részvételét a háborúban, s ez is hozzájárulhatott, hogy frontszolgálatra vezényelték a doni magyar hadseregbe, holott ez a szűkén vett szakmai szempontokkal is ellenkezett. Deseő egyrészt nem volt csapattiszt, másrészt pedig katonai attasé múltja is a szovjet frontszolgálat ellen szólt. így, amikor a doni vereség után a visszavonuláskor - 1943. február 3-án - Voronyezsnél fogságba esett Stomm Mar- cell-lel, a szombathelyi III. hadtest parancsnokával együtt, De- seőt korábbi attaséi megbízatása miatt rögtön elkülönítették. Fia beszámolt róla, hogy Deseő fogolytársa, Székely András elmondása szerint a Moszkva melletti Krasznogorszk fogolytáborából két-három hetente vitték vallatásra a Butirkába, de nem tudtak meg tőle semmit a kapcsolatairól. Haláláról most annyi derült ki, hogy egy katonai kórházban hunyt el Deseő László 1948 júniusában, vesebajban, s a város temetőjében nyugszik 28 másik magyar hadifogollyal együtt. Mindazonáltal nem kizárt, hogy a halál oka sem pontos, ugyanis Deseő Lászlót a vallatáskor fogolytársai szerint állítólag kínozták is. Levéltári értesülések szerint egyébként gyakran pontatlan volt a halálok, az időpontot ugyanakkor tönnyire pontosan adták meg, a temetés helyével együtt. Maga Krasznogorszk, ahol nyugszik Deseő László, s ki tudja, talán Bethlen István is, néhány éve még zárt város volt. Az idők változását jelzi, hogy már járt magyar hadtörténész az itt található, korábban szuper- titkos katonai levéltárban. Az orosz hatóságok nagyobb fokú nyitottsága mindenesetre bizakodásra ad okot: talán sikerül megtalálni Bethlen István sírját. Egyszer talán fény derül Raoul Wallenberg sorsára is, ha igaz e sorok írójának értesülése, és sikerül rábukkanni arra az iratra - ha létezik egyáltalán ilyen -, hogy milyen néven is szerepelj a szovjet nyilvántartásban a legendás svéd. Egyelőre azonban még túl sok a „ha”... Egy amerikai dokumentum- film-sorozat munkatársai olyan , fényképeket találtak, amelyeken Lee Harvey Oswaldnak, Kennedy gyilkosának ujjlenyomatai láthatók. Az ujjlenyomatok a tettes puskájának ravaszáról származnak. A felfedezést a Frontline című tv-műsor riporterei 30 évvel az elnökgyilkosság után tették a dallasi rendőrség laboratóriumi technikusának lakásán. Rusty Livingstone, a technikus készített fényképeket annak idején a puskán talált minden ujjlenyomatról, a fényképsorozat egy példányát azonban hazavitte. A szakértők a gyilkosság után nem találták az ujjlenyomatokat elég élesnek ahhoz, hogy a nyomozásnál felhasználhatók legyenek. Most azonban Vincent Scalese, a New York-i rendőrség szakértője kijelentette a Reuter brit hír- ügynökség munkatársának: az ujjlenyomatok teljes bizonyosságot szolgáltatnak arról, hogy Oswald volt Kennedy gyilkosa. (MTI) m im 3.E im 5.3] 6.3] 7.CD 8.(2] 9.CX] 10.31 11.IS 12.[X] Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „A Szabad Demokraták a sanyarú helyzet ellenére bíznak a magyar ipar jobb jövőjében. Programunk eredményeként megállhat a piacvesztés, a termelés csökkenése, a vagyon elherdálása. A kialakult válságot úgy kell kezelni, hogy az ipar szerkezeti átalakulása is megtörténjen. Jobban fogjuk segíteni a magyar áruk külföldi piacra jutását, de óvni is kell iparunkat a magyar vámkedvezmények megadásakor. Mindezt a több ^ munkahely, a gazdasági fellendülés érdekében!” \ \ SZDSZ ^---------------------------HEVES MEGYEI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT TENDERKIÍRÁS tanfolyamok LEBONYOLÍTÁSÁHOZ TISZTELT OKTATÁSVEZETŐK A Heves Megyei Vállalkozási Központ kezdő, kis- és közepes vállalkozókat és vállalkozásokat érintő körökben tartandó tanfolyamok szervezésére KERES OKTATÓ CÉGEKET Felhívjuk az e téren tapasztalatokkal és gyakorlattal rendelkező intézményeket és cégeket, hogy az általunk szervezett tanfolyamokkal a tenderre jelentkezzenek. A tender feltételeiről érdeklődni lehet a Vállalkozási Központban: Bodnár Tibor oktatási menedzser Eger, Dobó tér 6/A. Tel: 310-724 A tender beküldési határideje: 1994. április 11. Ta vaszi FŐM TV AMR az AGRO-FÉmÉL. Horg. gépfonat 100 cm 85 Ft/m Horg. gépfonat 125 cm 108 Ft/m Horg. gépfonat 150 cin 130 Ft/m Horg. gépfonat 125 cm 126 Ft/m Horg. gépfonat 150 cm 150 Ft/m Az ÁRAK AZ AFA ~r IS TARTALMAZZÁK. VASTELEP EGEP-TIHAMÉPI VASÚTÁLLOMÁS Kóti Lóránt
