Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-26-27 / 72. szám

4.

VÁLASZTÁSI FÓRUM

HÍRLAP, 1994. március 26—27., szombat—vasárnap

Rájuk már szavazhatunk

Igazolták a 750 kopogtatócédulát

Bár április 8-ig még van idő az ajánlócédulák leadására, a választási bizottságok már most sincsenek munka nélkül. A választási munkacsoportok készítik elő a pártok által leadott anyagokat. Megyénk három egyéni választókörzetében (Eger, Gyöngyös, Heves) a választási bizottságok döntése alapján minden egyes „kopogtatócédula” feldolgozásakor számítógépes ellenőrzést végeznek. A másik három egyéni választókörzetben (Pétervására, Hatvan, Füzesabony) csak szúrópróbaszerűen kontrollálják az ajánlószelvények hitelességét, ám vita esetén itt is mód van a teljeskörű számítógépes ellenőrzésre.

A pártok megyei listaállításának feltételeit is számbaveszik. Ennek a követelménynek — igazoltan — eddig Heves megyében csak a Munkáspárt felelt meg. A választási bizottságok hivatalos tájékoztatója szerint péntekig a következő jelölteket vették nyilvántartásba az egyéni választókerületekben, az alábbi sorrendben:

Magyar Családok Országos Szövetsége: két jelölt

A budapesti országos választási és politikai irodájuktól kaptuk a jelzést, hogy Heves megyében két képviselőjelöltje van a Magyar Családok Országos Szövetségének. A gyöngyösi választókörzetben Fehér Attila, a hatvaniban Takács Sándor gyűjti az aj ánlószelvényeket.

KDNP—NDSZ találkozó

Március 23-án Egerben politikai találkozóra került sor a Kereszténydemokrata Néppárt és a Nemzeti Demokrata Szövetség helyi képviselőjelöltjei között. Dr. Lukács Tamás (KDNP) és dr. Szőke Domonkos (NDSZ) pártjaik programjait összehasonlítva megállapították, hogy céljaik — az őket elválasztó különbség ellenére — sok tekintetben hasonlóak. Különösen fontosnak tartják a közélet tisztaságát mind országosan, mind szűkebb hazánkban. Emellett kilátásba helyezték a megkezdett párbeszéd folytatását.

Az SZDSZ támogatásával

Vasárnap este 7 órakor Gyöngyösön, a Mátra Művelodéki Központban — a Színházi Világnap alkalmából — kerül sor Schütz lla és Balázs Péter vidám zenés estjére „Fele is tréfa!” címmel. Az est Fodor Gábor kampányirodájának támogatásával jött létre.

Az OYB üléséről

Dr. Tóth Zoltán, a BM Választási Iroda vezetője az Országos Választási Bizottság (OVB) e heti ülésén arról tájékoztatta a bizottságot: sem technikai, sem anyagi akadálya nincs a leadott ajanlószelvények hitelessége ellenőrzésének, amit az OVB korábban indokoltnak tartott. A választási iroda vezetője azt is leszögezte: az ajánlószelvények kézbesítése az országban rendben zajlott, probléma csupán elenyésző esetben fordult elő.

1. sz. választókörzet, Eger:

Dr. VASAS JOACHIM (Munkáspárt)

2. sz. választókörzet, Pétervására: IVÁDY BÉLA (FKGP)

TÓTH ANDRASNÉ (Munkáspárt) '

3. sz. választókörzet, Gyöngyös:

Dr. FODOR GÁBOR (SZDSZ) KASZÁS GYÖRGY (Agrárszövetség) MORVÁI FERENC (FKGP)

4. sz. választókörzet, Hatvan:

NAGY GYULA (Fidesz)

KUNYÓ VILMOS (Munkáspárt) KONSITS PÁL (Agrárszövetség)

5. sz. választókörzet, Heves:

Heves jegyzője, Furka Elemér tájékoztatása szerint négy párt jelöltje adta be ajánlócédula csomagját. Ezek számítógépes feldolgozása folyamatban van. Ennek eredményét valószínűleg csak hétfőn teszik közzé. A négy párt megnevezésétől is elzárkózott, mert a választási etika ezt megköveteli.

6. sz. választókörzet, Füzesabony: HALÁSZ KÁROLY (Fidesz)

BLAHÓ ISTVÁN (Munkáspárt)

Dr. SZABÓ JÁNOS (FKGP)

Kemény mag és polgári közép

Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje így reagált Bo- ross Péter miniszterelnöknek szerdán este, a közgazdasági egyetemen, a Szabad Demokraták Szövetségével kapcsolatosan tett kijelen- téseire.

A kormányfő — mint ismeretes — kizárta a koalíciókötés lehetőségét az SZDSZ-szel, amíg annak politikáját a „kemény mag” határozza meg. Boross Péter úgy vélekedett, hogy az ellenzéki párt két, egymástól nagyon különböző részből áll: a baloldali gyökerű kemény magból és a polgári középből. Ez utóbbiak nem vennék szívesen a „kemény mag” által szorgalmazott koalíciót az MSZP-vel, és ez a helyzet az SZDSZ-en belül „tisztázó szakadáshoz” vezethet.

Kuncze Gábor szerint, Boross Péter azzal, hogy az MDF nem hajlandó az SZDSZ-szel koalícióra lépni, csak annyit mond, hogy az MDF mindenképpen ellenzékbe akar vonulni május után, és ezt „nem biztos, hogy meg kell akadályozni.” A miniszterelnök-jelölt visz- szautasította az MSZP-vel való koalíció szorgalmazásával kapcsolatos állítást, hozzátéve, hogy az SZDSZ — mint ennek már többször hangot is adott — minden demokratikus párt irányában nyitott. Majd a választási eredmények és a programok egyeztethetősége dönti el, hogy milyen koalíció jöhet létre. A kormányfő által az SZDSZ-nek jövendölt „tisztázó szakadás” ügyében Kuncze Gábor csak annyit mondott: nem tudja, honnan vesz ilyet a miniszterelnök.

Mit akar

a Kereszténydemokrata Néppárt Heves megyében?

Természetesen mindazt, amire a párt országos programja irányul, főleg emberközpontú társadalmat. Olyan társadalmi, politikai, gazdasági rendszert, amelyben az élet érték, a személyes szabadság és méltóság sérthetetlen, de az egyének és csoportok törekvése a közjót szolgálja. A KDNP keresztény (keresztyén) szellemiségű, önálló politikai programmal bíró mozgalmi jellegű párt, nem valláspárt. Az egyházaktól független szervezet. Tiszteletben tartja az egyházak és vallási közösségek autonómiáját, és nem fogad el azoktól irányítást. Eszmevilága a magyar történelmi múlt Szent Istvánig visszanyúló hagyományaiból, az európai kultúra keresztény értékeiből, valamint a modern nyugat-európai kereszténydemokrata pártok politikai szelleméből fakad. Elutasít minden diktatúrát és káros centralizációt. Elveti az egyén korlátlan szabadságát hirdető individualizmust, ugyanígy a személyes érdeket sértő kollektivizmust is. Alapértékei: a szabadság, a szolidaritás, az igazságosság. Néppárt jellege abban rejlik, hogy politikai céljai valamennyi társadalmi réteg és csoport érdekeit kifejezik.

A Kereszténydemokrata Néppárt — hazánk jelenlegi helyzetében — ezért AKAR]Ä: az ország gazdasági növekedését, a hazai ipar fejlesztését és észszerű védelmét, a mezőgazdaság helyzetének javítását, a munka- nélküliség csökkentését, az adórendszer reformját, a méltányos közteherviselést, a családi jellegű adózás előtérbe helyezését, a gyermeknevelés támogatásának növelését, az első lakáshoz és az első munkahelyhez jutás központi elősegítését, a közbiztonság fokozását, a szociális biztonság megerősítését, a nemzet szellemi, erkölcsi felemelkedését, az ország biztonságának növelését.

A KDNP választási programját négy gondolat szövi át: család, gazdaság, szociális igazság és tisztaság. A család a társadalom alapeleme. Ezt a törvénykezésben is figyelembe kell venni, ezért szociális rendszerünket, sőt adótörvényeinket is ennek megfelelően alakítjuk ki. Gazdasági programunk lényege egy olyan fordulat végrehajtása, amely elősegíti a gazdasági növekedést, de környezetbarát módon. A piac- gazdaságra való áttérés jelentős elszegényedéssel járt. Az államnak őrködnie kell azon, hogy érvényesüljön a szociális igazság. Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs, amely nélkül a jogszabályok könnyen megkerülhető akadályok a gátlástalan önérdek előtt.

A Kereszténydemokrata Néppárt Heves megyei országf

yulési képviselőjelöltjei (dr. Lu- ács Tamás 1. sz. v.k. Eger, dr. Lassányi Ferenci, sz. v.k. Pétervására, Csépe Béla 3. sz. v.k. Gyöngyös, Szinyei András4. sz. v.k. Hatvan, Jenes László 5. sz. v.k. Heves, Tófalusi Emil 6. sz. v.k. Füzesabony) szem előtt tartva a fenti alapelveket és időszerű tennivalókat, a következő helyi cselekvési programot dolgozták ki.

Küzdeni fognak a vidék gazdasági fellendüléséért, beleértve a vállalkozások segítését, munkahelyek teremtését, bolthálózat fejlesztését, út, gáz-víz vezeték, csatorna, telefonvonal-építést.

Céljuk a mezőgazdaság talp- raállítása kedvezményes hitelekkel és adókedvezményekkel, az önkéntes szövetkezések elősegítésével, az export támogatásával, a tulajdonviszonyok rendezésével. Szükséges az erdő- és vad- gazdálkodás törvényi rendezése. Különös figyelmet érdemel megyénkben a szőlő-gyümölcs és zöldségtermesztés, az ehhez kapcsolódó borászat és élelmiszeripar, valamint az állattenyésztés korszerű és piacorientált művelése. Fellépnek a tisztességtelen közvetítő kereskedelem ellen.

Szorgalmazni fogják az önkormányzati törvények módosítását, amely a települési önkormányzatok jobb (együtt) működését teszi lehetővé.

Megyénk történelmi emlékeire, táji adottságaira, gyógyvizeire tekintettel, támogatni kívánják az idegenforgalmat és a gyógytu- rizmust, ennek érdekében a közlekedés fejlesztését, a 3-as autópálya megépítését.

A kultúra, az oktatás, a sport, az egészségügyi ellátás színvonalának emelése társadalmi szükséglet.

Olyan szociálpolitikai intézkedéseket fognak sürgetni, amely kellő biztonságot nyújt a pályakezdő fiataloknak, a családoknak, a nyugdíjasoknak, a rokkantaknak és fogyatékosoknak. Fontosnak tartják a nyugdíjak reálértékének megőrzését, a nyugdíjrendszer alakítását, hogy tartalmazza az állampolgári jogon járó nemzeti alapnyugdíjat, a munkával szerzett nyugdíjjogosultságot, és az önkéntes biztosítással történő kiegészítést, továbbá a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetését és az anyaság elismerését.

Síkraszállnak az egyházak szabadságáért, támogatják az egyházak társadalmilag hasznos intézményeinek működését, az ehhez szükséges ingatlanok visz- szaadását. Képviselőjelöltjeink határozottan ki fognak állni a közbiztonság, a közrend (és köz- tisztaság), az adózási, és általában az állampolgári fegyelem megszilárdítása mellett, követelik a korrupciómentes, tiszta közéletet.

1996-ban, a világkiállításhoz kapcsolódó megyei rendezvények sikeres lebonyolításához segítséget fognak nyújtani.

Bízzunk bennük! Szavazzunk rájuk és a Kereszténydemokrata Néppártra!

Dr. Molnár Miklós megyei szóvivő

„Mintha egy tájfun központjában lennénk...”

Beszélgetés Surján Lászlóval, a KDNP elnökével

Az 1990-es választásokon a Parlamentbe bejutott pártok elnökeivel készített interjúsorozatunkban ma dr. Surján Lászlót szólaltatjuk meg, aki a Kereszténydemokrata Néppárt vezetője. A rendszerváltás óta pártja tagja a kormánykoalíciónak, s ő a népjóléti tárcát kapta meg a kormányban. Beszélgetésünket ezért e témakörrel kezdtük.

— Milyennek ítéli meg a Kereszténydemokrata Néppárt az elmúlt évek kormányzati munkáját?

— A Magyarországra látogató és a közép-európai térséget jól ismerő külföldiek úgy érzik magukat hazánkban, mintha egy tájfun központjában lennének. Mint tudjuk, a tájfun központjában nyugalom van, körülötte azonban hatalmas pusztító erők tombolnak. Az elmúlt évek kormányzati munkájának jelentős szerepe van abban, hogy Magyarország térségünkben a béke szigetének számit, és minden nehézségünk ellenére egyedül nekünk sikerült a kormányzati periódust teljes egészében kitölteni. Ez a tény, valamint a hazánk iránt megnyilvánuló nemzetközi bizalom, az ide áramló nagy értékű tőke minősíti a magyar kormány munkáját.

— Választások idején természetesen mindegyik párt a maga pozíciójából, a maga helyzetéből és reményeiből kiindulva értékeli a helyzetet. Az ellenzéki pártok az elért eredményeket leki- csinylik, vagy nem is említik. Az elmúlt négy évet az elszalasztott lehetőségek korszakaként kritizálják. A kormány vezető erejét adó MDF az eredményeket hangsúlyozza, de a realitásérzékre vall az, hogy több helyütt szó esik elkövetett hibákról is.

— A Kereszténydemokrata Néppárt az eredmények tudatosítását fontosnak tartja, megítélése szerint a négy év mérlege egyértelműen pozitív. Ahhoz azonban, hogy a kormányzó erők továbbra is bizalmat kaphassanak a lakosságtól, realitásérzékről is tanúságot kell tenniük. A kormánynak alapvetően javítania kell tájékoztatási tevékenységén, nemcsak azért, hogy a társadalomban tudatosodjanak az elért eredmények, hanem azért is, hogy a tervezett lépésekről még a döntés meghozatala előtt a lakosság minél szélesebb körben véleményt formálhasson, és megértse a döntésekben lévő kényszerűségeket is.

— Az ország átalakulásának következő időszakában még mindig lesznek népszerűtlen intézkedések, bárki is kerül közel a kormányrúdhoz. Ezen intézkedéseket azonban akkor lehet jól és határozottan meghozni, ha értelmüket és várható hasznukat világosan megérti az egész társadalom. Visszatekintve az elmúlt négy évre, hibaként említhető a sietség. Az elvégzendő munka óriási, ezért a kormányzat nagy, sőt — hadd mondjam — túl nagy sebességre kapcsolt. A túlzott sebességnek természetszerűleg ára van. A törvények, kormányrendeletek ezért menet közben is módosításra szorultak, és a kormányzat becsületére válik, hogy e módosításokra mindenkor készen volt. A következő időszakban azonban célszerűbbnek látszik nemcsak az elmúlt időszak kissé elnagyolt törvényeinek rendbetétele, hanem az is, hogy az új törvények nagyobb körültekintéssel szülessenek meg. A piacgazdaság intézményrendszereinek kialakításához szükséges legfontosabb törvények már készen vannak, a következő négy év a nagy szakmai törvények meghozatalának kezdete lehet. E törvényeket azonban oly minőségben célszerű elkészíteni, hogy több évtizedes távlatra szabják meg a vonatkozó szakterület tevékenységét.

— Mennyire érvényesíthette elképzeléseit a párt a kormány- koalícióban?

— Az 1990-94 között működött koalíció a kormányzati tevékenységen kívül koalíciós egyeztetési formákat nem valósított meg. A koalícióban résztvevő

ártok elnökei az első szakaszán kormánytagok voltak, így véleményüket a kormányzati döntések során ki tudták fejteni. Az egyes szaktárcáknál folyó munka a kormányzati felelősség

„Magyarország térségünkben a béke szigetének számít”

jegyében zajlott, és ugyancsak nem volt koalíciós egyeztetések tárgya. Alapos elemzést igényel, hogy így ez a rendszer milyen mértékben vált be, illetve hol szükséges változtatni rajta.

— Az adott rendszeren belül a Keresztélydemokrata Néppárt számos sikert könyvelhet el, nemcsak a szorosabb értelemben vett szaktárcán belül. Kereszténydemokrata javaslat volt például, hogy az alapszabadság megnövekedése során a munka- vállaló szabad döntésére lehessen bízni a szabadság egynegyedének kivételét. Annak idején azért javasoltuk ezt a megoldást, hogy a különböző felekezetekhez tartozó állampolgárok ünnepeiken saját elhatározásból mentesülhessenek a munkavégzés alól.

— A népjóléti tárca tevékenységének korlátáit mindenekelőtt a magyar gazdaság belső korlátái jelentették. De ha valaki figyelembe veszi, hogy a különféle jövedelmi csoportok életszínvonala miként alakult az elmúlt időszakban, akkor azt láthatja, hogy a társadalom legszegényebb 20 százalékának a jövedelme lényegesen jobban emelkedett, mint a középrétegeké. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben a szociálpolitika teljesítette védő-óvó feladatát, méghozzá oly módon, hogy a pozitív diszkriminációt is biztosítani tudta a legkisebb jövedelműek számára. Á tényleges felemelkedést azonban csak a

azdaság helyreállításától váratjuk. Ezért is kerül minden árt politikájának középpontjá- a 1994-től a gazdaságpolitikai lépésváltás vagy fordulat kérdése.

— Az utóbbi időben kiéleződött a privatizáció körüli vita. Eltér-e ebben a véleményük a Magyar Demokrata Fórumétól?

— A privatizációs vitával kapcsolatban nagyon sok félreértés jelent meg a lapokban. A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye egyébként eltér a Magyar Demokrata Fórumétól, elsősorban abban, hogy az új tulajdonosi réteg kialakításánál körültekintőbbnek kellett volna lenni, a társadalompolitikai szempontokat előtérbe kellett volna helyezni a piacvezérelt privatizációval szemben. Mindez nagyobb körültekintést, adott esetben hosszabb előkészítést kíván az egyes vagyontárgyak eladásakor. Ezt a hosszabb előkészítést nevezzük lassításnak, amely azonban nem az egész privatizációs folyamat gátját jelenti, sőt épp ellenkezőleg, a kellő körültekintés nagyobb bevételt, és ilyen értelemben gyorsítást is hozhat.

— Szükségesnek tartjuk a privatizációs folyamatot, mivel az állam nem jó gazdája a vagyonnak. A privatizáció azonban nyilvánvalóan egy folyamat eredménye, és befejeződéséig az elmúlt időszakhoz képest több figyelmet kellett volna fordítani a még állami kézben lévő vállalatok irányítására, a lehetőséghez képest gazdasági helyzetük és teljesítőképességük javítására.

— Az új tulajdonosi szerkezet kialakításakor meg kellett volna oldani a társadalombiztosítás vagyonnal való ellátását, és csak az 1993-as év gyakorlatában tudtuk üdvözölni ázt, hogy a munkavállalók is tulajdonhoz juthattak.

— Az eddigiekhez képest változott-e programjuk, s mire helyezik most a hangsúlyt?

— A Kereszténydemokrata

Néppárt programjának alapja 1990-ben és 1994-ben ugyanaz, a környezetvédelmi szempontokra is kitekintő, szociális érdekből korlátozott, de valódi piacgazdaság megteremtése. Ebben a programban 1990-1994 között részünkről jelentős arány- eltolódás következett be, hiszen mai programunkban a gazdaságpolitikai kérdések sokkal nagyobb súllyal szerepelnek, mint korábban. Olyan beavatkozásokat tervezünk, amelyek elősegítik a gazdaság élénkülését. Elutasítjuk a mesterséges, állam által vezényelt gazdaságélénkítési beavatkozásokat, de a gazdaság élénküléséhez kedvező adózási rendszert és költségvetési lépéseket elengedhetetlennek tartjuk.

— A társadalom egyéb problémáit is szem előtt tartva, határozottabb népesedéspolitikai intézkedéseket sürgetünk, mert napjainkban a családok jövedelmi viszonyait legnagyobb mértékben a bennük nevelkedő gyermekek száma szabja meg, jobban, mint a szülők foglalkozása vagy munkahelyi beosztása. Ezen a helyzeten csak hatékony népesedéspolitikai intézkedések változtathatnak.

— Kikkel tartják elképzelhetőnek és kikkel nem a koalíciót a következő ciklusban?

— A pártok általában elutasítják azt, hogy erre a kérdésre ma világos feleletet adjanak, holott az állampolgároknak jogos igénye, hogy lássák, szavazatukkal milyen pártokat támogatnak, milyen koalíció létrehozását segítik elő. Ugyanakkor a különböző politikai erők szavazóbázisa között mély ellenszenv figyelhető meg, és a nemzeti egységre való törekvések hangoztatása ugyan több helyen megjelenik, de határozott lépéseket ebben az irányban nem látni.

A Kereszténydemokrata Néppárt számára egyértelmű, hogy szélsőséges pártokkal nem kivan koalíciós kapcsolatra lépni. A Magyar Szocialista Part nem bírja a Kereszténydemokrata Néppárt tagságának és vezetőségének bizalmát, a párton belül lezajlott közvélemény-kutatás elsőszámú koalíciós partnernek a Magyar Demokrata Fórumot tekinti. A Fiatal Demokratákkal való együttműködést kb. azonos arányban támogatják, mint amilyen arányban elutasítják. A Szabaddemokraták Szövetségével való együttműködésre kevés készség volt tapasztalható párttagjaink körében.

— Minden politikai párt érez felelősséget az ország kormá- nyozhatósága érdekében, és ez befolyásolni fogja a választási eredmények birtokában a döntéshozó testületeket.

— Hogyan választották ki a helyi jelölteket?

— Pártunk alapszabálya rendkívül demokratikus, és az egyes választókörzetek jelöltjeinek kiválasztását az ott dolgozó alapszervezetekre bízta. E jelölteket azután tanfolyamokon képeztük tovább, és e tanfolyamok után letett vizsga szükséges feltétele volt a végleges jelöltségnek.

— Elégedett-e a párt a képviselőház és a képviselők jogállásával és eddigi munkájával, vagy szeretne-e valamilyen változtatást a következő évek során?

— A képviselői munka alap- feltételeinek jogi biztosítása megtörtént. Nincs megoldva azonban jelen pillanatban a nemzetiségek jogi képviselete, ez és még néhány más gondolat sürgetően veti fel egy alapos alkotmányreform igényét, amelynek során pártunk a kétkamarás Országgyűlés kialakulását is támogatná. A gyakorlati munka során célszerűnek tartom, hogy a képviselők szakértői hátterét hatékonyabban biztosítsuk. Ha sikerül is a törvényhozói munkát a fentebb elmondottak szerint alakítani, még mindig fönnmarad az igény, hogy ne csak a konkrét törvénytervezetekkel foglalkozzon, hanem távlatokban is szemlélje a jogalkotás folyamatát: az ország jelenlegi és jövőbeli állapotát. Ennek érdekében növelni kellene a parlamenti frakciók szakértői tevékenységét támogató pénzügyi forrásokat.

— Köszönjük a beszélgetést!

Gábor László