Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-26-27 / 72. szám

HÍRLAP, 1994. március 26-27., szombat - vasárnap A gyilkossági szakmának kristálytisztának kell lennie Beszélgetés dr. Láposi Lőrinc nyugalmazott r. vezérőrnaggyal (Fotó: Perl Márton) Elöljáróban el kell mondani, dr. Láposi Lörincet aki csak ta­lálkozott már vele az életben, olyan embernek ismeri, akivel egyszerűen nem lehet magá- zódni. Ez a közvetlen stílusa is segítette abban, hogy a leg­eredményesebb hazai életvé­delmi nyomozók közé tartozik.-Érdemes lenne talán a vé­géről kezdeni társalgásunkat. Kevesen tudják, de tény, hogy létezik hazánkban a Magyar Detektív Szövetség. Nemrég a rendőrség illetékeseivel is sike­rült elfogadtatni a vele kapcso­latos szabályozás tervezetét. Mit kelt tudnunk e szervezetről?- Magyarországon jónevű nyomozóirodák működtek 1945 előtt. Volt rájuk igény. A vilá­gon mindenhol van magánnyo­mozás! Vannak ugyanis olyan szeletei a társadalmi életnek, amelyeket a hivatásos rendőri állomány nem tud vállalni. Van azonban egy 1987-es miniszter- tanácsi rendelet, amely tiltja a magánnyomozást, s nagyon ér­dekes módon még mindig ér­vényben hagyták... A mi szem­pontunkból viszont előnye en­nek a jogszabálynak, hogy nem definiálja a magánnyomozás fogalmát, nem sorolja fel azokat a tevékenységi köröket, ame­lyek tilosak. Nos, 1990-ben el­készítettük a detektívmunkával kapcsolatos jogszabályterveze­tet. Ez többszöri módosítást megélt, és a szövetségünk ta­valy nyújtotta be a szerintünk véglegeset, és azt az ORFK ve­zetése el is fogadta. A főtisztek olyan nyilatkozatot tettek, Ka- cziba Antallal és Józsa Fábián államtitkárral az élen, hogy a magánnyomozást előbb-utóbb legálissá kell itthon is tenni.- Mivel foglalkozik tulajdon­képpen a detektívek szövetsége?- A szövetséget 1991 -ben hoztuk létre, a Fővárosi Bíróság mint egyesületet jegyezte be. Közel 70 különféle cég és ma­gánszemély tagja van ma. Fel­vettük a kapcsolatot a Nemzet­közi Detektív Szövetséggel is, ez az európaiakat és az izraelit tömöríti. Bár nálunk még nem legális a szervezet, Barceloná­ban tavaly novemberben felvet­tek minket a rendes tagok so­rába. Ez előny a számunkra.-Miben mutatkozik meg ez?- Ma a vállalkozói szférában igen jelentős az összeköttetés a nyugat-európai és a magyar tőke között. A külföldi, aki ná­lunk óhajt befektetni, érthetően mindent meg akar tudni a hazai partnerról, arról az üzlet- vagy iparágról, ahová tenné a pénzét. Ám ilyen igénnyel az égvilágon máshoz nem fordulhat, csak a magánnyomozókhoz. Tehát az irodák fontos információkat szereznek és szolgáltatnak a külhoni megrendelőknek. Ez mindenhol a világon így van.- Vannak már konkrét meg­rendelések?- Hogyne, számos konkrét megrendelés történt már. Ám ezekről bővebbet nem mondha­tok, hiszen a magánnyomozás lényeges alapszabálya:’ csak a megbízónak lehet közölni bár­milyen adatot, senki másnak. Ez kölcsönös bizalomra épülő te­vékenység. Mellesleg irodáink elsősorban tanácsadást látnak el a vagyonvédelemmel kapcso­latban, biztonságtechnikai té­mákat bonyolítanak. De igen sok a klasszikus magánnyomo­zói munka.- Mi tartozik a klasszikus magánnyomozás körébe?- A legkülönfélébb megoldá­sok a hűtlenség bizonyításától kezdve az úgynevezett referen­ciaszolgáltatásokon át az ügy­védi irodákban alkalmazott de- tektívekig.-Azért is vitatott ez a tevé­kenység, mert sokan összekeve­rik az adósságbehajtással...-Tudvalevő, számos vállal­kozó indult el különböző köl­csönökkel. Ezeket nemcsak hi­telintézetektől, hanem magán- személyektől is szerezték. Utóbb a vállalkozás csődbe ment, ezért nem tudta visszafi­zetni a tartozását. A kölcsönadó viszont nyilván szeretné vi­szontlátni a pénzét. Ha elmegy a bíróságra, ott meg is kapja a szükséges végzést, ám a végre­hajtás hosszú évekbe kerül, s akkor sem biztos, hogy valóban visszajön a pénz. Ezért fordul­nak sokan úgynevezett nyomo­zóirodákhoz. Ezeknek egy jó része azonban büntetett előéle­tűeket tömörít, tagjaik azt vállal­ják, hogy kiverik az adósból a tartozást. Ez törvénytelen, zsa­rolás, önbíráskodás.- Ebből következik a kérdés: miként válogatja meg tagjait a detektív szövetség?- A szövetségnek csak egye­temi, lehetőleg jogi végzettség­gel rendelkező olyan személy lehet tagja, akinek legalább 10 éves bűnügyi gyakorlata van. Tudomásul kell venni, hogy ez is egy szakma! A szövetségnek egyébként jogi és etikai bizott­sága is létezik, éppen a vadhaj­tások lenyesegetésére.-Mikorra várható mégis a rendelettervezet jogerőre emel­kedése?- Ennek a jogszabálynak az egyetlen feltétele az, hogy végre hatályba lépjen a rendőr­ségi törvény. Teljes ugyanis az egyetértés a rendőri illetékesek és a szövetség között. S hogy mennyire lehetséges az együtt­működés, arra egy példa: az irodám három éve arra kapott megbízást, hogy egy eltűnt em­bert kutassunk fel. Ä bizonyíté­kok alapján eljutottunk addig, hogy ezt az embert megölték. Ezek után kapcsolatba léptem a megbízóval, s megtudakoltam, szólhatok-e a rendőrségnek. Be­leegyezett, s épp a közelmúlt­ban került nyilvánosságra, hogy a keresett személy holttestét egy kertben ásták el...- Dr. Láposi Lörincet a köz­vélemény a legendás nyomozók között tartja számon. S általá­ban kíváncsi a mesterdetektívek első lépéseire...- Kis sameszként, beosztott nyomozóként dolgoztam 1959-ben egy emberölési ügy­ben. Lágymányoson gyilkoltak meg egy Kiss Magdolna neve­zetű 20 éves lányt. Megerősza­kolták, s a halántékán keresztül­szúrtak egy kést. A penge a fe­jében maradt. Megfogtuk a tet­test, Botlik József volt a neve, sorkatonaként szolgált. A bíró­ság azonban felmentő ítéletet hozott. Óriási trauma volt! Tud­tuk, hogy ő az elkövető, de nyomozási hiba miatt végül nem sikerült ezt bizonyítani. Akkor határoztam el, hogy ha életvédelmisként akarok dol­gozni, akkor mindent tudnom kell, ami az emberöléssel kap­csolatos. Tanulmányozni kezd­tem az azt megelőző gyilkos­sági ügyeket. Végigböngész­tem, s megpróbáltam magamat is erre a vonalra állítani. Valóban ehhez igazodott Lá­posi Lőrinc további életpályája. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztályán volt 1963-tól életvédelmi ve­zető, majd 1972-ben került át az ORFK-ra ugyanilyen részleg irányítójának. A bűnügyi szol­gálat főnökeként ment nyug­díjba.- Imádtam ezt a szakmai te­rületet - mondta kissé elme­rengve. - Annak ellenére, hogy rendkívül irtózom mindenféle erőszaktól. Lehet, hogy nem mindenki hiszi el, de én soha senkit nem ütöttem meg a rend­őrségen.- Egy gyöngyösi ifjú kollégád magyarázta nemrég: minden nyomozót először a vizsgálati részlegeknél foglalkoztatna, hogy jól megtanulhassák, mire van szükség a megfelelő bizo­nyítás érdekében, hogy a bíró­ság elfogadja a nyomozás eredményét. Igaza van?- Teljesen egyetértek vele. Bizonyos rivalizálás mindig is volt a felderítők és a vizsgálók között. Az utóbbi munkát is na­gyon szerettem. Tudniillik na­gyon aprólékos, sziszifuszi meló. Össze kell rakni úgy a láncszemeket, hogy ne lehessen egyetlen rést sem találni. Jelen­tős előképzettséget adott a vizs­gálói tevékenység a későbbi operatív jellegű felderítéshez. Különösen úgy, hogy hozzáte­hettem a jogi tanulmányaim so­rán szerzett ismereteimet is. Szóval, elismerem a kolléga gondolatát.- Köztudomású, az ORFK a kiemelt emberölési ügyekben az egész ország területén közre­működik. Milyen esetek kötnek FI eveshez?- Heves megyéhez több ér­dekes ügy is köt. Aranyos bará­taim voltak, vannak itt. így Oláh Jóska, aki alosztályvezető volt, azután Gáli Árpi, aki ma is aktív, mindent tud a szakmában, ami az élefvédelemmel kapcso­latos. Mindenképpen meg kell említenem a karácsondi kettős gyilkosságot. Eljutottunk a tet­tesekig, Ebnet Simonig és Hol­lósinéig, de megbuktunk ezzel az üggyel. Bár háromszor hoz­tak velük szemben halálos ítéle­tet, ám negyedszerre felmentet­ték őket. Még hosszú éveken át dolgoztunk ebben a gyilkosság­ban, mostanra azonban már el is évült.- Volt egy másik eset is: Hellyné megölése Egerben. Ér­dekes módon az is felmentő dön­téssel zárult. Netán ilyen esetek a jellemzőek hevesbeli szereplé­sedre?- Nem, nem kimondottan. A Hellyné-féle gyilkosságban Dávid Bélára nem sikerült ele­gendő bizonyítékot összehozni, hogy elítéljék. Szerintem a nyomozás közben is feltétlenül figyelembe kell venni az igaz­ságot, olyan bizonyítékot nem szabad kreálni, ami esetleg a gyanúsított bűnössége mellett szól, de nem igaz, megdönthető, megcáfolható. A gyilkossági szakmának kristálytisztának kell lennie! Én egy olyan ember­ről tudok, akit ártatlanul ítéltek el, ez a martfűi szexuális indít­tatású eset volt. Kirjákot akkor szerencsére nem ítélték ha­lálra...- Hasonló ügyekről többen írtak könyveket a nyomozások­ban részt vett kiváló szakembe­rek közül. Tudjuk, neked is ren­geteg publikációd van, regény kiadására is készülsz. Felmerül a kérdés: miért nincsenek ma olyan kiemelkedő alakjai e szakmának, mint egykor Magos őrnagy, azaz Mág Bertalan, Fóti Andor, illetve Láposi Lő­rinc?- Biztos, hogy nagy számban dolgozik ma is tehetséges, ki­tűnő nyomozó hazánkban. Nem akarok neveket mondani, ne­hogy kellemetlenséget okozzak nekik azzal, hogy én propagá­lom őket. Jó néhányan épp a szakmai tudásuk miatt feljebb léptek, főkapitányok, főkapi­tány-helyettesek lettek. Más­részt nincsenek olyan lehetősé­geik, mint nekem voltak. Én mégiscsak az ORFK-nál dol­goztam, húsz éven át voltam a Kék fény szakértője. Mindig is nagyobb volt a sürgés-forgás körülöttem.- Sokan előszeretettel be­szélnek ma arról, hogy az előző érában keményen beleavatkoz­tak "felülről" a rendőrség mun­kájába. Valóban tapasztaltatok ilyesmit?- Kijelenthetem, soha nem fordult elő, hogy gyilkossági ügyben telefonáltak volna, mondván, X vagy Y esetében kivételezni kellene! Emlékezz csak a fővárosi Attila utcai OTP-s gyilkosságra! Az elkö­vető, Várszegi vezérkari tiszt volt.-Nyugdíjba meneteled után a detektív szövetség még csak-csak kapcsolódik évtizede­ken át gyakorolt szakmádhoz. Hogyan kerül ebbe a sorba a biztosítással összefüggő munka?-Amikor 1990. december 31-én nyugdíjazásomat kértem - ellentétben minden más hí­reszteléssel - betöltöttem az 55. életévemet. A Hungária Bizto­sító vezérigazgatója keresett meg. Tudvalévő, a biztosítótár­saságok a világon mindenütt rendelkeznek nyomozói rész­leggel. Felmerült a gondolat, hogy a HB sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorí­tása érdekében létre kellene hozni hasonlót. Itthon azonban a nyomozás három szerv kizáró­lagos jogköre. Ezek közé nem tartoznak a biztosítók. Úgy ha­tároztunk, legyen az elnevezés központi felülvizsgálati iroda, kerüljük a nyomozás szót. így nem irritálunk senkit. Valóban új volt e terület. A szakköny­vekből elsajátítottam a főbb is­mereteket, s egy hónap múlva letettem az asztalra egy tervet. Az országban 38 nyomozó kezdte a munkát. Főként a csa­lások és az okirat-hamisítások ellen kellett harcolnunk. S hogy milyen sikerrel? Nos, 1992-ben meghaladta az 1 milliárd forin­tot az iroda által a biztosítónak visszahozott összeg! — A politikai életbe is bele kí­vánsz kóstolni? Ismeretes ugyanis, hogy országgyűlési képviselőjelöltként indulsz a vá­lasztáson.- Egy nem túl komolyan vett párt, a Király Zoltán vezette MSZDP égisze alatt, pártonkí- vüliként indulok. Nem óhajtok persze, politikus lenni, hiszen ez a mai miliő elfogadhatatlan a számomra. Az a mocskolódás, ami ma folyik a politikai élet­ben, számomra elfogadhatatlan, tőlem teljességgel idegen!-Mégis mit szeretnél erősí­teni képviselőként, ha megvá­lasztanak?- A magyarországi közrend, közbiztonság témakörében kí­vánok tevékenykedni, segíteni a tapasztalataimmal. Nálunk mindig létezett korrupció. Volt, amikor csak a telefon, vagy harmadosztályú áru negyedosz­tályúként való megkapása jelen­tette ezt. Jelenleg olyan szintre jutott el, ami ellen sokkal hatá­rozottabban kell fellépni. Ha­sonlóképpen küzdeni kell az olyan új jelenségek ellen, mint az erőszakos, garázda cselek­mények, a véres leszámolások, a rablógyilkosságok, a prostitú­ció, a kábítószer. Az tarthatat­lan, hogy vannak helyek ma Magyarországon, ahol az idős emberek, az asszonyok sötéte­dés után ki sem mernek lépni a közterületre, mert támadástól félnek. Hát, ezen szeretnék a képviselői programommal javí­tani. Szalay Zoltán A honi bűnüldözés egyik legendás személyisége - mondanánk róla, ha az egyéniségét olyannyira jellemző szerénysége miatt nem tiltakozna ez ellen. Az azonban tagadhatatlan, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi szolgálatának az egykori fő­nöke szinte valamennyiünk előtt ismert ember. Emlékezhetünk összefogott, célratörő szakértői véleményeire a hajdani közked­velt televíziós műsorból, a Kék fényből. Mostanában pedig - immár nyugdíjasán - talán a korábbiaknál is többet dolgozik, hiszen ő a Hungária Biztosító Központi Felülvizsgálati Irodájá­nak vezetője, s egyben a Magyar Detektív Szövetség elnöke is. Dr. Láposi Lőrinc vendége volt a Heves Megyei Hírlap klubjá­nak. Ott készítettünk vele beszélgetést.

Next

/
Thumbnails
Contents