Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

HÍRLAP, 1994. március 3., csütörtök HORIZONT 7. Kellemes meglepetés! Antigoné ma is győzne Egy a drámai jelenetekből Teljes két napon át Országos nyugdíjas-vetélkedő Gyöngyösön Három fiatal — Gyenes Réka, Kálmán Krisztina és a rendező, Békefi Gabriella — gondolt egy merészet és nagyot: Szophoklész Antigonéján elkezdve bemutat­nak olyan drámai jeleneteket, amikor nem a férfiak küzdenek meg egymással az erkölcsi győ­zelemért vagy egyéb babérért, hanem a nők. A nővérek, akiket a vér köteléke is egybefűzne, arra kötelezne, hogy vállvetve, egy­mást segítve küzdjék meg éle- tük-sorsuk fordulatait; itt szem­befordulnak egymással. Más az ok a klasszikus drámaírónál, megint más a XIX-XX. század fordulóján írt darabban, és me­gint más az iszonyatos világégés, a második világháború után írt drámában, Tennessy Williams életképében, ahol a tipikus ame­rikai életforma dobja küzdelem­be egymás ellen a nővéreket. Kezdjük a fennkölt klasszikus szereplőknél. Antigoné és Izmé- né között szemléleti távolság hú­zódik: Kreon, a zsarnok, a hata­lom megtiltotta, hogy Polinei- készt eltemessék, míg Eteoklész- nek teljes pompával adták meg a végtisztességet. Antigoné, aki egyébként a zsarnok fiának, Hai- monnak a jegyese, úgy tudja, és ehhez is tartja magát, hogy az is­tenek által belénk oltott törvé­nyek igazabbak, hatalmasab­bak, mint Kreon tiltó rendelkezé­se, és ezért arra készül, hogy Iz- ménével együtt adja meg a vég­tisztességet testvérének, Polinei- késznek. Izméné azonban fél a zsarnoktól, a bosszútól; nővérét is meggyőzné tettének botor vol­táról, hiszen Kreon itt van, Kre­on azonnal bosszút állhat, míg az istenek távol maradnak. Ez a drámai párbeszéd beve­zeti az alig-órás műsort. Alap­hangot, tartást ad a koncepció­nak, hogy mindig is léteztek olyan női hősök, akik — ha kel­lett — megvívtak önmagukért, meggyőződésükért, céljaikért, ha netán a saját nővérük is lehe­tett az ellenfelük. A Szomory­darabban a féltékenység vagy in­kább a szerelem a küzdelem tétje a két nővér között. A vágy villa­mosában a nővérek vitája, be­szélgetése elvisz minket a mo­dem világ patologikus vonzás- körzetébe, hogy aztán visszaka­nyarodjunk Antigonéhoz. Vagyis inkább ahhoz az élmény­hez, ami a szerencsétlen sorsú drámaíróban, Walter Hassencle- verben követi a görög hősnő ár­nyékát. Szinte hangsúlyos ráadá­sul kapjuk meg Babits mondata­it, annak nyomatékolására, hogy a női tulajdonságok közül a bá­nat és a vágy, mint a jellemzés, a megfogalmazhatóság motívu­mai találjanak ránk egy rövid időre. A kitűnő ötlet és a felismerés, miszerint jó két ezer évvel ezelőtt adódott nagyjából annyi társa­dalmi hatása és megbecsülése a női karakternek, mint manap­ság. A XX. század közeledtével jutottak el odáig a nők, hogy har­colhassanak önmaguk méltósá­gáért, hősi módon. Mindez elis­merést érdemel. Hátha még ész­revették volna a szereplők azt a követelményt, hogy ezekben a párharcokban, mondatokban, helyzetekben minden szó, min­den ritmusváltás, minden hang- súlyi elem fontos — a közbeikta­tandó és nemcsak a hatásra törő szünet, elhallgatás miatt! —, hogy hagyni kell némi időt a hall­gatóságnak a felzárkózásra, az együttgondolkodásra. Sokkal erőteljesebb lett volna a ben­nünk keletkező visszahallás, visszhang, ami az előadás célja volt, lehetett volna. Amíg ilyen elszánással és ilyen találékonysággal, pontos felis­meréssel keresik az egri amatőr színjátszók a pódium lehetősé­geit, adottságait, addig csak biz­tatni tudjuk őket, hogy a „nagy színház” mellett is teremtsék meg a maguk sajátos értékeit. (farkas) A legvérmesebb várakozást is felülmúlták a tények: több mint kétszázötven résztvevővel ren­dezték meg Gyöngyösön, a Mát­ra Művelődési Központban a nyugdíjasok vetélkedőjét a hét két utolsó napján. Az érdeklő­désre jellemző, hogy megyénkén kívül Borsodból, Nógrádból, Pest megyéből, Szolnok megyé­ből és még Bács-Kiskun megyér bői is érkeztek autóbuszok, ver­senyzőkkel és rokonokkal telten. Öröm volt nézni és hallgatni ezeket a lelkes idős embereket, akik korukat meghaladó vidám­sággal vették birtokukba a szín­padot, hogy verset szavaljanak, olykor a saját szerzeményeiket, népdalokat énekeljenek, és régi keletkezésű hagyományokat, ünnepi játékokat elevenítsenek fel. Csupa vidámság, játékos jó­kedv töltötte be a két napon az egész házat, mintha nem is idős emberek, hanem huncutkodó le­ánykák és süldő legénykék ör­vendeztek volna egymásnak. ^ A két teljes napon át tartó ve­télkedő mérlegelése nagy gondot okozott a zsűrinek, amely Remé­nyi József zongoraművész veze­tésével látta el feladatát. Tagjai voltak: Lengyelfi Miklós, a Ma­gyar Televízió főmunkatársa, Kovács Erzsi táncdalénekes, Moldován Stefánia operaénekes, Éliás Tí'úo/-szintén operaénekes, Békást Pocsai Lajos énekes és Mészáros Tivadar, valamint Zi- lahy Mariann, aki egyben a fő­védnöki tisztet is elvállalta. Az első nap eredménye: a cso­portok közül a miskolciak, a bol- dogiak és a csepeliek érdemelték ki a zsűri kiemelt értékelését. Az énekesek közül Benkó András Örménykút, Szedlacsek Lajos Miskolc, Gábor László Jász- szentandrás, Bikki József Bél­apátfalva, Bársony Máténé Bél­apátfalva, Csató József Ostoros és Mészáros Anna Gyöngyös emelkedett ki. Prózában Szabó István Miskolc, Kozma Miklós­áé Miskolc, valamint Szántó László Jászárokszállás végzett az élen. Különdijat kapott a miskolci Avas nyugdíjasklub, Szedlacsek Lajos és Mészáros Anna. Vasárnap az énekesek közül Kádár LászlónéNova), özv. Kol­lár Józsefné Hatvan, a szöveg­mondók közül Püspöki Győző Gyöngyös, Popovics Zoltánná Eger, a hangszeres szereplők kö­zül özv. Péntek Péterné Hatvan és a Vadvirág Citeraegyüttes, ugyancsak Hatvan, volt a leg­jobb. A csoportok élén a sirokiak, az atkáriak, a mezőszemereiekés a Mátrai Egyesült Pávakör vé­geztek. A legjobbak között szerepelt Zagyva LajosnéBükkszék, Mik­lós Kálmánná és Majtényi Jó­zsefné Hon, Kelemen Lajos Me- zőszemere és Németh József ugyancsak mezőszemerei vetél­kedő nyugdíjas. Zilahy Mariann különdijjal ju­talmazta a Mátrai Egyesült Pá­vakört és a Mezőszemerei Ha­gyományőrző Együttest. A mű­velődési központ minden sze­replőnek emléktárgyat adott. A jól sikerült vetélkedő mű­sorvezetői feladatát Hortobágyi Judit és Bozsik István látta el. (g. mól-) Gazdasági szervezetek ’93 Mi és ők (Alulnézetben) A JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA Gazdálkodási forma szerint Létszámkategória szerint 1992. december 31. Száma : 1109 Száma : 1063 16.8% 2.3% 1993. december 31. Száma : 1308 m 2J% 72.9% / P ,M. S Vállalat ■ Kft □ Rt II Szövetkezet ■ Egyéb szervezet □ 21 fő alatt 0 21-50 f5 között ü 51-300 fö között ■ 300 fö felett Reggel is csak ugyanaz, mint ami volt este, lefekvéskor; a pla­fon ugyanott, és az eldugott sa­rokban cseppet sem szürkébb a pókháló. A Nap is csak ugyan­úgy, vagy ugyanúgy nem, a kávé sem fanyarabb, s a szám íze sem, „édesnek” ott az élet. Az emberek se mások, a sérel­mek is ugyanolyan tompa, visz- szafojtott hangon szólnak, az írógépen ugyanolyan laza az „f ’ és az „a” betű... Még az éjjelek se mások, a kutyák dühe változat­lanul hiábavaló a lánc fogságá­ban, mikor éjjelente hazafelé sé­tálok az ágy meleget sugárzó ígé­retétől vonzva, majd ugyanúgy oltom le a lámpát álomba ájul- tan, és ugyanúgy vágyom az is­meretlen, éjjeli ország tájaira, a suhogó, vad repülésre a rejtel­mekkel teli, mégis oly vonzó, sa­ját honban, amely sokszor sok­kal inkább otthonszerű, mint a tojás alakú, hegy-völgy világ. Marad minden ugyanaz, ugyanúgy élnek, ugyanúgy hal­nak... Ugyanúgy szeretnek, és ugyanúgy utálnak, esetleg még szegényebben, vagy még gazda­gabban. Itt, az alsó szinteken nem jár a szivárvány-remény, s a felsőn talán nem is tudnak az al­sóról semmi biztosat, vagy ha mégis, ügyesen leplezik. Idelent keserű szájízben olvadnak el az ígéretek, nehezen emésztődnek meg a felmutatott eredmények, a megvalósult Rend-szer, amit szednünk kell, nem gyógyszer, csak az elért állapot állandósítá­sára szolgál, és nem is várhatunk javulást, ha csak lenyeljük csendben, gondolkodás nélkül. Sok haragos, pozícióféltő szó harap belé az ösztönös kritikába, és vicsorogva követeli az alterna­tívákat, a megoldás lehetőségeit azoktól, akiknek nem dolga a megoldások felmutatása. Mi, Egyszerűek, látjuk azt ám, bár­mennyire leplekkel takart is, hogy sokszor Nekik sincs egye­nes, ésszerű, VÁLTOZAS-t mutató, igazi tervük, pedig a le­hetőségek az ő zsebeikben lapul­nak, s nem a miénkben. Dema­góg szónoklatok füzérét akaszt­ják nyakunkba, mint igazságokat tartalmazó gyöngysort, meg se hallják vékonyka, tiltakozó han­gunkat. Hinni szeretnénk, és nem azt tudni, hogy amit viselünk, az nem Az, amire vágyunk, aminek hinnénk. Alul vagyunk, de nem­csak taposni lehet rajtunk, sok mindent tudunk, de nem hallgat meg már senki, csak a falak, s áb- rándult szemeink befelé néznek, a bizalom elveszett... Démosz latinul népet jelent, ha így, képzetlen aggyal ellátva egyáltalán tudhatok valamit, és már több mint tíz éve értem Pe­tőfi versét is, amennyire csak ért­heti ember. Gondolom, ezzel rengetegen vagyunk így, ebben a hullámzó országban, és felnézve a haragoszöld tajtékból, össze­szűkült szemekkel figyeljük a há­tunkon himbálózó gályát, mi­közben tudjuk azt, nagyon jól tudjuk, hogy nem fogjuk elsül­lyeszteni, mi nem. Az ember — a történelem által bebizonyítottan — önmaga leg­félelmesebb farkasa, és ott fent a gályán a matrózok, a kapitány vagy a hajósinas keze ügyében ott rejlenek a vésők és a fúrók, amik a történelem által már adottak... Sauf ért Attila A megyei székhelyű jogi sze­mélyiségű gazdasági szervezetek száma az év végén 1355 volt, az egy évvel korábbinál 22 száza­lékkal több. A nyilvántartott szervezetek között legelterjed­tebb gazdálkodási forma tovább­ra is a korlátolt felelősségű társa­ság. December végén e formá­ban működött 78 százalékuk, egy évvel korábban háromne­gyedük. A részvénytársaságok száma 24-ről 37-re, a szövetke­zeteké 186-ról 209-re nőtt, a vál­lalati formában működőké 46- ról 26-ra csökkent. A gazdasági szervezetek fő tevékenységében továbbra sincs alapvető változás:. 30 százalékuk kereskedelmi te­vékenységgel, közúti jármű és közszükségleti cikk javításával, karbantartásával foglalkozott, 22 százalékuk feldolgozóipari, 13 százalékuk ingatlanügyleti, bérbeadási, mintegy tizedük me­zőgazdasági, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási tevékenységet folytatott. A kis létszámú szervezetek számának gyarapodása folytató­dott. December végén az összes jogi személyiségű gazdasági szervezet 73 százaléka 21 főnél (ezen belül 63 százaléka 11 fő­nél) kevesebbet foglalkoztatott, aránya 5,6 százalékponttal na­f yobb az egy évvel korábbinál. A 1-50 fő közötti létszámú szer­vezetek száma 3 százalékkal, az 51-300 fő felettieké 13 százalék­kal csökkent. Megyénkben az év végén 1263 jogi személyiség nél­küli gazdasági szervezetet tartot­tak nyilván, 69 százalékuk betéti társaságként, 17 százalékuk gaz­dasági munkaközösségként mű­ködött. A nyilvántartott egyéni vállalkozások száma 18.176 volt, 40 százalékuk kiskereskedő, 39 százalékuk kisiparos, 20 százalé­kuk szellemi szabadfoglalkozá­sú, 1 százaléka mezőgazdasági önálló. A Cégközlönyben 1992. év elejétől 1993. év végéig 85 me­gyei székhelyű jogi személyiségű gazdasági szervezet csőd alá he­lyezését tették közzé, ebből 1993. évben 14-ét. A csődeljárás alá került gazdasági szervezetek mintegy 53 százaléka korlátolt felelősségű társaság, 28 százalé­ka szövetkezet, 13 százaléka vál­lalat, közel 5 százaléka részvény- társaság, egy százaléka egyeb szervezet. December végéig 81 szervezetnél fejeződött be a csődeljárás, ebből 1993. évben 20-nál. A lefolytatott csődeljá­rás 64 százalékuknál megegye­zéssel zárult. A KSH felmérése szerint Magyarországon 1993. évben 4286 jogi személyiségű — külföldi tőkeérdekeltséggel ren­delkező — új gazdasági szervezet alakult, közel 66 milliárd forint induló törzstőkével, amelynek 70 százalékát devizában jegyez­ték. Az új szervezetek több mint fele Budapesten alakult, vidéken Pest megyében jegyezték be a legtöbbet. Heves megye a 18. he­lyen állt, az új szervezetek átlagos törzstőkéje, valamint ebből a de­vizában jegyzetté viszont na­gyobb az országos átlagnál. Megyénkben 1993. evben las­sult a Külföldi tőke beáramlása, 32 új vállalkozás alakult mintegy 565 millió forint törzstőkével. Számunk 9-cel, törzstőkéjük 55 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az alapítói vagyon közel 86 százalékát jegyezték devizában, aránya 30 százalék- onttal nagyobb, mint 1992. év­en. Az uj cégek korlátolt fe­lelősségű társaságként jöttek lét­re, az egy vállalkozásra jutó ala­pítói vagyon — ezen belül a kül­földi tőke is — csökkent. Az új vállalkozások 28 száza­léka (1992. évben 12 százaléka) teljes egészében külföldi tulaj­donban volt — kettő kivételével —, egymillió forint törzstőkével létesültek. Az új külföldi tőkeér­dekeltségű vállalkozások 41 szá­zaléka a kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk ja­vítása, karbantartása gazdasági ágban, 25 százaléka a feldolgo­zóiparban fejtette ki tevékenysé- ét, részesedésük a törzstőkéből 1, illetve közel 3 százalék. Nagy Erzsébet (KSH Heves Megyei Igazgatósaga) Több mint 1000 férfi és női hivó naponta.' Itt a te lehetőséged új kapcsolatokra! . _____rom? Próbáld ki, HÍVD tz eqy lenqCTerauli mvas: $ÍT[/ f/2 pereid EROTIKUS F0RR0 DRÓT 2 LÁNY = DUPLA OROM 00.972.5656.0531 FEKÜDI MELLÉM 00.972.5656.0540 FORRÓ BUJA EROTIKA 00.972.5656.0550 hívj azonnal 00.972.5656.0554 ( GAZDASÁGI PARTNER % KERESTETIK Exportálna? Importálna? Üzleti információkhoz, külföldi partnerekhez juthat a világ minden tájáról, Bangladeshi kezdve Németországig. Bővebb felvilágosításért tekintse meg Eger Megyei Jogú Város Idegenforgalmi és Kereskedelmi Iroda Hirdetőtábláját L (Eger, Jókai u. 10.) 1 INGYEN \ NADRÁGPELENKÁT Hl SEM ADHATUNK, DE DUMBÓ-nál kedvező áron kapható: Mini: 15,50 Ft/db Midi: 18,50 - 21 Ft/db Maxi: 22 - 24 Ft/db NŐNAPI AJÁNDÉKCSOMAGOK, HÁZTARTÁSI PAPÍRÁRUK Címünk: Eger, Malomárok út 34. Nyitva: H-P 8.00-17.00 Szó 8.00-12.00 Ragadja meg az alkalmat és azt a selyemvirág csokrot, amelyet március 4-én pénteken kínálunk Önnek, ha a Bástya ABC melletti virágpavilonunkban vásárol! Nyitva: 8-18-ig . ^lacTelTga"télefön bulija] ■! CSAK FÉRFIAKNAK! ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents