Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

AZ ÖTLET KÁLBAN SZÜLETETT (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1994. MÁRCIUS 23., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 69. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Egei, Katón« tér 1—3. Tel/fax: 313-270 Kiváló minőségű szaniter termékek érkeztek minden színben Palladio lakáskerámia szalonban Igényes, formatervezett olasz csaptelepek gazdag választékával várjuk kedves vásárlóinkat. Hazai gyártmányú WC-kagylók és mosdók 10 %-os árengedménnyel kaphatók, amíg a készlet tart. 74642 PALLADIO Görögország támogatná Görögország támogatja Ma­gyarország csatlakozási szándé­kát az Európai Unióhoz és a NA- TO-hoz, de az integráció csak fokozatosan történhet meg. Er­ről Dombach Alajos, a Parla­ment alelnöke nyilatkozott azt követően, hogy Budapesten ta­lálkozott a görög törvényhozás küldöttségével. SZDSZ — Fidesz megbeszélés A választási kampány és a ko­pogtatócédulák gyűjtésének ál­lását tekintették át kedden az SZDSZ és a Fidesz vezetői. Mindkét pártot a pártelnök és a frakcióvezető képviselte; az SZDSZ-t Pető Iván és Kuncze Gábor, a Fideszt Orbán Viktor és Kövér László. A megbeszélés a két párt választási megállapo­dásában rögzített rendszeres konzultációk sorát folytatta. Elutazott a belga miniszterelnök A hazánkban tárgyaló belga miniszterelnök tegnap délelőtt az SZDSZ, az MSZP, majd az MDF elnökével folytatott esz­mecserét. A vendég ezenkívül tájékozódott a határon túli ma­gyarság helyzetéről is. Délután hivatalos magyarországi látoga­tásának befejeztével kedden el­utazott Budapestről Jean-Luc Dehaene, a Belga Királyság mi­niszterelnöke. Göncz Árpád Lengyelországba látogat Göncz Árpád köztársasági el­nök március 28. és 30. között hi­vatalos látogatást tesz Lengyel- országban. A magyar államfőt Lech Walesa, a Lengyel Köztár­saság elnöke hívta meg. Göncz Árpádot útjára elkíséri felesége is. „Kisiklás” a metróban Az észak-déli földalatti vasút pályáján a keddre virradó éjsza­ka kisiklott egy teherszerelvény. Ezért kora reggel csaknem egy órán át a Deák tér és Kőbánya- Kispest állomások között nem közlekedtek a metró-szerelvé­nyek, és utasaikat autóbuszok szállították. Partnerség a békéért A tegnapi külügyi tájékozta­tón bejelentették, hogy március 24-én hazánkba látogat Peter Tamoff, az Egyesült Államok külügyminisztériumának kelet­európai ügyekért felelős helyet­tes államtitkára, aki nemcsak a régió helyzetéről tájékozódik, hanem megbeszélései során szó lesz a Partnerség a békéért című programról is. Hensch Árpádnak, a hazai üzemtan megalapítójának mellszobrát dr. Enese László nyugalmazott egyetemi tanár avatta fel (Fotó: Szántó György) Magántulajdonú, piacképes mezőgazdaságot akarunk Agrárökonómiai tudományos napok Gyöngyösön viszonyok rendezése mellett nagy kérdés, hogy a jövőben mi­lyen lesz a mezőgazdaság szerve­zete. Miként alakulnak az üzemi méretek, mennyi lesz a családi gazdaság, a szövetkezet. Véle­ménye szerint mezőgazdasá­gunk jövőjét a szövetkezés nélkül nem lehet elképzelni. Ehhez vi­szont megfelelő feltételrendszer­re és képzett szakemberekre van szükség. Többek között ezt szol­gálja a tárca által működtetett Mezőgazdasági Fejlesztési Alap. Emlékeztetett arra is, hogy miközben rengeteg gonddal küszködnek az ágazatban dolgo­zók, mezőgazdaságunk alkal- mazkodóképessséget bizonyítja, hogy az élelmiszerexportot je­lentősen sikerült növelni. Az elő­relépés további feltétele az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás, amely a következő időszak ag­rárpolitikájának alapja. Termé­szetesen a kelet-európai orszá­gokkal való kereskedelem — a fi­zetőképes piacok — éppoly fon­tos, mint korábban. Aláhúzta, hogy az agrárágazat egy évtizede súlyos helyzetben van, és 1993 volt az első esztendő, amikor a „zuhanórepülést” sikerült meg­állítani. A jövő érdekében na­gyon sok a tennivaló. Át kell gondolni a támogatási, a finan­szírozási rendszert, új alapokra helyezni a közraktározást, az ag­rárbiztosítást. (Folytatás a 3. oldalon) Alkotmánysértő választójogi rendelkezés Alkotmánysértő a választójo­gi törvény azon rendelkezése, amely szerint nem indulhat kép­viselőjelöltként az, aki a társada­lombiztosítási önkormányzatok­ban választott tisztséget tölt be. Ezt állapította meg az Alkot­mánybíróság kedden hozott ha­tározatában, és az alkotmányel­lenes rendelkezést visszaható ha­tállyal megsemmisítette. Áz indokolás hangsúlyozza: világosan különbséget kell tenni a választhatóságra, illetve az ösz- szeférhetetlensegre vonatkozó szabályok között. Az alkotmány szerint képviselőnek választható minden nagykorú magyar állam­polgár, ha Magyarországon ál­landó lakóhelye van. A választó­jog gyakorlásából kizáró okokat az alkotmány felsorolja, törvény újabb okokat már nem állapíthat meg. Ä választójogi törvény kifogá­solt rendelkezése nem a létrejött összeférhetetlenségi helyzetet szünteti meg, hanem az összefér­hetetlenség kialakulását kívánta megakadályozni. Ezzel viszont túlment a választhatóságot kor­látozó alkotmányos előírásokon. Megsértette a jogegyenlőség el­vét is, hiszen a választójog gya­korlásában különbséget tesz a társadalombiztosítási képviselők és más, olyan képviselőjelöltek között, akikre szintén vonatkoz­nak az összeférhetetlenségi sza­bályok, de nekik csak megvá­lasztásuk esetén kellene megvál­niuk addigi hivataluktól. Az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg visszaható ha­tállyal az alkotmányellenes sza­bályt, hogy a passzív választójo­f ;uk gyakorlásából alkotmányel- enesen kizárt társadalombizto­sítási képviselők indulhassanak képviselőjelöltként az 1994. évi országgyűlési választásokon. EU-csatlakozás: A kormány felhatalmazást kapott Az integráció a kor parancsa, az az ország, amelyik ezt nem teljesíti, elkerül­hetetlenül leszakad - mondta Boross Péter az Országgyűlés ple­náris ülésen, az EU- csatlakozási kérelem beadásáról szóló ha­tározati javaslat ex­pozéjában. A minisz­terelnök hangsúlyoz­ta: Európába nem belépünk, hanem visszatérünk. Azzal kapcsolatban, hogy e hazánk számara rendkívül jelentős lé­pés ügyében lesz-e népszavazás, Boross Péter leszögezte: erre csak akkor kerülhet sor, ha Magyarország felvétele napirendre kerül. A felvétellel kapcsolatos tárgyalá­sok várhatóan 1997- ben kezdődnek meg, s teljes tagságunk el­érésére 1999-ben vagy 2000-ben van esély. Az Országgyű­lés kedden délután 233 szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta azt az or- szágyűlési határozati javaslatot, amely fel­hatalmazza a kor­mányt a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz va­ló csatlakozási kérel­me beadására. (MTI) Kétmilliónál már azonosítják az ügyfeleket Megelőzni a pénzmosást' Az Országgyűlés ellenszava­zat és tartózkodás nélkül tegnap elfojgadta a pénzmosás megelő­zéséről és megakadályozásáról szóló törvényt. Becker Pál pénz­ügyminisztériumi államtitkár ex­pozéjában elmondta: a törvény célja, hogy újiát állja a bűncse­lekményekből származó pénzek — pénz- és tőkepiaci rendszeren keresztül történő — tisztára mo­sásának. A törvény megalkotá­sára hazánk — a Bécsi Egyez­mény aláírásával — nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. A magyar jogszabály még túl is „teljesíti’’ a nemzetközi szerző­dést, hiszen hatálya nemcsak a kábítószer-kereskedelemre, ha­nem más súlyos bűncselekmé­nyekre is kiterjed. A törvény kö­telezi a pénzügyi szolgáltató szervezeteket, hogy kétmillió fo­rintot elérő vagy meghaladó ösz- szegű készpénz be-, illetve kifi­zetéskor az ügyfelet azonosítsák. A törvény bejelentési kötelezett­séget ír elő minden olyan eset­ben, amikor felvetődik a pénz­mosás gyanúja. Tovább híznak a devizaszámlák Az idén két hónap alatt több mint 15 milliárd forinttal növe­kedett a lakossági devizaszámlák értéke. Az emelkedés csaknem fele a januári és a februári, ösz- szességében 3,6 százalékos fo­rintleértékelésből származik. Az MTI érdeklődésére kedden a Magyar Nemzeti Bankban el­mondták, hogy csak februárban 8,8 milliárd forintnyi volt a növe­kedés. Ezzel a devizaszámlák fo­rintértéke elérte a 219 milliárdot, azaz valamivel meghaladja a 2 milliárd dollárt. Az elmúlt hónapban a befize­tés 36,1 milliárd forint volt, a ki­fizetés pedig — a konverziókkal együtt — 27,4 milliárd. A lakossági devizaszámlák több mint felét az OTP-nél veze­tik. Árokba hajtott... Tegnap a déli órákban Gyöngyösről fölfelé haladt a 3-as főúton, a Szurdok-parton egy IFA pótkocsis szerelvény. Eddig még tisztá­zatlan, hogy miért, de letért az útpadkára, es rakományával az árokba borult. Szerencsére személyi sérülés nem történt. (Fotó: Szántó György) Lakossági megtakarítások Az első két hónapban a lakos­sági megtakarítások 38,2 milli­árd forinttal bővültek. Különö­sen gyors volt a növekedés febru­árban. A múlt hónapban a meg­takarítások 30,6 milliárd forint­tal haladták meg a januári szin­tet. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakosság február végén összesen 1.426,3 milliárd fonnttal rendelkezett. A lakos­ság tartozásai 287,5 milliárd fo­rintot értek el, így a nettó megta­karítások 1.138,8 milliárd forin­tot tettek ki. Februárban egyaránt növeke­dett a pénzintézeteknél elhelye­zett betétek összege, valamint az értékpapír-állomany. A lakosság továbbra is jelentős mennyiség­ben vásárol állampapírokat. Februárban a lakosság áltál ál­lampapírokban elhelyezett pén­zek állománya 9,2 milliára fo­rinttal emelkedett, s elérte a 135,5 milliárd forintot. A pénz­intézeti értékpapírok állománya 3,3 milliárd forinttal növekedett, míg a lakossági devizaszámlákon található pénz 9,1 milliárd fo­rinttal lett több, s elérte február végén a 218,7 milliárd forintot. A lakosság összesen 714,5 milli­árd forint értékű takarékbetéttel rendelkezik. A lakosság eladósodottsága januárban 4,7 milliárd forinttal növekedett, februárban azonban kismértékben, 1,6 milliárd fo­rinttal csökkent. így a lakosság tényleges megtakarításai febru­árban 32,2 milliárd forinttal nö­vekedtek. (MTI) Kérdőjelek Figyelmeztető üzenetek? Richard Schifter, a Fehér Ház nemzetbizton­sági hivatalának főigazgatója magyar újságírók előtt félreérthetetlenül kimondta, hogy az álta­lunk oly gyakran emlegetett kollektív kisebbségi jogokhoz "hiányzik a szilárd nemzetközi jogi alap”. Épp ezért a kiút nem az állandó vita a szomszédok között, hanem az, hogy a demokra­tikus helyi önkormányzatok oldják meg a gya­korlati kisebbségi kérdéseket - Magyarországon és másutt is. Más szavakkal? Schifter nem keve­sebbet mond hivatalából adódóan az Egyesült Államok nevében, mint azt, hogy a nemzetiségi kérdéseket aligha lehet megoldani „felülről” vagy „kívülről”, tehát nemzetközi eszközök­kel. Ennek alapján is látható, hogy az USA óvato­san kezeli a mégoly jogos óhajokat is a kelet-kö- zép-európai térségben, ha azok számára kocká­zattal járnak? Washington mindenekelőtt térsé­günk stabilitásában érdekelt, miközben úgy látja, a kisebbségi viták éppen e stabilitást fenyegetik. S csak Amerikában vélekednek így? Glatz Fe­renc, a jeles történész ugyancsak ezekben a na­pokban olyan brit véleményeket tolmácsolt, amelyek szerint a Magyarország és szomszédai közötti nemzetiségi viszályok feszültséget te­remthetnek a térségben. Tudjuk-e, hogy gyakran hivatalos álláspontot is ilyen „kiszivárogtatás­ként” fogalmaznak meg? Ferenczy Europress Határőrök érdekképviselete Elfogadta ügyrendjét a Határ­őrség Sorállományú Érdekkép­viseleti Testületé. Az érdekkép­viselet célja, hogy figyelemmel kísétje a határőr sorkatonák al­kotmányban, törvényekben, pa­rancsokban biztosított jogainak érvényesülését, elősegítse szol­gálati és életkörülményeik, szo­ciális helyzetük javítását. A szer­vezet részt vesz a határőröket is érintő jogszabályok előkészíté­sében, és véleményt nyilvánít a sorozott állományt érintő kérdé­sekben. Az érdekképviseleti szervezet tavaly decemberben a határőr sorkatonák országos fórumán jött létre. (MTI) 1986-ban kezdték meg a szervezést, és két évvel később rendezték meg az első agrárökonómiai tudományos napokat Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Főiskolai Karán. Azóta hagyo­mányt teremtettek, és immár a negyediket tartják tegnap és ma a mátraalji városban — jelentette be ünnepi megnyitójában dr. Mag­da Sándor, a mezőgazdaság-tudomány doktora, az intézet főigaz­gatója. Korábban az ágazat helyzetét és lehetőségeit, majd a rend­szerváltás évében a mezőgazdaság továbblépésének körülményeit vitatták meg a hazai élenjáró tudósok. 1992-ben nemzetközivé szélesítették a konferenciát, amikor a nyugat-európai ágazati ta­pasztalatokat adták közre a tudomány képviselői. A mostani vi­szont a mezőgazdaság jövőjét hivatott felvázolni. Nagy érdeklődés kísérte dr. Medgyasszay László földműve­lésügyi minisztériumi államtit­kár bevezető előadását. Kijelen­tette, hogy bár nehéz pontos jö­vőképet alkotni a mezőgazda­ságról, mégis a mai helyzetből ki­indulva, magántulajdonon ala­puló, piacképes mezőgazdaságot akarunk. Rámutatott, hogy en­nek elengedhetetlen feltétele az átalakulás útja, amely az elmúlt három és fél évben számos ked­vező változást eredményezett. Hangsúlyozta, hogy a tulajdon-

Next

/
Thumbnails
Contents