Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-21 / 67. szám
HÍRLAP, 1994. március 21., hétfő Több kifogásolt döntés miatt Szigorítják az ellenőrzést 10. 02 MIAMI V\(,V(l\KiV\(HvSi:( A nyilvános ellenőrzés a legjobb módszer Beszélgetés Hatvani Szabó Jánossal, az ÁVÜ ügyvezető igazgatójával Sokan tudják, de van, aki talán nem, hogy mielőtt az ÁVÜ ügyvezető igazgatói posztjára került, az Ellenőrzési Igazgatóságot vezette. Már üj minőségében adott első nyilatkozatában közölte, erősíteni kívánja ezt az ellenőrző tevékenységet. Miért érzi ügy, hogy erre szükség van? — Nagyon sok kritika és vád fogalmazódott már meg a privatizációval kapcsolatban. Rögtön hozzátenném: a kritikák között sok a jogos is, a vádak döntő többsége azonban alaptalan! Kétségtelenül előfordulnak kisebb szabálytalanságok, emberi mulasztások is. Azt kívánjuk elérni a fokozottabb nyilvános ellenőrzési rendszerrel, hogy a mendemondákat eloszlassuk. Azokat az állampolgári bejelentéseket, jelzéseket, amelyek akár pártoktól, szakmai szövetségektől, érdekvédelmi szervezetektől érkeznek, rövid időn belül kivizsgáljuk. S az eredményről a nyilvánosság előtt tájékoztatást adunk. — Eddig ez nem így volt? — Részben így volt, de most az ellenőrzés módozata változik majd. Eddig döntően utólagos, tehát lezárt privatizációs ügyek ellenőrzése volt jellemző. A jövőben folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztjük. Egy komplex rendszer lesz, amely a teljes privatizációs folyamatot átfogja. Vagyis már az eljárás menetébe független ellenőrzési láncszemet kapcsolunk be. Egy pluszember lesz minden ügynél. — Tudhatják az érintettek, hogy ki az őellenőrzőjük? Vagy ez egy titkos akció? — Azt tudhatják, hogy az egész folyamat közben ellenőrzés van, de hogy személy szerint kit jelöltünk a feladatra, azt nem. Akár jogszabály-ellenességet, akár etikátlanságot észlel az ellenőr, azonnal közbelép. — Ez két különböző dolog. Pontosan mit jelentenek? — A jogszabály-ellenességet nem kell ragozni. A privatizációs folyamat, a pályáztatási és elbírálási rend az ÁVÜ-n belül megnyugtatóan szabályozva van. Előfordulhat azonban olyan magatartás, amely ezen szabályokba nem ütközik ugyan, de mégsem elfogadható. Például, ha az egyik pályázónak lényegesen több információt szivárogtatnak ki, mint a másiknak... — Előfordulhat ilyen eset az ÁVÜ apparátusán belül? — Ez döntően inkább a tanácsadók esetében fordul elő. Bizonyos pályázók téves információt kaptak, amivel már eleve befolyásolható a pályázó ajánlata. — Ez a tanácsadó felelőssége. — Igen, de előfordulhatnak például olyan esetek, amikor a bankra vetül az etikátlanság gyanúja. Amikor a pályázók esetleg azonos banknál kérik a kedvezményes hitelt, és furcsa módon igen kis különbséggel érkeznek be az ajánlatok. Olyan is megtörtént, hogy egy társaság MRP- szervezete kívánt a privatizációban részt venni. Minden feltételnek megfeleltek, meg is kapták a banki ígérvényt, amit aztán egy nappal a határidő letelte előtt visszavontak tőlük. Eközben egy másik pályázó megkapta. — Mit tesznek, ha bármilyen gyanú merül fel? — Akár a pályázat megismétlésével, akár a tanácsadó megbízásának visszavonásával, akár a vagyonügynökségi dolgozónak az adott privatizációs ügyből való kizárásával megelőzhetjük azt, hogy később bárki megóvhassa a döntést, amelyet egyébként soha nem egy személy, hanem — kollektív bölcsesség alapján — az igazgatótanács testületé hozza meg. — A privatizációs folyamattal mégis gyakran összefüggésbe hozzák a korrupciót. — Egy biztos, ezen a területen óriási a kísértés. — Kit kísértenek meg? — Akik ezekben a döntésekben részt vesznek. Vagyis a privatizációs folyamat szereplői — a vállalatok menedzsereitől a tanácsadókon, vagyonértékelőkön, bankokon keresztül az ÁVÜ döntés-előkészítésében résztvevő munkatársaiig széles a skála. A bizonyítás nehéz, ezért inkább menet közben az ellenőrzéssel próbáljuk kiszűrni még a lehetőséget is. — Gyakori az „elkótyavetyélés” vádja. Esetenként valóban irreálisan alacsonynak tűnő árakról hallani. — Hatalmas állami vagyon értékesítése zajlik most, példa, taTényképek A magyar háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen vállalati részvénnyel vagy kárpótlási jeggyel. A vállalati részvények döntő hányada MRP, vagy kedvezményes dolgozói részvényvásárlás utján jutott tulajdonukba. Február elejéig 108 gazdasági társaságnál alakult MRP. Az érintett társaságok 43 ezer dolgozót foglalkoztatnak, közülük 34 ezren MRP-tagok. Az MRP tulajdonban lévő részvényekért a dolgozók összesen 15 milliárd forintot fizettek ki. Kedvezményes dolgozói tulajdonszerzés: a dolgozói részvény- vásárlásban érintett társaságok jegyzett tőkéje meghaladja a 109 milliárd forintot (125 Rt., 205 Kft). 1993-ban több mint 3 milliárd forint értékű részvényjegyzést és másfél milliárd üzletrészjegyzést regisztráltak. A növekedés 1990-hez képest 30, illetve 60-szoros. Döntés a részletfizetési kedvezményről Csak a második meghirdetésnél Az ÁVÜ igazgatótanácsa megtárgyalta az ügyvezetés által benyújtott javaslatot az állami vagyon részletfizetési kedvezménynyel történő értékesítésének általános feltételeiről. A döntés értelmében a pályázóknak bármely fizetési módnál nyilatkozniuk kell arról, hogy amennyiben a fizetéshez hitelt vettek igénybe, a hitelező milyen biztosítékokat kötött ki. A kisebbségi vagyonrész megőrzése mellett eladandó társaságok alapszabályába ezenkívül be kell építeni az ÁVÜ kisebbségi tulajdonrészeit védő garanciákat. A részletfizetés feltételrendszere a lejárati idő, a türelmi idő, a felszámított idő, a felszámított kamatok és a megkövetelt saját erő tekintetében megegyezik az E-hitelével. pasztalat erre eddig nem volt. A helyzet az, hogy bizonyos állami vagyonelemeket a társadalom sokkal nagyobb összegűre értékel, mint amennyit az a működtetés, a piac szempontjából ér. Hiába akarunk mi egy volt vállalati üdülőt 100 millió forintért eladni, ha csak 20 milliót hajlandók érte adni. Itt az a kérdés, hogy a pályáztatás, az értékesítés megfelelő nyilvánosság mellett zajlik-e. Ha igen, akkor én nem látok gondot e tekintetben. — Végül ejtsünk szót a külföldi tőke szerepéről. Az eddigiekből — és a Vagyonügynökség más vezetőinek nyilatkozataiból is így tűnik — a magyar polgárság tulajdonlását szorgalmazzák. Már 1993-ban is nagyobb arányban vettek részt a privatizációban,-mint a külföldiek. Ezek szerint már nem is lenne szükség további működötökére, vagy csak „kiárusítást” ostorozó kritikák miatt szorult háttérbe a külföldi tulajdonlás? — 1994-ben az ÁVÜ tulajdonában 400 milliárd forint értékű vagyon van még most is. Elképzelésünk szerint azt a részét — amely nem igényel nagy tőkét, gyökeresen új technológiát, és másfajta marketing-stratégiát — azt valóban hazai tulajdonosoknak szánjuk. Ott azonban, ahol jelentős tőkebevonásra, technológiai megújulásra van szükség a talponmaradáshoz, új piacok szerzéséhez, ott továbbra is számítunk külföldi szakmai stratégiai befektetőkre. Ez sem zárja ki azonban, hogy mellettük hazai vállalkozók is tulajdonosok lehessenek. Nincs szó tehát a külföldiek diszupreferálásáról. Indokolt esetben természetesen az ésszerű privatizáció érdekében ennek lehetőséget adunk, sőt szorgalmazzuk is. Az Állami Vagyonügynökség megerősíti privatizációs tranzakcióinak ellenőrzését, és várhatóan még ebben az évben átvizsgálják a vagyonügynökség valamennyi, korábbi döntésének hátterét is — jelentette be Hatvani Szabó János, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója. A vizsgálatokat az ÁVÜ 18 főre gyarapodott ellenőrzési igazgatósága végzi majd, Hajdú László igazgató vezetésével, jogi és közgazdasági szakértők segítségével. Az átvilágításokat az tette szükségessé, hogy a közelmúltban több, az ÁVÜ-nek a korábbi években született döntéseit kifogásoló észrevétel is érkezett a szervezethez. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a bírálatok többsége jogi kifogásokat tartalmaz. ABC a privatizációhoz E-hitel: állami vagyon megvásárlásához vehető igénybe termőföld, gazdasági társaság üzletrésze, részvénye, bérleti jog, többségében állami tulajdonú kft., rt. vagyona. Olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték 75 százaléka szolgál az államadósság törlesztésére, akkor a vételár 75 százalékáig. Az arányról a vagyonkezelő szervezet nyilatkozik. Az állami vállalat kezelésében lévő vagyontárgy értékesítése úgy lehetséges, hogy a szóban forgó vagyont elvonják a vállalattól, és azt az ÁVÜ, az ÁV Rt. értékesíti, az állami vállalatok ugyanis nem jogosultak ilyen kedvezményes eladásra. Ha a befolyt vételár egy része az önkormányzatot illeti meg, akkor ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményt kap. A meghirdetett privatizációs költségekre nem vehető igénybe sem E-hitel, sem részletfizetés. E-hi- telt vehetnek igénybe olyan magyar állampolgárok, akiknek állandó lakhelye Magyarországon van, s olyan külföldi állampolgárok, akiknek lakhatási engedélye van. E-hitelt kaphatnak még az ilyen személyekből álló társaságok és szövetkezetek, valamint az MRP-szervezetek. A kamat jelenlegi mértéke 3 százalék. Az így vásárolt vagyont csak a hitelt folyósító bank hozzájárulásával lehet eladni. Időleges tulajdon: Az állam vállalkozói vagyonának túlnyomó többsége — a tartós állami tulajdon kivételével — privatizálható, és az a cél, hogy mielőbb privatizálják is. Ez csak időlegesen van állami tulajdonban. A tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Tartós állami tulajdon: A kormány rendeletben sorolja föl azokat az állami vállalatokat, illetve gazdasági társaságokat, amelyek csak részben privatizálhatok. Azok a szervezetek kerültek erre a listára, amelyeknél ezt gazdasági-stratégiai, nemzetgazdasági vagy más fontos érdek indokolja, vagy a vagyon országos közszolgáltatási célt szolgál, egységes rendszerben működtethető gazdaságosan, koncessziós tevékenységet végeznek, különösen hosszú időt venne igénybe az előkészítés az értékesítésre. A kormány kétévente fölülvizsgálja a besorolást, de hamarabb is lehet változás a listán. Mátra Cukor Rt. Nagyobb francia érdekeltség A Mátra Cukor Rt., a Szerencsi Cukorgyár Rt. és a Szolnoki Cukorgyár Rt. — melyekben a francia Eridania Béghin-Say S. A. jelen — március elején rendkívüli közgyűléseket tartottak. Ezeken a részvényesi szerkezet módosítására került sor. Ennek értelmében az Eridania Béghin-Say — alaptőke-emelések és részvény- vásárlás eredményeképpen — az eddigihez képest megnövelt részesedésre tesz szert. A szóban forgó három vállalat Magyarország cukortermelésének körülbelül 40 százalékát biztosítja, és mintegy 40 ezer hektáron — elsősorban a Dunától keletre — termelt cukorrépát dolgoz fel. Az új szerkezet lehetővé teszi a vállalatok pénzügyi helyzetének megszilárdítását, elősegíti további fejlesztésüket és megerősíti az Eridania Béghin- Say stratégiai elkötelezettségét a magyar cukoriparban. A cég a világon körülbelül 130 termelési egységében: főként az Európai Unió országaiban, Magyarországon és Észak-Amerikában mintegy 20 ezer embert foglalkoztat. A tavalyi forgalma 50 milliárd francia frank volt. A vállalatcsoportot Magyarországon aktív szerepet játszik az említett cukorgyárakon kívül a növényolajágazatban és az állati takarmányok előállításában is. Tallózás a lapokból Az ÁVÜ erősíti az ellenőrzést Az ÁVÜ-höz 1993-ban beérkezett bejelentések száma többszöröse az 1992. évinek — mondta Hajdú László, az ÁVÜ 1991-ben alapított Ellenőrzési Igazgatóságának új igazgatója a tavalyi év vizsgálatairól és az idei tervekről tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján. (Világgazdaság, II. 26.) Felülvizsgálat, nem szerződésbontás Az ÁVÜ ellenőrző stábja kifejezetten csak felülvizsgálja a korábban megkötött szerződéseket, szó sincs azok esetleges módosításáról, amikor e megállapodások utóéletéről érdeklődnek. Megmásíthatatlan jogi kategória egy adásvételi szerződés megkötése, és más kategória annak utóélete — hangsúlyozta Halmi Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. (Világgazdaság, III. 1.) Figyelik a befektetőket Idén új befektetői figyelő programot indít az ÁVÜ azoknak a vásárlóknak a kiszűrésére, akik már szerződést kötöttek a Vagyonügynökséggel, de mégsem teljesítették fizetési kötelezettségüket. (Pesti Hírlap, II. 26.) Pilléres hírek Március 16-tól jegyezhetik a kárpótlásijegy-tulajdonosok a Pillér II. alap jegyeit. A társaság induló vagyona 2 milliárd forint lesz, mely belvárosi irodaházakat foglal majd magában. A papírok futamidejéé év, szemben a Pillér I. Alap tíz évével. Ä cserearány is kedvezőbb, hiszen két kárpótlási jegyért három új papírt adnak. Valószínűleg elsősorban az eredeti kárpótoltak jegyeznek majd a befektetési jegyekből, hasonlóan a Pillér alapéhoz. (KÁPÉ, II. 24.) Lesz mód a válogatásra Az Állami Vagyonügynökség arra inti a kárpótlásijegy-tulajdono- sokat: ne akarjanak szabadulni jegyeiktől. Nem valószínű ugyanis, hogy a jegy árfolyama sokáig marad a mostani, hosszú idő óta mélypontnak számító 57-62 százalék közötti árfolyamon. Az elsődlegesen kárpótoltak, de a többi jegytulajdonos is hamarosan komoly privatizációs kínálattal találkozhat, és lesz mód a válogatásra. (Népszava, III. 01.)
