Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-18 / 65. szám

HÍRLAP, 1994. március 18., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Barlangok, várak, kastélyok A Forrás Gyermek-Szabad­időközpont az idén is folytatja népszerű túrasorozatát „Barlan­gok, várak, kastélyok” címmel. A kétnapos kirándulást április 9-én és 10-én rendezik, amely­nek során a résztvevők Veszp­rémbe, Nagyvázsonyba, Sümeg­re, Keszthelyre és Tihanyba láto­gatnak. Az autóbusz reggel fél 7-kor indul az intézmény elől. Az útra március 25-ig váiják a jelentkezőket. Gyere a Balassiba! A testnevelés, a német tagoza­tú osztályok mellett nyelvi, nor­mál és kis létszámú csoportok is indulnak a szeptemberben kez­dődő új tanévtől Egerben, a Ba­lassi Bálint Általános Iskolában. Az elsősök felvételije testneve­lésből március 25-én délután 4 órakor, németből március 28-án délután 2 órakor lesz. Az ősztől számítógép-technika tagozaton is folytathatják tanulmányaikat a negyedikesek, ebbe a csoportba a felvételit ugyancsak március 25-én délután 2 órakor tartják. Bővebb felvilágosítás a 312-464- es telefonszámon kérhető. Történelmi vetélkedő a Hunyadiban Először hirdetett történelmi vetélkedőt az egri Hunyadi Má­tyás Általános Iskola hetedik­nyolcadik osztályosok részére. Az apropót Kossuth Lajos halá­lának 100. évfordulója adta. A gyerekek jelenetekkel, verssel készültek a szellemi megméret­tetésre, amelynek végén a pál­mát a 12. számú Általános Iskola vitte el, a második helyen a házi­gazdák, a harmadikon pedig a 2. Számú Gyakorló Általános Is­kola végzett. Ismét népkonyha Krumpligulyás lesz ezúttal a menü szombaton, a Vöröske­reszt egri szervezetének akció­ján, a már megszokott helyen, a Hunyadi Mátyás Általános Isko­lában. Déli 12 órától várják étel­hordóval a kisnyugdíjasokat és a munkanélkülieket. Bibliatörténetek A Deák Ferenc Római Katoli­kus Á Italános Iskola könyvtára a megyeszékhely felső tagozatosa­it vetélkedőre invitálja. A téma: ismereteink a Bibliáról, József, Mózes és a pusztai vándorlás. Az egyes témákhoz rajzot is kell ké­szíteniük a gyerekeknek, ame­lyet a március 22-i, délután 3 órakor kezdődő versenyen be­mutatnak. Lungo Drom Verpeléten is A helyi polgármesteri hivatal­lal együttműködve jelenleg 210 tagot számlál a verpeléti Lungo Drom szervezet. E hónaptól az önkormányzat szociális bizottsá­gában az egyik cigány családse­gítő is tevékenykedik, sőt indíta­nak képviselőjelöltet is a válasz­tásokon. A legutóbbi összejöve­telen elnöknek Lóié Lászlót vá­lasztották meg. Natura-nap A család egészségéért hirde­tett programot a Forrás Gyer­mek-Szabadidőközpont a me­gyei természetgyógyászokkal és a Diabétesz Szövetséggel karölt­ve. Az ügyességi és erőnléti játé­kok mellett a felnőttek és a gye­rekek megkóstolhatják a reform­konyha finomságait, a játszóház­ban használati tárgyakat készíte­nek természetes anyagokból. A Natura-nap holnap délelőtt 9 órakor kezdődik, amelyet bio­kozmetikai és akupresszúrás ter­mékbemutató, koleszterin- és vérenkorszint-mérés egészít ki. ♦ * « Beruházásra várva... (Fotó: Perl Márton) Szóláti gondok A növekvő munkanélküliség is sújtja a falut Egerszólát, az alig 1100 lelket számláló kis település igencsak gondterhes esztendő elé néz az idén, hiszen — ahogy a falu pol­gármestere, Tuza Ferenc fogal­maz — egyszerűen katasztrofális helyzet alakult ki a költségvetés­ben. Mindennek oka — álh'tja a polgármester -, hogy az Eger környéki kis falvakat, így Eger- szólátot is érintő gázprogram túl­ságosan is megterhelte mind a la­kosságot, mind az önkormány­zatot. A roppant rossz gazdasági helyzetben lévő ipari fogyasztók ugyanis — korábbi ígéretük elle­nére — nem tudtak kellőképpen bekapcsolódni a programba, így a vártnál lényegesebben jobban igénybe vette az itt élőket a nagy volumenű beruházás, holott még az 1988-ra elkészült ivóvízháló­zatért is fizetik a részleteket. — Noha már elfogadott, 25 milliós költségvetéssel rendelke­zünk — folytatja Tuza Ferenc -, a gázvezeték-hálózat kiépítésére felvett kölcsön törlesztése ebben az évben több mint ötmillió fo­rintot hüz ki a zsebünkből, rá­adásul 2 és fél kilométerrel még adósok vagyunk a vállalkozónak is. Mindezt már csak tetézi, hogy a kormányzat hétmillióval keve­sebbet j uttat a közintézményeink támogatására, a közalkalmazotti törvényben előírt kötelezettsé­geinknek pedig szintén eleget kell tennünk. Ilyen körülmények között nyilván aligha lehet nagyszabású fejlesztésekre gondolni, ám ha nem lép a szóláti önkormányzat, még azt a tízmillió forintos, pá­lyázat útján elnyert támogatást is elveszítheti, amely tornaterem építésére fordítandó. A pénz fo­lyósításának feltétele az, hogy az idén el kell kezdeni a beruházást. A továbblépésre pedig lenne igény, hiszen a telefonhálózat is bővítésre vár, sőt a régóta húzó­dó szennyvíz-elvezetési problé­mára is gyógyírt kéne találni — vallja a polgármester. Ugyan­csak növekvő gondot jelent a munkanélküliség, lévén a falu­ban még nincsenek nagy, virágzó vállalkozások, a szövetkezeti át­alakulás is akadozik, így igen­csak hiányzik az olyan gazdasági egység, amely fel tudná szívni az itteni „munkaerő-felesleget”. Eger — Helsinki — Szeged Hányféle menetrend van? Két. fúvós hangszer kitűnő művésze, Hibay Éva (fuvola) és Vizsolyi Lívia (fagott) adott hangversenyt az Észterházy Ká­roly Tanárképző Főiskola — ma már legendásnak is mondható — földszinti „hármas” zenetermé­ben. Sokan zenéltek-énekeltek már itt az elmúlt évtizedek alatt, akik most az Operában, hang­versenytermekben öregbítik az egri főiskola hírnevét. Hibay Évát Helsinkiből hozta haza a honvágy vagy a kedves hívogatás egy koncert erejéig — ott a kon­zervatórium professzora, Vizso­lyi Lívia Szegedről jött Egerbe zenélni, hogy a szegedi konzer­vatórium katedráját egy egri es­tére átcserélje a „fűzfakarorá- ból” ismert dobogóval. Két érett művész. Kettőjüket egybeköti a zene, amit még az egri években kezdtek el hűsége­sen és hivatásszerűen szolgálni. A jegyzetírónak megengedhető annyi privatizálás, hogy emlé­kezzék rájuk: már akkor lemér- hetőnek tűnt az az elszántság, amivel ráálltak erre a nem köny- nyű pályára. Bizonyára maguk is arról ábrándoztak — Hibay Éva indult is az egyik Ki mit tud?-on -, hogy pódiumra jutnak, s hogy nagyokat zenélnek szólisaként, noha nyilvánvaló, hogy sem a fu­vola, sem a fagott nem az a szer­szám, amellyel le lehet körözni a hegedűt, a zongorát, az éneke­sekről nem is beszélve. És most, jókora szünet után itt látjuk-hall- juk őket, érett egyéniségekként, a szakmai felkészültség egyetemi szintű birtoklásában, készen ar­ra, hogy emlékeztessenek min­ket is arra a törvényre: csak az jut magasabbra, aki teljes lélekkel odaadja magát hivatásának. És ebben a kérdésben minde­nütt ugyanaz a méret érvényesül. A barokk városban nem feled­keztek meg a barokk időkről sem. Vizsolyi Lívia Boismortier (1689-1755) e-moll szonátájá­val ébresztgette azt a gall szelle­met, amely Poulene zenéjében is hatott Hibay Éva fuvoláján. Sőta programot Vizsolyi Lívia kisfia, a pöttöm, de igencsak talpraesett legényke, Talentovics Milán nyi­totta a holland származású, de Londonba költözött Fesch (1687-1761) Largo-jával, áriájá­val és Gavotte-jával. A fiút a ne­ve minősíti, benne a „talaent”-tel! A francia és barokk zenei idé­zetek után Beethoven, Weber és Donizetti következtek, megfű­szerezve még Enescu (1881- 1955) Cantabile-jével és presto- jával. Beethoven G-dúr triója és az egyik Donizetti-mű alkalmat adott arra, hogy ez a két vonzó egyéniség kifejezhesse, mennyi érzelem, lendület, derű és olykor lappangó drámaiság is szorul be­léjük és a kottafejekbe. És men­nyi megértés és egybesimulás kell akár két zenészben is ahhoz, hogy a művek tisztán és hatáso­san szólaljanak meg. (Tenni is kellene már valamit, hogy ezek a „hármas” teremben lefutó esték megmozgatnák a szélesebb egri rétegeket is. Úgy látszik, Fellegi Ádámnak még néhányszor el kell ide jönnie...!) Az est programját Zsigmond Zoltán zongorán játszotta végig: egyenrangú partnerként élte, elevenítette fel a számokat, mi­közben véletlenül sem tagadta meg, hogy lírai hangoltságú mű­vész, nemcsak szólista társaihoz mérten szolgálatkész, de kellő felelősséggel, átélésnek szinte ki­tapintható derűjével-örömével kergette-röptette a futamokat; jól helyezkedett el a triókban is a két, egymástól olyannyira eltérő karakterű művésznő között. Szepesi György né köszöntötte a koncert szereplőit, „öregdiák­ként” és művészként egyaránt. A főiskola, a tanszék, no meg az egri évek vonzását tisztelnünk kell! Es ha az innen elmenők ekkora távo- kat, menetrendeket futnak be, és közben vissza is térnek, akkor eze­ket az utakat a kitáguló világ álla­potának szeretnénk értelmezni. Szellemileg legalábbis! (farkas) Lesz-e egri 12? Elsőfilmes rendezőket várnak a főiskolára Évek óta nagy érdeklődés mellett folynak az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főisko­lán a filmklubos vetítések, ame­lyeket az idén dr. Szilágyi Erzsé­bet filmszociológus vezet. Az el­múlt néhány év jelentős változást hozott az intézmény munkájá­ban, többek között elindult a művelődésszervezők körében egy filmes specializáció, ami a forgalmazás mellett esztétikai és kommunikációs ismereteket nyújt. Éppen ezért fokozott ér­deklődés kísérte az új műsorterv összeállítását, amelybe az idén a hallgatók is bekapcsolódtak. Szi­lágyi Erzsébet kérdésünkre el­mondta: a második fél évben ve­títésre kerülő anyag kiválasztá­sakor szem előtt tartották azt, hogy olyan értékes, közönség előtt ritkán játszott művek kerül­jenek programba, amelyek nem­csak a filmes formanyelvet gaz­dagítják, hanem az oktatásban is hasznosíthatók. A csütörtök esti előadásokon ismertté vált rendezők első alko­tásait láthatják az érdeklődők, például Kamondi Zoltán Halál- utak és Angyalok című filmjét, Jancsó Miklós kiugró sikerét, az Oldás és kötést, a Gábor Pál ál­tal rendezett Tiltott területet, va­lamint a legtöbb betiltott filmmel rendelkező magyar rendezőnő, Ember Judit Tantörténete is be­mutatásra kerül. Április 28-án és május 5-én a most kezdő rendezők hozzák el filmjeiket a főiskolára. Ez a kap­csolat gyümölcsöző lehet mind­két fél számára, hiszen az egri hallgatók, mint a jövő filmízlésé­nek formálói, fejthetik ki véle­ményüket, és a fiatal rendezők­nek lehetőségük lesz a közönség­gel találkozni. Terveznek egy nagyszabású felmérést a rendszeresen film­klubba járó hallgatók körében, melynek célja, hogy az 1958-ban Brüsszelben összeállított legjobb 12 film mintájára Egerben is szü­lessen egy hasonló rangsor, ame­lyet a következő fél évben vetíte­nek majd le. Az idén elindított programso­rozat előtt már elhangzottak rö­vid ismertetők a bemutatásra ke­rülő produkciókról. További ter­vek között szerepel még, hogy az előadások után egy vitaest kere­tében véleménycserét indítsanak el a hallgatók között, de ehhez a tárgyi feltételek egyelőre még hi­ányoznak. Igény van a filmklub­ra, s csupán idő kérdése, hogy a filmtörténeti értékeket 3-4 éves időközönként újra műsorra tűz­zék, s hogy a felnövekvő generá­ciók folyamatosan megismer­kedjenek ezekkel az alkotások­kal. (szuromi) Feszültség az egri városházán? Törvényi aránytalanságok a bérrendszerben A város legutóbbi közgyűlé­sén — az akkori lapzárta után — több, utóbb nagy visszhangot ki­váltott rendelettervezetet is tár­gyaltak a képviselők. Ezek egyi­ke a dr. Estefán Géza jegyző által előtelj esztett anyag volt, amely a megyeszékhely polgármesteri hivatalában dolgozók közszol­gálati jogviszonyának egyes kér­déseit, nevezetesen a belső veze­tők alapilletményeit taglalta. Eszerint a jegyző esetében az il­letményalap 6 és félszeresére, az irodavezetőknél 5, a csoportveze­tőknél pedig 3 és félszeresére emelkedett volna. Az előterjesz­tő szerint így biztosíthatnák, hogy az egyik legfontosabb hiva­talban a legképzettebb szakem­berek dolgozzanak, ezzel is emelve az itt folyó munka szín­vonalát. A rendelettervezetről Weil Zoltán, a pénzügyi és ellenőrzési bizottság elnöke már a közgyűlé­sen is kifejtette véleményét, is­mertetve, mekkora összegekről is van szó. A tanácsnok szerint 1993-ban a jegyző havi bruttó jö­vedelme mintegy 180 ezer forint körül mozgott, az irodavezetőké 70-120 ezer, illetve a csoportve­zetőké 40 és 90 ezer forint kö­zött. Az alapilletmény emelése mintegy 15 százalékos növeke­dést jelentene. Végül az előter­jesztés mindössze hat igen szava­zatot kapott, így a testület elve­tette azt. A konfliktus hátteréről szólva Weil Zoltán tanácsnok aláhúzta, a köztisztviselői törvény már ele­ve aránytalanságokat épít be a hivatali bérrendszerbe, lévén az csak a munkában eltöltött éveket veszi figyelembe az azonos vég­zettségű dolgozók esetében. A feszültség forrása ugyanakkor, hogy egy-egy vezetőnek a beosz­tottja emiatt a számolási mód mi­att többet keres. Az előterjesztés ezért a vezetők fizetését hozta volna „egyenesbe” a fent emlí­tett módon. A PEB elnöke sze­rint ezt a konfliktushelyzetet az­zal lehetne áthidalni, hogy a ki­magaslóan sokat és jól dolgozó vezetőknek teljesítményarányo­san jutalmazási rendszert kell be­vezetni, és nem pedig a bérbe „bedolgozni” az anyagi elisme­rést. (kg) A szép hajadonokat a király hét felesége közül kettő (a bal szél­sők) vezeti a férfiak elé Fűtánc, szellemházasság, királyi vadászat Afrika — egy egri szemévei 10 órakor Egerben, a TESZ- székházban (Bajcsy-Zs. u. 9.) részt vesznek egy igazi Afrika- kalandban, dr. Nyíri Iván kalau­zolásával. A látványban, sőt izgalmak­ban sem fukarkodó élménybe­számolóból sok olyan népszo­kás, hagyomány, rituálé tárul a közönség elé, amelyekről eddig csak filmekből kaphattunk ízelí­tőt. Részt veszünk például a ki­rályi vadászaton, ahol a szvázi uralkodó együtt táncol alattvaló­ival népviseletben és Nike torna­cipőben. Ez a vadászat azért fon­tos életükben évről évre, hogy a közösséget összetartsák, s a férfi­ak megmutassák erejüket. Persze láthatunk valódi vadászatöt is, amely kicsit eltér az európaitól, hiszen antilopok kerülnek pus­kavégre. A filmszalag megörökített egy óriási „partit” is, ahol a hétmilli­ós Zulu-nemzetség királya és kö­vetei a meghívottak. Erotikusán szép látvány, amikor 20-25 ezer hajadon lejti a mezőn „fűtáncát” az anyakirálynő tiszteletére. Az európai ember előtt ismeretlen az a szertartás is, amikor a szvázi anyakirálynő szellemházasságot köt, halott férjével lép „újra” frigyre. Mindez — mint említettük — csak ízelítő abból a sok-sok él­ményből, amelyet dr. Nyíri Iván oszt.majd meg vendégeivel... Csak semmi felháborodás! Ez is a rituálé egy mozzanata Túlzás nélkül állíthatjuk: igazi videocsemegében lesz részük azoknak, akik ma este 6 órakor Noszvajon, a helyi iskolában, il­letve holnap délelőtt 10 és dél­után 3 órakor, vasárnap délelőtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents