Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
10. HÍRLAP, 1994. március 16., szerda W.t AIUW \A(iV(I.\T(iYMHvSI( A kisember, a közember is tulajdonos lehet Beszélgetés Hatvani Szabó Jánossal, az ÁVÜ ügyvezető igazgatójával — Ön most lett az ÁVÜ első számú irányítója. Változik-e ennek a sokak által támadott, kritizált intézménynek a stratégiája? — A stratégia nem változik. Hangsúlyeltolódás mégis lesz a hazai tulajdonlás ösztönzésének a javára. Szinte már szlogenné vált, hogy a magyar befektetők körében tőkehiány van. Ezt megpróbáljuk úgy áthidalni, hogy a pályázók számára készpénzkímélő technikákat ajánlunk fel. Ilyen a részletfizetés, a lízingforma, a március végén mindenképp elindítandó KRP Kisbefektetői Részvényvásárlási Program, s az eddigieknél is jobban előtérbe helyezzük a tőzsdei privatizációt. — Több szakértő is felvetette már, hogy a hazai pénzügyi és intézményi befektetői piac kihasználatlan. Van-e olyan elképzelés, hogy a pénzintézeteket, társadalombiztosítási alapokat a korábbinál nagyobb mértékben bevonják a privatizációba? — Természetesen keressük azokat a le nem kötött befektetési eszközöket, amelyeket még bevonhatnánk a privatizációba. Itt elsősorban külföldi befektetői körökről lehet szó, hiszen itthon a magántulajdonosi körben markáns pénzösszeget nem találunk. Bankok körében előfordulhat, de a privatizációval szemben támasztott elvárások elsősorban nem a bankok bevonását szorgalmazzák. Közvetve előfordulhat ugyan, de inkább azt a szándékukat jelenítjük meg érezhető forrmában, hogy minél szélesebb kör juthasson hozzá az állami vagyontömeghez. Olyan tájékoztató, információs anyagok készülnek, amelyek hozzáférhetőek lesznek az Á VÜ megyei inÍ órmációs hálózatán keresztül. izek a szűkebb anyagi lehetőségekkel rendelkező, de vállalkozni szándékozó magyar állampolgároknak teszik lehetővé a privatizációt. — Egyáltalán mennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki szeretne a folyamatba bekapcsolódni? — Attól függ, hogy az állami vagyonnak mely részét kívánja megvásárolni. Meg kell mondanom, nem törekszünk mindenáron a decentralizációs technikával történő privatizációra. Va§ yis arra, hogy a régi struktúrá- an kialakult vállalatokat részegységekre bontsuk, s úgy egyenként ajánljuk fel. Itt az észszerűségnek kell dönteni. Kollégáim jól ismerik a cégeket, s azokat egy hatékony magángazdaság szempontjait és célrendszerét figyelembe véve kezelik. Tehát abban az esetben, ha valamit traktoronként kell eladni, mert az a leghatékonyabb, akkor így fogjuk megadni a kínálati listát. Ugyanakkor a cég teljes vagyonának feltérképezésével lehetővé tesszük azt, hogy ha a befektetői szándék mást indokol, akkor rugalmasan alkalmazkodjunk hozzá. — A kisember, a közember mit figyeljen elsősorban, hogy ő is tulajdonos lehessen, hogy bekapcsolódhasson a privatizációba? — Úgy érzékeltem, hogy az emberek információ és tudáshiány miatt meg sem merték eddig próbáim. Egyrészt nem ismerték kellőképpen a rendelkezésre álló állami vagyont, másrészt a privatizációt egy megfoghatalannak, megközelíthetetiennek, elérhetetlennek tartották. Ebben valószínűleg az ÁVÜ is hibás volt, de most megpróbálunk egy sokkal intenzívebb, részletesebb tájékoztatást megszervezni, a lakossághoz sokkal közvetlenebb módon eljuttatni az információkat a vagyonról, s a megszerzéshez vezető eljárási módokról, lehetőségekről. — Munkanélküliből például lehet tulajdonos? — Természetesen. Egyrészt figyelje a hirdetéseinket! Másrészt megjelentetünk majd olyan szóróanyagokat, amelyben megkérdezzük az állampolgárokat: az állami vagyon mely részére lenne vásárló. Ezen szórólapokon kérheti az Állami Vagyonügynökséget, hogy ha van — most végletes példákat mondok, — egy traktor, egy patyolatbeli mosógép, egy 100 négyzetméteres ipari terület, akkor erről ő kaphasson tájékoztatást. Ezt rövid időn belül megkaphatja. — Eddig ilyen nem volt. — Nem, hiszen az eddigi va- gyonynilvántartásunk ilyen részleteket nem tartalmazott. Most viszont a regisztert ilyen irányban kívánjuk továbbfejlesztem. — A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) egyre több esetben járul hozzá a sikeres Pályázat az Aromára Előnyben a dolgozók Az Állami Vagyonügynökség egyfordulós nyilvános pályázatot hirdet az Aroma Kereskedelmi Részvénytársaságban (3201 Gyöngyös Erzsébet Királyné u. 15.) levő állami tulajdonit részvényeinek megvásárlására. A pályázat alapján meghirdetésre kerül a társaság alaptőkéjének 27.7 százaléka, amelynek névértéke 111 millió 495 ezer forint. Ezen összegből a 80 millió 530 ezer forint névértékű részvény- csomag, amely az alaptőke 20 százaléka, kizárólag kárpótlási jegyek ellenében vásárolható meg. A kárpótlási jegyet névértéken (címletérték + kamat) veszi figyelembe a kiíró. Afennmaradó, a jegyzett tőke 7.7 százalékát képviselő, 30 millió 765 ezer forint névértékű részvénycsomag megvásárlásakor E-hitel és kárpótlási jegy is igénybevehető. Á pályázaton résztvevők számára az Állami Vagyonügynökség 2 millió'forint bánatpénz befizetését írja elő. A privatizációs költség 4 millió forint. Az árajánlatoknak tartalmazniuk kell apályázó adatait, a megvenni kívánt részvényekre, illetve a fizetés módjára vonatAMSTr í kozó ajánlatot, valamint mindazokat, amiket a részletes pályázati feltételek előírnak. A részletes ajánlatokat zárt, cégjelzés nélküli borítékban, a pályázatra utaló megjelöléssel 3 példányban, magyar nyelven az eredeti példány megjelölésével kell leadni az Állami Vagyonügynökség hivatali helyiségében, (1133 Budapest, Pozsonyi út 56. VIII. em. 804. szoba) „Pályázat Aroma Kereskedelmi Részvénytársaság” jeligére. A benyújtás határideje 1994. március 23. 12-14 óra közjegyző jelenlétében. A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát 90 napig fenntartja. Az Állami Vagyonügynökség a pályázatok felbontása után kiegészítést, vagy módosítást kérhet. A végleges ajánlat beadásától számított 45 napon belül az ÁVÜ dönt a tulajdonában lévő részvénycsomag értékesítéséről és a szerződő felről. A pályázónak tudomásul ekll venni, hogy az ÁVÜ — a pályázat eredményéről szóló — döntésének közlésétől számított 60 napon belül az állami’ tulajdonban lévő, maximum 30 millió 965 ezer forint Árubemutató az Aroma Rt. egri belvárosi privatizációhoz. De hogyan jöhetnek számításba olyanok, akik nem az adott munkahelyeken dolgoznak, nem a saját cégük résztulajdonosaiként vesznek részt a privatizációban? — Mind a két kör számításba jöhet. Továbbra is preferáljuk a dolgozói tulajdonszerzést. Am a KRP esetében nem kell az adott vállalatnál dolgozni. A felajánlott vagyontömegből bárki jegyezhet egy meghatározott részt. Hangsúlyoznom kell: a magyar privatizáció versenyelvű. Tehát az értékesítés továbbra is a pályázatok alapján történik, és testületi döntéssel határozunk az eredményről. A Kisbefektetői Részvényvásárlási Programban más a helyzet. Ott nem egy ilyen versenyszituációról van szó, de a tulajdonszerzés ott is korrektül, nyilvánosan és ellenőrizhető módon történik majd. *** Az interjút a következő számunkban folytatjuk, — az ellenőrzés növekvő szerepéről. ABC a privatizációhoz Egyszerűsített átalakulási eljárás: az ÁVÜ Igazgatótanácsa jelöli ki azokat a vállalatokat, amelyek így alakulhatnak át. A cégek választhatnak a szakértői névjegyzékből, és utána szerződést köthetnek a kiválasztott tanácsadókkal. Ők járnak el később az ÁVÜ helyett, vagyis ők vesznek részt az átalakításban és az értékelésben is. A szakértővel az ÁVÜ is szerződést köt, így tehát csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. A létrejövő gazdasági társaságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogokat a szakértő gyakorolja és bizományosként értékesítheti a vagyonügynökséget megillető részvényeket, üzletrészeket. Tevékenységét az ÁVÜ ellenőrzi és minősíti. Felszámolás és a privatizáció: felszámolásról és végelszámolásról akkor van szó, ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot, ha fizetésképtelenné válik, a végelszámolásról az alapító dönthet, például ha nincs szükség a vállalatra. Az ilyen vállalatok nem alakulnak át gazdasági társasággá, mivel az átalakulás lényege az, hogy a cég általános jogutódlással társaságként továbbműködjék. Ha a felszámolás esetén a hitelezők egyetértenek az eljárás felfüggesztésével, akkor meg lehet kísérelni az átalakítást és a privatizációt, mert lehetséges, hogy így a vállalat még fizetőképessé tehető. Ennek egyik módja lehet az, hogy a hitelezők a tartozás fejében a létrejövő gazdasági társaságból részesedést (részvényt, üzletrészt) kapnak. Munkavállalói Résztulajdonosi Program: az MRP keretében a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok dolgozói megszerezhetik a részvényeket, illetve a kft. vagyonrészeket, üzletrészeket. Azok vehetnek részt a programban, akik legalább a törvényes munkaidő felében legalább 6 hónapra alkalmazottai a társaságnak, vagy a jogelőd vállalatnak. A részvételi szándékot írásban kell bejelenteni, a részvételi jog írásbeli lemondással, vaggy a munkaviszony megszűnésével mondható föl. Ha a munkavállalók legalább 25 százaléka részt kíván venni a programban, akkor három fős szervezőbizottságot kell választani. A szervezőbizottság tárgyal majd azokkal, akik eladják a részvényeket, üzletrészeket. Ha az ÁVÜ az eladó, akkor az MRP szervezet E-hitelt és részletfizetési kedvezményt is kaphat. Magánosítás kárpótlási jeggyel Az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa megtárgyalta az év első és második negedévére felajánlott kárpótlási jegyekkel szembeni kínálatot. Reális becslések alapján az idén az ÁVÜ legfeljebb 50-55 milliárd forint értékű kárpótlási jegy bevonásánévértékű részvénycsomag megvásárlására a társaság dolgozói jogosultak. Amennyiben a munkavállalók nem, vagy csak részben élnek vásárlási Tehetőségükkel, úgy ezen részvények is az adásvétel tárgyát képezik. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A részletes pályázati feltételek és a céget bemutató információs Központi Információs Irodáján (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) titoktartási nyilatkozat ellenében. Az információs dokumentumok megvásárlása a pályázaton való részvétéi feltétele. Áz információs dokumentumok megvásárlásakor a vevőnek titkossági nyilatkozatot kell cégszerűen aláírnia, amiben kötelezettséget vállal, hogy a birtokába jutott információkat titkosan kezeli. További felvilágosításokat az Állami Vagyonügynökség ügyfélszolgálati irodáján (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.), Szabó Lászlótól az Rt. vezérigazgatójától (tel.: 06/37-311-593) és a Budapest Investment Rt-től kérhetnek az érdeklődők. (Telefon: 06-1-1214-005). ;ri belvárosi ‘ i.f-- *!*:*;V áruházában ra képes. Az Állami Vagyonügynökség az Állami Vagyonkezelő Rt-bel közösen ezentúl havonta mintegy 3-4 milliárd forint értékű részvényt, valamint befektetési jegyet kínál fel nyilvános ajánlattétel útján a kárpótlási jegy tulajodnosok részére.
