Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

4 HORIZONT HÍRLAP, 1994. március 16., szerda Arany János nemes gondolatával ünnepelt az ország, a megye (Folytatás az 1. oldalról) Délután már Kaiban, a kö­zségházán kérdeztük Kónya Im­rét a tapasztalatairól. — Nagyon hasznos volt szá­momra a feldebrői találkozó — mondotta. — Bepillantást nyer­hettem ezeknek a települések­nek az életébe, s természetesen szóba kerültek a főbb problémák is. Úgy gondolom, mindenkép­pen nagyobb figyelmet kell for­dítani a 3-as számú főútra, annak biztonságosabbá tételére. Arról is megbizonyosodhattam, hogy az itt élők igen sokat tettek és tesznek a minél jobb közbizton­ságért. Megértették a minisztéri­umnak a rendőrőrsökkel kap­csolatos programját, s igazán jó példával jártak elől, amikor Ká­polnán létrehozták ezt az egysé­get. Elmondták a polgármester urak azt is, hogy szeretnének tá­mogatást kapni az őrs működte­téséhez. Ehhez meg kell nézni, hogy a szerződés mire kötelezi a feleket, s persze, azt is, hogy a Belügyminisztérium milyen mó­don tud a közeljövőben segíteni. Ezután került sor a március 15-e tiszteletére rendezett ünne­pi megemlékezésre és koszorú­zásra Kál központjában, a volt községháza előtti téren. A Him­nusz akkordjait és Petőfi: Nem­zeti dal című költeményének el­hangzását követően a belügymi­niszter mondott ünnepi beszé­det. — Március tizenötödikét — hangoztatta elöljáróban — hol UMi ki ó* m A belügyminiszter a helyi polgármester társaságában kísérte a koszorút a káli emlékmű talapzatához Kitüntetések az ünnep alkalmából Nemzeti ünnepünkön a Parlamentben a Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — a Magyar Köztársa­ság Érdemrend Kiskeresz.tjét adományozta Temesvári Józsefnek, Heréd polgármesterének. Ugyancsak március 15. alkalmából adtak át kitüntetéseket a budapesti Néprajzi Múzeumban rendezett ünnepségen, ahol a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetése kiemelkedő színművészeti tevékenységéért Jászai Mari-díjjal tűntette ki M. Horváth Józsefet, az egri Gárdonyi Géza Színház színművészét. magyar népnek a szabadságát! Ez a nap a magyarság összefogá­sának, tizenöt millió magyarnak az ünnepe! A továbbiakban az előadó szólt a nemzeti ünnepnek októ­ber 23-ával való összefüggései­ről, az 1848-as forradalomnak és szabadságharcnak máig is érvé­nyes hatásairól. — Igen sok áldozatot kellett és még kell is vállalnunk — foly­tatta —, hogy a nemzet szabadon ünnepelhessen! A szovjet biro­dalom felbomlott, de a reakciós erők még mindig fenyegetnek, s a fegyveres harctól sem riadnak vissza... Mi jogszerű nyugalmat és jogszerű rendet biztosítottunk, ennek alapján mondhatom bát­ran: jó esélyünk van a felemelke­désre! A megemlékezés után a bel­ügyminiszter Tompa Vilmos, Kál polgármestere társaságában megkoszorúzta a 48-as hősi em­lékművet, amelynek talapzatán helyezték el a kegyelet virágait a pártok képviselői is. A térség polgármestereinek nevében Feldebrő vezetője, Kelemen József köszöntötte a tanácsko­zásukon megjelent dr. Kónya Imrét „Udvez légy születésed napján...” Szűcsiben március 14-én em­lékeztek meg az 1848-as szabad­ságharc hőseiről, s az ünnep ke­retében nyitották meg Bajza Jó­zsef emlékmúzeumát. Az író születésének 190. évfordulója al­kalmából emlékülést rendeznek a helyi polgármesteri hivatalban, majd dr. Gyulai Gábor köztársa­sági megbízott, címzetes állam­titkár beszédet mondott a múze­umnál. A község rendezvényét a Mátrai Egyesült Pávakör, a hat­vani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola és a szűcsi álta­lános iskola diákjainak műsora színesítette. Nagykökényesen is 14-én ün­nepeltek: a kultúrházban jöttek össze a helybéliek, s este 6 órától együtt emlékeztek a forradalom mártírjaira. Hatvanban március 15-én a Kossuth téren — a városháza előtt — az állami zeneiskola fú­vószenekara térzenével köszön­tötte az ünneplőket. A Kodály Zoltán Általános Iskola és Gim­názium tanulói váltófutást ren­deztek: a víztoronytól indultak, s a Kossuth téri 1848/49-es em­lékműnél értek célba. Még a fel­feltámadó szél sem szegte a „ko- dályos” diákok kedvét, nagysi­kerű műsort adtak a polgármes­teri hivatal előtt „Udvez légy születésed napján magyar sza­badság” címmel. Lőrinciben az ünnepség dél­előtt 9 órakor kezdődött a Pető- fi-szobornál. A helyi zeneiskola fúvós kamarazenekara és a Sely- pi Általános Iskolások irodalmi műsorát követően Pádár Dénes- né önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet. A kö­zösségi házban rendezett Ki mit tud?-ra rengetegen voltak kíván­csiak. Eger polgárai elhelyezik az emlékezés virágait a Petőfi szobornál (Fotó: Perl Márton) Helytörténeti vetélkedő Pétervásárán Pétervásárán az ünnepség rendezvényeit a művelődési ház, az általános iskola, valamint a polgármsteri hivatal közösen szervezte. Március 15. előestéjén a három éves helytörténeti vetél­kedőn 3-3 fős csapatban tizen­öten, mig egyénileg pedig csak­nem harmincán vettek részt. Az első helyezettek dijait Pál László polgármester adta át. Ugyan­ezen a napon délután került sor Szemerei László bűvész hangu­latos gyermekműsorára, melyen az óvodások, kisiskolások, vala­mint a szülők vettek részt. Az ünnep napján délelőtt a ta­vaszi futóverseny részvevői gyü­lekeztek. Az érdeklődők, illetve résztvevők száma negyven volt. A verseny győztesei a helyi szer­vezők — vállalkozók — értékes dijait vehették át. Az ifjúsági sakkverseny dijat Durkó Imre, a március 15-diki emlékfutás diját Varga Károly és Bagi László, va­lamint a helyi polgármester adta át. Az ünnepi műsor az erdőkö- vesdi hagyományőrző tánccso­port fellépésével zárult. Zászlószentelés és emlékünnepség Kápolnán Füzesabonyban és körzetében tegnap délelőtt zajlottak le az ün­nepi események. A reggeli órák­ban — az istentisztelet után — tartottak koszorúzást Füzesa­bonyban, Poroszlón, Sarudon és Kápolnán. A térség városában, Füzesa­bonyban a 48-as emlékműnél a Hevesi Fúvószenekar adott tér­zenét, majd a Himnusz és az ün­nepi műsor után — ebben Kissné Bozó Sarolta, illetve Balogh András színművész lépett az ün­neplők elé — dr. Pásztor József polgármester mondott beszédet, s méltatta elődeink mai napig is példamutató érdemeit. Ezután a város önkormányzatának, párt­jainak és tömegszervezeteinek közös rezdezvénye koszorúzás­sal folytatódott, majd a Szózat hangjaival ért véget. Kápolnán az ünnepi megem­lékezés a reggel 9 órai szentmisé­vel kezdődött az ebből az alka­lomból égő gyertyákkal, nemzeti és egyházi zászlókkal díszített templomban. A hősök dicsősé­gét méltató szavak után a helyi plébános, Nagy Béla és a telepü­lésen három napig lelkigyakorla­tot tartó Demeter Gergely, az er­délyi testvérközség, Székelykál plébánosa közösen cerebált szentmisét, majd a kápolnai plé­bános megszentelte a község zászlaját. A katolikus hívők — valamint az érdeklődő és tisztelgő lakos­ság — ezután hosszú sorban vo­nultak az emlékműhöz, ahol dr. Farkas Gabriella, az MDF alel­nöke és országgyűlési képviselő- jelöltje mondott beszédet. — Annak a nemzetnek, amely nem tiszteli múltját, nincs jövője — hangoztatta többek között. A továbbiakban — a történelmi eseményekre emlékezve — ki­emelte a dicsőséges tavaszi had­járat fontosságát, majd a forra­dalom hatására utalva hangsú­lyozta. — Az elmúlt évtizedeket úgy tudta átvészelni a magyar­ság, hogy a szívében hordta a ko­kárdát, hiszen a Kádár-korszak összemosta március 15-ét a pro­letár internacionalizmus ünne­peivel. Most, amikor szabadon emlékezhetünk végre március idusára, Széchenyi szavai mutat­nak utat a jövőfelé: „Állja ki-ki a saját helyét becsületesen, és gon­doljon bele azokban a roppant ne­hézségekbe, melyeket viselni kell." Ezt követően az ünnepség résztvevői, a különböző pártok és társadalmi szervetetek képvi­selői megkoszorúzták az emlék­művet, majd bemutatták a kö­zség új, most felavatott és meg­szentelt zászlaját, valamint címe­rét, amelyeket 1848-as honvéd csákó ékesít. Szihalmon a kokárdás ünnep­re tegnap délután került sor, ami­kor is dr. Vass Géza megyei fő­jegyző lobbantotta lángra a gáz­fáklyát a községházánál szép számmal megjelent közönség előtt. Ez az esemény egyben azt is jelentette, hogy Szihalom, Me- zőszemereés Egerfarmos gázhoz jutott, lakói kényelmesebb fűtési lehetőséggel rendelkeznek. Az ünnep alkalmából az iskola ud­varán leleplezték Petőfi Sándor domborművét is. Nem ismerik a Kossuth-mentét Érdekességként említhető meg: néhány, a füzesabonyi vas­útállomáson várakozó utas felhívta a rendőrség és szerkesztősé­günk figyelmét arra, hogy a Miskolc felől 8.10 órakor érkező vo­natról 12 fiatal szállt le ’’Árpád-sávos” ruhában... A gyors rend­őri ’’ellenőrzés” megállapította, hogy az egyébként ’’Kossuth- mentében” öltözött társaság csendesen várakozott az Egerből 9.20-kor érkező autóbuszra, amellyel a fővárosba folytatták az­tán az útjukat - fejet hajtani az ünnep tiszteletére... kisajátították maguknak korábbi politikai erők, hol megpróbálták agyonhallgatni. Ehhez a naphoz fűződik a rendszerváltás kezde­te: 1989. március 15-e az akkori ellenzék politikai kinyilvánítása volt, amely végül elvezetett a sza­bad választáshoz. Ahhoz a vá­lasztáshoz, amely visszaadta a

Next

/
Thumbnails
Contents