Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-14 / 61. szám

HÍRLAP, 1994. március 14., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5 Nővértovábbképzés Egy esztendővel ezelőtt kez­dődött el a hevesi idősek ottho­nában az a szakmai továbbkép­zés-sorozat, amelyet az intéz­ményben dolgozó nővérek rész­vételével tartanak hozzávetőle­gesen havi rendszerességgel. Márciusban — 24-én, délután fél 2-kor — az euthanáziáról lesz szó dr. Hegedűs Katalin előadá­sában. Megjelent a TAHÍR A tarnamérai önkormányzat kéthavonta megjelenő kiadvá­nya ismét a helybeliek elé került. AII. évfolyam 1. számában a he­lyi politikai, kulturális és sporthí­rek mellett tartalmazza a közsé­get érintő autóbuszjáratok me­netrendjét is. Sikeres könyvakció Nagy sikert aratott az a ked­vezményes könyvvásár, amelyet a tarnamérai bibliotékában tar­tottak a napokban. Ezen az akci­ón a Bródy Sándor Megyei Könyvtárból korábban leselejte­zett köteteket vásárolhatták meg az érdeklődők. Táj-kép Az egri Megyei Művelődési Központ galériájában Táj-kép címmel mutatkoznak be a Kom­ló és környéke képzőművészeié 1- nevezésű csoport tagjai. Antal György, Bartus Csaba, Csáti Jó­nás, Gál József, Hangrád Zsolt, Kiss László és Szécsi Menyhért alkotásait március 22-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Mezőgazdászok fóruma Március 19-én délelőtt 10 órá­tól tartják meg a hevesi városi művelődési központban azt a mezőgazdasági fórumot, ame­lyen az érdeklődők megismer­kedhetnek Makó Sándor falu­gazdásszal, illetve a most pályá­zatot nyert szakember program­jával. Egyúttal Nagy István, az OTP hevesi fiókjának vezetője is előadást tart „A mezőgazdasági termelés kölcsönfeltételei” cím­mel. © HEVES MEGYEI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT A Heves Megyei Vállalkozói Központ nyílt ír ki telefon- és számítógép- rendszerének fejlesztésére. A részletes kiírás átvehető: HMVK Eger, Dobó tér 6/A Tel.: (36) 310-724 Fax: (36) 313-265 ^Hantos Zoltán ^ tKIOSZj [teher: EGER 11—20 Mg vállalja bútor, homok, sóder, beton, tüzelőanyagok, fa-, raklapos áruk stb. szállítását! „Már nem úgy néznek ránk, mint a különcökre...” (Test)építik a jövőt Hevesen Kilenc és fél millióba került a tél Felújítják a Gyöngyös — Kisköre közötti utat Az egykori hótoló most az útpadkát egyengeti a hevesi Fő úton A hevesi futballpálya szom­szédságában az egykor öltöző­ként szolgáló épület ma a testépí- tők bázisa. A kicsi, ám jól felsze­relt termekben igazi otthonra ta­láltak az erősödni, izmosodni, vagy csak mozogni vágyók. A városban gyökeret eresztett a testépítés, s egyre kedveltebb a fiatalok és az idősebbek körében egyaránt. Az igen népszerű Ko­vács Gyula „mindenes edzővel” a múltról és a jövőről beszélget­tünk. — Több mint tíz évvel ezelőtt, 1982-ben 8-10 vállalkozó kedvű fiatallal indult a klub, amelynek a munkájába én 1986-ban kapcso­lódtam be. Azóta szinte minden­nap megtalálható vagyok itt — telant vissza az edző. — Másfél éve, hogy Komlói Zsolt bar­átommal megvásároltuk az itt ta­lálható berendezéseket, s akkor kezdtünk el komolyan foglalkoz­ni a body-buildinggel. Tulajdon­képpen azóta szaporodott meg a testépítők száma. — Hányán járnak most az edzésekre? — A jelenlegi létszám hatvan körül mozog. Pontos időbeosz­tással dolgozunk, mert különben nem férnénk el a rendelkezésre álló alig 50 négyzetméteren. Hét közben 15.30-tól 21 óráig, szombaton és vasárnap pedig délután 2-től 6-ig tartunk nyitva. Örvendetes, hogy rohamosan nő a gyengébb nem képviselőinek a száma: fiatal lányok és családos anyák — úgy 20-25-en — egya­ránt látogatják az edzéseket. Vé­leményem szerint a nők igénye­sebbek, többet várnak maguktól, miután nekik (is) radikális szépí­tőszer lehet a bodyzás. — Vannak-e kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó versenyzők a klubban? — Van két srác, a nagyon te­hetséges ikerpár, Szabó Attila és János. Erőemelésben — a testé­pítés speciális szakágában — mindketten képesek lehetnek országos szinten is produkálni. Junior kategóriában is vannak olyan sportolóink, akik a vidék­bajnokságon jó eséllyel pályáz­hatnak az első hat hely valame­lyikére. — A városban miként véle­kednek erről a tevékenységről? — Kezdik elfogadni ezt a sportágat, már nem úgy néznek ránk, mint a különcökre. Ma már az itteni emberek gondolkodásá­ba is belefér, hogy úgy tudod for­málni a tested, ahogy kívánod: akaraterő és hozzáállás kérdése az egész. Az életmód részévé kell válnia a napi 1,5-2 órás edzés­nek. — Részesül-e anyagi támoga­tásban a klub, vannak-e szpon­zoraik? — Pénzzel nem támogat ben­nünket senki, a tagdíjakból tart­juk fenn magunkat. A Hevesi ó'E-től béreljük a termet... — Gé­peink az előírásoknak megfele­lő, szabványszerű kisipari termé­kek, a célnak azonban megfelel­nek. Sajnos, ezen a helyen már nincs lehetőség a bővítésre, és az épület sem alkalmas igényesebb környezet kialakítására. Két éve tervezünk egy olyan fitness-cent- rumot, ahol modern erősítőgé­ek várnák az .érdeklődőket', ersze nemcsak testépítés, ha­nem terhestorna, karateoktatás és aerobic is működne ott. A ter­vek már készen vannak, most az anyagi alapok megteremtésén, illetve a hely kiválasztásán fára­dozunk, s ezzel egy időben tár­gyalunk a polgármesteri hivatal­lal is. Reméljük, az ősszel meg­nyithatjuk majd az érdeklődök előtt... Mindehhez csak annyit: a kez­dő testépítő még kis súlyokkal, alacsony szériaszámmal dolgo­zik. Lassan azonban nő a terhe­lés, és izmosodik, fejlődik a test. A hevesi klub már túl van a kez­deti stádiumon, jöhet az izmoso­dás... Bódi Csaba Az Egri Közúti Igazgatóság He­vesi Üzemmérnöksége terüle­tén 385 kilométer hosszú út, 71 híd, valamint 283 áteresz fenn­tartásáról, üzemeltetéséről kell gondoskodni. A szakemberek látványosságot nélkülöző napi munkáját észre sem vesszük, akkor viszont rögvest az eszünkbe jutnak, ha a „tengely­törő kátyúba” zöttyenve majd elharapjuk a nyelvünket. A tavasz küszöbén a téli ta­pasztalatokról s az elkövetke­zendő tennivalókról beszélget­tünk Nagyházi Sándorral, az üzemmérnökség vezetőjével, akitől bevezetőül arról érdek­lődtünk: a csillagászati tavasz kikeletet jelent-e az útfelügye- letnek? — Elméletileg március 15-ig kell tartani a téli ügyeletet, ame­lyet szükség esetén meg lehet hosszabbítani is — mondta a sza­kember. — Mivel enyhe az idő, így minden bizonnyal megszűnik ez a készenlét, de a tavaszi mun­kálatokkal nem vártunk eddig sem. — Mennyibe került az elmúlt tél? — A téli időszakban mintegy ezer tonna ipari sót, valamint 300 köbméter egyéb érdesítő anyagot használtunk fel. Első­sorban a 96 kilométer hosszú fő­úthálózatot sóztuk, a többi úton csupán a veszélyes szakaszokon szórtuk a síkosságot enyhítő ér­desítő anyagokat. Egyébként november 13-tól folyamatosan, tehát 24 órás műszakban gon­doskodtunk az utak járhatóságá­ról: az enyhébb napokban keve­sebb, a zordabb időkben több kocsival dolgoztunk. Ami a zordságot illeti, az átlagosnál ke­vesebb volt a havas és síkos na­pok száma, de a korai havazás meglehetősen komoly feladat elé állította a csaknem hatvanfős szakembergárdát... S hogy meny­nyibe került végül is a tél? A mi üzemmérnökségünknek 9,5 mil­lió forintba. — A tavasz milyen munkákat jelent az útügyeletnek? — Először is megkezdtük a „kátyúzást” a főútvonalakon, majd a kapacitástól függően a fontosabb összekötő utak is sor­ra kerülnek. Az elmúlt héten már sor került az úgynevezett „ma­gaspadkák” nyesésére, s ezzel párhuzamosan az eliszaposodott árkok tisztítására is. Tudvalévő, hogy az út ellensége a víz, ezért kiemelten gondoskodunk a ví­zelvezetésekre... S ezekben a na­pokban folytatódik a télen meg­kezdett fagondozás és cserjeir­tás, valamint az utak mentén fel­gyülemlett jelentős mennyiségű szemét összegyűjtése és elszállí­tása. Eközben lemossuk a veze­tőoszlopokat, a szalagkorláto­kat, majd a hónap második fel­étől megkezdjük a hidak tisztítá­sát, környezetük rendbetételét. — Mik a távlati terveik? — Ezen a nyáron elsősorban az elöregedett úthálózat járható­ig ságát biztosítjuk, viszont a felújí­tásokat az erre szakosodott vál­lalatokra bízzuk. így az év során a kezelésünkben lévő 3-as szá-IA mú, elsőrendű főúton — Ludas és1 Kápolna között — több szaka- -.\ szón vékony aszfaltmegerősítést tervezünk. A Gyöngyös és Heves közötti út, valamint a 3-as számú főút több hídjának felújítási ter­vét készítjük el a közeljövőben, míg Tarnamérán átépítjük a mű- ,J emlék jellegű közúti hidat. — A megye északi részét a ti­szai üdülőkörzettel összekötő Gyöngyös-Heves-Kisköre út szintén nagy forgalmat bonyolít le. Várható-e ennek a korszerűsí- tése? — Az épülő M3-as autópálya és Heves közötti közúti forgalom javítása érdekében — a pénzügyi lehetőségektől függően — már az idén 8,5 kilométer hosszan meg­történik a burkolatmegerősítés: Hevestől egészen Kisköréig kap majd új aszfaltfelületet az érintett szakasz.- cseh ­Gazdaságélénkítő program kellene Kömlőn Ezekben a napokban fogadta el az idei pénzügyi tervét Kömlő ön- kormányzata. Ez az alkalom kínálta a lehetőséget, hogy megkér­dezzük Cseh József polgármestert: mire tellett a község kasszájából az elmúlt évben, s mennyire lehet majd nyújtózkodni az alatt a bi­zonyos „takaró” alatt ebben az esztendőben? Tájékoztatása szerint a legne­hezebb évek egyike volt az elmúlt esztendő a helyi program végre­hajtásában: a csaknem kétezer lelkes település 62 milliós költ­ségvetésének döntő részét a köz- intézmények megfelelő színvo­nalú működtetésére fordították. A továbbiakban azt is megtud­tuk, hogy a lakosság ivóvízellátá­sa érdekében újabb ártéri kúttal gyarapították a meglévőt, s en­nek segítségével a település java részén már vezetékből folyik az ivóvíz. Csaknem kétmillióért egy kilométerrel bővült a portalaní- tott utak hossza, s végre sor ke­rülhetett a helyi művelődési ház felújítására is. Kicserélték a tető- szerkezetet, vele párhuzamosan elvégezték a külső tatarozást is, s most megújult formában váija látogatóit benne a könyvtár s a kisközösségi foglalkozásra hiva­tott számos alkalmatosság. Befejezés előtt a tornacsarnok Nem sikerült viszont ilyen egyszerűen megvalósítani a tor­nacsarnok építését. Miután saját erőből — csaknem hárommillió­ért — beszerezték a korszerű igé­nyeknek megfelelő, könnyűfém­szerkezetes építmény elemeit, a befejezésre már nem tellett. Most fekszik a polgármester asz­talán az újabb pályázat, amelyet annak reményében küldenek el, hogy ismételten támogatást kap­janak, s mielőbb a birtokukba vehessék az új létesítményt a ne­bulók és fiatalok. A térségi gázpi- gram kereté­ben tavaly novemberben kezdő­dött a vezetéképítés a települé­sen: a kivitelezéssel a Rekord KisszövetL.... m bízták meg. Az előzetes felméréseknek megfele­lően csaknem 350 igény futott be, s ez a porták 50 százalékát je­lenti. S a már említett szövetkezet szakemberei tényleg rekordgyor­sasággal, mindössze három hó­nap leforgása alatt fektették le a 12 ezer méter hosszú vezetéket a község utcáiban. Az 58 milliós beruházáshoz lakásonként 60 ezer forintos hozzájárulást fizet­tek a helybeliek, a többit — hitelt igényelve — az önkormányzat fedezte. Az intézmények közül a polgármesteri hivatal, az áfész, az iskola, az óvoda, a gondozó- központ, az egészségház, a pék­üzem és a termelőszövetkezet fűthet gázzal. Ezenkívül eddig 90 lakást kötöttek össze a veze­tékrendszerrel, de jelenleg is fo­lyamatos a bekötés. Egyre több a szociális igény A községben sikerült aránylag megnyugtató módon enyhíteni az egyre súlyosabb szociális fe­szültséget, amely jelenleg a leg­nagyobb erőfeszítést igényli a fa­lu vezetőitől. Az óvodás- és az is- koláskorúaknak egyszeri támo­gatást adtak tanszer- és tanesz­közvásárlásra, a napközis gyer­mekek napi étkezési térítését — a testvérek számától függően — 25-50forinttal egészítik ki. Gyá­mügyi, illetve nevelési segélyek­re 3 és fél milliót fizettek ki. Hoz­závetőlegesen 60 mozgáskorlá­tozott kap szociális támogatást, közgyógyellátásban 122-en ré­szesülnek. Nem kisebb gond a munka­nélkü ;ek helyzete sem: a község keresőképes lakóinak több mint 30 százaléka vált önhibáján kí­vül állástalanná. Gondjaikon se­gély vagy járandóság folyósításá­val igyekeznek enyhíteni. így számukra az önkormányzat — különböző formában — több mint hatmilliót juttatott. Az új otthont építőknek, illetve a la­kást vásárló fiataloknak nyújtott 250-250 ezer forintos támogatás nem titkolt célja, hogy elősegítse a falu népességmegtartó erejét. Ilyenformán évi 5-7 családot érintő támogatás talán gyógyír a település elöregedésére. Nehéz esztendőnek néznek elébe A mostani pénzügyi tervet né­zegetve — véli a polgármester —? az idei esztendő sem lesz könnyebb, mint az előző volt. A településen élők összetételét fi­gyelembe véve már most látszik: még több segélyre lesz szükség. Még azzal együtt is, hogy leg­utóbb 800 ezer forintot nyertek pályázaton az ilyen gondok eny­hítésére. Segítség az az ötmillió is, melyet az olajtüzelés gázzal történő helyettesítésére kaptak a környezetvédelmi szervektől. Bíznak abban is, hogy újabb köz­ponti támogatás jut a gazdasági­lag — munkaerő-gazdálkodás­ban — elmaradt térségben Köm- lőnek is, s így mód nyílik majd ar­ra, hogy a napi feladatok ellátá­sán túl sor kerülhet a település közútjainak, járdáinak felújítá­sára, további építésére. Mindez ugyanis már végképp nem tűr halasztást. Gazdaságélénkítő programot szeretnének kidolgozni a nagy­arányú munkanélküliség megfé­kezésére, mert munkát, megél­hetést a környéken a helybéli ter­melőszövetkezet kínál csupán az itt élőknek. Régi lakossági igény a telefonhálózat bővítése is. A Matávval kötött szerződés alap­ján — a már meglévő központ bővítésével — valószínűleg a nyáron válik lehetővé ars ni 150 igény kielégítés' Cseh Béla Alkotások a környezet védelméért „Bizonyítottad a város iránti törődésedet...” „ Gyermekek az épített és a ter­mészeti környezet védelméért” címmel országos pályázatot írt ki a „ Város- és Faluvédő Egyesület tavaly novemberben. Pályázni írásművekkel vagy a képzőmű­vészet bármely ágából származó alkotásokkal lehetett. Ennek kapcsán a Hevesi Városvédők és -szépítők Egyesülete és a polgár- mesteri hivatal közösen úgy dön­tött, hogy felkarolja a városból pályázó gyermekeket, és az arra érdemes műveket az országos döntőtől függetlenül is jutalmaz­za. Erre az eseményre a napok­ban került sor; az ajándékcsoma­gokban bővelkedő összejövete­len röviden értékelték a több mint 100 pályázó munkáját, majd ismertették a helyi zsűri döntését, miszerint harmincnál több pályamunkát ítéltek ki­emelkedően jónak. Alkotóik a bőkezű helyi vállalatok és vállal­kozók ajándékait kapták. Képvi­selőiktől kérdeztem: miért fontos a városnak és személy szerint ne­kik egy ilyen gyermekpályázat? A Hevesi Városvédők és -szé­pítők Egyesületének elnöke, Csi­kós Ferenc: — Olyan időket élünk, ami­kor óvni kell mindent, a termé­szetet és a régi korok emlékeit is, s ezek a gyerekek megtalálták a védelemre szoruló dolgokat. Ne­künk, városvédőknek nagyon fontos, hogy a fiatalok sajátjuk­nak érezzék a városukat... Ezek­nek a munkáknak a témáiból — játszóterek, fák védelme, hagyo­mányőrzés, temetők, kúriák, úti keresztek — kiderül, hogy a gye­rekek nyitott szemmel járnak a világban, és ez nagyon fontos. — Dr. Lassányi Ferenc, a Re­kord Sz i vetkezet elnöke, a Bá­runk ovics Alapítvány ügyvezető — v au egy lírai és egy prózai I válaszom. A prózai: a Rekord egy beruházás során jutott el a városba, ahol aztán sikerült olyan munka- és személyes kap­csolatokat, barátságokat kialakí- r[ tani, amelyek nyomán szívesen |K segítünk, ha tudunk, s főként, ha ni gyerekekről van szó... A lírai: a >1 Barankovics Alapítvány kérész- tény és humanista eszméket vall. • Fontosnak tartja a régmúlt korok M hagyományainak, értékeinek vé­delmét, ugyanakkor nagy hang- :i°i. súlyt helyez arra is, hogy ezt a ll,! szemléletet az ifjabb nemzedék is ^ magáénak vallja. ]jtt> Stifterné Tóth Olga, a polgár-1 A mesteri hivatal városgazdásza. ry^ — A gyermekek sokszor olyan, számunkra is „fájó” pon- |^m tokra mutattak rá a pályamunká-^iu ikkal, hogy mindenképpen el-isöá gondolkodtató és tanulságos volt J , ez a versengés. Sok jó ötletet is^j' J kaptunk tőlük. Köszönöm a készítő tanároknak, hogy segí-iiVÍ, tettek. És megköszönöm a támo- Jó;i gatóinknak — Áfész, Szuperin-P'ff fó, Okta, Jagdfeld Hungária, ifj, Tóth Sándor, Indiáner Kkt., He­likon, Rekerd, Kodak Fotó, Ha- - nyi-Sajfoki VGT., ÁB-Aegon, HNISZ, Laboda József, Zalai Antal, Laubert István, Város- fenntartó Kft., Barankovics Ala­pítvány, polgármesteri hivatal, körzeti iskola, hevesi vízmű —? hogy a segítségükkel örömet sze­rezhettünk a kisdiákoknak... Az esemény védnökeitől min­den pályázó kapott egy okleve­let, amelyen — többek között — ez a mondat áll: „...a pályázaton való részvételed emlékére, mely- lyel bizonyítottad a város iránti érdeklődésedet, törődésedet. ” Ezek a gyerekek valóban bizo­nyítottak, s hogy miképpen, ar­ról a város lakói is meggyőződ­hetnek majd a nyár végén a pá­lyamunkákból rendezendő kiál­lításon. Molnár Csilla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents