Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

HÍRLAP, 1994. március 2„, szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Iskolaszékek alakultak A közoktatásról szóló tör­vény alapján Füzesabony ok­tatási intézményeiben is — feb­ruár végéigmegalakultak az iskolaszékek. Az alábbi sze­mélyeket bízták meg, illetve lát­ták el iskolaszéki tagsági jogosít­vánnyal. A Széchenyi István Ál­talános Iskolában: Szoviár Já­nosáé, Jeszenszky István és Szik­lai János. A Teleki Blanka Álta­lános Iskolában: Kalina Mária, Lassú István és Juhász Lajos. A Zeneiskolában: Kiss Zoltán, Szajlai Csaba és Kutasi Pálné. A Remenyik Zs. Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kolában: Eperjesi László, dr. Mann László és Molnárné Si­mon Edit. Hármas ünnep Szihalmon Március 15-én, nemzeti ünne­pünk alkalmából és tiszteletére hármas ünnepi eseményre kerül sor Szihalmon. Ekkor avatják fel az iskola udvarán felállított új Petőfi-szobrot, adják át rendel­tetésének az új gyermekorvosi rendelőt, s ekkor lesz a fáklya­gyújtás is a gázbevezetést köve­tően. Mezoszemerei események Egy hónapja éppen, hogy fel­lobbant a vezetékes gáz Mező- szemerén kétszáz lakásban. A Tigáz dolgozói most a később je­lentkezők szerelési munkálatait végzik. A napokban hozzákezd­tek az utak helyreállításához is. Nyolc kilométer hosszan maka- dámutat építenek. Az is újság, hogy hárommillió forintból vég­zik a tartalék kút fúrását a községben. Az Egerfarmossal közösen létesítendő kutat május végén adják át. Nőnapi ünnepség Március 8-án, délután 5 órai kezdettel a nemzetközi nőnap al­kalmából Újlőrincfalván zenés műsorral köszöntik a közösségi házban a település asszonyait, lá­nyait. Az ünnepi megemlékező szavak után Antalfi Gyula, Tóth Edit és Dévényi Cecília fővárosi művészek régi operettszámokat adnak elő. Bálint gazda Füzesabonyban A hét végén, március 5-én 13 órai kezdettel Füzesabonyban, a városi művelődési központban a népszerű Bálint gazda, azaz Bá­lint György, az SZDSZ képvise­lőjelöltje tart előadást „A mező- gazdasági kistermelők szerepe a gazdaságban, a tulajdonvi­szonyok rendezése után” cím­mel. / , , \ AKCIÓ! AKCIÓ! Irodapapír Diszkont Eger, Rajner Károly u. 13. sz. Tel.:315-080 Sirály 80 g A/4 500 ív 290,­Sirály 80 g A/3 500 ív 580,- Bankposta 70 g A/4 500 ív 230,- LC/6 enyvezett boríték 0,70 Ft/db LEPORELLÓK 240x1 pl 1700 ív 1150,- 240x2 pl 750 garn. 2150,- 240x3 pl 500 garn. 2400,­Áraink az ÁFA-t is tartalmazzák! Lassan: talpraállás Sarudi őrségváltás után Még tavaly nyáron történt Sa­rudon, hogy a helyi Tiszamente Szövetkezet főkönyvelője, majd nem sokkal rá elnök-igazgatója is lemondott, elköltözött a falu­ból. A tagság akkor választotta a gazdaság élére Demeter Andrást, aki három évtizede dolgozik itt, 20 éven át az állattenyésztésben tevékenykedett. Azt megelőző­leg is a mezőgazdaságban tevé­kenykedett, a régi gépállomá­son. Tehát ismerte a szövetkezet belső életét, múltját, jelenét, de azért mégiscsak van különbség az ágazati vezető és egy elnök­igazgató beosztásban: áttekinte­ni, megismerni a legapróbb rész­leteket is a mindennapi felada­tokból. Mit kapott örökségül, s hogyan sikerült új pozíciójában a bemutatkozás? Erről beszélget­tünk a minap a borongós, szeszé­lyes időjárást is elmarasztalva a gazdaságban. — Nagy baj lenne, ha az idén sem jönne be valamilyen ok, így például az időjárás, a fagy vagy az aszály miatt az, amit eltervez­tünk — mondja. — A földeket az ősszel elmunkáltuk az anyagi ne­hézségek ellenére is. Földbe ke­rült 1250 hektár kalászos, búza, árpa, s eddigi határszemléink kedvező képet mutatnak. Térsé­günkben 2 éven át sújtott az aszály, nagy károkat szenved­tünk, ráadásul a csillagos égig emelkedtek az árak, az alkatré­szek, az üzemanyag, a műtrágya, a növényvédő szerek költségéi. Igaz, 1992-ben némi javulás volt tapasztalható az árakban, de az aszály nagy fékeket rakott ránk. Általában 50 mázsa szokott te­remni hektáronként, most szű­kén 20 mázsát tudtunk betakarí­tani. A beszélgetés során megtud­juk azt is, hogy ez a gazdaság is abba a helyzetbe került, mint a többi. Sajnos, 1990-ben a törvé­nyek nem voltak annyira kidol­gozva, hogy fellendítette volna a szövetkezetei. Az átalakulási törvény például rövid időhatáro­kat szabott meg. Az összes gond még ma sem oldódott meg. Je­lenleg is 18 ezer aranykorona-ér­tékű árverés, licitálás van hátra a községben. Ha az időből kicsú­szunk, várható, hogy néhány száz hektár üresen marad, nem talál művelőre, gazdára. A tsz tu­lajdonában 2600 hektár föld van. Ez a terület bővülhet, de csak a nyár folyamán alakulhat ki a végleges meret. Lassan azért talpraállnak. — Van szakosított állatte­nyésztésünk is: 360 darab a teje­lőállomány — veszi sorra az „örökséget” az elnök. — Ez az egyik havonkénti bevételi bázi­sunk. A folyamatos működést az elmúlt évben ez biztosította. Ha­vonta így 2,5-3,5 millió forint bevételhez jutottunk. Persze, itt is az aszály okozta a legtöbb gon­dot: több milliót kellett takar­mányvásárlásra fordítanunk. Ju- hászatunkban 800 anyajuh és bárányai nevelkednek. A takar­mányterületük megvan, jó idő esetén saját erőnkből etethe­tünk. Némi szünet után teszi az előbbiekhez: — Az elmúlt évek gazdasági helyzete nem tette lehetővé az új beruházásokat. így a régi gépek­kel kellett a munkát elvégezni. A gépjavítások is elmaradtak. Most a tél folyamán fogtunk vég­re hozzá. Az emberek hozzáállá­sából ítélve a tavaszig végzünk vele, ha öregek is, de megfelelő műszaki állapotba kerülnek. Szomorú újság, de tény Saru­don is, hogy megcsapta a mun­kanélküliség szele a szövetkeze­tei. Egy évvel ezelőtt drasztiku­san csökkent a létszám: a'154 dolgozói létszám 104-re apadt. A dolgozók közös megegyezés­sel mentek el. A második fél év­ben a jelenkező munkákra aztán lassan emelték a létszámot. S hogy a létszámgazdálkodás ne boruljon fel, az adminisztrációs létszám — átcsoportosítással — 53 százalékkal csökkent. Most januárban újabb 9 személyt vet­tek vissza a gazdaságba, közülük hárman az épületek karbantartá­sát végzik, a többiek a szerelők számát szaporítják. — Ismeretes, hogy a mező- gazdaságban eléggé alacsony a reáljövedelem. Nálunk például évek óta nem volt béremelés, ám az infláció nőtt — folytatja. — Ja­nuár elsejével bérrendezést haj­tottunk végre, átlagosan 25 szá­zalékos emelésre került sor. De ez még nem éri el az iparban és máshol kialakult kereseteket. Ám annyit tudtunk csak adni, amennyire lehetőségünk volt. Sok pénzre lenne szükségünk. Az igazgatóság „összeszedett” 100-110 millió forint értékű olyan eszközt, amelyre nincs szükségünk és eladnánk. Nincs viszont rá vevő, kereslet. A bevé­tel sokat lendítene rajtunk. A faluban nem titok, hogy jó a kapcsolat a magántermelők, a szövetkezet, de a község vezetői között is. Ahol tudnak, segítenek egymáson. Az ősszel például a magángazdálkodókat bérmunka vállalásával támogatták, bár azt vallják, hogy ez nem nagyon se­gíti az ország ellátását, mert többségében ezek a gazdák önel­látásra rendezkedtek be. Ezenkí­vül a községben élő munkanél­küliek segítségére is siettek. A 2 éve üresen álló épületet adták át egy magánvállalkozásnak. Olcsó bérbeadásról volt szó. Február elsejével beüzemelte a tulajdo­nos, akinek eltökélt szándéka, hogy a létszámot növeli a helyi munkaerőkből. Fazekas István Közmeghallgatás a térség városában Vonzóvá kell tenni a munkáltatók előtt Két napon át tartotta Füzes­abony önkormányzatának képvi- selő-testülete soros közmeghall­gatását. Előbb a művelődési központban, másnap pedig a Te­leki Blanka Általános Iskolában. Mindkét helyszínen sokan meg­jelentek, hiszen a város vezetősé­gének beszámolóját hallgathat­ták meg a helybéliek. Először dr. Pásztor József polgármester ele­mezte az 1994-es költségvetést. Kifejtette: közel 400 millió fo­rintos összeget tesz ki, amiből 300 milliót az intézmények mű­ködési fenntartására költ az ön- kormányzat. Ugyanakkor 33 millió forint hitel felvételére is kényszerülnek, mivel a beruhá­zásokkal haladni kívánnak, s a közalkalmazotti bérek beállása is jelentős terhet ró a városra. Hangsúlyozta azt is, hogy mint­egy 40 millió forintot szánnak beruházásra, s ennek nagy része a „telepi” részen költődik el. Mindemellett még mindig na­gyon sok út állagát kell javítani. Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy legyen a település­nek egy új szennyvíztisztítója, s kiépült szennyvízhálózata — folytatta Füzesabony első embe­re. Majd közölte, hogy erre pá­lyázatot nyújtottak be, amelynek révén talán elnyerhető a céltá­mogatás. Ezt követően a helybéliek tet­tek fel kérdéseket. Többen ér­deklődtek a munkanélküliség alakulásáról, illetve arról, hogy az önkormányzat mit tesz annak érdekében, hogy munkahelyet teremtő beruházások részesülje­nek. Erre a kérdésre Szajlai Csa­ba képviselő azt válaszolta, hogy nem elsősorban az önkormány­zatnak kell munkahelyeket te­remtenie. A város vezetőségé­nek azonban arra kell töreked­nie, hogy rendeletéi, határozatai révén vonzóvá váljon Füzes­abony, s így talán több munkáltató jelenhet meg. Aláhúzta azt is, hogy nem eléggé ismertek az ál­lam általi támogatások, s a hír­adások is csak elvétve tudósítanak arról, hogy milyen ösztönzői vannak a munkanélküliek fog­lalkoztatásának. Végezetül Je­szenszky István tanácsnok adott azon kérdésekre választ, ame­lyek az ivóvíz állapotát, valamint a vízmű átalakulását érintették. Elsőnek az intézet dolgozói gratuláltak Jó egy éve, hogy megnyitotta kapuit Mezőszemerén a rászoru­lók előtt az önkormányzat által létesített szociális otthon, ahol jelenleg is 32-en tölthetik kelle­mes körülmények között napjai­kat. A mindennapi események — jók, rosszak — az intézet falai között is zajlanak, az érdekessé­gek pedig izgalmat okoznak. Ilyen volt a minap, elsőként az otthon történetében, hogy há­zasságra lépett két lakója, a 65 éves Vedres Mária és a 70 éves Kapus Ferenc. Amikor január elején hivatalosan is megtörtént a bejelentés, volt nagy meglepe­tés a lakók között. A férfiak, igaz — ahogy azt „illetékes helyen” megerősítették —, gyorsan napi­A menyegzői torta a lakótársak ajándéka volt Az első hitvesi csók (Fotó: Perl Márton) rendre tértek az ügy fölött, az asz- szonyok viszont kevésbé, néhá- nyan még irigykedtek is. Mindenesetre az esküvő nap­jára igencsak kicsinosodott az épület. A felszalagozott étterem­ben, társalgóban Bocsi Antal, a község jegyzője adta össze a párt Kovács Béláné otthonvezető és Bíró Lajosné óvónő hiteles ta­núk, valamint a vendégségre is hivatalos lakók előtt. Az esküvői ceremónia után elsőként az intézet dolgozói gratuláltak a házasoknak. Volt pezsgő, koccintás, díszebéd, vidám zene és meghatódottság is, ami ilyenkor szívből szokás. Az intézet vezetősége bizonyos átcsoportosítás után külön szobát alakított ki a házaspár­nak. Esküvői pillanatok A feszültség érzékelhető Félmillió új földtulajdonos Megyei ifjúsági találkozó Besenyőtelken Egy évvel ezelőtt is Besenyő- telken rendezték meg a megyei ifjúsági találkozót, amely nagy sikert aratott. Az idén szinten Besenyőtelek ad helyet március 19-én, szombaton a megye fia­taljai randevújának. A dátumból is következik, hogy az esemény­sor szorosan kapcsolódik az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc évfordulójához. A rendezők, a szervezők éppen ezért a jelentkezők részéről elő­zetes feladatként két témában várnak egy-egy gépelt oldalnyi dolgozatot: 1. „Az 1848-as sza­badságharc valamelyik kiemel­kedő alakját mutassátok be”! 2. „írjátok le, hogy milyen esemé­nyek kapcsolódtak a ’48-as for­radalom idején Heves megyé­hez”? Az írásokat március 8-ig kérik elküldeni a következő címre: Úri József tanár, Általános Művelő­dési Központ, Besenyőtelek, Fő út 108. Irányítószám: 3373. A szervezők és a támogatók: Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, az Általános Műve­lődési Központ, a Besenyőtelki Önkormányzat, valamint Csirke Béla, Szilágyi Károly, Mileván Gábor és ifj. Karkus János vár­ják a megye területéről érkező csapatokat. Á rendezvény napján 13 óráig kell megérkezniük a vendégek­nek, akik rövid, humoros bemu­tatkozást is tartanak. Ezután 14 órától zajlik 2 órán át a nonstop vetélkedő, majd a Defekt duó ze­nés kabaréjára kerül sor. A tánc­ház 17 órakor kezdődik, este hattól éjfélig pedig diszkó lesz a kultúrház nagytermében. Földügyi „konferenciaként” határozta meg köszöntőjében Zele Tibor azt az összejövetelt, amelyet Füzesabonyban tartot­tak. Á helyi földkiadó bizottság elnökeként rámutatott arra, hogy nagyon sok megoldatlan problémával szembesülnek a föl­dek rendezése kapcsán. Ezért is szükségesek az olyan rendezvé­nyek, ahol a kötelező feladato­kon túl azok az emberek, akik a földügyekkel foglalkoznak, tud­janak egymással értekezni — folytatta dr. Farkas Gabriella, az agrárszférában járatos szakértő. S mivel minél gyorsabban kell a megkezdett munkát folytatni — a kétségtelenül sok jogszabály között —, e fórumon minden „érintett” fél adott ismertetőt az országban végbemenő folyama­tokról. Kifejtette: jelenleg hazánk szinte legnagyobb földrendezé­sét hajtjuk végre. Hiszen a kár­pótlási és a részarány-földalapok több mint 4 millió hektárt tesz­nek ki, s a napokban benyújtható újabb kérelmek által ez a terület az 5 millió hektárt is elérheti. Mindehhez hozzátette: országos szinten érezhető a földhiányból adódó feszültség, ámbátor ez idáig közel 350 ezren kaptak új tulajdont. Azonban itt 1-2 év alatt 500 ezren válhatnak földtu­lajdonossá. A kárpótlásból adó­dó eljárások kapcsán aláhúzta, hogy Magyarországon a földki­adó bizottságoknak csak a 20 szá­zaléka nem működik. Mind­emellett a kormányzati szándék az volt, hogy tényleges tulajdo­nosa legyen minden talpalatnyi földnek. Ezt követően dr. Ma- gyarfalvy Krisztina, a megyei kárpótlási hivatal vezetője tájé­koztatta arról az érdeklődőket, hogy számszakilag miként is ala­kult Heves megyében a földek tulajdoni átadása. S tudatta a je­lenlévőkkel, hogy az új kárpótlá­si kérelmeket 1994. március ló­ig lehet benyújtani. Majd Kocsis Gyula, az FM megyei hivatalá­nak vezetője beszélt a földkiadó bizottságok szerepéről. Hangsú­lyozta: a bizottságok függetle­nek, s nincs felügyeleti joguk. Ki­tért arra is, hogy a legtöbb új földtulajdonosnak még nincs termelési eszköze, és a kamat­mentes fejlesztési kölcsön igény- bevétele nagy segítség az indu­láshoz. Az OTP füzesabonyi fi­ókja pedig jelentős támogatást adott már eddig is a magángaz­dálkodók útba indításához. Nagy figyelmet kapott Tóth Lászlóné, a füzesabonyi földhi­vatal vezetője is, aki a felszólalá­sában megjegyezte, hogy mint­egy 1000 tulajdonost érintő földmérés várható. Hivatalukra „őrületes” munka vár, de a tech­nikai felszereltségük jelenleg jó­nak értékelhető. A rendezvényt követően dr. Farkas Gabriella jogtanácsos azt nyilatkozta la­punknak, hogy tartalmas mun­kát végeztek e pár óra alatt. Ugyanakkor kedvező jel az is, hogy az esemény nem alakult át „panasznappá”, mert azok az emberek, akik a földművelésssel kívánnak a jövőben foglalkozni, átérzik cselekedeteik súlyát, s panaszkodás helyett gazdálkod­ni akarnak.

Next

/
Thumbnails
Contents