Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-12-13 / 60. szám

HÍRLAP, 1994. március 12—13., szombat—vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Útra, telefonra, vízhálózatra Fejlődő infrastruktúra Üj kandidátus a főiskolán Gázmunkák Gyöngyöspatán Megélénkültek a gázprogram megvalósításával összefüggő munkák Gyöngyöspatán. A ki­viteli tervek készítését már több­ször egyeztették a helyszínen, s kijelölték a területet az anyagtá­roláshoz. Ilyenformán úgy néz ki, hogy talán már a jövő héten hozzáláthat az A Iterra Építőipari Kft. a feladatához. Kisnánai gazdakör A néhány hónapja megalakult Kisnánai Gazdakörnek a helyi önkormányzat a községi könyv­tárban biztosított klubhelyisé­get. A gazdaköri tagság képvise­lői a település vezető testületének üléseire is meghívót kapnak. Színházi busz Gyöngy össolymosről Gyöngyössolymoson folyta­tódik a színházi kirándulások szervezése. Legközelebb márci­us 13-án, vasárnap indul külön­járatú autóbusz a községből Bu­dapestre. A résztvevők ez alka­lommal a Vidám Színpad művé­szeinek előadásában a "Fiatal­ság, bolondság” című operettet tekintik meg. Domoszlói építkezőknek Tavaly parcellázott telkeken folytatódhat a családiházak épí­tése Domoszlón. A „fészekra- kók” a Ságvári úton, illetve az ide csatlakozó bekötőn válogat­hatnak a 900-1250 négyzetmé­teres házhelyekből. Nagyrédei véradók A nagyrédeiek is megértik a véradás fontosságát. A község­ben nyilvántartott 213 önkéntes­ből évente 60-80 tartja tű alá a karját, hogy vérével segítsen a rászorulóknak. Örvendetes a mozgalom számára, hogy a je­lentkezők között minden eszten­dőben átlagsoan 10-15, aki elő­ször jelenik meg véradáson. Kolping-program Dr. Nagy Lajos apát plébános a gyöngyösi Kolping Oktatási és Kulturális Központ vendége hét­főn 18 órától. Ez alkalommal az érdeklődőknek a keresztény szo­ciális tanításról tart előadást. Ivancsics Ilona a gyermekek között Az országosan ismert — a tévé Szomszédok című sorozatából is népszerű — Ivancsics Ilona szín- művésznő vendégszerepei a Mátra Művelődési Központban március 16-án, szerdán 10 és 14.30 órától. Gyermekműsorá­ban dallal, versse/vállalkozik kö­zönségének még nagyobb meg­hódítására. Iskolajubileum Március 16. és 25. között ün­nepi programmal köszönti alapí­tásának 100. évfordulóját a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Gyöngyösön. Az intézet jubileu­mi kiállításával, a jelesebb diá­kokkal történő találkozással kez­dődik a program, amit a további­akban más bemutatók, verse­nyek színesítenek, kézműves- és sportdélután, végül pedig külön műsorral Rákóczi-nap tesz em­lékezetesebbé. Az utóbbi esztendők közleke­dési, hírközlési, vízgazdálkodási fejlesztései megyénkben is jelen­tősek. Csupán Gyöngyös körze­tében 48 millió forintos költség­gel épült a várost Adáccsal össze­kötő út, míg Markazt 3,1 milliós kerékpárúnál, illetve egy 2,4 milliós hasonlóval Gyöngyösha­lászt sikerült megörvendeztetnie a tárcának. Gyöngyöspatán 275 ezer forintos ráfordítással járdá­val tették kedvezőbbé a főúti közlekedést, míg az újabb gyön­gyösi jelzőlámpákra öt milliót költöttek. Ugyanekkor a vasút visontai-nagyúti szakaszán 25 millió forintból biztosították az A TIT Bugát Pál Egyesület Gyöngyösi Irodájának szervezé­sében márciusban több figye­lemre méltó tanfolyam is lesz. Amint azt dr. Kovács Istvánná, irodavezető érdeklődésünkre el­mondta, a középfokú nyelvvizs­gára felkészítő tréningeken kívül újdonság az élelmezés-egészség­ügyi tanfolyam és vizsga, ame­lyet a vendéglátásban és élelmi­szer-kereskedelemben dolgozók részére szerveznek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal közösen. A kezdő és leendő kisvállalkozóknak nyújt alépítmény stabilizálását. Szin­tén 1991. és 1994. között 22 560 vonalas kapacitásfejlesz­tés tette, illetve teszi megnyugta- tóbbá a hírközlést. Az új telefon­helyekből a város kereken 10 ezerre számíthat, Abasár 770-et élvezhet, Gyöngyöshalász, Gyöngyöspata, Gyöngyössoly- mos, Gyöngyöstarján, Mátrahá­za, Márkáz, Nagyréde egyaránt 510-et, Atkár, Domoszló 380- 380-at, Gyöngyösoroszi, Kisná- na, Mátraszentimre 260-260-at, Galyatető, Kékestető, Vécs, Vi- sonta 130-130-at. A gyöngyösi vízbázis fejlesz­tésére 56,7 millió forintot, víz­segítséget az a vállalkozói tanfo­lyam, amelynek hallgatói a hatá­lyos jogszabályokon túl könyv- vezetési ismeretekre is szert te­hetnék. Gyöngyösön a fentieken kívül sor kerül még számítógépes tan­folyamokra, s ehhez minden hallgató számára külön kompu­tert is biztosítanak. A TIT Gyön­gyösi Irodájának szervezésében könnyűgépkezelői - targoncave­zetői tanfolyam is indul és ráadá­sul országos érvényű jogosít­ványt ad a sikeres vizsgát tevők­nek. műépítésre 11,34-et, hálózatbő­vítésre 300 ezret juttattak. Vécs 805 ezret kapott víztermelő mű­re, vízkezelésre pedig 8,2 milliót. Nagyrédét 4,94 s Markazt 1,25 millió forinttal segítette a tárca a közműves ivóvízellátásban. Szennyvízelvezetésre is jutott 9,45 millió Nagyrédének, míg Gyöngyöstarjánnak 78, Már­káznák pedig 80,16! A közmű­ves társulást, csatornázást Mát- raszentimrén 38,88, Gyöngyös- solymoson 42,17 millióval támo­gatták. A szennyvíztisztító telepek­hez Gyöngyösoroszi 2\,15, Aba­sár 31,46 millió forintra számíthat. Romatelkekhez földet is Találkozó a cigány- szervezetben A Gyöngyösi Roma Ifjúsági Szervezet a napokban tartotta gyűlését, amelyen képviseltette magát a Művelődési és Oktatási Minisztérium, a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal, megje­lent Keresztes György, a városi önkormányzat polgármestere s több támogató is. Lakatos Zso/rmegyei alelnök, a gyöngyösi polgármesteri hiva­tal konzultánsa köszöntötte a résztvevőket, s összegezte eddigi működésük tapasztalatait, ered­ményeit. Rendezvényeikből ki­emelte a tavalyi Mikulás-napot, amelynek alkalmával több mint 300 gyermeknek, felnőttnek ad­hattak ö/ű'nde/coípatrónusaik se­gítségével. Megköszönte az együttérzést, s jutalmakkal, ok­levelekkel is kifejezésre juttatta hálájukat a mindennapi munká­hoz nyújtott támogatásért. A továbbiakat illetőleg meg­fogalmazódott a gyűlésen, hogy a Gyöngyösi Családsegítő Köz­ponttal összefogva felkészítő foglalkozásokat tartanak az is­kolakezdés előtt álló nagycso­portos óvodás korú cigánygyer­mekeknek, önkormányzati se­gítséggel városi földet próbálnak osztani romatelkekhez a gazdál­kodni vágyók számára. Keresik az egyéb hasznos elfoglaltság le­hetőségeit, szorgalmazzák a munkahelyteremtés, a szociális gondok enyhítését, az életkörül­mények javítását, bíztatnak a to­vábbtanulásra, iparkodnak a kulturális érdeklődést élénkíteni. További sikereikre — mintegy zárszóként — Posta Benjaminie- rences házfőnök is buzdította a szervezetet. 1982-ben még a gyöngyösi fő­iskola hallgatója, 1994 március 4-től pedig már a kandidátusa Helgertné dr. Szabó Ilona egye­temi adjunktus, akinek az Aka­démia Tudományos Minősítő Bizottsága ”A munkanélküliség és a foglalkoztatás mikrotérség vizsgálata ” című értekezés védé­sékor maximális pontszámmal ítélte oda a tudományos fokoza­tot. Ez önmagában is dicséretes és jelentős teljesítmény. Hogy ez­úton írunk róla, azt az értekezés elkészítésének módja és aktuali­tása külön indokolja. Hiszen er­ről dr. Enese László professzor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a disszertáció egyik opponense így vélekedett: — Az értekezés a^Gyöngyö- sön szinte iskolává való humán erőforrás-kutatás szerves része, egyben pedig rugalmas reagálás is korunk egyik legdrasztikusabb társadalmi kihívására. Tudomá­nyos értékű készítőjének mód­szertaniteljesítménye, amellyel a vizsgálatok eszközrendszerét ösz- szeallította, kipróbálta és érté­kelte. — Hogyan jutott el a tudomá­nyos minősítés megszerzéséig és mi volt a kutatásának célja? — kérdeztem az új kandidátust. — Püspökladányban szület­tem. Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségiztem, majd a gyöngyösi főiskolán és a gödöllői egyetemen okleveles üzemszervező agrármérnöki ké­pesítést szereztem. A tarnamé- rai, a nagyfügedi és a karácsondi termelőszövetkezetekben dol­goztam üzemgazdászként, illet­ve közgazdasagi csoportvezető­ként. Mindig érdekelt az oktató -és a kutatómunka. 1989-ben a doktori értekezésem is a humán erőforrás vizsgálata témakörből készült. A kutatásom célja az volt, hogy a hazai és a nemzetkö­Méltósággal halt meg tember 26-án a hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet október 6-án hajtották végre raj­ta. Először Pöltenberg Ernő nya­kára helyezte a kötelet a bakó, majd Török Ignác következett. Mivel neki családja nem volt, Budán élő testvéréhez küldették el utolsó levelét. Rendíthetetlen nyugalommal és méltósággal halt meg 54 éves korában, hóhér keze által. Török Ignác emlékét a hajdan Koháry István, később VakBoty- tyán János, s jelenleg Berze- Nagy János nevét viselő gimná­zium aulájában márványtábla hirdeti, a hajdani neves gyöngyö­si diák emlékére. Szecskó Károly zi kitekintés, valamint Nógrád megyében egy mikrotérség vizs­f álata alapjan feltárjam a mun- anélküliek helyzeteiét és a véle­ményeiket figyelembe véve ja­vaslatokat fogalmazzak meg egyrészt a munkanélüliek ellátá­sa rendszerének fejlesztésére, másrészt a vizsgált települések adottságait figyelembe véve a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésere. — Miért választotta Nógrád megyét, amikor az életútjával szorosabban kötődik Heves me­gyéhez? — A megye és ezen belül a mikrotérség kiválasztása nem véletlen módszerrel történt. Mindkét esetben a munkanélkü­liségi ráta nagysága volt a meg­határozó szempont. Nógrád 1993. márciusáig második, ezt köveetően első helyen állt a me­zőgazdasági munkanélüliségben a megyék között. Ezzel kapcso­latban dr. Hantó Zsuzsa egyete­mi docens, a szociológiai tudo­mányok kandidátusa így fogal­mazott: „Helyes, hogy disszertációjá­ban a munkanélküliséggel legin­kább sújtott keleti területek kö­zül Nógrád megyét választotta. Nagyon fontosnak tartom fejte­getéseit az agrármunkanélüliség megítéléséről a foglalkoztatás egészén belül. Tényekkel oszlat­ja el azokat az illúziókat, hogy a magángazdálkodás kényszere gazdálkodókat hozhat létre s fa­lusi szociálpolitikaként működ­het. A munkanélküliség és a nyomor csak önellátásra kény­szeríthet, gazdálkodni ugyanis tőke és eszköz nélkül nem le­het...” A gyöngyösi főiskolán folyó tudományos kutatómunka he­lyes tendenciáját mutatja ez a kandidátusi értekezés is. Horváth Mihály A műemléki sírok gondozására is áldoznak Mátrafüred 24 milliójából Idei költségvetéséből 24 millió forintot juttat Gyöngyös város Mátrafürednek. A részönkor­mányzat az összegből 7.1 milliót szán kommunális feladatokra, s /6.4-ef fejlesztésre. Az előbbiek­nél 1,5 millió forint a parkfenn­tartást szolgálja, 2,7 útjavítások­ra, a Béke út aszfaltozására, 400 ezer a patakmeder tisztítására, 200 pedig a szabadtéri színpad rendbetételére jut. Ugyanekkor — több más mellett — a műemlé­ki sírok gondozására is áldoz­nak. Legtöbbet a füredi ingatlanok gázellátására költenek, a terve­zett összeg a 9 millió forintot is meghaladja. A települést a vá­rossal összekötő ivóvízvezeték 3, ó millióba kerül, a derítőtanul­mányterve 800 ezerbe. S jelentős a fejlesztéseknél a gyöngyös- mátrafüredi kerékpárút is, amelynek csupán a fele 2,7 mil­lió forintba kerül az idén. Török Ignác tavaszai Bár nem emlegetik ama legen­dás március iijai között — volta­képpen Török Ignác is volt már­ciusi ifjú, méghozzá éppen He­ves megyében, Gyöngyösön. S élete végső soron csak azokhoz kapcsolta, akikre többnyire ilyentájt, tavasszal emlékezünk, 1848-1849-et idézgetve. Legyen ez az írás is egy szál virág, a ke­gyelet szerény kifejezése nemzeti ünnepünkön! 1795-ben született Gödöllőn. Gimnáziumi tanulmányait szü­lőhelyén kezdte. Itt végezte el az első és a második osztályt, majd a budai római katolikus gimnázi­umba került, ahol a harmadik és a negyedik osztályt végezte el. A fiatal diák szüleivel 1809- ben Gyöngyösre költözött. Ugyanis édesapja egy helybeli földbirtokoshoz, Bruder József­hez került jószágkormányzónak. Török Ignác gimnáziumi tanul­mányait Gyöngyösön fejezte be. Itt végezte el az ötödik és a hato­dik osztályt. Ekkor még ugyanis a gimnázium Magyarországon hatosztályos volt. A család Gyöngyösre költözé­se, a kis Török Ignác pályavá­lasztását is befolyásolta. Ugyanis édesapja gazdája, Bruder József atyja egykori császári tábornok volt. Bruder József feltehetően rábeszélte az ifjú Török Ignácot a katonai pálya választására. E fel­tevést Sereg József, Török Ignác tábornok egyik életrajzírója sze­rint valószínűsíti, hogy 1833-ban Bruder József végrendeletében alapítványt tett oly ifjak tanul­mányainak folytatására, akik életüket „az édes magyar hazá­nak szentelik”. Ilyen előzmények után került az ifjú Török Ignác a gimnáziumi tanulmányok befejezése után a bécsi hadmérnöki akadémiára, melyet kitűnő eredménnyel vég­zett el. Akadémiai tanulmányai befejeztével pedig hadnagyi ran­got kapott. 1839-ig a mérnökkarnál szol­gált, majd őrnagyként a bécsi­magyar testőrség tanárának ne­vezték ki, addigi érdemeit hono­rálva. A nemesi testőrségnél 18 éven keresztül, az „ideiglenes és tartós erődítések” című tantár­gyat oktatta. Tanítványa volt a szabadságharc későbbi katonai vezetői közül Klapka György és Görgey Ignác. 1846-ban visszakerült a mér­nökkarhoz. Rövid ideig Len- bergben, majd alezredesi rang­ban Zágrábban, végül Komárom várában szolgált, ahol a vár mér­nökkari igazgatója lett. Itt erte a szabadságharc kitörésének híre. Katonáival együtt a forradalom és szabadságharc szolgálatába állott. 1849. január 10-én a vár­beli tisztek már mint ezredest, elődjének helyére, parancsnok­ká választották. A kormány pe­dig 1849. január 28-án tábor­nokká léptette elő. Ekkor 54 éves volt. Várparancsnok had­mérnökként sokat tett az erődít­mény korszerűsítésének érdeké­ben. 1849. márciusában a kor­mány, kérésére felmentette pa­rancsnoki tiszte alól, s helyére az akkor már legendás hírű, egri születésű Lenkey Jánost nevezte ki. Buda vára 1849 május 21-i, magyarok által történő visszavé­tele után a Hentzi osztrák tábor­nok által épített erődítéseket az ő irányításával semmisítették meg. A szabadságharc utolsó nap­jaiban a kormány Szegedre ren­delte, s itt a Tisza jobb partján sáncok emelésével bízták meg. Feladatát itt is becsülettel hajtot­ta végre. A világosi fegyverletétel után a többi tábornokkal együtt ő is az oroszok fogságába került, s Aradra hurcolták. 1849. szép­Kisdiákok között Visontán kis iskola kisdiákjait oktatják kis létszámú osztályokban. Képünkön a mindössze kétfős hetedik egyik foglalkozása. Budai Károly né tanár és igazgató két oldalán: Papp Henrietta, illetve Sze­merei Rajmund. (Fotó: Gyóni Gyula) A TIT Bugát Pál Egyesület szervezésében Tanfolyamok Gyöngyösön Vámosgyörki kalauz Vámosgyörk önkormányzata és a körzeti takarékszövetkezet meg­bízásából a TKM Egyesület megjelentette Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára sorozatában a község látnivalóit is bemutató füzetet. A sorban immár 469. kiadvány színes borítója mögött térképekkel csa­logatja az érdeklődőt a kedves településre, majd részletesebben tájé­koztatja jelenről és múltról. A helység történetét dr. Misóczki Lajos állította össze, írása végén angolul is tömörítve. A szöveges részt a ré­gi és a mai építészet emlékei, a templomról, a kastélyról — jelenlegi szociális otthonról — a népházról, az iskoláról, a vasútállomásról, a takarékszövetkezeti bankról, a polgármesteri hivatalról készített fel­vételek, illetve a képeket kiegészítő elöljáróságé egyházi pecsétnyo­matok illusztrálják. Érdekes, hasznos a tájékoztató nemcsak az idegeneknek, hanem minden bizonnyal a helybeliek számára is, hiszen a közöltek a ma élők előtt kevésbé ismertek. Aligha köztudott, hogy a Jurk néven már 1273-ban oklevélen emlegetett hely később volt Geurk, majd Gurk, Gewrk, Gyerk, Wamos Gyewrk, Cürk, Vámos Györgyk, Vámos Györke, Wamos Georekgh is, s történelme során előfordult, hogy csak 1 -2 család lakta. Nem utolsósorban pedig a jelenlegi formájában 1901-től már Vámosgyörkként emlegetett település néhány évtized­del korábban nagyközségi ranggal is büszkélkedhetett. Mindezekért csak elismerés illeti a füzet gondozóit, amivel öreg­nek és fiatalnak egyaránt örömet szereztek a faluban, meg távolabb a történelem iránt érdeklődők körében. -igy-

Next

/
Thumbnails
Contents