Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-11 / 35. szám
HÍRLAP, 1994. február 11., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13 A Kerecsenden működő cigányszervezet ma délután 5 órakor a közösségi házban fórumra várja az érintetteket. Az összejövetelen a falu cigányságának problémáit vitatják meg a helyi ónkormányzat és a különféle intézmények vezetőinek részvételével. Természetgyógyásznap A negyedik Heves megyei természetgyógyász-nap megnyitójára holnap délelőtt 9 órakor kerül sor az egri Neumann János Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskolában (Rákóczi út 48). A délután 4 óráig tartó programban a különféle — reflexológia, jóga, reiki, radiesz- tézia, biokozmetika stb. — bemutatók mellett több cég vonultatja fel a korszerű táplálkozást segítő termékeit. Népkonyha Az egri városi Vöröskereszt az idén is folytatja szolgáltatását a kisnyugdíjasoknak, munkanélkülieknek, nagycsaládosoknak. A Német Vöröskereszttől még a múlt évben kapott mozgó kifőzdéjében február 19-én — szombaton — több száz adagos meleg ételt készítenek a rászorulóknak. Déli 12 órától várják az érintetteket ételhordóval a 8. Számú Általános Iskolában, a Fadrusz út 1. alatt. Istenember Sai Baba életéről, tanításáról tart előadást Túri Ágnes holnap délután 5 órakor Egerben, a Bajcsy-Zs. út 9. I. emeleti előadótermében. A filmvetítéssel egybekötött program során a resztvevők az indiai avatárral ismerkedhetnek meg. Lokálpatrióták Az Egri Lokálpatrióta Egylet kulturális szakosztálya február 15-én délután 4 és 6 óra között várja azokat az érdeklődőket, tagtársakat, akik részt kívánnak venni a város művelődési, kulturális életét változatossá tevő programjaik szervezésében. A találkozó helyszíne a Megyei Művelődési Központ II. emeleti 204-es terme. Influenzás megbetegedések Többször is hírt adtunk arról, hogy megyénk területén csaknem háromezerre tehető azoknak a száma, akik influenzaszerű tünetekkel kerültek orvoshoz. A betegek száma — ha minimálisan is — hétről hétre emelkedik, leginkább Eßerben és körzetében támad a vírus. A Markhot Ferenc Kórházban ugyan még nem rendeltek el látogatási tilalmat, de akik csak tehetik — főleg idős emberek, kisgyermekek —, ne tartózkodjanak huzamosabb ideig közösségben. ,.Jobban szeretünk vidéken játszani...9 7 Pillanatfelvétel az együttesről Balatoni búsongások... (Mi a baj otthon, testvér?) Az In Line Egerben Néhány nap múlva — február 14-én, hétfőn este 7 órától — az egri Ifjúsági Ház nagytermében ad dzsesszkoncertet az In Line együttes. A fellépők olyan neves zenészek, mint Bori Viktor, Csepregi Gyula, Solti János, Szendi Gábor, Tóth Gyula és Vasvári Pál. Utóbbit kértük arra, hogy mutassa be néhány szóval a zenekart. — Egy hónap múlva leszünk ötévesek — mondta —, és azóta változatlan felállásban játszunk. Az együttes egyébként három emberből áll, Csepregi Gyula szaxofonozik, Tóth Gyula gitározik, jómagam basszusgitározom. Kiegészülünk kísérő zenészekkel, de közülük is például Solti János minden fontosabb fellépésen velünk dobolt, illetve az eddig megjelenő nyolc CD-le- mezünk többségén is jelen van. — Mennyire jellemző, hogy nem a fővárosban játszanak, hanem vidéken? — Olyannyira, hogy Budapesten az elmúlt év májusa és decembere között nem is léptünk fel. Egyrészt azért, mert ebben a kétmilliós fővárosban valahogy nem akadt helyiség, ahová befértünk volna, másrészt a dzsessz- klubokban méltánytalan árakat állapítanak meg. A zenészek gázsija alacsony, míg a belépődíjak magasak. Másfél évvel ezelőtt döntenünk kellett: koncertezünk, vagy elfogadjuk a dzsesszklubok kínálta lehetőséget. Az előbbire szavaztunk, amellett, hogy kéthetente egyszer kibérelünk egy klubot, és ott a magunk szabta feltételek mellett kínáljuk a műsorunkat. — Milyen stílust képvisel az In Line? — Próbálunk lépést tartani az idővel, de erőszakkal nem kényszentünk magunkra semmit. Solti János nagyon meghatározza a ritmust, de ezenkívül hallgatjuk a legújabb lemezeket és az új információkat, ha tehetjük, felhasználjuk. Egy irányban próbáltunk meg elindulni, a rocko- sabb, latinosabb dzsesszt játsz- szuk, de ezen túl is az a legfontosabb, hogy akusztikusán gondolkodunk. A mi együttesünkben mindenki ért ahhoz a hangszerhez, amin zenél. Éppen ezért nem szintetizátorokkal helyettesítjük a hangzást, hanem megmaradunk a magunk instumen- tumainál. Azt hiszem, ha popu- lárisabban akarom megfogalmazni a mi zenei stílusunk lényegét, akkor azt mondhatom: amit mi játszunk, azt Amerikában is inkább fehér zenészek játsszák, így alakult, és talán ez is a szerencsés, mert viszonylag nehéz lenne azt az érzést átadni a muzsikában, amit mondjuk a hatvanas években egy harlemi néger közvetíthetett a közönsége felé. (doros) Üzent a jó öreg földim, gyermekkorom tanúja, Kerek Gyula. A bozsonnyai trombitás. A falumból híreket hozó örökös barátom. Egymondatos levelet dugott levélszekrényembe, amit egy kiflis stanicli papírjára rótt nagy sietséggel: Életbevágóan fontos ügyben kereslek...” Amikor lóhalálában beállított hozzám, komor és elbúsult képpel tudatta: „Balatonban jártam...” — Mi a baj otthon, testvér...? — ...Emlékszel a szoborkertre? Az első világháború hősi halottainak emlékműve mellől eltűnt az országzászló talapzata. Egy búbos (kenyérsütő) kemencéhez hasonlatos „műtárgy” pöffeszkedik a helyén, amit azért csináltak, hogy ott az úttörők lobogózhassanak. Micsoda eszement kificamodottság, tiszteletlenség!? Nem érthetem, miféle honfiúi hevület munkált ennek az ökörségnek a kiagyalójában. Mert ugyan miféle értékrend szerint lehetséges, hogy nemzeti lobogónknál, országzászlónál az úttörőzászló előbbvaló?! Ki (kikj) adott engedélyt a böhöm „műtárgy” megvalósítására? Erkölcsi kötelességemnek érzem a nyilvánosság előtt megkérdezni: hol vannak az úttörők és az ő zászlójuk? Miért tűri a falu népe, hogy ez a csúfság éktelenkedjen a háborús hősi halottak szoborkertjében, a szentelt helyen?! — Tanúja voltam más, kegyeletsértő látványnak és tiszteletlenségnek is, amit 10 éven felüli iskolások műveltek „játék” ürügyén. A szoborkerttel szomszédos az új iskola, bőven lenne hely hol játszani, kergetőzni. De a diákok csakis a hősi emlékmű bekerített területéhez vonzódnak, azt züllesztették játszótérré. Dühöngő randalírozás, amit ott műveltek a szemem láttára. Nemcsak kergetőztek, ordítoztak, de az emlékművet sem kímélték. Megrohamozták, fürtökben másztak rá, egymást rán- cigálva. Azt mondják a környéken lakók, hogy mindennapos megszokottság a diákság randa- lírozása. Különösnek tartom, hogy a pedagógusok mindezt eltűrik, nincs egy rendre intő, figyelmeztető szavuk az illetlen viselkedésre. Minket még úgy ne- veltek-tanítottak, hogy a hősi emlékmű szoborkertje olyan, mint a temető. Tiszteltük is, mert ténylegesen felszentelt hely. Nem illett és ma sem illik meg- szentségteleníteni. — Én nem csupán az emberi jóérzés okán háborgók. Tizenkét éves voltam, amikor a balatoni hősi emlékművet építették, 1932-ben. Kisgyerekként magam is hordtam hozzá a követ és más anyagokat. És minden, a háborúban odaveszett hősnek elültettünk a kertben egy-egy hársfát, amit naponta meglocsoltunk. Gondosan őriztük, vigyáztuk a növekedésüket. Ezért még különösebben bánt, hogy a tiszteletlenségen kívül még rontják és értetlenül rongálják is mindazt, amit az ember létrehozott... Magam is a pedagógusok jóérzésére, emberies érzületére és jóindulatára apellálok. Na és a randalírozó diákok? Miattuk csak búsongani és restelkedni bírok — balatoni létemre... Pataky Dezső Nyelvtanulás, angol segítséggel Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán évekkel ezelőtt új szakot indítottak, a hároméves angol nyelvtanár képzést. A British Council, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megállapodása alapján az országban öt egyetemi és négy főiskolai központban segítik az oktatást. Miután a közös munkában nem kis anyagi és szakmai felelősséget vállalt a brit fél, a napokban a megyeszékhely adott otthont egy többnapos nemzetközi tanácskozásnak, ahol mindkét fél beszámolt tapasztalatairól, és ötleteket cseréltek a jövőbeni tervekkel kapcsolatban. Az egri főiskolán Liz Abbot a tantervi szaktanácsadó, Rhys Gwin walesi szakember és Helen Thomas, a ELTSLJP- program igazgatója segíti a helyiek munkáját. Fölösleges a félelem Ártalmas-e a fogtömés, ha amalgámból készül? Ez a kérdés manapság sokakat foglalkoztat. Hallani és olvasni vélekedéseket, amelyek szerint az amalgámban (fémótvözet) lévő higany mérgezést okozhat. A témáról dr. Bagi István megyei szájsebész, szakfőorvos a következő tájékoztatást adta. — A feltételezés nem új keletű. Hazánkban már másfél évszázaddal ezelőtt is széles körű szakmai vita tárgya volt, és azóta időszakonként ismételten terítékre került. A tapasztalat a fel- tételezést nem igazolta, fogtömésből származó higanymérgezés nem fordult elő. 1990 decemberében egy amerikai televíziós műsor élesztette fel megint a „higany-vitát”, amely azután lassan világszerte tovaterjedt, és bennünket is elértek az utóhullámai. A csaknem félórás adás vészharang-kongatása a nézőkből aggódó kérdéseket váltott ki. Ezek megválaszolására szakmai értekezletek és közlemények, kormányszervek által ellenőrzött tudományos vizsgálatok követték egymást, amelyek cáfolták az amalgám-ellenzők aggályait. A kutatók nem vitattak, hogy az amalgámtömésekből hi§ any juthat az emberi szervezet- e, de nem olyan mennyiségben, hogy mérgezné a szervezetet. Megbízható mérésekkel kimutattak, hogy amennyi higany a fogtömésekből naponta a szervezetbe juthat, csax mintegy ti- zedrésze annak, ami egyéb forrásokból összesen általában bekerül. Továbbá csupán századrésze annak, ami már mérgezési tünetek veszélyével járna. — Ha lehetségesnek tartanánk, hogy az amalgámtöméssel ellátott egyén higanymérgezésnek van kitéve, ezt még inkább feltételeznünk kellene a fogászati ellátást végző személyzetről. Az ő szervezetükben kimutatható higany mennyisége valóban nagyobb, de az is messze alatta marad a mérgező szintnek. Az amerikai amalgám-ellenzők táborában fogorvosok is előfordulnak. Egyikük praxisát azért függesztette fel New York Állam Fogászati Tanácsa, mert különféle betegségeket az amalgámtömések eltávolításával „gyógyított”. Sokszoros vizsgálat eredményeként állítható, hogy megalapozatlan az a nézet, miszerint „minden amalgámtömést el kell távolítani!”, illetve más tömőanyaggal kell kicserélni. Ez egyébként irdatlan költséggel is járná: az USA teljes lakossága esetében 2 ezer 500 milliárd(!) dollárt tenne ki. — Kétségtelen hátránya az amalgámtömésnek, hogy a színe feltűnően elüt a fogétól. Émiatt a „kirakatban” lévő elülső fogakat nem is tömjük vele. A gyártók igyekeznek egyre jobb minőségű, kopásálló „fogszúiű” tömőa ot előállítani. Az eddig ómba hozottak nem szorít- ják~ki teljesen az amalgámot a hátsó rágófogakból, mert kevésbé tartósak. A hőforrás hasznosítása Az egri, az egerszalóki önkormányzat és a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság megállapodást írt alá a szalóki gyógyvíz és az ahhoz kapcsolódó területek hasznosítására. A megyeszékhely képviselői a legutóbbi közgyűlésen döntöttek arról, hogy kétfordulós, nyilvános pályázatot írnak ki e témában. Az első forduló beadási határideje 1994. június 30., az eredményhirdetés időpontja pedig július 30. A beadványokat elbíráló bizottságban Egert Habis László alpolgármester, Láng András, Weil Zoltán, dr. Bánhidy Péter, Bíró József tanácsnokok, továbbá dr. Vincze István, dr. Holló István, Farkas Imre képviselik. Ötéves a Hotel Flóra Egy szálloda — sajátos profillal Öt évvel ezelőtt, február 14- én nyitotta meg kapuit Egerben a Hotel Flóra: elsősorban szállodaként, illetve szakszervezeti üdülőként kezdte meg működését, amelyben 196 szoba és 150 dolgozó állt a vendégek rendelkezésére. Szolgáltatásai — amelyek elsősorban a reumatikus és légzőszervi betegségben szenvedők gyógyulását segítették — hamar népszerűvé, ismertté tették, határainkon túl is. Az évek során fokozatosan újabb és újabb profillal gazdagodott az intézmény. Ezekről, valamint a szálló továbbfejlesztéséről kérdeztük — a születésnap ürügyén — Pető Béla igazgatót. — A rendszerváltás után átalakult az épület funkciója is — mondta —, hiszen ma már minden szobánk szállodaként működik. Természetesen nem zárjuk ki a belföldieket sem, hiszen azok a partnereink, akikkel korábban szerződést kötöttünk, továbbra is igénybe vehetik szolgáltatásainkat. Igaz, más módon és más pénzügyi feltételekkel. Egy biztos: a hazai vendég ugyanolyan ellátást élvez, mint a valutával fizető külföldi. — Az esztendők alatt olyan idegenforgalmi kínálattal rukkoltak elő, amelyre ma bizton építhetnek... — A nemzetközi gyógy-, a konferencia- és a belföldi turizmusban megtalálta a helyét a ház, sokat fejlődött, és rendkívül kedvezőek a kihasználtsági adatai. Az a tendencia, amit elkezdtünk, lassan beérik, hiszen kell egy jó pár év ahhoz, hogy a nemzetközi „tudatba” bekerüljünk. Természetesen mindazokat az adottságokat — borkultúra, építészet, történelem, vadászat —, amelyeket Eger és környéke nyújt, kihasználunk, így vonzó programokkal várjuk az ide látogatókat. Az elmúlt öt évben azért akadtak gondjaink is, hiszen meg kellett szokni egy új piaci környezetet, változtak a megrendelőink, rengeteg idegenforgalmi kapcsolatot kellett kiépítenünk. Korábban a szakmában az terjedt el, hogy két-három utazási iroda szervezte az idegenforgalmat. Ez mára már megváltozott, nőtt az egyéni turizmus, a külföldi nagy utazási irodák egyenesen hozzánk jelzik igényeiket. Minden évben kitaláltunk olyan szolgáltatást, amely még vonzóbbá tette szállodánkat. Nemcsak ezért persze, hanem azért is, hogy a piacon maradjunk, de egyáltalán az infláció miatt is. Az árainkat csak úgy tudtuk „karbantartani”, hogy minden évben kitaláltunk valami újat, vonzót. Sokat költöttünk arra is, hogy a vendégek kényelmesen töltsék el napjaikat. Minden szobában színes televízió, telefon, fürdőszoba szolgálja a kényelmet. Lassan felzárkózunk a Nyugat-Dunántúlhoz, ahol a gyógyturizmust ellátó házak sokkal jobb helyzetben dolgoznak. Továbbra is szeretnénk a gyógy- és konferencia-turizmusunkat fejlesztem, no és a környezetünket is, mert vendégeinket ez a látvány — különösen egy belvárosi séta után — igen zavarja, sokszor szóvá is teszik. Reméljük, a változtatásra már nem sokáig kell várni... — A szomszédban lévő reumakórházat nemrégen újították fel. Tetszetős küllemén bizonyára megakad a vendégek szeme. Nem jelent ez konkurenciát a Flórának? — Nem. A reumakórház a megye betegeit látja el, míg szállodánk azoknak a rehabilitációjára vállalkozik, akik pihenésüket kötik össze a gyógykezeléssel. Jó szomszédságban élünk, nem rivalizálunk egymással, hiszen mindkét intézménynek más a feladata. — Ugyanezt már nem mondhatja el a közelben lévő Eger Szállóról... — Ez már egy más kategória. Az Eger Szálló nemes értelemben vett konkurencia, hiszen ugyanabban az árszínvonalban, szolgáltatási szférában, elég jelentős szobaszámmal dolgozik. Mégsem kell tartanunk egymástól, hiszen ők komplex vendéglátói háttérrel rendelkeznek, mi viszont a konferencia- és a gyógy- turizmusunkat szeretnénk továbbfejleszteni. A két ház kapcsolata korrekt, az már a vendég szíve joga, kit választ... (szüle) Valentin-napi vigasságok Noha Magyarországon még viszonylag új keletű- nek számítanak a Valentin, azaz Bálint napjához kötődő — egyébként az ősi pogány hiedelemvilágból eredeztetett — szokások, hagyományok, az idei esztendő sem múlhat el anélkül, hogy ne emlékezzünk meg a szerelmesek, a szeretet ünnepéről. A nevezetes dátum —február 14-e— immár évszázadok óta jeles nap a fejlett virágkultúrájú európai országokban. Egyes krónikák szerint időszámításunk után, 496-ban Gelasiuspápa rendelte el, hogy Lup- recalia ünnepe helyett a 270. február 14-én vértanúhalált halt Szent Valentinra emlékezzenek a hívők ezen a napon. Más források a normann Galatin szót — ami szép szerelmest jelent — jelölik meg eredetként. Hazánkban a rendszerváltást követően, 1990- ben rendeztek először — hagyományteremtő célzattal — Valentin-napi megemlékezést fővárosunkban. Azóta már az ország sok más településén is évről évre visszatérő esemény vált a szeretet ünnepéből. Egerben idén is a 4N Kft. szervezi a Valentin- napot. Mivel ebben az esztendőben február 14. hétfőre esik, a rendezvények 11 -én és 12-én, pénteken, illetve szombaton lesznek megtekinthetők. Nyitásként pénteken este 7 órakor a Dobos cukrászdában Saárossy Kingaés Blaskó Balázs Szerelem (színe és fonákja) címmel tart irodalmi estet. Ezzel párhuzamosan a Líceum ad otthont különböző kulturális eseményeknek, így délután négy órától — többek között — lesz virágkötészeti verseny, bemutatkozik az egri majorett-csoport, a Lajtha László Néptánc-, a Gajdos népzenei együttes. A szombat fő eseményének a Valentin-napi bálígérkezik, a helyszín ezúttal a Hotel Eger. Emellett — ugyancsak a főiskolán — fellép a Cantus Agriensis kamarakórus, illetve az A te liana Mozgásszínház, de mindezeken túl pénteken és szombaton ajándékvásárt is tartanak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
