Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
8, PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1994, február 10, csütörtök Az Európai Közösségen belül A jogszabályokat összhangba kell hozni A közelmúltban sajtótájékoztatón mutatta be Kecskés László, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Har- mathy Attila egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és az IM közös kiadványát, az Európai Jogi Tájékoztatót. Ez a periodika időről időre tájékoztatni fogja a téma művelőit és a tágabb értelemben vett érdekelteket, a nagyközönséget is arról a munkáról és folyamatról, amely segíti az Európai Közösséghez való közeledésünket. Remélt és jövó'beni csatlakozásunkat, biztosítja felzárkózásunkat az európai egység, az Unió egyetemesnek gondolt rendjéhez. A jogrendszerek egymáshoz illesztéséhez, össz- hangbahozásához, harmonizációjához kezdtek hozzá nálunk is. Ezért erről a munkáról, erről a széleskörű előkészítő-rend- szerező tevékenységről, mint elemi szükségszerűségről kell már beszélni napjainkban. A jog sokáig tagoltan létezett: elkülönítette a területeket és az azokon élő embereket. Európában az általános, az egyetemes érvényességről beszélni - még a római jog recepciója idején sem lehetett. Blaise Pascal (1623— 1662) francia matematikus, fizikus és gondolkodó írta le találóan: "milyen az az igazság, amelynek nevében a folyó egyik partján az egyik, a túloldalon pedig az ellentétes megoldást tekintik egyedül helyesnek?" Amikor az igazság végül is egy és oszthatatlan. De hát az univerzalitáshoz hányféle út vezetett egykor és vezet hozzá ma is? A XIX. század jogfejlődésének az volt a jellemzője, hogy akkor az európai területek joganyaga országonként tagolódott. Ez a század a nemzeti ko- difikációk időszakát jelentette. (Nemcsak az európai társadalmak romantikus szemléletvilága diadalmaskodott, teremtett mozgást, itt-ott forradalmakat. Ekkor jöttek létre a nemzeti polgári törvénykönyvek, amelyek -ha volt is- megszüntették az univerzalizmust.) Jelentős szemléleti változás csak a második világháború után következett be. Megsokszorozódott a jogegységesítés igénye. Amerika is érdeklődést mutatott a jog-összehasonlítás iránt, de felkarolták ezt az ügyet a nemzetközi szervezetek is. Az Európai Közösség pedig úgy jellemezhető, mint valami egyedül álló a nemzetközi jogban, "az első igazán nemzetek feletti szerveződés." Az Európai Közösség több, mint az azt alkotó államok közössége. Az EK új jogrendszert jelent a nemzetközi jogban, amely a szuverenitásukat a közösségre részben átruházó tagállamok javára működik. Ennek a közösségi jogrendszernek nemcsak a tagállamok, de az egyének is alanyai. (Ez mára nemcsak jogfilozófiai, hanem igen fontos gyakorlati kérdés és tény!) Az Európai Közösség jogharmonizációja - szükségszerűen megindított és egyre terebélyesedő munkafolyamatok szerteágazó rendszere. Léte bizonyítja - a jogtörténet eddigi legátfogóbb, legösszetettebb jogharmonizációs programját hozta létre. Fontossága az EK tagállamainak körét már rég meghaladta. Beleszól a nemzetközi élet mindennapjaiba és mert Európát nem lehet elszigetelt jelenségként kezelni a jogban sem, hatása közelíti az egyetemességet. A magyar jogrendszer modernizációjának, átalakításának fontos elvi és gyakorlati tényezője az EK jogharmonizációs programjához való csatlakozásunk. Mi sem természetesebb, hogy ehhez a programhoz a nemzeti jogrendszereknek folyamatosan kell igazodniuk. Hazánk jogharmonizációs kötelezettsége sem szűnik meg majd akkor, ha tagállam lesz. Mi tehát a feladata manapság a magyar jogalkotásnak? Közösségbe történő gazdasági integrációnknak egyik előfeltétele az, hogy az ország jelenlegi és majd megalkotandó jogszabályai közelítsenek a Közösség szabályaihoz. Leírt és kimondott elv, hogy a mi jogszabályaink összeegyeztethetők lesznek a Közösség azonos célú rendelkezéseivel. Ez a lényege a jogharmonizációnak. Hogy ennek az "összhangba- hozatalnak", a jogok harmonizációjának mekkora távlata, szükségszerűsége, haszna, az egyes államok belső jogrendszerét érintő hatása támad, azt nem lehet eléggé nyomatékolni. Ma már minden mindennel ösz- szefügg, nem lehet semmit elszigetelt jelenségként kezelni, így elsősorban a számunkra legégetőbb gazdasági kérdéseket sem! Az, hogy a jogharmonizációs munka még a maast- richti szerződés életbelépése előtt, tehát 1994. február 1-je előtt megkezdődött hazánkban, mutatja, milyen utat kell bejárnunk, míg a gazdasági és jogi környezet olyan helyzetet, állapotot teremthet, amely számunkra is meghozza, megérleli gyümölcseit. Nem véletlen tehát az sem, hogy a már számunkra, magyarok számára is elindult folyamatban elsősorban azok a gazdasági szférát érintő kérdések az égetően sürgősek, amelyek lehetővé teszik a felzárkózást a nyugati piachoz, a befogadó EK-hoz. Magyarul: el kell hárítani azokat a meglévő szabályokban jelentkező akadályozó tényezőket, amik hátráltatják a zavartalan együttműködést. Ennek a bonyolult, sokfelé ágazó tennivaló-sorozatnak egyre szélesednie kell. Hogy az ezek után keletkező új magyar jogszabályok az EK szempontjából és a jövő fejlődésének érdekében kellőképpen átgondoltak legyenek, az igazságügy-miniszter a Parlament elé - a kormány elé - terjesztendő jogszabálytervezeteket véleményezi abból a szempontból is, hogy azok megfelelnek-e az Európai Közösség jogával való összeegyeztethetőség követelményének. Ilyenformán Magyarország lépést tett az irányba, hogy elismerje a közösségi jog elsődlegességét. Nem térnénk ki most arra, miért, hogyan jó és hasznos nekünk ez az „új középkor” felé mutató tendencia, amikor a nemzetek felettiség rémei jelennek meg a túlfűtötten nacionalista szemlélet nagy-nagy veszedelmére, de egy bizonyos: a történelmi fejlődés, a megélt háborús és egyéb megrázkódtatások ráébresztették az emberiséget arra, hogy az egymás ellen feszülő érdekeket a minden téren és formában végrehajtott egyeztetések, tárgyalások rendezzék. És ha már ez az időigényes, nagy körültekintést, komoly szakmai elmélyülést kívánó munka megindult - jogtudósok nagylétszámú csapata működik már közre -, kívánjuk a sikert. Miközben azt is figyelembe kell venni, hogy a harmonizációra kötelezett államok jogának is vannak olyan belső értékei, jogintézményei, dogmatikai, szemléleti összefüggései, általánosan is használható tartalmi elemei, amelyek védelmet érdemelnek. És vannak is ilyen védő rendelkezések az EGK-szerződésben, amelyek bizonyos fokig óvják a nemzeti jogrendszerek megoldásait a közösségi joggal szemben. És hogy van probléma-érzékenység a közreműködőkben, azt mutatja az a tény is, hogy a megoldandó problémák köréből elősorolták a magyar jogharmonizációs tervben szereplő témák közül azokat, amelyek az áruk szabad mozgását biztosítják. Egy új Európa körvonalai bontakoznak ki előttünk. Jogi vetületét most fogják szerkeszteni, nehéz munka, hosszú út ez, főleg ha jelenlegi gazdasági helyzetünkre gondolunk. De az úton már tanulunk járni. És ennél nincs fontosabb. Farkas András Az idén talán nem fogy tovább A hosszú hónapok óta folyamatosan fogyó állatállomány még az év végén is csökkent, ám néhol tapasztalhatók a stabilizáció jelei - állapítja meg a Földművelésügyi Minisztérium legutóbbi felmérése. Az aszály miatt egyre drágább takarmány, az ingadozó, általában alacsony fölvásárlási árak nem kedveznek az állattenyésztésnek. Legnehezebb a szarvasmarha-állomány csökkenését megállítani a hosszú nemzedékváltási idő miatt. Pedig a szarvasmarha-tenyésztésnek egyre inkább kedvez a tej, a vágómarha, és a vemhes üsző Február 15-től adhatják be kárpótlás iránti kérelmeiket mindazok, akik az első három kárpótlási törvény alapján kárpótlásra jogosultak, de kérelmeiket eddig még nem adták be, illetve azt a jogvesztő hatályú eredeti határidőn túl tették meg - tájékoztatta az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal közleményében az MTI-t. Nem kell kérelmet benyújtaniuk azoknak, akik már adtak be kérvényt, de még nem kapták kézhez a kárpótlási hivatal elutasító határozatát. Csupán egy ajánlott levélben megírt kérelmet kell benyújtaniuk azoknak, akik beadták papírjaikat és olyan határozatot kaptak a kárpótlási hivataltól, amelyben a beadási határidő elmulasztására való hivatkozásiránti kereslet, valamint az egyre magasabb fölvásárlási ár. Az állami vállalatokat, és a szövetkezeteket - néhány kivételtől eltekintve - csak kissé érintette hogy csökkent a hízott sertés fölvásárlási ára. Ezekben a hetekben a házi disznótorok idejét éljük, így a húsüzletekben kevesebb a forgalom, ezért néhol „túlkínálat” tapasztalható. A nagyüzemi hízott sertés ára 96-110 forint, a háztáji minőségű disznó 90-100forint, a malac pedig 80-130 forint kilónkénti áron kapható. A juhtenyésztők körében igen kedvező hangulatot keltett sál utasították el az igényt. Adatlapokat is ki kell tölteniük azoknak, akik most nyújtják be kárpótlás iránti kérelmüket első alkalommal. A kérelem az eredeti igénylőlapokon is eljuttatható a kárpótlási hivatalhoz, azonban az elbírálás megkönnyítésére két új típusú igénylőlapot bocsát ki az OKKH. Az egyiket fehér, a másikat barna borítékban forgalmazzák a kijelölt postahivatalok. A barna színű borítékban lévő adatlapok a vagyoni igények benyújtásához szükségesek, míg a fehér borítékban találhatók a szabadságelvonás utáni kárpótlási igények benyújtására szolgálnak. Az adatlapcsomagokat február első hetétől lehet majd megvenni. a karácsonyi báránykereslet és a felkúszott átvételi ár. Néhány megyében rendkívüli mértékben megfogyatkozott a juhállomány a húsvéti embargó miatt, így a karácsonyi szállítások idején nagy verseny folyt a tejes bárányért, néhol 330 forintért is vették kilóját. A baromfiállomány 70 százalékát több megyében már magángazdaságokban tenyésztik, és a magasabb tojásáraknak hála, egyre többen tenyésztenek tojóbaromfit. Noha az energia és a takarmány az utóbbi időben már igen drága, a baromfitenyésztők kitartónak bizonyulnak. A kérelmek beadásának határideje a törvény szerint március 15., azonban a határidő március 16-án éjfélre módosul, mivel 15. munkaszüneti nap. A határidőn túl feladott kárpótlási igényeket a hivatal nem tudja elfogadni, miután az újramegnyitásról szóló törvény szerint azokat semmilyen okra való hivatkozással sem lehet érvényesnek tekinteni. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. A kárpótlás beadási határidejének újramegnyitása nem jelenti azt, hogy új kárpótlási jogcímek is keletkeztek volna, ennek megfelelően azok nem adhatják be újból kérelmüket, akiknek eredeti kérvényét nem a határidő elmulasztására való hivatkozással utasította el a kárpótlási hivatal. Külföldiek áfavisszatérítése A külföldi utasok áprilistól nemcsak az adóhatóságtól, hanem az erre engedéllyel rendelkező belföldi forgalmazóktól is kaphatnak áfa-visszatérítést a Magyarországon vásárolt új áruk után. Az erről szóló módosított kormányrendelet pontosítja a visszaigénylési jog feltételeit is. Az áfát azok a külföldiek igényelhetik vissza, akik nem rendelkeznek állandó tartózkodási engedéllyel Magyarországon, de jogosultak erre azok a magyar állampolgárok is, akiknek külföldön van az állandó lakhelyük. Ok az adóhatóság fővárosi szervétől vagy az erre feljogosított belföldi forgalmazóktól áfa-visszatérítést kérhetnek a hazánkban legalább 25 ezer forintért vásárolt új árucikkekre. Akkor tekinthető bizonyítottnak, hogy az áru új, ha a vámhatóság a szabályos áfás számla záradékában igazolja: az áru eredeti csomagolásban van, még nem használták, legfeljebb az üzletben kipróbálták. A jármű abban az esetben új, ha az első forgalomba helyezés után azonnal külföldre viszik. Az áfa-visszaigényléshez 90 napon belül ki kell juttatni az országból az árut, s legalább 183 napon belül kell kérelmezni a visszatérítést. Február 15. után Ismét benyújthatók a kárpótlási igények Ostorosi márkakereskedők A szövetkezet novaji raktárából szállítják a rekeszekbe előkészített borokat és pezsgőket. A pince - kívülről-, ahol a jó minőségű nedűket érlelik. Műanyag kannákba töltik az ostorosi dombok levét. (Mentusz Károly felvételei) Az elmúlt évek során eredményes együttműködést alakított ki a Hungarovin Részvény- társasággal az átalakult ostorosi Egyetértés Szövetkezet. A gaz- gaság - amellett, hogy jó hírű szőlőtermelést folytat - a Hungarovin Rt. márkakereskedője is. Ez azt jelenti, hogy a keletmagyarországi nagyobb települések élelmiszer üzleteibe szállítanak különféle borokat és pezsgőket. Az üzem jelentős árbevételt könyvelhet el a kereskedelmi tevékenységből, amelyet a termelés mellett folyamatosan folytat. Több turistadollár fogyott Az elmúlt évben majdnem 100 millió dollárral több valutát váltott ki a lakosság éves kerete terhére, mint 1992-ben. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI érdeklődésére elmondták, 1993-ban 438 millió dollárt vásároltak mintegy 44 milliárd forintért valutakeretükre a magyar állampolgárok, szemben az 1992. évivel, amikor ez az összeg 344 millió dollárt, mintegy 28 milliárd forintot tett ki. Tavaly, a megelőző esztendőhöz hasonlóan, 2,5 millióan éltek ezzel a lehetőséggel, és egyenként kevesebb, mint 200 dollárt vásároltak az általában 350 dolláros egyéni keretből. Az elmúlt évi lakossági turista-vásárlás összege elmarad az 1989. évi rekordtól, amikor 450 millió dollárt tett ki ez az összeg elsősorban az akkor még rendkívül élénk bevásárlóturizmus miatt.
