Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-09 / 33. szám
4. AZ OLVASÓK FÓRUMA HÍRLAP, 1994. február 9., szerda Nemcsak az időseknek nehéz a közlekedés Küldjön egy fotót! Gyalogosok az úttesten, sárban, esőben Nagy örömmel olvastam a Hírlap 1993. december 29-i számában, hogy vállalkoznak arra, ha valakinek van valami panasza, sérelme, kérése, minaez az Olvasói Fórumban nyilvánossáf ot kap. Olvasván az eddigi cik- eket a.lapban, bizalommal fordulok Önökhöz. Nyugdíjas vagyok, Egerben, az Ady Endre űt 43. szám alatt lakom. Gyakran szoktam a belvárosba, a piacra utazni busszal. Lakásomtól — a Sas úti vasúti sorompót elhagyva — a Mátyás király útig, a Lokomotív büféig gyalog kell megtennem az utat. Nemcsak nekem, hanem a többi gyalogosan közlekedőnek is meglehetősen nehéz ez: az út jobb oldalán hiányos a kövezet, esős időben mindig sárban kell járnunk, vagy pedig az úttesten. Ezt pedig a gépkocsivezetők igencsak nem szeretik, sőt a legtöbb esetben jól összecsapnak sárral. Vajon az illetékesek erre nem figyelnek fel? Hiszen oly sok ember jár errefelé ezen az útszakaszon. Szerintünk a járda javítása nem telne többe, mint egyikét órába. Talán nem kellene megvárni, míg komoly baleset történik... Sok gyalogos nevében: özv. Tamás Miklósné Egerbakta címertervéről Olvastam a Heves Megyei Hírlap egyik cikkében a bevezetésre szánt címertervekről. Tervezőgrafikus vagyok, 1991-ben szakdolgozatot utam a Magyar Iparművészeti Főiskolán heraldika témában. 1992-ben Főt nagyközség címerpályázatán első helyezést értem el, munkámat a Magyar Heraldikai Bizottság elnöke hibátlannak minősítette. Ezenkívül Tiszanána, Verpelét, Kömlő községek címereit is én terveztem. A két tervvel kapcsolatos észrevételem az, hogy a he- ! raldika szabályainak nem felelni nek meg maradéktalanul. Kedves Hegedűs János Ür! Szándékát nagyra értékelem, de fel kell hívnom arra a figyelmét, hogy az Ön által kidolgozott címertervekben több heraldikai hibát és bizonytalanságot lehet felfedezni, annak ellenére, hogy a legnagyobb hibalehetőség — a mázak és a fémek — elhelyezése még nincsen jelölve. Az arányok és az elhelyezés megváltoztatásával esztétikusabbá tehető a címer (aranymetszés). A pecsét mindig a pajzs rajzanak leegyszerűsített változata. Pecsét címeralakként nem szerepelhet. Ez esetben a pecsét rajzát ki kell emelni a keretből, és be kell ültetni a címerképbe. Tört címer, őscímer csak a „pajzsderék” közepén szerepelhet, mint boglár, vagy szívpaizs. Ezenkívül nem biztos, hogy a betűtípus-választása helyes, valamint a fekete betűk kék határ előtt helytelenek — nyomdaipari alapszabály, hogy 50 százalékot meghaladó intenzitású (kék) tónusban a szöveg csak negatívba forgatva olvasható, így azonban ajelenlegi „kövér” betűtípus rosz- szul érvényesül. A legnehezebben betartható szabály, hogy máz mellett máz, fém mellett fém nem szerepelhet. Mázak: vörös, kék, zöld, fekete, bíbor. Fémek: arany, ezüst. Címerben csak ezek a színek — és mindig csak egy árnyalatban — szerepelhetnek. Remélem, észrevételeimnek hasznát veszik. Itt nem eltúlzott kötöttségekről van szó, csupán arról, hogy a heraldika szabályai mintegy ezeréves múltra tekintenek vissza. Amennyiben számot tartanak segítségemre, kérem, keressenek meg! Cím: Bán Miklós, 3300 Eger, Arany János utca 29/A. Tel./fax: 36/412-181. Bán Miklós Egri postagalamb nyerte a Szuper-kupát Régi olvasónktól, az egri Mélypataki Mihálytól kaptuk a fentebbi fotót. <3 1958 óta foglalkozik pos- tagalamb-tenyésztéssel. Az évenként megrendezett tíz külföldi versenyen mindig sikerrel szerepeltek postagalambiai. Legnagyobb öröme eddig a „nemzeti bajnokság” megnyerése volt, amikor is győztes galambja 780 kilométeres távolságból, Magdeburgból repült haza, óránként 91 kilométert megtéve. A fotón az alsó sor jobb szélén látható a bajnok postagalamb... Válaszolnak az egri önkormányzati képviselők Lapunk február 2-i, szerdai számában közöltük ifj. Bodó Mihály véleményét, amely az egri önkormányzati képviselők személyét is érinti. Ezúttal azok válaszának adunk helyet, akik reagáltak a levélre. Tisztelt Szerkesztőség! Ifj. Bodó Mihálynak az Olvasók Fórumában megjelent levelével kapcsolatban kérem az alábbiak közzétételét: A Heves Megyei Vagyonátadó Bizottság az 1991. évi XXXIII. tv. alapján az érintett települési önkormányzatok tulajdonába adta a korábban a magyar állam tulajdonában volt és a Heves Megyei Vízmű Vállalat által kezelt közművagyont. A VÁB, illetve a Belügyminisztérium az alapítói jogok gyakorlására a Heves Megyei Ónkormányzatot, Eger Megyei Jogú Város, Gyöngyös, Hatvan, Heves és Füzesabony városok önkormányzatait jelölte ki. Az alapítók egybehangzó döntése alapján a vállalat határozott időre, egy évre alapított részvény- társasággá alakult át. Ezt követően a jelenlegi üzemegységeknek megfelelő, kisebb gazdasági társaságok működnek tovább. A vállalat igazgatója az év elején eléri a korhatárt, és nyugdíjba vonul. Az alapító önkormányzatok a részvénytársaság egyéves időtartamára engem bíztak meg az ügyvezető igazgatói feladatok ellátásával. Az előbbiekből következik, hogy megbízatásomhoz egri önkormányzati képviselőségemnek vajmi kevés köze van. Ez alatt az egy év alatt a megye legalapvetőbb közszolgáltatást nyújtó vállalatánál meg kell őrizni a szolgáltatás színvonalát, ezzel párhuzamosan ki kell alakítani a jogutód társaságokat. Ez a komoly és felelősségteljes feladat, úgy vélem, nem a „pozíciószerzők” vágya. Dr. Bánhidy Péter * * * Ifj. Bodó Mihály felvetésére álljon most itt életutam, s arról döntsön a kedves Olvasó. 44 éves vagyok, nős, három gyermekem van. Esztergomban a ferenceseknél érettségiztem 1967-ben, majd — a Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után — a Heves megyei Tanépnél helyezkedtem el. Végigjárva a ranglétrát, a cég műszaki igazgatója lettem. Sokat köszönhetek ennek a vállalatnak mind szakmailag, mind emberileg. A 19 év alatt olyan munkákat bíztak rám, mint az egri körcsarnok, a Domus Áruház vagy a budapesti Novotel és Penta szállók felépítése. Időközben szakmérnöki diplomát szereztem, és elvégeztem a közgazdasági egyetemet is. 1991-ben az EVAT Rt. Igazgatósága — amelyben egyetlen képviselő sincs — pályázatot írt ki ügyvezetői állásra. Az öt jelentkező közül — megmérettetés alapján — én kaptam meg a kinevezést. Nem vagyok állandó bizottság elnöke, ez az állítás, mint a többi is, téves. Az EVAT Rt.-nél végzett tevékenységemet ítéljék meg a bérlők, a képviselői munkámról döntsenek a választópolgárok. Sajnos, ifj. Bodó Mihály azon kérésének, hogy ne képviseljem Eger érdekeit, eleget tenni nem tudok, mert eddig is és a jövőben is — bárhova vet a sors — ezért fogok munkálkodni. Erős igazságérzete miatt javaslom ifj. Bodó Mihály úrnak, hogy induljon a következő választáson. Várkonyi György * * * Tisztelt Bodó Mihály! Véleményem szerint információi hiányoznak a részleteket illetően, ezért néhány tényre cikkével kapcsolatban felhívnám figyelmét. A jelenségről: A képviselő-testület egy része az elmúlt rendszerben háttérbe szorított, ám tettre vágyó egyéniségekből állt össze. Ők voltak azok, akik úgy döntöttek, hogy a megmaradt energiájukat a köz javára kamatoztatják. Nem hiszem, hogy ezért ők a hétköznapi életben nem működhetnének éppen úgy, mintha nem választották volna meg őket. A megmérettetés: Az iskolaigazgatói állást pályázat útján nyertem. Ebben szerepe volt annak, hogy középiskolai tanári diplomám mellé rendszerszervezői oklevelet is szereztem. Megjegyzem, hogy a megmérettetés az iskola tantestületének szavazásából is állt; és a tantestület 94,5 százaléka rám szavazott. A pénzszerzésről: A KSH Heves Megyei Igazgatóságának helyettes igazgatójaként köztisztviselő voltam, főosztályvezető-helyettesi beosztásban. E beosztás „bértétele” 20 ezer forinttal magasabb, mint a mai. A pozícióról: Arra gondolva, hogy esetleg valakinek az lehet a véleménye, hogy a bizottsági elnöki pozícióval az állásom összeférhetetlen, a bizottsági elnökségről való lemondásomat felajánlottam. Ezt a közgyűlés nagy többséggel nem fogadta el. Az elmondottak alapján nem látok okot pozícióm feladására. . . . , . Lang András a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója Tisztelt Szerkesztőség! Ifj. Bodó Mihály Önöknek írt levelét, amely személyemet is érinti, nem kívánom kommentálni. Dr. Löffler Erzsébet igazgató, tanácsnok Naplemente Sok programmal várják az egri nyugdíjasokat Az Egri Nyugdíjasok Érdek- védelmi Szervezete — a tagság igényét figyelembe véve — az elmúlt év szeptembere óta rendszeresen meghívja Eger Megyei Jogú Város önkormányzati képviselőit, hogy fórum keretében tájékoztatást adjanak az önkormányzatban végzett munkájukról, az Eger város lakosságát érintő kérdésekről. Legutóbb dr. Bánhidy Péter, az urbanisztikai bizottság vezetője tájékoztatta a hallgatóságot az Eger várost érintő, már elfogadott és folyamatban lévő rendezési tervekről, elképzelésekről. A fórum előtt Korsós László, az egri önkormányzat adócsoportjának helyettes vezetője adott tájékoztatást kérésünkre a kommunális adó 1994. január 1-jével történt változásairól. Mindkét témakör nagy érdeklődést váltott ki a hallgatóság körében, és igen hasznos volt. A nyugdíjasainkat leginkább foglalkoztató kérdések közé tartozik az év eleji áremelkedések mértéke és hatása, különösen a gyógyszerek árának drasztikus emelése. A másik, állandóan napirenden lévő gond a lakástörvény témaköre, amelyre vonatkozóan várjuk a polgármester úr által személyesen megígért lakossági közmeghallgatást, még a jogszabálytervezet beterjesztése előtt. E témakörben szakemberek bevonásával igyekszünk információt nyújtani tagságunknak. Az elmúlt időszakban voltak egészségügyi felvilágosító, valamint természetgyógyászattal kapcsolatos előadások. Ezeket folytatjuk is. Részt vettünk több kulturális rendezvényen. Január 15-én az egri Gárdonyi Géza Színházban közös színházi előadáson vettünk részt, készülünk az egri nyugdíjasok Ki mit Utjának városi vetélkedőjére, amelyet a tavasz folyamán rendeznek meg. Már hagyománynak számít, hogy a Munkáspárt által biztosított — Mindszenti Gedeon út 12. szám alatti — helyiségben „ba- tyusbálokat” szervezünk, ahová egyedülálló nyugdíjasaink is nagyobb anyagi megterhelés nélkül eljöhetnek, és jól érzik magukat. A zenéről és a kellemes hangulatról saját maguk gondoskodnak. Az elmúlt évben négy esetben volt ilyen rendezvény, de már kezdeményezték legalább kéthavonként az összejövetelt. Rendszeres foglalkozásainkat a Megyei Művelődési Központban tartjuk, minden hétfőn délután 4 órától 6 óráig. Az eltelt időszakban — 1992. márciusban alakult szervezetünk — minden segítséget megkaptunk a Megyei Művelődési Központtól, ahol a szervezeti életünkhöz a feltételeket biztosítják. Nagyok sok támogatást kapunk kulturális, egészségügyi rendezvényeinkhez az iskoláktól, a színháztól, a Vöröskereszttől, magánszemélyektől, így valamennyi rendezvényünket térítésmentesen tudtuk megszervezni. Szponzorok anyagi támogatásával vált lehetővé — szerény keretek között — a karácsonyi ünnepség keretében mintegy 200 nyugdíjas részére ajándék- csomag biztosítása. A jövőben is számítunk segítségükre, és azonkívül elvárjuk az önkormányzat, a sajtó és valamennyi társadalmi szervezet támogatását. Papp Jánosné elnök Ami fölháborított... Vidékiek bosszúsága a színes tévével „Emberek, nagyon vigyázzatok, ha színes tévét vesztek, különösen, ha Videoton gyártmányút! — írja Kálból egy régi olvasónk. Ugyanis, ha a készüléknek bármilyen garanciális baja van, és nem Egerben vagy Gyöngyösön lakik a tévé tulajdonosa, ugyancsak bonyolult a garanciális javítás. Vagy autóval, vagy busszal, vagy vonattal kell a készüléket a városba vinni, mert a garanciális cégek nem javítják helyben. Ami fölháborító: ha az ember összekuporgatott egy színes televízióra való pénzt, s az elromlik, Egerbe kell „utaztatni”. S nem mindenkinek sikerül kocsit szerezni. így jobb, ha a fekete-fehér készülékhez tér vissza, esetleg Eger vagy Gyöngyös közelébe költözik, hogy kevesebb legyen a kilométerpénz. Mert bizony kétezer forintba kerül, ha Kálból autóval szállítja be a tévét, ami nagyobb költség, mint a tévé megjavításáé. Ha pedig véletlenül a képcső hibásodik meg, akkor aztán az ember végképp nem jön ki hó végéig a jövedelméből. S ha helybeli szerelővel javíttatja meg a tévéjét, akkor elveszti a garanciát. „Egyébként az én készülékemnek csak hanghibája van — írja panaszosunk. — Azt viszont köszönöm, hogy a Heves Megyei Hírlapot nem ebédnél, hanem már reggelizés közben elolvashatom.” Jéger András Kál Kiutat mutatnak a jelzőlámpák? Lapunk korábbi számaiban több — a 25. sz. főút egri átkelési szakaszán lévő forgalomirányító jelzőberendezések működésével és a kialakított forgalmi renddel kapcsolatos — olvasói észrevételnek adtunk helyet. A Heves megyében lévő országos közutak, és egyben e kritikus szakasz kezelője, az Egri Közúti Igazgatóság nevében Szabó Lajos igazgató részletes tájékoztatást adott a jelzőberendezések telepítésével, felújításával kapcsolatos terveikről. Helyszűke miatt nincs módunk levelét teljes egészében leközölni, de mivel a megyei közlekedési klubban is foglalkoztak ezzel, később a lapban még visszatérünk erre a közérdekű kérdésre. „Az út korszerűsítésével egy időben, 1981-1983 között telepítettük a Sas út és Kisasszony utcák határolta részen a forgalomirányító jelzőberendezéseket, amelyek elhasználódtak, elavultak. Hároméves program keretében korszerű, a SIEMENS által gyártott automatikákat helyezünk el, s a munkák során a teljes külsőtéri szerelvényeket, lámpafejeket is korszerűekre cseréljük ki. Három új programot készíttettünk a rendszer ösz- szehangolásához, amelyek jobban követik a forgalom napi ingadozását is” — olvasható a levélből, amely ezután tájékoztat arról, hogy a múlt évben kezdődött felújítási munkák során cserélték a Sas úti — Deák Ferenc utcai csomópontot, a Pacsirta utcai gyalogos-átkelőhelyet és az Árpád út — Szvorényi út kereszteződését irányító automatikákat. Villámcsapás miatt soron kívül a Törvényház utcai, Petőfi utcai csomópontban irányító au- tomatikát is kicserélték. Pillanatnyilag régi és új berendezések együtt működnek, összhangot teremteni közöttük január második felétől sikerült. A levél írója szerint is jogos méltatlankodások abbamaradtak, egyedül a Vörösmarty utca — Törvényház utca kereszteződésében bevezetett módosítást nem értik az emberek. A csúcsidőben rendszeresen feltorlódó járművek számára igyekeztek itt a lehető leghosz- szabb „zöld időt” biztosítani a Hadnagy utca és Deák Ferenc utca sarkán már régen alkalmazott megoldással, a gyalogosoknak később adott szabad jelzéssel. Sokan veszélyesnek tartották ezt, ezért a program némi módosításával már segítettek is ezen. Az igazgató arról is tájékoztatott, hogy a jelzőlámparendszer felújításának eddigi munkálatait az útalapból, a közúti igazgatóságnak biztosított keret terhére végezték, de ez már nem futja a teljes szakasz befejezésére. A Kisasszony utca és Bartalos Gyula utca kereszteződésének felújítását 1995-re halasztották. A polgármesteri hivataltól várnak segítséget a hiányzó fedezet biztosítására, amely szerintük nem maradhat el, mert a városnak ezen a rendkívül forgalmas részén is szeretnének folyamatosan, biztonságosan közlekedni az átutazók és a helyi járművezetők, valamint a gyalogosok. Áz eddig felszerelt új lámpák és az összehangolt irányító auto- matikák mindenesetre kiutat jeleznek ebből a nehéz forgalmi helyzetből...
