Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

<0 . </> </> "S5 3 T3 C U) Q) *o o o LO '2 ® 'n-O w -s □ 0 ■Q *5 tí C 11 Ss- 2 LL ° § ® .15 'O is c"° «3 W A 0) £ > ra C E >fl) i ^ Cu KI £-3 «{ ‘i «a |J § ® ES g |x EX HÍRLAP, 1994. február 8., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Pétervásárai mulatság Hagyománynak számít már Pétervásárán, hogy minden év­ben megrendezik a városi farsan­gi mulatságot. Erre az idén feb­ruár 11-én — pénteken — kerül sor, a helyi művelődési ház szer­vezésében a Kakas Fogadóba váiják a mulatni vágyó vendége­ket. Az esemény este 6 órakor kezdődik. Színházbusz Leleszről Pályázat útján kapott arra pénzt, s így lehetőséget a tárná le­leszi művelődési ház, hogy gye­rekeket utaztasson Egerbe, a Gárdonyi Géza Színház előadá­saira. Legközelebb február 12- én indul különbusz Leleszről ösz- szesen negyvenhat fiúval és lány­nyal a „fedélzetén” a megyei jo­gú városba, ahol a teátrumban a Ludas Matyi című darabot te­kintik majd meg. Hasznos lehet a derecskéi gáz? Annak idején többször is hírt adtunk arról, hogy Mátraderecs- kén az életre is veszélyes gázke­verék tört fel az egyik utcában a föld repedéseiből, s hogy csak az érintett lakóépületek megfelelő szigetelésével lehetett garantálni az ott élő emberek biztonságát. A legújabb információk szerint azonban nem kizárt, hogy az em­lített gáz hasznosítható — első­sorban a gyógyításban —, ezért a településen jelenleg is folynak az erre vonatkozó vizsgálatok. Amint a szakemberek valami­lyen eredményre jutnak, termé­szetesen mi is beszámolunk olva­sóinknak. Strandra: vállalkozót keresnek Ugyancsak mátraderecskei hír, hogy az önkormányzat azt tervezi: üzemeltetésre bérbe adja a sok. turistát vonzó, híres stran­dot. Rövidesen kiírják az erre vo­natkozó pályázatot, de addig is váiják az érdeklődő vállalkozó­kat. Érdekessége a dolognak, hogy tavaly is meghirdették a köz­ségi fürdőt, azonban akkor nem akadt megfelelő jelentkező. 270 millióból Szennyvíz­hálózat épül Az elmúlt héten megtartott ülésén fogadta el a község idei költségvetését Mátraderecske önkormányzata. Amint azt Zám Ferenc polgármestertől megtud­tuk, először is a közalkalmazotti bértábla bevezetésével kapcso­latos feladatokról kellett dönte­ni: eszerint a bérek rendezése megtörténik, ám ehhez hitel fel­vételére van szükség. A köztiszt­viselők bérét is fejlesztik Derecs­kén, s ez két ütemben megy vég­be: 1994. január elsejétől, illetve majd 1995. január elsejétől. Egyébként a polgármester szavai szerint megpróbálták a ta­valyi szinten tartani a dologi ki­adásokat, s egy jelentős fejlesztés is elindulhat a településen: még ebben az évben megkezdik a szennyvíz- és a csatornahálózat kiépítését. A beruházás maga voltaképp egy ötéves program keretében valósul meg, a költsé­gekhez pedig a község — pályá­zat útján — 50 százalékos állami támogatást kapott. A szennyvíz- hálózat összesen mintegy 270 millió forintba kerül. Emellett arra is futja még az önkormányzat pénzéből, hogy áldozzanak az új iskola tetőteré­nek beépítésére. Bobpályán siklunk Sírokban Ki vesz bérbe manapság egy völgyet? Mátraderecskén elbúcsúzott az igazgatónő Vezetőváltás az óvodában Kiss Imrénének mindig átad­ják a helyüket a környékbeliek a buszon. Nem véletlen ez a tiszte­let, hiszen 35 évig volt óvónő, ebből 10 évig a recski óvodát ve­zette, utána pedig a mátraderecs­kei gyermekintézményt igazgat­ta. Egészen a napokig, amikor is nyugdíjba vonulása alkalmából búcsúztatták munkahelyén és az önkormányzatnál egyaránt. A derecskéi óvoda 1970-ben nyi­totta meg kapuit, s azóta az ő ve­zetése alatt fejlődött, bővült to­vább. S ma már a hajdani kicsi­nyek gyermekei jönnek beirat­kozni. — Kezdetben nehezen indul­tunk — lapozgatja a fényképal­bumot Kiss Imréné —, rögtön hatvan gyerek került az óvodába, s csak négy asztalunk volt, dél­után pedig két kicsi is feküdt egy ágyon, mert abból is kevés volt. Mára a 96 gyereket 4 csoportra tudjuk bontani, s velük immár kilenc szakképzett óvónő foglal­kozik. Mindenki egybehangzó véle­ménye szerint az óvoda lelke volt ő, s fáradozásait több ízben hiva­talosan is elismerték: miniszteri dicséteret, vezető pedagógusi cí­met kapott, s szakfelügyelőként is tevékenykedhetett. „Gyerme­kei” kétszer is mikrofon elé ke­rültek, s az országos rádió sugá­rozta a derecskéi népi mondóká- kat és gyermekdalokat előadá­sukban. A friss mozgású peda­gógusról nehéz elhinni, hogy et­től a héttől „tétlenül” telnek el napjai. Ezt saját maga sem tudja elképzelni, ezért továbbra is ve­zeti az asszonykórúst, és tevé­kenykedik a Máltai Szeretetszol­gálatnál. Az óvodát nem hagyta magá­ra: „kinevelte” utódait is, akik átveszik tőle a stafétabotot. Az önkormányzat pályázatára ket­ten is jelentkeztek a vezetői posztra, a képviselő-testület Csortosné Horváth Magdolnát bízta meg ezzel a feladattal. Róla elődje adott jellemzést: „Nyu­godt, kiegyensúlyozott, határo­zott, nyílt egyéniség. Alkalmas lesz az óvoda vezetésére.”-sj­Kedvelt kiránduló és pihenőhely volt mindig is a Sírok közelében elterülő Kútvölgy. A megkapó szépségű környezetben fekvő rész az utóbbi időkben szemmel láthatóan tönkrement, szinte gazdát­lanná vált. Most arról kaptunk hírt, hogy az egykori Mátravidéki Fémművektől a községi önkormányzathoz került területet bérbe vette egy vállalkozó. így remény van arra, hogy a jó idő közeledté­vel újra benépesül majd ez a hegyek karéjában megbúvó erdei park. A siroki önkormányzat leg­alábbis arra számít, hogy ismét életre kel itt minden: friss leve­gőre vágyó turistákkal, zsibongó iskolásokkal telik majd meg a környék, s a szabadtűz fölött pi­ruló szalonna illata teszi vonzóvá a erdős, ligetes parkot. S az a számtalan program, amelyet ez a gyönyörű környezet kínál. Ám, miután saját erőből ezt a testület nem tudja garantálni, pályázatot hirdetett a mintegy öt hektáros völgy hasznosítására, s termé­szetesen értékeinek megóvására. S — mint Szántai Ferencné gaz­dasági előadótól megtudtuk — az önkormányzat megnyugvás­sal vette tudomásul, hogy akadt egy vállalkozó, aki fantáziát lát Kútvölgyben. Bérlete — ame­lyért az első két évben nem kell dijat fizetnie — 2003 december 31-ig szól. — Hogy jut eszébe valakinek manapságegy völgyet bérelni?— kérdezem Antal István egri vál­lalkozót, akiről kiderül, hogy családi kötődése révén immár si- rokinak is érzi magát. — Utazás közben — hangzik a rövid, meglepő válasz. — Az úgy történt, hogy éppen Kápolna környékén autóztam, s felfigyel­tem egy útmenti táblára. Ezen az állt, hogy százegynehány kilo­méterre innen, Visegrádon egy remek nyári bobpálya áll az ér­deklődők rendelkezésére... S lám, milyen a reklám hatása: az Antal-család érdeklődővé vált, s elmentek a Fellegvár lejtő­jén létesített pályára „bobolni” egyet. Ott ugrott be az ötlet: mi­ért ne lehetne egy ilyet építeni Kútvölgyben is? — Azóta felvettem a kapcso­latot a Napsugár Nyári Bob Kft. visegrádi vezetőivel, ők pedig ösz- szehoztak a német Wiegand cég­gel, amelynek a specialitásai ezek az úgynevezett „sommerro­Ilyen lesz a tervezett bobpálya delbahnen” pályák, illetve a strandlesiklók. Készségesen a rendelkezésemre álltak, bármi­kor szállítják és felépítik a kívánt szerpentint, csupán pénz kérdé­se az egész. — Honnan lesz rá fedezet? — Hosszas érdeklődés és tár­gyalás után az egyik pénzintézet, a Polgári Bank Rt. egri fiókja állt mellém. Hozzájuk nyújtottam be a kölcsönigényemet 60 millió fo­rintra. Mint mondják, most fo­lyik az elbírálása, remélem meg­kapjuk márcsak azért is, mert — állítólag — egy német hitelkonst­rukció keretében adnák. — Tegyük fel, hogy minden si­mán megy... Milyennek álmod­ták meg ezt a bobpályát? — Külföldön már közismert és nagyon kedvelt szórakozási és sportolási lehetőség ez a „nyári bob”. A pálya, amelyet a Kút­völgyben mintegy ezer méteresre tervezünk, rozsda- és savmentes fémből készül, s kétszemélyes műanyag bobok siklanak le a szerpentinen. A starthelyre fel­vonó húzza a gördülő szánokat, amelyek az „úrvezetőknél” 40, míg a versenyszerűen sportolók­nál akár 80 kilométeres sebes­séggel is jöhetnek lefelé. Egy ilyen pályán ötven bob áll a kö­zönség rendelkezésére, akár té­len is, mert arra az időszakra tető kerül a lesikló fölé... — Említette, hogy mindez csak pénzen múlik, ha az meg­lesz, máris kezdődhet a pályaépí­tés. Ám ez időbe telik. Addig is mivel várják a völgybe érkező­ket? — A bobpályától függetlenül is lesznek érdeklődésre számot tartó programok — teszi elém az elképzelésekkel, vázlatokkal és tervekkel teli papíijait a vállalko­zó. S valóban, van ezen a listán mindenféle korosztálynak szóló kínálat. Bár a hivatalos „park­nyitást” május 1-jére tervezik, már április 2-án itt rendezi meg a Fidesz a megyei rendezvényét, hasonlóakra készül egy-egy hét­végén a többi párt is. A majális­hoz hasonló nyitóeseményen is mindegyik kap egy-egy sátorhe­lyet. Aztán jön majd a az iskolá­sok koranyári programja, a ma­darak és fák napja, s számos ta­nulmányi kirándulás. De bárki sétálhat, túrázhat, nyársalhat ezen a részen, mert ez ingyenes, fizetni csak a belépőjeggyel meg­hirdetett rendezvényeken kell. Lesz továbbá autókiállítás a kü­lönböző márkakereskedőknek — a Mercédestől az Alekóig — június 3-5. között, amikor vár­hatóan itt sorsolják majd a 6-os lottó nyerőszámait is. Augusztus első hétvégéjén pedig egy három napos nemzetközi motorostalál­kozóra várják az érdeklődőket, akiknek ekkor még egy blues- fesztivált is rendeznek. Tervez­nek egy sörfesztivált, majd zsa­runapot, megrendezik a sirokiak falunapját, az erdélyi népművé­szek kiállítását és vásárát, a gör­deszka- és BMX-versenyt, vala­mint a „Tekergők” túrakerékpá­ros találkozóját. — Már előre látni, hogy jóko­ra tömegre lehet számítani egy- egy ilyen program alkalmával. Miként tudják majd ellátni a sok éhes-szomjas embert? — Az úgynevezett „barlang­épületben” lesz egy reprezentatí­vabb étterem, ahol akár tanács­kozásokat is lehet majd tartani. De a nagy faháznál, valamint a fedett színnél, továbbá a büfénél is lehet enni-innivalót vásárolni. Megfelelő mosdó-, sőt zuhanyo­zóhely is van, ha netán erre lenne szüksége valakinek a főzés, a csurdítás vagy a játék után. S ami még fontos: egy — hozzávetőle­gesen — 300j ármű befogadására alkalmas parkolóhelyváíja majd Kútvölgy vendégeit, akiket sze­retettel fogadunk. Győződjenek meg róla... — Köszönjük az invitálást. Szilvás István A körzetben kérdezték — utánajártunk Hol válthatók vissza a gázpalackok? Szemmel láthatóan gyarapod­nak a települések, számos kis- és nagyközségben fektették le pél­dául a gázhálózat vezetékeit. A kényelmet jelentő szolgáltatás megjelenésevei egyidőben azon­ban feleslegessé vált — halljuk lépten-nyomon — a háztartások­ban eddig használt palackos gáz­tűzhely. Az érintettek közül ép­pen ezért sokan kérték a taná­csunkat: hol és miként lehet visz- szaadni a már nem használt pa­lackokat? A kérdést továbbítottuk Ki­rály Mihálynak, a Prímagáz Rt. Horti Töltőüzeme vezetőjének, aki részletes választ adott. — Heves megyében nálunk, a horti üzemnél adhatók le a hasz­nálaton kívüli palackok. Akik azonban a megye északi részé­ben laknak, azok elvihetik azo­kat a Prímagáz miskolci, edelé- nyi, szikszói, balassagyarmati, il­letve ózdi kirendeltségére is. Azt azonban érdemes tudni, hogy egy fogyasztótól egyszerre csak két palackot vehetünk át, s azo­kat is csak úgy, hogy az értük járó pénzt postán küldjük el az eladó lakcímre. — Miért vannak ezek a meg­szorítások? — Köztudott, hogy az utóbbi időben nagyon sok palackot lop­tak el a tulajdonosoktól, illetve a cseretelepekről. így próbáljuk meg kiszűrni, hogy ezeket érté­kesítsék... — Mennyiért vásárolják visz- sza a palackokat? — Ez attól függ, hogy mikor vették azokat. Ezt egyébként számlával kell igazolniuk a tulaj­donosoknak... Az egy éven belül vásárolt 11,5 kg-os palackért 4200 forintot fizetünk, a 23 ki­logrammosért nyolcezret. A két éven belül vásároltak ára 3750, illetve 7200 forint, és így — az évek növekedésével arányosan — halad lefelé az összeg. A néjy és öt év közöttieknél például 2750, illetve ötezer forint a tari­fa. Az öt évnél idősebb palackok — illetve a számla nélküliek — a 11,5 kg-os kategóriában 2500, míg a 23 kilósoknál 4500 forin­tot érnek. (-s) Kiss Imréné és utóda, Csortosné Horváth Magdolna az apróságok között Összeköttetés Amint azt a szombati számunkban is olvashatták, van néhány rendezésre váró kérdés Száj la ófalui és újtelepi része között, az azonban kétségtelen, hogy a két településrész nemrégiben sok­kal közelebb került egymáshoz. Amíg korábban csak a műúton, jókora és felesleges kanyarral lehetett eljutni egyikből a másikba, most már a gyalogosan közlekedők, a kerékpárosok és a motoro­sok is használhatják azt az — önkormányzati beruházásban ki­épített — utat, amelynek köszönhetően jelentősen rövidült az Őszajla és Újtelep közötti távolság. Ószajla és az Újtelep között jelentősen rövidült a távolság (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents