Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05-06 / 30. szám
m»« *» i/cntf a>pt*nyui musopor £,<§■ Kg jyo Jrt, <xL*LlJ MACRO babakocsik 10.600 Ft helyett 8900 Ft. Téli ruházati áruk továbbra is 40-50 % engedménnyel. H ÍRLAP, 1994. február 5-6., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Mi a materializáció? Nem nyúl be a testbe Bemutatkozik a világhírű lyoni gyógyító A korábbi években számos lapban írtak Michel Ca- rayon-TÓ\, akit lyoni csodadoktorként emlegettek. A fővárosi lapoknál dolgozó kollégák nézetrendszerüktől, tájékozottságuktól függően reagáltak munkásságára. Többen voltak azok, akik kétkedtek, akik felháborodtak a költséges túrajáratok miatt, és sűrűn emlegették az eredménytelenséget, a sarlatán- ságot, attól sem húzódozva, hogy diszkréten, de határozottan csalónak minősítsék. Mindig bíztam megérzéseimben. Már akkor tudtam: a vádaskodás nem jogos. S az is felsejlett bennem - bármilyen furcsa, de a név hangzása hatott rám hogy eljön az az idő, amikor személyesen is megismerjük egymást. így is történt... ***** Éppen kemény tél volt, amikor jött a meghívó a mátraházi sajtótájékoztatóra. Egyszer már leírtam, hogy pártfogolt a szerencse, mert egyetlen zsurnalisztaként figyeltem az előadást, a bemutatkozást, a hallgatóság ugyanis a helybéli üdülőkből toborzódott, ezért kedvemre kérdezhettem a vendéget, hiszen a közönség eleinte egyáltalán nem ostromolta őt. Mindenkit megnyert természetességével, közvetlenségével, emberséget sugárzó megjelenésével. Könnyedén válaszolgatott, elbűvölve valamennyiünket. Szólt arról, hogy adottságaira rádöbbenve — s ezt nem elég hangsúlyozni -, lelkiismeretesen gyarapította tudását. Ekként sajátította el a lélekvándorlás tanát, elfogadva annak magasrendű erkölcsiségét, szembesült az úgynevezett manilai módszerekkel. Utalt arra, hogy körükben is számos szélhámos akad, akárcsak más polgári szakmákban. A lényeg mégis az, hogy képességeiket a segítségnyújtás szolgálatába állítják, azaz olyan társaik bajait orvosolják, akiknek már senki nem ígérhetett vigaszt, felépülést. Mintegy illusztrációként előzetesen levetítette azt a videofilmét, amely érzékeltette - méghozzá frappánsan - tevékenysége lényegét. ***** Természetes, hogy rögvest erről faggattam, remélve, hogy eloszlatja a hamis hiedelmeket. Nem is csalódtam, hiszen precíz tényeket közölt, olyanokat, amelyek racionálisak, természetes ésszel felfoghatók.- Szó sincs semmiféle csodáról. Az se igaz, hogy belenyúlok a páciensek testébe, s onnan emelek ki valamit. Voltaképpen a diszharmonikus energiákat „varázsolom elő”, s ezeket ma- terializálom valamilyen anyagi formába. Egyébként elfogadom ajánlatát, javaslatát: ha vállalja, elvégzem Önön ezt a beavatkozást, operációt, s annak sem lesz akadálya, hogy Egely György atomfizikus és munkatársa kontrollálja az egész akciót. Teszem ezt azért, hogy a szélesebb körök is világosan lássanak, s rádöbbenjenek: ez nem kuruzslás, nem valami misztikus játék, hanem tehetséggel ötvözött technika. ***** A cikk megjelenéséig nem lehetnek személyes impresz- szióim, hiszen a „szenvedő alany” szerepköre csak 8-án kedden vár rám, még sincsenek előzetes kétségeim, s vallom, hogy tapasztalataim épp olyan kedvezőek lesznek - ezekről majd beszámolok -, mint előzetes jó szándékú vélelmeim. Az különösképp tetszett, hogy bárkit beavatott az ezoté- rika látszólagos rejtelmeibe. Még inkább rokonszenvet váltott ki az, hogy bejelentette: a jelenlévőknek ingyen készít diagnózist. ***** A társaság türelemből jelesre vizsgázott, megértették azt is, hogy sietnünk kell. Előre engedtek, hogy szembesüljek a nem mindennapi tudással. Röpke egy percig tekintett rám, s aztán sorolta kisebb problémáimat, jelzéseit telitalálatnak minősítettem. Túlsúlyommal kapcsolatban kiemelte: ha ez öröklött vonás, akkor nem árt az egészségnek. Céloztam dohányzásomra, hozzáfűzte: esetemben ez nem okoz károkat.- Természetesen egyénenként mérlegelek, s adok tanácsokat, olyanokat, amelyeket megéri fontolgatni. Mások is végeztek, s tekintetük ugyanazt tükrözte, mint az enyém: A hiánytalan elégedettséget... Pécsi István ***** E riport alanyával találkozhatnak az érdeklődők - a Hevesi Napló, a budapesti Életfa Bt, az egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - február 9-én délután fél 4-kor a Megyei Művelődési Központ első emeleti színház- termében. Ekkor nem csak bemutatkozik, hanem az ott lévők mindegyikének térítésmentesen elkészíti a diagnózisát. Az egyesületi tagok fotós belépőikkel juthatnnak be a programra, a többi érdeklődő a rendezvény kezdetéig naponta reggel nyolctól délután öt óráig iratkozhat be az MMK-ban, s fényképes igazolványát az előadás előtt vagy után átveheti. Rekorder cukorhintó Z U u A legnagyobb cukorhintó, amelyet valaha cukrászok készítettek, egy ünnepi felvonulás fénypontja a Strasbourg melletti Erstein városában. A négy ló által húzott hintó nyolc méter hosszú, három és fél méter széles és négy méter magas. Készítéséhez a kelet-franciaországi városkában másfél tonna cukrot és 80 liter tojásfehéijét használtak fel - 2500 munkaóra alatt. Az édes jármű a 7500 lakosú Ersteinben a helyi cukorgyár centenáriumi ünnepségére készült, és most belekerül a Guinness rekordok könyvébe, kiszorítva onnan a strasbourgi székesegyháznak öt éve az ugyancsak Ersteinben cukorból készült mását. A világ legöregebb méhét találta meg a mainzi Természetrajzi Múzeum az ,Eckfelder Maar” ásatásoknál, Manderscheid mellett. A kereken 50 millió évvel ezelőtti közép-eocén korszakból származó kilenc milliméter hosszú rovart a múlt év nyarán egy olajpala rétegben fedezték fel. Most fejezték be a fosszilis méh tudományos kiértékelését. Mint a múzeum közölte, a lelettel bizonyítani lehet, hogy a mézelő méhek már 50 millió évvel ezelőtt a maival azonos fejlődési fokot értek el. A rovar nektárgyüjtő berendezése csak jelentéktelen részletekben tér el a maitól. (FEB) Axel Corti rendező irányításával Ausztriában kezdték meg a La Marche de Radetzky c. film forgatását. A film főszereplője Max von Sydow. Jelentős szerepet kapott Gerd Voss is. Film a Radetzky-indulóról A Guadalupei Szüzanya jelenései Nagyszerű könyv jelent meg néhány hónapja a katolikus könyvpiacon. Víz László fordításában vehettük kézbe Francis Johnston kötetét A Guadalupei Szűzanya jelenései címmel. A szerző számunka eddig alig ismert, tanulságos történetet dolgoz fel. A közép-amerikai azték kultúra, a vér és csillogás birodalma térben és időben távol esik Európától. A felszínes megítélés megreked a sztereotip felfogásnál: a spanyol Heman Cortés a kereszténység nevében elpusztította és kirabolta a virágzó azték birodalmat. Nem kívánjuk szépíteni a valóságot, de a teljes igazsághoz más is hozzátartozik. és a helyi szövetségesekkel mégis elfoglalta Mexikóvárost. Kezdetét vette a hódítás. Az azték birodalom hamarosan széthullott. Spanyol közvetítéssel megindult az európai kultúra és a kereszténység térhódítása Kö- zép-Amerikában. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy az aztékok sátánimádás áldozatai voltak. Főistenként Quetzel- coatl tollas kígyóistent tisztelték A hódítók első tette a véres kultuszhelyek lerombolása és a katolikus igehirdetés megszervezése volt. Kilencmillió indián megtérítése - figyelembe véve a korabeli viszonyokat - néhány, nyelvet tudó misszionáriussal azonban kilátástalan feladatnak bizonyult. Az 1531. december 9-i események viszont eldöntötték Közép- és Dél-Amerika megtérését. Ezen a szombati napon a Tepeyac nevű domb tetején, ahol korábban a Tonantzin, az ezernyi kígyóba öltözött anyaistennő temploma állt, egy szentmisére siető bennszülött indián, Juan Diego találkozott a Szűzanyával. A Szent Szűz a mexikói püspökhöz küldi Die- gót azzal a kéréssel, hogy a jelenés helyén építsenek fel egy templomot. Amint az minden hasonló esetben lenni szokott, első reagálás a kétkedés. Don Fray Juan de Zumárraga ferences püspök égi jelet kért. A jelenés asszonya egészen rendkívüli jelet adott. December 12-én, az újabb találkozás napján a Szent Szűz arra kéri Juan Diegót, hogy a jelenés helyén szedjen virágokat, s azt vigye el a püspöknek. Diego felkapaszkodik a dombra, s lélegzetelállítóan szép látvány tárul eléje. Mindenféle nemes virágok - köztük kasztíliai rózsák - tűntek fel teljes díszükben, harmatosán és illatozva a fagyos, köves talajon. Az indián óvatosan teleszedte tilmáját virágokkal, majd visszament a várakozó Hölgyhöz, aki kezével elrendezte a drága jeleket. Amikor Juan Diego a püspök elé jutott, leengedte tilmáját, hogy átadja a kért jeleket, a püspök és vendégei döbbenten meredtek előbb a virágokra, majd Diego álmájára. A Szent Szűz ugyanis nem csupán virágokat küldött, hanem önarcképét is. Diego kötényén ugyanis megjelent egy Mária-kép. Ez a kötény, s rajta a kép ma is látható. Francis Johnston mondja el tudományos igényességgel, mégis lebilincselően az egész eseményt, s a kegykép történetét. A kegykép a 20. század tudósainak is meglepetést tartogatott. Nem csupán azzal, hogy a növényi anyagból készült kötény évszázadokon át megmaradt (az ágáverost húsz év alatt elenyészik.) A Szent Szűz pupillájában ugyanis a mikroszkopikus vizsgálat alkalmával felfedezték a püspök és vendégeinek visszatükröződő arcképét. A felfedezés után Callahan professzor így nyilatkozott: ,,A kegykép vizsgálata volt életem legmegdöbbentőbb élménye...” Az események haladtak a maguk útján. A templom felépült, s megkezdődtek a zarándoklatok, s hihetetlen gyors megtérési hullám indult el az amerikai kontinensen, „...a Bol- dogságos Szent Szűz jelenései... az „apostolok királynője” volt az, aki az indiánokat a hitre meghívta.” - írta P. Anticolli. Magyarán: Közép- és Dél-Ame- rika megtérését a guadalupei Mária-jelenéseknek köszönhetjük. Guadalupe a világ legnagyobb kegyhelye Köszönet illeti Víz Lászlót,, az igényes fordítót és a Christianus Kiadót a valóban nagyszerű kötet gondozásáért. Antalóczi Lajos Miről vallanak az ősvilág titkai? Feltámaszthatok a szauruszok? A dinoszaurusz-génekkel való kísérletek mind ez idáig csak a filmen voltak sikeresek. De van-e reális lehetősége annak, hogy életre keltsük a földtörténeti középkorban, úgy 65 millió évvel ezelőtt kihalt őslényeket? A kérdés horrorfilmekbe való, mégis tudósok tesznek erőfeszítéseket a gének elkülönítésére, mely a "feltámasztás" első lépése. Dr. Jack Homer, egy montanai (USA) egyetem professzora, Spielberg Jurassic Parkjának tudományos tanácsadója komolyan reménykedi- kabban, hogy egy éven belül sikerül az izolálás. Jack Horner nagyon értékes felfedezést tett: olyan dinoszaurusz-csontokra bukkant, melyek nem kövesedtek meg, hanem a jég fogságában mumifi- kálódtak. Lázas kutatás kezdődött, amelyet leginkább a tű és a szénakazal esetéhez lehetne hasonlítani, hiszen a csontdarabok és ezzel együtt a sejtek is sérültek. A szauruszfaj jellemzése körülbelül 50.000 gén alapján lehetséges, amelyek mindegyike legalább 1000 építőkőből áll. A klónozáshoz, azaz az élőlények pontos lemásolásához - hiszen erről lenne szó egy évmilliókkal ezelőtt kihalt faj esetében - pedig a sejtmag ösz- szes génjére szükség lenne. A dinoszauruszoknak nem kellett volna kipusztulniuk. Betsy Dresser professzor meg tudta volna menteni az óriásokat. Sajnos azonban a kutató 65 millió évet késett. Betsy Dresser a cincinnati állatkert veszélyeztetett állat- és növényfajtákkal foglalkozó kutató laboratóriumának igazgatója. Folyékony nitrogénbe fagyasztja be olyan élőlényfajták embrióit, spermiumait és petesejtjeit, amelyeket a kihalás veszélye fenyeget. „Ha ez az eljárás már a dinoszauruszok idejében létezett volna, ma visszahozhatnánk őket” - mondja. A megfagyott embriók ugyanis elvileg több ezer évvel később felolvaszthatok és életre kelthetők. A döntő tényező a dezoxiribunokleinsav (DNS). Ez hordozza az öröklési információkat, amelyek - mondja Betsy Dresser - "továbbélnek a mélyhűtőszekrényben." Mostanáig a kutató 500 különböző állatfajta embrióit, spermiumait és petesejtjeit őrzi. A 120x90 centiméter nagyságú mélyhűtőben azonban még 9500 embrió számára van hely. Projektjeit mégis vitatják. A Cincinnati Egyetemről Thomas Long professzor kérdezi: "Használ ez a technológia az állatoknak vagy az embereknek? A természet végül is számtalan fajtát különböző okokból kioltott, mert életképtelennek bizonyultak. A dinoszauruszok jelentik erre a legjobb példát. Naponta kihal Földünkön egy állatfajta, és ezért csaknem mindenkor az állatfajta életterét elpusztító ember a felelős. Ugyanez az ember azonban állatfajtákat ment meg a kihalástól, hisz az utóbbi évtizedekben számos olyan fajtát tartottak az állatkertekben, amelyek már nem fordultak elő a szabad természetben. Még olyan sikeres tenyésztésre is akad példa, hogy az utóbbiakat sikerült visszatelepíteni oda, ahonnan kipusztultak! A legismertebb példa a kétméteres magasságú tormás óriásé, az európai bölényé. Az utolsó szabadon élő bölényt századunk elején ejtették el orosz földön, de ma már újra 8000 európai bölény él a világ állatkertjeiben. A francia David atya a múlt század második felében bukkant rá a róla elnevezett szarvasra Pekingben, a kínai császár állatkertjében. Ez a szarvas már oly régóta kiveszett a szabad természetben, hogy a tudósok semmit sem tudtak róla. David atyának sikerült bőr- és szarvmintákat szereznie, s ezeknek csodájára jártak Párizsban. Később néhány élő David-szarvas is Európába került, szerencsére, mert az 1900. évi kínai boxerlá- zadás során levágták Peking összes David-szarvasát. A berlini állatkertben sikerült szaporítani őket, ma már több ezren vannak, s azt tervezik, hogy né- hányukat visszatelepítik Kínába!
