Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05-06 / 30. szám
HÍRLAP, 1994.-vasarnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE Márkáznák — márciusra A markazi közműfejlesztések során elkészült már, üzemeltetésre kész állapotban van a szennyvíztisztító mű. A csatornahálózat építése az időjárás függvényében halad, s várhatóan március végére telj esen befejeződik. így a jövő hónapban a lakások bekötését is megkezdhetik, a községbeliek végre használhatják, amire eddig vártak. Több jő iit Ludason Régi ígéretét pótolja az önkormányzat Ludason azzal, hogy az idén — igen szerény fejlesztési lehetőségei ellenére is — vizes ma- kadámra 'yávityá az eddigi földpályát a Kossuth Lajos ütőn. Ha a terv megvalósul, a községben már alig zavarja rossz minőségű út a közlekedést. Detki halvárás Nem tóra, hanem „csak” patakra — a Tarnócára — szerveztek, alakítottak helyi horgászegyesületet Detken. A szabályozatlan, vadregényes vízfolyást még tavaly betelepítették amurral, kárásszal, törpeharcsával, amelyek tavaszra, nyárra jobban is elszaporodnak, megerősödnek: horogra érnek. Fogásukra jelenleg még csupán 35pecáskészül, s ha zsákmányaik nem maradnak el, minden bizonnyal további érdeklődőkkel gyarapszik tagságuk. Továbbtanulóknak — Gyöngyösön A következő tanévben új szakokat indítanak a továbbtanulóknak Gyöngyös középiskoláiban. A Vak Bottyán Ipari Szak- középiskolában a közgazdasági képzés mellett gépészeti, elektrotechnikai, számítástechnikai és távközlési ismereteket is oktatnak majd. A mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Középiskola újdonsága lesz a dísznövénykertész szakmára történő nevelés. Megyénkben is mind több az új magángazda, Jancsovics Imre már Nagyfügeden sem az egyetlen. Akár csupán az utcájukban — a valamikori szegénysoron — jó néhány vállalkozót?, összeszámlálhat ma az ember. Mindjárt a szomszédban akad társa, aki a hozzá hasonló utat választotta, amint módja nyílt rá. Mielőtt gazdálkodó lett — jó két évtizeden át —, a visontai bányaüzem lakatosa volt. Pálya- módosítását állattartással kezdte: bikák bérhizlalásával foglalkozott. Húsz körül nevelgetett a nagy testű jószágokból, s amikor tehenekre váltott, akkor sem növelte a létszámot két istállójában, takaros családi háza mögött. Elég gondot okoz ez is — gondolta a feleségével —, s ha lehet boldogulniuk vele, talán éppen ennyi való hozzá. Annál inkább, mivel a takarmányhoz föld is kell, s a határ szintén munkát kíván. Az idő, az erő pedig véges. Jancsovics gazda mostanáig bérelte a növénytermesztéshez szükséges területet —, valójában 1994-től ura is húszhektárnyi szántójának. Van hozzá néhány gépe, s ami meg hiányzik, kölcsönKedves Olvasóink! Gyóni Gyula Kovács Attila Gyöngyös és körzete (31 település) Gyöngyös Ahasár Pálosvörösmart Adács Atkár Detk Domoszló Gyöngyöshalász Gyöngyösoroszi Károlytáró Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Halmajugra Karácsond Visznek Kékestető Ludas Márkáz Mátrafiired Mátraháza Mátraszentimre Mátraszentistván Mátraszentlászló Bagolyirtás Fallóskút Nagyfüged Nagyréde Vámosgyörk Vécs Visonta Változatlan törekvésünk, hogy közelebb kerüljünk közönségünkhöz, megbízhatóbban, sokrétűbben informáljuk olvasóinkat. Előbbi szándékunk megerősítésére a továbbiakban mindig lapunk ugyanazon — szombati—számában adunk ösz- szeállítást Gyöngyös és környéke eseményeiről, közérdeklődésre számot tartó témáiról, mindazokról, amik kedves előfizetőinket, vásárlóinkat foglalkoztatják. Szombati körzeti összeállításainkban jelentkező munkatársaink — Gyóni Gyula szerkesztő, Kovács Attila újságíró, s helyi kollégáink, illetve tudósítóink — egyben továbbra is azon vannak, hogy ne csak a hétvégek területi oldalain, hanem hét közben, az újság más helyein is, nem utolsósorban pedig a 31 település mindegyikén még többet találkozzanak barátainkkal. A mindennapos ügyekben legjobb igyekezetükkel kívánják segíteni az eligazodást, s szeretnék, ha a személyes beszélgetések során felvetett, vagy a gyöngyösi szerkesztőségbe eljuttatott vélemények, javaslatok felhasználásával még érdekesebb, olvasmányosabb, hasznosabb, népszerűbb lenne a Mátravidék számára is a Heves Megyei Hírlap. Nincs új a nap alatt Száz éve történt Abasáron Nemrégiben hírül adtuk, hogy gondok mutatkoznak az Abasáron lévő „Rúgott-Sári” körzet és az anyafalu között, ugyanis né- hányan szeretnének elválni a községtől, s önálló községként funkcionálni tovább. Az abasári- ak egyébiránt nem újkeletűen vetélkednek, hiszen 1894 febru- áijában a következő közlemény jelent meg a „Gyöngyösi lapok” című orgánumban: „Régóta híres a saari legénység, hogy nem czirógatja egymásnak a fejét, hanem odavág úgy, hogy a koponya is behorpad. Most, hamvazószerdán is volt közöttük egy kis alapos verekedés, amelynek az kölcsönöz leginkább érdekességet, hogy a falu bölcs törvénybírája volt a verekedők egyik csoportjának a vezére. A farsang temetésének ürügyén az alvégi legények az al- végi, a felvégi legények a felvégi korcsmában gyülekeztek. A törvénybíró öccsének az az ötlete támadt, hogy elmegy a másik korcsmába bosszantani az ottlé- vőket, olyannyira, hogy előkerült a kés, a balta és a töltött pisztoly is.” A jelenlegi törvénybíráról tudjuk, hogy nem verekszik, sőt igen szelíd ember. Az alvégi és felvégi legényeket pedig arra kéijük, hogy bízzák az ügyet a törvényre, szavazataikat ne ökölcsapás, hanem voksolás formájában juttassák érvényre, ne kerüljön elő a kés, a balta és a töltött pisztoly, s akkor talán a koponya sem horpad be. (kova) Újabb kisüzem Sólymoson? Gyöngyössolymoson is két- ségbeejtően sok már a munka- nélküli, a számuk megközelíti a háromszázat. Ahogy tud, úgy segít a helyi önkormányzat, csupán közhasznú munkán 10 olyan dolgozót foglalkoztat, aki korábbi állását elveszítette. Az ellátásból kiszorulók —, hogy gondjaik legalább valamelyest csökkenjenek — segélyt kapnak, ám határozottabb a törekvés új munkahelyek létesítésére. Ez utóbbi során sikerült a helységbe telepíteni a Prodax- üzemet még tavaly, mostanában pedig további álláslehetőségek is szóba kerültek. A szomszédos városból, Gyöngyösről jelentkezett, tárgyalt vállalkozó cipőfelsőrész-készítés bevezetéséről. Az elképzelések szerint az újabb kisüzem 10-15 munkanélküli nőt alkalmazna, ha megfelelő épülethez jut a faluban. A hivatalban is érzik, hogy az említett két munkahely együttesen sem sok még a boldoguláshoz, ám kétségkívül több a semminél. S napjaink nehezebb körülményei között feltétlenül lehet ennek is örülni. Reménykeltő, hogy — bár lassan — bővül az ipari tevékenység, s a kőbányán kívül már nem csupán az erdő, a mezőgazdaság, a kereskedelem ad kenyeret a solymosiaknak. (gy) A fügedi gazdasoron adják a barátai, ismerősei, ahogy ez a gyakorlat kialakult a fügediek körében. A legtermészetesebb, hogy segítenek egymáson, amiben csak tudnak. — A gyöngyösi üzemtől járnak a tejért — magyarázza, amint a tartálykocsi éppen megérkezik a fészer elé, s a pilóta a kihelyezett, kompresszoros hűtőtankra erősíti a szívótömlőt. — Korábban, amíg a tárolás megoldatlan volt a portán, minden fejés után magunk indultunk útnak a kényes szállítmánnyal, hogy el ne romoljon az átvételig. Köny- nyebbségünkre van a felvásárló segítsége, praktikusabb, biztosabb az értékesítés, nem utolsósorban többet tartózkodhatunk gazdaságunkban. Persze, amit csinálunk — stílusosan szólva —, korántsem fenékig tejföl! Jobb lenne a saját eszközeinkkel művelni a földet. Feltétlenül kellene még legalább egy vetőgép, trá- gyaszóró, kultivátor, de ezek még az árveréseken sem éppen olcsók, s a használt felszereléshez hitelt sem kapunk a banktól. Ha pedig netán új vásárlásra is adhatnánk a fejünket, kezest nem találnánk a kölcsönhöz, mivel a megkövetelt fedezethez a kistermelőt kevésnek tartják... Kétségkívül előnyös, hogy a kft. rendszeresen fizet a tejért, s legalább időnként a jobb minősítést is élvezzük. Jelenlegi körülményeink között azonban igen nehéz az extra minőséget elérnünk. Jellemző, hogy másfél esztendő alatt mindössze 10 napig örülhettünk ennek. Ugyanis tucatnyi szempont alapján mérlegelnek, mázli is kell ahhoz, hogy a termékünk minden követelménynek tökéletesen megfeleljen. Ráadásul a pesti vizsgálatokhoz mintegy 10 napra van szükség, egy- egy beküldött minta így jó esetben is csak ennyi idő után sorolhatja a tejet magasabb osztályba... Roppant rizikós maga az állattartás is, hiszen egyetlen biztosító sem köt szerződést marháinkra, s így az óhatatlanul is előelőforduló elhullás kizárólag a mi veszteségünk. S ez egyetlen jószágnál hozzávetőlegesen 50 ezer forint. Szerencsére komolyabb baj még nem volt, 5-6 éves holstein-fríz fajtáink szilárdan állnak a lábukon! — Visszamenne a gazda a bányához? — Azt hiszem, hogy már nemigen. Szerettem a falusi jnunEmlékeztető könyvecske Szerényen így jegyezték munkájukat a szerzők, a szerkesztők és mindazok, akik bábáskodtak a létrejöttén, hogy: Emlékeztető könyvecske. Pedig nagyon gazdag kiadványról van szó, a Mátra Művelődési Központ bélyeg- gyűjtő körének 35 évét átölelő kiadványról. Az oldalak telis-tele vannak dokumentációkkal, amelyek képekben és szövegekben adják vissza az elmúlt idők krónikáját. Bizonyítva egyben azt, hogy ezt a nemes gyűjtőszenvedélyt hányán dédelgetik lelkűk mélyén. Egy kuriózum: a kép Farkas Bertalan űrrepülőt ábrázolja a Gyöngyöshalászon megrendezett bélyegkiállításukon. Szép,és gazdag eredménnyel járó munkát végeztek az „Emlékeztető könyvecske” létrehozói.-InKollégiumnak segített a Junior Art Alapítvány A gyöngyösi Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola Kollégiuma a legmodernebb UNI- DEN típusú műholdvevővel gazdagodott a közelmúltban. Mivel az intézmény költségvetékát, s hogy 1986 óta ismét benne vagyok, már vissza is szoktam hozzá. Megélünk a vállalkozásból, jóllehet, sokkal többet vártunk tőle, amikor elkezdtük. Nagyobb reményeink voltak, fejleszteni szerettünk volna. Ám az álmaink megvalósításához tetemesebb összegű pénzre lenne szükség, mint amennyink van. Csak a magasabb osztályú tejhez legalább félmillió forintos befektetés kellene, hogy a szántóföld hiányzó gépeit már ne is emlegessem megint. Jó, hogy a maga módján legalább az önkormányzat segít rajtunk is valamennyire. Nincs például helyi vállalkozási adó, s ahogy hallom, későbbre sem terveznek ilyent. Legelőt is kaptunk. Ám a legjobb nagyfü- gedi szándék sem elég ahhoz, hogy igazán haladni tudjunk. A kellő központi, országos támo- gatás hiányzik nagyon! így egyéb híján inkább csak reménykedünk. Öt hektáron már elvetettük a búzát, a többi földön pedig tavasszal kerül földbe a mag. Mások sem tétlenkedtek, nem várnak ölbe tett kézzel a csodára. Rendben a fügedi határ, s azon vagyunk, hogy termés is legyen! (gyóni) se nem tudta biztosítani az anyagi hátteret, így alapítványi segítséggel valósult meg a régi álom. Vincze Zoltán, a diákönkormányzat helyi tanár vezetője elmondta: „bízunk abban, ahogy elősegíti a nyelvtanulást, illetve a szórakozást az itt élő gyerekek számára. Most még ugyan a sport és a szórakoztató műsorok aratnak nagyobb sikert, de a több mint 200 itt élő fiatalnak az angol és a német nyelvű adások bizonyára majd a nyelvgyakorlásban is sokat segítenek. A Junior Art Alapítvány kuratóriuma nevében Tóth Attila, a Kedves műsorral szereztek nem mindennapi meglepetést a helyi kisdiákok az adácsiaknak decemberben. S szereplésüket közönségük számára még emlékezetesebbé tették azzal, hogy az előadás bevételéből alapítványt koztak létre az általános iskola fejlesztéséhez Mint ismeretes: a község tanintézetét mostanában bővítik újabb osztálytermekkel. Az épületszárny alapjai már el is készültek, s a megvalósításban most a továbbiakon a sor. Ahogyan Fodor Lajos polgár- mestertől értesültünk: a kivitelezők — terveik szerint — még az idén jelentősen előrehaladnak munkáikkal, s legkésőbb jövőre teljesen elvégzik feladatukat. Az Családsegítő Központ vezetője adta át az ajándékot. Szólt arról, hogy a tehetséges, arra érdemes fiatalokat ezután is támogatni kívánják, s a kialakított jó kapcsolatot közösen ápolják tovább. Az antenna szerelésében, a technikai megoldások kivitele-' zésében igen nagy segítséget nyújtott Nyerges Pálés Szabó Ferenc, miután társadalmi munkában oldották meg feladatukat. ;j Az „átadást” követően az in-t ternátusban fantasztikus vetélkedő kezdődött, melynek fődij'a egy oroszkrémtorta volt. (sziráki) ^ ío iskolafejlesztést szolgáló alapítvány gyarapításához már az ön- kormányzat hivatalában vannak az emléknek sem éppen utolsó, tetszetős kis téglajegyek a beruházás impozáns képével. A másfél millió forint összértékű kártyákat 1000-5000 forintos címletekben árusítják majd rövidesen, hogy az értük kapott pénzzel is mielőbb megtoldhassák az egyelőre rendelkezésre álló szerény anyagiakat. Ugyanekkor az adácsiak központi támogatásban is bíznak, mert amit szeretnének megvalósítani, feltétlenül nagyobb megértést, segítséget érdemel, aligha maradhat csupán a település ügye. ■■ -ígyAdácsi téglajegyek • — iskoláért
