Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1994. február 4., péntek A tudományos-technikai oktatás hazai úttörői közül három kiválóságot őriz a tudománytörténet. Stoczek Józsefet, Szily Kálmánt és Liphay Sándort. Abban, hogy a mai Budapesti Műszaki Egyetemen viszonylag rövid idő alatt olyan magas színvonalra emelték az oktatást, és állták a versenyt Nyugat-Európa legjobb technikai egyetemeivel, főiskoláival, kétségtelenül hozzájárult a műegyetem egész tanári kara. Azok között is a 175 esztendeje született Stoczek József volt az első, aki ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett. A hazai mérnökképzést nyugat-európai szintre emelte Hatalmas szervezőerejével túlszárnyalta korát Stoczek József 1819. január 19-én született az akkori nagy Magyarország déli városában: Szabadkán, jómódú iparos szülők gyermekeként. Már elemi iskolás korában kitűnt képességeivel, hiszen kitűnő tanuló volt, és leginkább a könyvekben találta örömét. A gimnázium hat osztályát szülővárosában végezte, onnan került Pécsre filozófiát tanulni 1834-ben. Édesapja abban az évben meghalt, és édesanyjára hat árva gyermek neveltetése maradt. Stoczek József apja akarata szerint papnak tanult, a pécsi egyházmegyében. Noha kiválóan tanult, érezte, hogy a teológiához nincs hivatása. 1840 tavaszán kitört belőle a végleges elhatározás, és kilépett a szemináriumból. Egyelőre maga sem tudta, hogy hová sodorja az élet, hiszen új pályát kellett választania, mégpedig olyat, amely hamar meghozza a kenyeret, a biztos megélhetést. A mérnöki hivatás akkoriban a legkevesebbre becsültek egyike volt az országban, de miután két év alatt el lehetett érni, így Stoczek ezt választotta. 1840 őszén belépett a budapesti tudományegyetemhez kapcsolt Mérnöki Intézet hallgatói közé. Ott ismét a régi kitűnő tanuló lett, aki másodéves korában elnyerte a legjobb növendékeknek kitűzött jutalmat. Tanárai közül a legnagyobb hatással volt rá a nagy tudású geodéta, Petzelt József, aki kiváló előadásaival emelkedett ki. Stoczek mellette volt fizetés nélküli asszisztens, aki tanára németül megjelent munkáit fordította magyarra. Akkoriban az Ipartanoda több tanszékére — közöttük a fizikai tanszékre is — pályázatot hirdettek. Ezek között volt Stoczek József is. Ez utóbbit el is nyerte, és valójában csak a kinevezése után kezdett tüzetesebben foglalkozni a fizika tudományával. Világos felfogása, erős ítéletei és jó előadó-képessége lekötötték hallgatóit. Életrajzírói szerint szabatosan, kellemes hangsúlyozással, a tények igazsága mellett szállt síkra. 1857. május 24-én a József Műegyetemen az általános és technikai természettan rendes tanárává nevz- ték ki. Öt évvel később — csaknem egy évtizeden át — ugyanannak az intézetnek az igazgatója volt. Első tudományos dolgozata egy érdekes jelenségre hívta fel a fizikusok figyelmét. Elektromos vizsgálatot folytatott, amely a külföldi fizikusoknak is újat mondott. A második dolgozata egy alkalmi tanulmány, amely — az egykori budapesti katonai parancsnokság megbízásából — a Károly-kaszámya legénységi termeinek levegővizsgálata, melyet Stoczek József — néhai tanártársa— Nendtvich Károly közreműködésével tett 1854-ben. A feladat az volt, hogy állapítsák meg: a télen zárva tartott legénységi termekben mennyi a friss levegő az egészség fenntartása érdekében. A hosszú vizsgálatsorozat eredménye az lett, hogy egy-egy emberre óránként csupán négy köbméter levegő jutott, holott leg alább 10-12 köbméternek, tehát háromszor annyinak kellett volna jutnia, hogy a levegő egészséges lehessen. Ez volt az első ilyen higiénikus vizsgálat, amelyet az akkori Magyarországon végeztek. Abban az évben Stoczek először folytatott szabatos galvano- méteres vizsgálatokat. Részletes elemzések alapján megállapította a barométer szerepét a tudományban. Ő volt az első, aki Magyarországon a fizikai jelenségek törvényszerűségében a matematikai elemzés segédeszközét alkalmazta. Mint tanár, elsőként adta elő katedráján a termodinamikát, majd 1883-tól az elektrotechnikából is speciális előadásokat, valamint laboratóriumi gyakorlatokat tartott. Ezek azért maradtak emlékezetesek, mert a tudós férfiú elsőként mérte hazánkban amper- és voltmérővel az egyenirányú és váltakozó áram erősségét, illetve feszültségét. Stoczek József önálló tudományos búvárkodásának ideje azonban alig terjedt egy évtizedre. 1861-ben mindez megszakadt, miután a műegyetem igazgatója lett. Ezen túl hatalmas szervezőerejét a technikai felső- oktatás fejlesztésének szentelte. Később három alkalommal: 1871-72-ben, majd 1875-76- ban, illetve 1878-79-ben a műegyetem rektora volt. Többek között az ő munkásságának is köszönhető, hogy néhány év múlva Bécsben, Berlinben, Göt- tingában, Heidelbergben, Münchenben, Párizsban, Tübingá- ban és Zürichben szorgalmas magyar ifjak tanulhattak, akik — később visszatérve — a hazai műegyetemen tanárok lettek. Stoczek göröngyös utat tett meg a munkája során, amikor 1872 nyarán székfoglaló beszédet tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Ebben visszatekintett a műegyetem viszontagságos múltjára, és — mint rektor — a következőket mondta: ” Mint zsenge ipartanoda hagytuk el Pestet, s most tizennyolc év után visszatérünk, mint nagyra törekvő egyetem, amelynek megvannak a szükséghez mért szakosztályai, és megvan a maga önkormányzata is. Mint számkivetett fiúk hagytuk el a szülővárost, s most visszatérünk, mint a tisztes tudományegyetemnek ámbár ifjabb, de egyenjogú testvérei. Visszatérünk mint nagy jövőjű műegyetem, amely bizonyára jeleit adja annak, hogy Magyarország nádorának, Józsefnek nevét méltóan viseli...” 1872-től a közoktatási tanács alelnöke, két évvel később a középiskolai tanárképző intézet igazgatója is. Mindezeket a mellékhivatalokat magára vállalta, noha az évek múltával fizikai ereje erőteljesen hanyatlott. Sokszor elviselhetetlennek találta már a vállaira nehezedő terhek súlyát, de vaskövetkezetessége és kötelességérzete nem engedte, hogy terhein enyhítsen. Emellett szorgalmasan eljárt a főrendi házba is, amelynek 1885-ben lett a tagja. A Természettudományi Társulat elnöki tisztét is viselte 1865-től 1872-ig. Részt vett a Magyar Mérnök és Építész Egyesület megalapításában, amelynek éveken át tanácsadója is volt. Szolgálta az Akadémiát, amelynek 1886-89 között alelnöke. A századfordulóhoz közel, 1889. október 24-én töltötte be tanárságának negyvenedik évét. Társai és tanítványai ebből az alkalomból szerény ünnepségen kívánták köszönteni, amely a korabeli tudományos intézetek részvételével impozáns ünneppé vált. Akkor tűnt ki igazán, hogy Stoczek Józsefet milyen tiszteletben tartotta korának tudós társadalma. Különösen megható volt neki régi barátjá/~ — s ERRE VÁRTUNK! Fantasztikus lehetőség a SUZUKI-SÓS-nál 5 éves futamidőre bármely modell megvásárolható. 10 % befizetésével a mi autónk máris az Öné! Pl.: SWIFT 1000 cm3 87.700,- Ft Havi törlesztés 22.000,- Ft Előtörlesztésre is van lehetőség. Lízing - helyben Flotta eladás (kedvezménnyel) Minden autóba 35.000,- Ft értékű HIFIT adunk ajándékba. Cím: SUZUKI-SÓS Hatvan, Móra F. u. 6. Tel.: 37/342-353 Aszód, Kossuth u. 4. Tel.: Aszód 69. ____ r C REATIVE IIMÁHWÍIli Eger, Rákóczi út 31.3/10. Tel.: (36) 318-881 GRAFIKAI TERVEZES PROFI FOTO HÍVJON!. s munkatársunk felkeresi Önt. Heves megyei területi főmérnöksége pályázatot ír ki az egység fuvarozási feladatainak elvégzésére, amelyek az alábbiak: — aszfalt és beton alapanyagok füzesabonyi telephelyre való szállítása — kész keverékek munkahelyre történő szállítása — munkahelyre egyéb anyagszállítás, munkahelyi anyagmozgatás A pályázat benyújtható: 1994. 02.20-ig. Cím: Nyírbau Útépítő Kft., Füzesabony, Vásártér A pályázattal kapcsolatban érdeklődni _____lehet a (36) 341-445 telefonon_____ r Az Eger és Vidéke ÁFÉSZ ^ BÉRLŐT keres az alábbi ingatlanokra: Eger, Hatvani-kapu tér 1. sz. alatti üzlethelyiség 75 m2 Eger, Kossuth L. u. 27. (volt Török Bazár) 460 m2 Eger, Kistályai u. 5. sz. alatti raktárhelyiségek (megbontva is) 800 m2 és Vasudvar 200 m2 Eger, Knézich K. u. 2. sz. alatti irodahelyiségek (3 db) 68 m2 Eger, Egri u. 2. sz. alatti ABC 300 m2 Andornaktálya, Alsóparton lévő pince 150 m2 Érdeklődni lehet az ÁFÉSZ Kereskedelmi Igazgatóságán Telefon: 36/313-962 L _________ __________A n ak, Nogáll címzetes püspöknek és Kempis Tamás fordítónak az üdvözlete: ” Közel ötven éve, az ifjúkor drága emlékei meggyökereztették bennem a tiszteletet és ragaszkodást az ünnepelt iránt. A szív melegével osztozom a méltatásban, amely a nagy elme, győztes akarattal foganatos igyekezet és áldásos munkásság érdemeinek szól. Szíves éljen, ezer áldás rája!” Tanártársai és tanítványai sem hitték, hogy tulajdonképpen ez lesz az utolsó ünneplés. Bár mindig bámulták az egészségét, amely az évek során megtört, 1889 áprilisában elterjedt a híre annak, hogy Stoczek József komoly bajban van, mert három nap óta nem bocsát senkit maga elé. Szily Kálmán, egykori tanártársa — későbbi életrajzírója — az Akadémiai Értesítő 1892. november 15-i számában ekként emlékezett ezekre a napokra: „Egy csellel hatoltam be hozzá. Haragosan nézett rám, először életében. Deazután tekintete ismét azzá a jóságos tekintetté változott, amely a sajátja volt. Elrémültem a látásán, magas termete meggörnyedve, arca, szeme beesve, és színe oly ijesztően elváltozva. A rögtöni orvosi segély elhárította a momentán veszélyt, de a régóta fejlődő kórt, amelyető mindeddig semmibe sem vett, már nem gyógyíthatta meg...” Még egy évig szenvedett, és 1890. május 11-én — 71 éves korában — elhunyt Budapesten. Szelleme ma is él a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol egykor áldásosán tevékenykedett. Emléke — művein keresztül — továbbra is megmarad a hazai tudományban és a kultúrában. (mentusz) Elég azt tudni, hogy mit hol találunk... Stoczek József az 1870-es években a műegyetemen mechanikai hőelméletből is vizsgáztatott. Ezzel kapcsolatban Bisztray Gyula: Jókedvű magyar tudósok című könyvében egy anekdotát olvashatunk: „ Volt akkoriban a hallgatók között egy Fűzi nevű technikus, a legöregebb, akit tisztes, hosszú szakálla miatt a fiúk csak „Fűzi papának ” hívtak. Ez a Fűzi papa a feltett kérdésekre egy kukkot sem tudott válaszolni. Kis várakozás után azt kérdi tőle Stoczek: — Hát nem tanulta ezt, Fűzi úr? — Dehogynem tanultam, nagyságos uram! — sóhajtotta az öreg diák. — Még azt is meg tudom mondani, hányadik lapon van a jegyzeteimben! — Köszönöm, elég volt. Megelégszik hármassal? — Meg én, nagyságos uram! Ekkor a professzor a hallgatóságfelé fordult, és így szólt: — Uraim! Az ember agy veleje nem olyan magazin, amelybe minden belefér... De nincs is arra szükség! Elég azt tudni, hogy mit hol találunk meg...” Az „elektromos lepke” híre Eredményes és tartalmas tudományos kísérleteket folytatott Stoczek József. Budán a várban, az Országház utcában, egy akkori — klastromszerű rozzant, kétemeletes épületben kialakított — szűkös kis szertárban, szerény eszközökkel búvárkodott. Életrajzírója, Szily Kálmán feljegyezte, hogy — többek között — ott hajtotta végre az „elektromos lepke” nevű kísérletét, amellyel messze földön ismertté vált. Magnus, a berlini egyetem hírneves tanára még évek múlva is emlegette ezt a nagyszerű kísérletét, a rombusz alakra vágott „aranylevélke” röpdösését, a megtöltött leydeni palack gömbje körül. Sluis & Groot Sluis & Groot Magyarország Vetőmagtermelő és Kereskedő Kft 1025 Budapest. Gomba u 28. Postacím: 1539 Budapest. Pf 617 Tel : 115-0414, 115-3625.135-6875 Telex 22-3538 Fax: 135 -0535 MEGHÍVÓ Hort Polgármesteri Hivatala és a Sluis & Groot Magyarország Vetőmagtermelő és Kereskedő Kft dinnyetermesztési előadást rendez. Helyszín: Hort, Művelődési Ház Időpont 1994. február 11. péntek 11.00 óra A helyszínen szaktanácsadás növényvédelmi és tápanyagutánpótlási kérdésekben, valamint vetőmagvásárlási lehetőség biztosított Renkivüli orgazmus 001-809-563-0467 001-809-563-0451 HIRDETMÉNY A Mátrai Erőmű Részvénytársaság jogászt keres jogi osztályára, jogtanácsosi munkakörbe. Jelentkezni írásban, szakmai önéletrajzzal lehet a következő címen: Mátrai Erőmű Részvénytársaság Jogi Osztály 3272 Visonta, Pf. 21.
