Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1994. FEBRUÁR 4., PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 29. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Minden eddiginél nagyobb választék a Palladio lakáskerámia-szalonban! Megérkeztek az új spanyol és olasz burkolok. Újdonság a Mapei ragasztó, amellyel a régi burkolatra is ráragaszthat. Ingyenes házhozszállítás! Göncz Árpád fogadta az EU-nagyköveteket A csatlakozásunk folyamat Magyarország számára a legfontosabb külpolitikai prioritás az európai integráció— mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön, amikor az E U- társulási szerződés életbe lépése alkalmából rezidenciáján fogadta az Európai Unióhoz tartozó országok budapesti nagyköveteit. Az államfő beszédében hangsúlyozta: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz folyamat, amely lépésről lépésre valósul meg. A most életbe lépett megállapodás az államfő véleménye szerint azonban olyan mérföldkő, amely lehetővé teszi a valódi politikai párbeszédet és a gazdasági együttműködés elmélyítését. A nagykövetek számára adott fogadáson és az azt követő ebéden részt vett Jeszenszky Géza külügyminiszter és Kádár Béla külgazdasági miniszter is. (MTI) Hazánkban a máltai államfő Hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett csütörtökön Vincent Censu Tabone, a Máltai Köztársaság elnöke. Az államfő kétnapos magyarországi vizitjével Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. Vincent Censu Tabone röviddel megérkezése után vendéglátójával ült tárgyalóasztalhoz, majd Boross Péter kormányfővel találkozott. Göncz Árpád és felesége este díszvacsorát adott a máltai államfő és felesége tiszteletére. Vita a Fidesz és az SZDSZ között? A Fidesz azt szeretné, ha mielőbb megkötnék a liberális négypárti választási együttműködési megállapodást. Ezt Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke jelentette ki sajtótájékoztatóján. Azt mondta, hogy a Fidesz nem örül a sajtóvitának, és az SZDSZ állításai minden alapot nélkülöznek, hozzátéve, hogy pártja kiegyensúlyozott viszonyra törekszik a szabaddemokratákkal. A kisgazdák erőseknek érzik magukat A Független Kisgazdapárt február 9-ig valamennyi egyéni körzetben és területi listán induló képviselőjelöltjével megköti az írásbeli szerződést. Erről Tárgyán József pártelnök beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján. A jelöltek nevét azonban csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha a választási bizottságok már átvették és nyugtázták a jelöléseket. Az is elhangzott: a kisgazdák olyan erősek, hogy nem választási szövetségben, hanem önállóan mérettetnek meg a választásokon. Stúdióengedélyek Heves megyében A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által korábban közhírré tett sugárzási lehetőség iránti kérelmekre a következők kapták meg a stúdióalapítási engedélyt Heves megyében: Eger (Rádió, URH, CCIR) Mozart Hangfelvételi és Sokszorosító Stúdió Bt., Rádió Eger Kft. Gyöngyös (Rádió, URH, CCIR) „Gyöngyösi Médiákért” Alapítvány. Ezt a szaktárca egyébként csütörtökön hozta a Magyar Távirati Iroda tudomására. Fegyveres rabló a takarékszövetkezetben A főváros I. kerületében csütörtökön a déli órákban egy álarcos férfibement a Mór és Vidéke Takarékszövetkezet Mária téri irodájába, ahol egy pisztolynak látszó tárggyal az alkalmazottakat 1,4 millió forint átadására kényszerítette. Az ügyben a rendőrség megkezdte a nyomozást, hogy mielőbb kézre keríthessék a vakmerő elkövetőt. Kábítós alapanyag-termelők őrizetben Zala megyében a rendőrség őrizetbe vette és eljárást indított K. Benő 27 éves vonyarcvashe- gyi és K. János 26 éves keszthelyi lakos ellen, mert a múlt évben Keszthelyen és környékén folyamatosan kábítószer-alapanyagot termesztettek, forgalmaztak és kábítószert fogyasztottak. Ha kell, még a csapokat is lezárják Drágán megfizetnek a pazarlók Az elmúlt év nyarán az egri EVAT Rt. munkatársai értesítést dobtak be a központi fűtéses lakásokba, ezzel a felirattal: önkormányzati rendelet alapján július 1-jétől a távhőszolgáltatás díját — az eddigi átalány helyett — mérés alapján határozzák meg. Ezután folyamatosan leolvasták a hőmennyiségmérőket, majd légköbméter-arányosan osztották szét a hőenergiát, a számlát pedig ez alapján állították ki. Hogy mennyit fogyasztottak a lakók, milyen mélyen kell a zsebbe nyúlniuk, mely intézkedésekre számítsanak a fizetésről megfeledkezők, az Evat Rt. ügyvezető igazgatóját, Yárkonyi Györgyöt kérdeztük. — Miért szüntették meg az átalánydíjas fizetést? — Á változtatásra nemcsak parlamenti, illetve helyi törvény született, de azért is szükség volt rá, mert korábban nem volt lehetőség arra, hogy a takarékosak visszakapják pénzüket, a pazarlók pedig az általuk felhasznált hőmennyiség után róják le a szolgáltatás diját. A forintok „elillantak” a nyitott ablakokon át. Az 1992-es fűtési idénytől folyamatosan mértük a tényleges fel- használást, rendszeresen tájékoztattuk a közös képviselőket, figyelmeztettük a ház tulajdonosait, hol ügyeljenek a pazarlásra, így azt hiszem, nem érheti őket meglepetés, ha februárban a számlát kezükbe veszik. — Hogyan kell majd értelmeznünk a számlán feltüntetett összegeket? — A korábbi dijak mellett feltüntetjük a fűtés és a meleg víz hőmennyiségének elszámolását 1993. december 31-ig. Megelőzve a sok kérdést és vitát, a papírokon szereplő áfákról azt mondhatom: a 25 százalék továbbra is a bérleti díjra vonatkozik, a 10 az augusztus utáni, míga 6 százalék az augusztus előtti víz- fogyasztásra, hiszen tavaly kétszer is változott e szolgáltatás áfája. — A vizsgálat során mit mutattak a hőmennyiségmérők? Vannak-e kiugróan sok meleget felhasználó lakóházak? — Sajnos, a többletfogyasztás jellemző a távfűtött lakásokra. Néhány épületben — a Rákóczi 32-42., az 50-64., az Olasz 25- 35., a Malomárok 54-64. — több ezer forinttal túllépik a fogyasztást, mások viszont — a Töviskes tér 10-11-12., a Rákóczi 1-45., a Vízimolnár 9-12., a Malomárok 10. lakói — takarékoskodtak. A többletfogyasztást természetesen mindenki leolvashatja a számlájáról, továbbá a hátralévő időszak fűtési előlegét is. Akik spóroltak, visszakapják a pénzüket, ami átlagban, lakásonként ezer-ezerötszáz forintot tesz ki. (Folytatás a 13. oldalon) Az idei pénzből csak a felújításokra futja Túlzsúfolt útjaink fejlesztésre várnak Az idei legnagyobb fejlesztés az M3-as autópálya folytatása, amire szükség is van a túlzsúfoltság miatt (Fotó: Perl Márton) 1991. január elseje óta újból a régi szervezeti rendszerben — önállóan — dolgozik Heves megyében az Egri Közúti Igazgatóság. A 250 fős kollektíva jelentős feladatot lát el a szűkebb hazánk területén található 1200 kilométer hosszú — állami tulajdonban levő — utak, továbbá 350 híd és közel 1100 közúti műtárgy működtetésében, karbantartásában és azok fejlesztésében is. Ebben a szervezeti formában tavaly már a harmadik esztendőt zárta a cég Szabó Lajos igazgató vezetésével. — Milyen tapasztalatokat szereztek, milyen gondokkal küszködnek? — kérdeztük az igazgatót. — Az utak és hidak fejlesztésére vátozatlanul kevés a pénzünk — mondta —, annak ellenére, hogy az utóbbi két évben többet kaptunk az anyagiakból. Tavaly például félmilliárd forinttal gazdálkodtunk. Ez a fejlesztésre kevés volt, viszont a fenntartásra, az üzemeltetésre elegendőnek bizonyult. — Mit sikerült megvalósítaniuk ebből az összegből? — A múlt évben 67 millió forintért teljes egészében felújítottuk a Poroszlót Tiszafüreddelösz- szekötő Tisza-hidat, amelynek a kiviteli munkáit az Egri Útépítő Rt. dolgozói végezték. Emellett felületi betonozást, vékony aszfaltburkolati megerősítést is folytattunk. így például ezek közül említem a Mátraháza-Ga- lyatető elágazó közötti szakaszt, illetve a 25-ös főúton az Eger- Szarvaskőközötti részt. Vékony aszfalttal láttuk el a 30-as számú út hatvani átkelési szakaszát. (Folytatás a 3. oldalon) Megtalálták a telefonbetyárt Nem akart dolgozatot írni A XXII. kerületi Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen, közveszélyes fenyegetés vétségének alapos gyanúja miatt indított eljárást január 31-én. A BRFK sajtóosztályának csütörtöki tájékoztatása szerint aznap 8 óra 12 perckor a kerület egyik általános iskolájának titkárságán ismeretlen telefonáló bejelentette: „Bombát helyeztem el az iskolában, 10 percen belül ürítsék ki az iskolát!” A nyomozás során kiderült, hogy az elkövető egy közeli nyilvános fülkéből hívta fel az intézményt. A bombariadót a gyermekkorú M. E. budapesti lakos jelentette be barátnője, a szintén gyermekkorú T. E. kérésére, mert az első órán nem akart felelni, illetve dolgozatot írni. M. E. a telefonálást csak azért vállalta, hogy segítsen barátnőjén. (MTI) A szakszervezet kívánsága Egységes közszolgálati törvény A tagság kezdeményezésére tovább folytatódik a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének országos aláírás-gyűjtési akciója, amellyel azt akarják elérni, hogy a Parlament tárgyalja újra a nyugdíjkorhatárok módosításáról szóló, tavaly hozott törvényt. Ez a legmagasabb szintű jogszabály ugyanis véleményünk szerint, s enyhén szólva, antidemokratikus. Mindezt Fehér József, a szak- szervezet ügyvezető eínöke jelentette be csütörtökön Tatabányán, a köztisztviselők és a közalkalmazottak helyzetéről rendezett fórumon. A fenti gondolatsort folytatva a továbbiakban elmondta: szakszervezetük soha nem követelte és a jövőben sem kívánja azt, hogy ne módosuljon soha a nyugdíjba vonulás korhatára. A témakörben rendelkező 1993. VIII-as törvény azonban túl merev, s elfogadhatatlan, hogy az állam a körülmények figyelembevétele, illetve merlege- fese nélkül egy bizonyos kor betöltéséhez köti a nyugdíjba vonulást. A demokratikus elveknek sokkal inkább az felelne meg, ha a munkavállalók számára teremtődne választási lehetőség arra, hogy ki mikor hagyja abba az aktív munkát. Az ügyvezető elnök hozzátette: a női korhatár 55 évről 60 évre való felemelése indokául hangoztatott érv, mely szerint több országban is ez a határ, kissé sántít, Nyugaton ugyanis a magyarországinál összehasonlíthatatlanul jobbak az élet- és munkakörülmények, s ugyanez mondható el a bérekről és a nyugdíjakról is. A fórumon elhangzott: a közalkalmazotti törvényt nem lehet másként minősíteni, mint hogy rossz. Egyes előírásai miatt ugyanis nem egy esetben szembekerülnek egymással a köztisztviselők és a közalkalmazottak, holott mindkét réteg az államot, illetve a kormányt szolgálja. (MTI) Új adóbevallási nyomtatványok Három új nyomtatványt rendszeresített az APEH a havi adózók, a havi áfa-bevallók, valamint a játékadótfizetők számára. Az 1994-re vonatkozó bevallásokat csak ezeken a nyomtatványokon teljesíthetik az erre kötelezettek. Arra is figyelni kell, hogy a múlt évre szóló bevallásokat csak a múlt évi nyomtatványokon lehet beadni. A legnagyobb kört érintő változás, hogy a havi áfa-fizetésre kötelezettek bevallási nyomtatványa új formában jelenik meg 1994-ben. A nyomtatványnak még a színe is megváltozik, eddig zöld volt, ezentúl sárgás színű lesz. Ezt a nyomtatványt az adóalanynak havonta a tárgyhót követő 20-áig kell benyújtaniuk. Ebből a nyomtatványból egyébként közel 300 ezer érkezik havonta az APEH-hez. Új nyomtatvány szolgál 1994- ben a havi társasági adóbevallásra. Ilyen 9401-es számot (APEH-ragszám: 125) viselő------' -yon azok a vállalkob e havonta adójukat, amelyek éves adója meghaladja a hárommillió forintot. Jelenleg közel 14 ezer ilyen vállalkozás van az országban. Nekik először február 20-aig kell elkészíteniük havi bevallásukat az új formanyomtatványon. Egy új adókötelezettséghez kötődik a harmadik új nyomtatvány, amit a szerencsejáték-szervezőknek a pénznyerő automaták után fizetendő játékadóról kell kitölteniük havonta. (MTI) Tudatosan támadja a jogrendet A szülői háznál kezdődött a Morvai-ügy... Sajtótájékoztató egy „jelenségről” Nem volt még olyan sajtótájékoztató a gyöngyösi polgármesteri hivatalban, amelyen ennyi rendőr, biztonsági szakember serénykedett volna. A kapun belépőket csak újságíró-igazolvány- nyal vagy meghívóval engedték beljebb. Amikor ennek az ellenőrzésnek az okáról kérdezte a Rádió Eger szerkesztője a gyöngyösi jegyzőt, az elmondta: ő senkit nem utasított az akcióra, más kérdés, hogy a hivatalnak vannak közterület-felügyelői, akik a munkájukat végzik. Keresztes György polgármester köszöntötte legelőször a sajtó munkatársait, majd elmondta, hogy a Morvai-ügy nem 1992- ben kezdődött el, annak megértéséhez vissza kell menni a múltba. Er ki Jánost, a nagyrédei jegyzőt hívta segítségül e múltidézéshez. — Morvái Ferenc Nagyréde szülötte, az édesanyja ma is ott lakik, és végül is a szülői háznál kezdődött el a Morvai-jelenség... Engedélyt kért ugyanis a falun szokásos melléképületek felhúzására, ám amikor a munka megkezdése utáni harmadik napon kimentünk a helyszínre, rögtön észrevettük, hogy egészen más dolgok kerülnek ki a földből — ecsetelte a jegyző. — Ahogy tapasztaljuk, ez ma sincs másként. Tudatos, kiszámítható lépések következnek egymás után, közöttük egyetlen jogszerű sincsen. Az a veszélye Morvái önbíráskodásának, hogy felborul a jogrend. A törvény ugyanis minden állampolgárra kötelező, nem lehet kivétel senki, akkor sem, ha az akcióját esetleg mások támogatják. De mit szóljon az a nagyrédei lakó, akinek közvetlen szomszédságában a Megamorv- üzem püfög? (Folytatás a 3. oldalon)
