Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-26-27 / 48. szám

HÍRLAP, 1994. február 26-27., szombat - vasárnap 7. m n Emberölés, óránként Égi titkok A Naprendszer „Rozetta-köve” Pillanatkép egy Hold-expedícióról A tavalyi év folyamán min­den egyes órában erőszakos ha­lállal halt meg valaki a kolum­biai főváros polgárai közül. A nyilvánosságra hozott adatok szerint például tavaly januártól szeptember végéig az 5,5 mil­liós nagyvárosban csaknem 6500-an veszítették életüket nem természetes halálokok kö­vetkeztében. A hat és fél ezer ember közül kétezren tűzfegyverrel elköve­tett támadás áldozatai; a többie­ket utcai verekedések során se­bezték halálra, illetve végzetes közlekedési balesetet szenved­tek. A főváros illetékesei ezen adatok alapján fújtak riadót az erőszakhullám megfékezése ér­dekében. Kolumbia hagyományosan két legnagyobb erőszakforrása a terrorizmus és a kábítószer-ke­reskedelem. A baloldali gerillacsoportok és a kormányerők összecsapásai következtében például 1993 első kilenc hónapjában 687 fel­kelő és a hadsereg, illetve a rendőrség 400 tagja, összesen A Kínában végbemenő mo­dernizálás ütemére jellemző, hogy az kiterjed a halál utáni életre is. Ennek jegyében adott helyt Peking a gyászolók lélek­tanával foglalkozó nemzetközi szimpóziumnak. A China Daily című hivatalos lapban megjelent részletes be­számoló szerint 15 országból érkezett 200 szakember vitatott meg a tanácskozáson olyan kér­déseket, mint a legújabb teme­tési szokások, a gyászolók lé­lektana és a temetőigazgatás. Kína minél többet szeretne megtudni a halállal kapcsolatos dolgokról abban az igyekezeté­ben, hogy 800 milliós paraszti lakosságát letérítse a hagyomá­nyos temetkezés útjáról. A kormány már régóta előnyben részesíti a hamvasztást az elföl- deléssel szemben, amely nagy földterületeket von el a mező- gazdasági termeléstől. A kínai városokban a lakos­ság széles körben elfogadja a A mennybe jutás reményében lemészárolták egymást egy vi­etnami falu lakosai önjelölt „ki­rályuk” biztatására. Ötvenhá­rom ember, köztük tizenkilenc gyerek halt meg a babonás fana­tizmustól fűtött emberek öldök­lésében. A történet középpontjában egy závaros figura, bizonyos Ca Van Liem áll. Az illető 1985-ben megszökött a hadse­regből, és azóta bujdosott. Jó ideig abból élt, hogy hegyi fo­lyókban halat fogott a hadsereg­től lopott robbanóanyag segít­ségével. Egy balul sikerült rob­bantása nyomán megvakult, és elvesztette fél karját. Ekkor hi­tette el Ta He falu lakosaival, hogy a mennybe tudja vinni őket, ha királyukká fogadják, és adót fizetnek neki. Az üdvö- zülni vágyó parasztok több mint százmillió dongot (mintegy 10 ezer dollárt) adtak össze a „kirá­lyi udvartartásra”. tehát 1.087 ember esett el, de e meglehetősen nagy szám így is csupán alig több mint a fele a bogotai gyilkosságokénak. S jellemző az is, hogy sokáig a másik kolumbiai nagyváros, Medellin - a kokainkartell köz­pontja - számított az ország legveszélyesebb településének, hiszen állandó terepe a bandák egymás közötti leszámolásai­nak és a bűnüldözéssel folyta­tott harcának; ezt az „elsőséget” mára átvette a főváros.- Bogota nem áll háborúban. Mégis, az itt elhunytak 35,8 százalékának fegyvergolyó oltja ki az életét, 11,6 százalékát szúrófegyverrel gyilkolják meg, s az agresszivitás annyira el­uralkodott, hogy egyedül a for­galmi dugókban kialakuló - s a tettlegességig fajuló - veszeke­dések közepette 859 embert se­beztek halálra - panaszkodott a városháza szóvivője. Mint mondta, ezek az adatok szé­gyenteljes rekordra utalnak: Bogota nemcsak az ország, ha­nem a földrész legveszélyesebb városa. hamvasztást, de a parasztság körében igen ritka. A külön­böző programok segítségével sikerült 35 százalékra feltor­nászni a hamvasztások arányát. „1978 és 1992 között 30.000 hektár, mezőgazdaságilag hasz­nosítható területet és 13 millió köbméter faanyagot sikerült megmenteni a hamvasztásos temetés elterjesztése által” - nyilatkozta a szimpóziumon Fan Bi-tian, a Kínai Temetke­zési Szövetség munkatársa. Hozzátette, hogy az 1.376 kínai temetkezési vállalat mindent megtesz a hamvasztásos teme­tés minél szélesebb körű elfo­gadtatásáért - beleértve a ham­vak szétszórását folyókba vagy tavakba, illetve emlékfák ülte­tését is. Országszerte kolumbá- riumok ezrei épülnek, egy ten­gerparti város pedig megkezdte egy hétemeletes kolumbárium építését, ahol a hozzátartozók olcsón elhelyezhetik szeretteik földi maradványait. Miután ezt a pénzt felélte, Ca Van Liem összehívta a falucska lakosait, és közölte velük, hogy most teljesíti ígéretét. Felvetette velük legszebb ruháikat, ünnepi lakomát rendeztetett, majd fel­gyújtana a falu házait. Ezután arra utasította a parasztokat, hogy először őt öljék meg, majd egymást „segítsék át” a túlvi­lágra. A falusiak pontosan így jártak el. Megölték „királyu­kat”, majd egymást öldökölték ócska vadászpuskákkal, kések­kel, ásókkal, kapákkal. Az a 15 falubeli, aki nem kívánt sürgő­sen a túlvilágra jutni, elmene­kült a faluból, és bejelentést tett a legközelebbi város rendőrsé­gén. Mire a hatóság kiszállt, negyvenhat hullát talált a hely­színen, ötöt pedig a környező dzsungelben. Két súlyos sebesült még élet­ben volt, de a kórházba szállítás után ők is követték társaikat a halálba. Ha esténként távcső nélkül, szabad szemmel vizsgáljuk az égboltot, a legkönnyebben a Holdat észlelhetjük. Bolygónk kísérője, annak ellenére, hogy alakját látszólag állandóan vál­toztatja, feltűnő jelenség. A Hold egyedüli kísérőnk. Gon­doljuk csak el, milyen érdekes lenne, ha több holdunk lenne, mint a Naprendszer óriásboly­góinak. Az Apolló Hold-expedíciók csaknem 400 kilogremm hold­kőzetet és port szállítottak a Földre különféle vizsgálatok céljából. Mint a kőzetek elem­zése során kiderült, a Hold egy­idős a Földdel. Keletkezésével kapcsolatosan több elképzelés ismert. A Hoyle-féle elmélet szerint kozmikus por és gázanyag ösz- szetömörülésével jött létre. Fel­színe - történetének korai sza­kaszában - kozmikus becsapó­dások során változott jelentő­sen. Az utolsó hárommilliárd év eseményei már csak kisebb mértékű felszíni módosulást eredményeztek. A Hold a Nap­rendszer hatodik legnagyobb "mellékbolygója". Átmérője 3476 kilométer. A Földtől való közepes távolsága 384 ezer ki­lométer, ugyanis - egy ellipszis alakú pályán keringve - 354 ezer és 404 ezer kilométer tá­volságra is kerülhet. A Hold Föld körüli pályáját másodper­cenként egy kilométeres sebes­séggel, 27,3 nap alatt futja be. Ennek következtében a Földről nézve a Hold esténként más és más csillagokat takar el, s 27,3 nap alatt jut el újra ugyanahhoz a csillaghoz. Ezt nevezzük szi- derikus keringési időnek. Égi kísérőnk mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Ennek az a magyarázata, hogy a Hold tengelyforgásának ideje meg­egyezik a sziderikus keringési idővel. Kísérőnk felszínét szemlélve, már kisebb nagyítású távcső se­gítségével is sokféle alakzat fi­gyelhető meg. Sötét medencék mellett világos színű fennsíkok és hegységek, kisebb és na­gyobb méretű kráterek, szaka­dékok, világos, sugaras szerke­zetű vonalak. A sötét medencék legalább 1000 kilométer átmé­rőjű síkságok, amelyeket Gali­lei annak idején tengereknek vélt, annak ellenére, hogy tud­juk, a Holdon nincsen víz. A felszínen található kráterek mérete néhány centiméterestől 200 kilométerig terjed. Kialaku­lásukat egyesek meteorok be­csapódásával magyarázzák, mások vulkáni tevékenységre vezetik vissza. Az intenzív me­teorbombázás során a holdfel­színi kőzetek kisebb-nagyobb darabokra töredeztek, így a fel­színt - a porszemtől a durva szemcséig terjedő - változó összetételű, laza réteg borítja. Ez a talajréteg - amelyet rego- litnak nevezünk - a meteorok becsapódásakor keletkezett üvegszemcsékből és különböző méretű kőzettörmelék keveré­kéből áll. Nagyon sokan világos színű­nek képzelik ezt az anyagot, hi­szen a Hold ezüstösnek látszik. A valóságban sötétbarna és sö­tétszürke a kőzet és a porréteg színe. A függőlegesen beeső és visszaverődő sugárzás arányát az albedó (A) értéke adja meg. Ezt a Hold esetében 0,07, ami azt jelenti, hogy a Nap sugarai­nak csak a 7 százalékát veri vissza. Az Apolló-expedíciók során a helyszíni fúrások alkalmával több helyen meghatározták a regolit vastagságát. A Mare-síkságon 4 méter, a Des- cartes-fennsíkon már 12 méter vastagságúnak bizonyult. A Holdnak nincsen légköre, azaz, ha nagyon pontosak akarunk lenni, létezik egy hihetetlenül ritka - a földi laboratóriumi vá­kuumnál is ritkább - hélium és argon "légkör". A légkör hiánya miatt jelentős a nappalok és éj­jelek közötti hőmérsékleti kü­lönbség. A felszíni hőmérséklet nappal olykor eléri a 135 Cel- sius-fokot, éjszaka lehűlhet mí­nusz 160 Celsiusra-fokra is. Holdfogyatkozáskor, amikor a Föld - a Nap és a Hold között elhelyezkedve - megakadá­lyozza, hogy a napsugárzás el­jusson a Holdra, egy-két óra alatt 200 Celsius-fokkal csök­kenhet a felszín hőmérséklete. Ez a gyors hőmérséklet-csök­kenés a légkör hiányával és a laza felszíni kőzetek rossz hő­vezető tulajdonságával függ össze. A Hold kora kb. 4,6 mil­liárd év. Az első holdkőzetek földre hozatalakor számos sza­kértő a kutatások „Rozetta-kö- vének” tekintette az értékes mintadarabokat, azt gondolván, ha egyszer laboratóriumunkban analizálhatunk egy maroknyi kőzetet, abból megmondhatjuk, hogyan keletkezett a Naprend­szer. A holdkőzetek kémiai és ásványtani elemzése alapján ki­derült, hogy különbségek van­nak a Föld és a Hold között, így nem valószínű, hogy a Hold bolygónk testéből szakadt volna ki. A kémiai összetétel alapján nem tekinthetjük "befogott" kisbolygónak sem. Sokan haj­lanak arra a feltételezésre, hogy a Föld és a Hold egy időben, nagyjából egymás mellett ke­letkezett. A kémiai különbsébek magyarázata az, hogy a Hold nem forró égitestként, hanem gravitációs kontrakció útján, azaz kisebb, hideg darabokból állt össze. Az emberiség mindig nagy érdeklődést mutatott a Hold iránt. Míg őseink csontdarabo­kon igyekeztek ábrázolni a holdfázisokat, korunk embere a technika segítségével próbál újabb adatok birtokába fér­kőzni. 1959 októberében a Luna-3 automatikus laborató­rium 64 ezer kilométer távol­ságból lefényképezte a Hold túlsó oldalát, és a felvételt a Földre továbbította. 1966. feb­ruár 3-án a Luna-9 leszállt a Holdra, és 360 fokos panoráma­felvételt készített a holdbéli táj­ról. Végül 1969. július 21-én - Neil Armstrong és Edwin Ald- rin holdraszállásával - a nagy álom megvalósult. 1969 és 1972 között hat expedíció al­kalmával 12 asztronauta járt égi kísérőnkön. Ezután a Hold-expedíciók háttérbe szorultak, aminek több oka is volt. De - remélhetőleg - nem fejeződtek be véglegesen, hiszen az emberiség számára jóval többet jelenthet ez az égi­test, mintsem csupán egy fény­forrást az éjjeli vándorok szá­mára. V. Tana Judit EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel aj átékkal mától még 8 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre - (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. FT.. 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkív ül 30 tov ábbi értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! KÖZBIZTONSÁG - KORRUPCIÓ 1. Hogyan alakult a szervezetten elkövetett bűncselekmények száma 1993-ban 1992-höz képest? 1. csökkent 2. nem változott X. több mint kétszeresére nőtt 2. Hány büntetőeljárás indult 1993 első kilenc hónapjában adócsalás miatt? 1.5216 2.1463 X.45 □ 3. Hány százaléka térült meg a vagyon elleni bűncselekmény ekből keletkezett károknak 1993-ban? 1.38%-a 2.19%-a X.7%-a □ 4. Hány ezer Ft-tól számít büntetőjogilag lopásnak az idegen tulajdon jogtalan elsajátítása - más szóval a lopás? 1.5000,-Ft-tól 2.3000,-Ft-tól X. 2500,- Ft-tól □ 5. A PTK szerint mikor kell megtérítenie a biztosítónak a búncselekmény-okozta kárt a biztosított szamara.' 1. a bejelentéskor 2. mikor a károkozót elfogták X. mikor a rendőrségi vizsgálat lezárult □ 6. A rendőrség melyik részlegét erősítené anyagilag és technikailag az SZDSZ kormányra kerülése esetén? 1. a „gyalog-rendőrt” 2. a tisztikart X. az adminisztratív áUományt 7. Meddig működött a rendszerv áltás után redórségünk a tevékenységét szabályozó Rendőrségi Törvéy nélkül? 1.1 évig 2.2 évig X. a mai napig 8. Mit kerestek a határőrök „civil mackóruhában” 1992. okt 23-án a Kossuth téren? 1. „szkinhedeket” 2. határsértőket X. semmi keresnivalójuk nem volt ott EH 9. Mennyi volt az ismertté vált bűncselekmények száma 1993-ban napi átlagban? 1. 1098 eset/nap 2.312 eset/nap X. 98 eset/nap EH 10. Hogyan alakult a személygépkocsi-lopások száma 1993-ban 1992-höz képest? 1.10%-kal nőtt 2. nem változott X. 52%-kal csökkent 11. Mennyi volt a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár 1993-ban összesen? 1.35,9 millárd Ft 2.1,5 miUárdFt X. 350 millió Ft □ 12. Kellett-e a rendőrnek a rendszerv áltás után meghozott Szolgálati Szabályzat szerűit engedélyt kérni elöljárójától ha házasodni akart 1993-ban? 1. Ugyan már!... 2. kellett bizony! X. csak külföldi ara esetén FORDÍTS! o N (A < /AT /A* Ä A gyászolók lélektanáról Az öngyilkos falu

Next

/
Thumbnails
Contents