Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26-27 / 48. szám
HÍRLAP, 1994. február 26-27., szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Forró nyomon Az ATV televíziós csatornáján ma, szombaton este kerül adásba a Forró nyomon című műsor, amelyben 20.30 órától a nézők bepillantást nyerhetnek a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság életébe is. Falugyűlés Novajon Hétfőn, február 28-án délután 6 órakor falugyűlés lesz Novajon, a kultúrteremben. Napirendre az 1993. évi önkormányzati munkáról szóló beszámolót tűzték. A gyűlésre jelezték részvételüket a terület országgyűlési képviselőjelöltjei is. Kitüntetés Tegnap ülést tartott Budapesten az Országos Idegenforgalmi Tanács. Az esemény keretében elismerések átadására is sor került. Miskolczi Lászlót, a Heves megyei önkormányzat főmun- katarsát, az 1996-os világkiállítás megyei biztosát „Pro Tourist” kitüntetésben részesítették. Farsangi bál Ma, szombaton este farsangi bált rendeznek Pálosvörösmar- ton a helyi kultúrházban. „Azok a boldog békeidők” Ma, szombaton este 7 órakor a Megyei Művelődési Központ Dísztermében az Egri Színműhely bemutatja „Azok a boldog békeidők” című zenés kabarét, Rejtő Jenő műveiből. Zenei vezető: Hegyesi Hudlik Margit és Kovács József. Romagyűlés Yerpeléten A Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Szervezet verpeléti tagszervezete ma, szombaton délután 3 órakor a helyi művelődési házban gyűlésre várja az érintetteket. A meghívottak között találjuk — többek között — Farkas Flórián központi elnököt is. Az esemény után, este 7 órától farsangi bállal egybekötött diszkó váija a fiatalokat. Keresztrejtvényünk nyertesei A február 19-én közölt rejtvényünk helyes megfejtése: Mert azt hittem, hogy azóta haladt az orvostudomány. A jó választ küldők közül a következők nyertek: Juhász Ferencné (Eger), dr. Solti Béláné (Rózsaszentmárton) és Újvári Csabánéj Eger). Gratulálunk! A mai lapszamunk 12. oldalán található feladványunk megfejtését március 3-ig kérjük címünkre elküldeni: Eger, Bar- kóczi út 7. szám. Pf. 23. Szociális és egészségügyi kérdések A megye szociális és az egészségügyi szférájában dolgozók képviselőivel találkozott tegnap Egerben Frajna Imre. A Fidesz szociális kabinetének vezetője szerint komoly nehézséget jelent a gyermekvédelmi törvény hiánya, hiszen ez a kérdés immár négy éve lebeg. A háziorvosi szolgálattal kapcsolatban a fiatal demokrata politikus külön kiemelte, a jelenlegi kártyarendszer nem felel meg a kor követelményeinek, így e téren is változásokra van szükség. A bérhelyzetről szólva Frajna Imre aláhúzta, Surján felelőtlen ígérgetései pusztán választási fogásnak minősülhetnek, nem lehet azokat komolyan venni. A gázszolgáltatásról a Miskolci Rádióban Mik a tapasztalatok, mely településcsokrok bekapcsolása várható 1994-ben, mik a teendők, hogy ne a fűtési szezon kezdetén kelljen várakozni a gáz bekapcsolására? Egyebek közt e kérdésre válaszolnak a Tigáz Miskolci Üzemigazgatóságának képviseletében Molnár Attila igazgató és Girhiny Béla főmérnök. Szó esik a várható új gáztörvényről, a gázárakról, melyek emeléséről egyre többet hallani. A gáztartozások behajtása, a gázlopás, illetve a gázzal való veszélyeztetés is témája a műsornak, amely hétfőn hangzik el a Miskolci rádióban. Ezen a napon reggel fél 7-től 8 óráig a hallgató is kérdezhet. A Miskolci rádió 345-510 telefonja — körzetszáma 46 — ezidő alatt hívható. Kihelyezett megyei közgyűlés Hatvanban (Folytatás az 1. oldalról) S hogy mindezt nem kizárólag „Tiborc panaszaként” — így fogalmazott a városi önkormányzat egyik tagja, Kocsis István — sorolták fel, arra bizonyság, hogy amit lehetett, pályázattal, hitelből, helyi adókból, s különböző saját erőből megoldottak már. Működtetik az intézményeket, s — ha szerény mértékben is — utakat, csatornát építettek, korszerűsítik a közvilágítást, támogatják a város gazdasági, kulturális és sportéletét. A tények minden résztvevőt elgondolkodtattak, s aki a megyei testületből szólt, megértéséről biztosította a hatvaniakat. Abban valamennyien megegyeztek, hogy a „válságjelenségek” nem egyediek, szűkebb hazánk más részében is hasonló gondokkal küzdenek a települések, amelyeket a megyei közgyűlés — lehetőségeihez mérten — igyekszik támogatni. Nem vitás azonban, hogy állami segítség szükséges a térségi feladatok megvalósításához, mert az ön- kormányzatok önmagukban képtelenek erre. Ezen csak az önkormányzati törvény módosítása, a közigazgatási középszint kialakítása és megerősítése változtathat, de ez a jövő zenéje. S addig? A választ — a körülmények és a lehetőségek mérlegelésével — a megyei közgyűlés elnöke fogalmazta meg: túl kell lépni a korábbi félreértéseken, s a két testületnek — valamint a „perifériákon” működő önkormányzatoknak, amelyekre elismerten nagy teher hárul — közösen kell kiutat találniuk. Ezért záros határidőn belül el kell készíteniük egy feladattervet, konkrétan megjelölve benne a teendők fontossági sorrendjét, megjelölve az erkölcsi és az anyagi támogatás lehetőségét is. Mert nagyon fájna — mondta végezetül —, ha ennek a városnak a kiválásával, elvesztésével szegényebb lenne ez a megye... Szilvás István A Magyar Nemzeti Bank alelnöke Egerben Nem kibírhatatlanul magas az adósságunk Pénteken Egerben járt dr. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki a jegybank devizagazdálkodásáért felelős vezető tisztségviselő. Délelőtt az MNB Heves Megyei Igazgatóságán tartott előadást a meghívott szakembereknek, akik között ott voltak a területi kereskedelmi pénzintézetek képviselői, továbbá a térségben tevékenykedő vállalkozók. Az alelnök szólt a pénzügyi és bank- rendszer fokozatos decentralizálásának folyamatáról. Külön is kitért az' ország adósságállományával kapcsolatos kérdésekre, ez — mint elmondta — tavaly október végén bruttó 24 milliárd, nettóban számolva pedig 15 milliárd dollárt tett ki. Nem kibírhatatlanul magas összeg — fűzte hozzá mondandójához véleményként. Tájékoztatta a hallgatóságot a külföldi kötvénykibocsátások menetéről és hasznosságáról, és beszélt a vállalkozók számára lehetőségeket teremtő külföldi hitelek felvételének módjáról is. Ezt követően a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Délután — Mohácsi Tamás megyei igazgató társaságában — a Heves Megyei Hírlap klubjában találkozott gazdasági vezetőkkel, szakemberekkel, s folytatott velük kötetlen beszélgetést. (Dr. Hárshegyi Frigyes interjút adott lapunk munkatársának, ezt későbbi számunkban olvashatják.) (z) Ez az igazság A több évtizedes megszokás eddig az volt, hogy délelőtt vagy netán délután — attól függően, mennyire volt fürge a falu postása — megérkezett a megyei napilap. Januártól viszont nem a megszokott postás, henem egy új kézbesítő érkezik a lappal, és már kora reggel magához veheti kedvenc újságját az olvasó. Az előfizetők épphogy megszokták a jobb szolgáltatást, amikor kiderült, ennek „uszályán” mások is utazni szeretnének. Másra nem gondolhatunk, ha a Mónosbélből visszahallott fals információt értelmezzük. Ott — mint megerősítették — azt terjesztik, hogy aki előfizet a Népszabadságra, az ingyen kap hozzá egy Heves Megyei Hírlapot is. A helyi postamesternő cáfolta, hogy tőlük származna a ferdítés. A cáfolat indokolt. A Hírlapot ugyan nem adják ingyen, viszont olcsóbb és frissebb! Az ÉMÁSZ uj arculatot öltött (Folytatás az 1. oldalról) Hangoztatta, hogy a társaság átalakítását követően 1994 az átrendeződés időszaka. Az új szervezetben öt üzletigazgatóság, harminckilenc kirendeltség működik az ÉMÁSZ területén, és több mint 30 milliárd forint vagyonnal rendelkeznek. Heves megyében Egerben és Gyöngyösön van üzletigazgatóságuk. A régióban a gazdasági átalakulás hatására jelentősen csökkent a nagy ipari üzemek száma és ezzel együtt a villamosáram-fogyasz- tás is. A lakásháztartásoknál 1992-ben áttértek a havi számlázásra. Tavaly — 1989-hez képest — mérséklődött az üzemzavarok száma. Ám a közvilágítás javításának költsége jelentősen emelkedett, amely a rongálásokkal, a pusztítással függ össze. A vezérigazgató a továbbiakban arról is beszélt, hogy ebben az évben a társaság 2,3 milliárd forintot szándékozik fejlesztésre fordítani. Ezek között kiemelkedő lesz Visontán, a Mátrai Erőmű elektromos alállomásának rekonstrukciója. Céljuk az ügyfelekkel való közvetlenebb kapcsolat, ennek érdekében 9 új fogyasztói irodát nyitnak területükön, közöttük megyénkben; Pé- tervásárán. A továbbiakban dr. Ládi István, az ÉMÁSZ Rt. igazgatóságának elnöke a hazai energiaellátást emelte ki. Hangoztatta, hogy jelenleg az áram ára nem piaci. A Magyar Villamos Művek Rt. ezért áremelést javasol az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak. Szeretnék elérni, hogy a következő három esztendőben az ár kifejezze a ráfordítások értékét. Munkatársunk kérdésére elmondták, hogy a száz évvel ezelőtti egri színhelyet: a Sas úti épületet az ÉMÁSZ eladta, és helyette korszerű telepet építettek a Vincellériskola utcában. Ám a jubileumot méltóan megünnep- lik, és várhatóan emléktáblát lepleznek majd le a megyeszékhelyen. (mentusz) Búcsú a mozijegytől „Hát már romantika sincs?” — sajnálkozott a minap egy fiatalember az egri Uránia mozi pénztáránál. Történt ugyanis, hogy a filmszínház, akárcsak a gyöngyösi Puskin és a hatvani Apolló, a jegykiadásnál — az adózásról szóló törvény rendelkezéseit követve — számítógépes elszámolást vezetett be, amelynek következtében a jegyet váltó srác tetszetős, printeren nyomtatott pénztárszalagot kapott a pénzéért, a megszokott fekete-piros biléta helyett. A csalódottaknak szolgáljon vigaszul: talán már a mozi sem a régi... (Fotó: Gál Gábor) A hatvani rendőrkapitányság vizsgálja az ügyet „Csak akkor állat, ha iszik” Nem mindennapi bűnesetekről számolt be dr. Jusztin Ferenc, a Hatvani Rendőrkapitányság vezetője. A petőfibányai T. S. — talán komolyan véve a kocsmai indítványt: mit is csináljon az anyjával — ittasan felkereste az édesanyját, megvacsorázott nála, majd nekiszegezve a kenyérvágó kést, felszólította, hogy vetkőzzön. A hatvanesztendős asszony, ismerve brutális fiát — aki már 12 évet töltött elzártan emberölésért —, kénytelen volt „szót fogadni”, mire 35 éves gyermeke a szőnyegre teperve megerőszakolta. A szerencsétlen nő négy napig rejtegette szégyenét, míg végül is feljelentést tett. Mentségképpen elmondta: „fia csak akkor állat, ha iszik”. A rendőrség orvosszakértőt kért fel, s megállapítást nyert, hogy megtörtént a közösülés. Ezt a későbbiekben T. S. is bevallotta, csupán azt tagadja, hogy késsel kényszerítette édesanyját. A hatvani rendőrség más ügyből kifolyólag is nyomoz T. S. után: bűnlajstromán hivatalos személy elleni erőszak és lopás is szerepel. A másik eset, amiről hírt adott dr. Jusztin Ferenc: „szabadulás örömére elkövetett betörés”. A lőrinci rendőrőrs betöréses lopás bűntette miatt indított eljárást Hókuszpók (az úr kísértetiesen hasonlít a törpök ősellenségére), alias Demeter István és Marton Gábor, helyi lakosok ellen. Befejezvén a bizonyítást, a tárgyalás napjáig szabadlábra helyezték a két fiatalembert, s elbocsátották őket a gyöngyösi fogdából, délután 3 órakor. Éjszaka, 23 órakor már a lőrinci palackozott italok boltjában találtak reájuk a rendőrök. Demeter és Marton, a szabadulást megünnepelendő, feltört egy Trabantot, abból kivette a gépkocsiemelőt, s azzal felfeszítették az üzleten lévő lakatot. Egy sétálgató férfi észlelte a gyanús mozgást, és gyors iramban értesítette a rendőrséget. A két italozó betörő ismét a gyöngyösi tömlöc lakója. (né-zi) Kiválók és nem kiválók a háborúról Eboltás Heves megyében (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel gyakorlatilag szinte ellehetetlenítették a kilépők helyzetét, szabályosan megfojtja őket a szövetkezet, hiszen így az ő vagyonrészük elvész. Szintén fájó pont, hogy a licitáláson a szövetkezet a közel 900 tag hozzájárulása helyett mindössze 196 érvényes meghatalmazással vett részt, ami törvénytelen, ahogy az árverési nyereség visszaosztásá-. nak módja sem felel meg a jogi előírásoknak. Mindezt már csak megtetézi, hogy a cégbíróság a mai napig sem jegyezte be a szövetkezetei — hasonló szabálytalanságok miatt. A kiválók furcsállják továbbá, hogy az átalakuláskor a teljes szétválásig nem lettek zárolva az egykori téesz számlái. Ez — mint mondják — azért okoz gondot, mert az új szövetkezet ezt a közös pénzt használja a saját ügyleteire. Mindezen gondok csak a perek végeláthatatlan áradatát hozhatják, pedig az idő igencsak szorítja a kilépőket és a bentma- radókat egyaránt. Júliustól ugyanis már az ország bármely részéről jöhetnek az itteni földekre árverezni, így viszont alaposan felverik az aranykoronaértéket. Még ennél is nagyobb gond, hogy a kárpótlási földalap hatósági kényszerkijelölése miatt részben vagy teljes egészben elveszhet a kiváló és a bentmaradó tagok juttatott aranykoronája. Ezért — foglalja össze álláspontját a bizottság nevében Bakondi Endre, Simon József és Juhász Péter — alaposan meg kell mindenkinek fontolnia, hogy melyik oldalra áll. Tóth István, az Egri Csillagok Szövetkezet elnöke a fent leírt vádakkal vitába száll, mint mondja: „két dolog miatt alakult így a helyzet, egyfelől személyi ellentétek, másfelől a szövetkezet tehermentes vagyona a motiváló ok, hiszen ebből mindenki a lehető legnagyobb falatot akarja kiszakítani”. A kiválások idején — folytatja az elnök — erősen agitáltak az elmenők, fűt-fát ígérve azoknak, akik csatlakoznak hozzájuk. Most azért vannak megijedve, mert a saját tagságuk számon kéri rajtuk ezeket az ígéreteket. 1992 júliusára tisztázódott, ki megy és ki marad, így életre hívtuk a vagyonmegosztást előkészítő bizottságot, ám itt csak egy hónapokig tartó „húzd meg-ereszd meg” folyt. — Ennek oka, hogy a kiválóknak csak az értékesebb, a meghatározó gazdasági jelentőséggel bíró vagyontárgyakra fájt a foguk, így megállapodás sem jöhetett létre, csak a szőlőültetvényeknél, amit én szakmai nonszensz- nek tartok, hiszen hogy néz az ki, amikor a táblákat félbe-harma- dába vágják? — A vagyoncsoportosítással kapcsolatos vádak sem állják meg a helyüket — állítja Tóth István —, mert éppen a törvény határozza meg: a gazdaságilag egy egységet képviselő vagyontárgyakat együtt kell kiadni. Úgy vélem — folytatja —, a kisebbségnek is illene tiszteletben tartania a többség akaratát. Az 1992. december 28-i közgyűlés egyhangúan a megszűnésre szavazott, ekkor azt is elfogadtuk, hogy a téesz jogutódja a szövetkezet legyen. A cégbíróság szerint azonban jogutóddal nem szűnhet meg a téesz, ezért most egy alapos jógi tortúrának nézünk elébe — ezt is a szemünkre vetik az elmenők, holott a törvény egyszerűen rossz, lehet így is értelmezni, meg úgy is. — Amikor'93 januárjában megkezdődtek az árverések, az elmenők összefogtak a szövetkezet ellen, és elkezdődött az egymásra licitálás, az ellenségeskedés. A kiválók megfellebbezték ezt, mondván: nincs meg mindenkinek a hozzájárulása. A helyi bíróságon elutasították a keresetüket, ám ők a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, ahol csak annyit mondtak: szerezzem be ezeket utólag. Úgy vélem, időhúzással nem engem és a szövetkezetei, hanem épp ellenkezőleg, őket lehet vádolni. A licit visszaosztásához is csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a törvény erre vonatkozó passzusai sem jók. A számlákkal kapcsolatos felvetést sem igazán értem, hiszen ezeket mi elkülönítetten kezeljük, bárki megnézheti. A kényszerkijelölések kérdése még nincs lefutva, bár való igaz, nem lehet tudni, mi következik ezután. — Úgy vélem, a háború még előttünk áll. Mi a tagjainknak — a megszerzett vagyonra — 2,3 százalék kiosztását tervezzük a napokban. Ebből is látszik, az idő minket igazol. Kühne Gábor A Heves Megyei Állategészségügyi Ellenőrző Állomás értesíti a lakosságot, hogy az ebek veszettség elleni védőoltásának szervezett akcióban történő végrehajtására március 1. és április 15. közötti időszakban kerül sor. Az oltás időpontjáról és helyéről a települési önkormányzatok értesítik a lakosságot. Az oltás díjköteles, amit a tulajdonos a helyszínen köteles megfizetni. if Pályázati felhívás Halmajugra Községi Önkormányzat Képviselő-testű lete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Pályázati feltételek: jogi doktori képesítés, vagy Államigazgatási Főiskola, legalább 2 éves szakmai gyakorlat. A pályázathoz kérjük csatolni: részletes önéletrajzot, képesítést igazoló okmány másolatát, erkölcsi bizonyítványt. Bérezés az érvényben lévő rendelet alapján. Az állás 1994. április 15-től tölthető be. A pályázat benyújtható 1994. március 15-ig Halmajugra község ^ polgármesterének. J
