Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-26-27 / 48. szám

NAGYRÉDÉN A CSATORNÁZÁS KÖVETK HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1994. FEBRUÁR 26—27., SZOMBAT-VASÁRNAP HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 48. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Előfizetőink | figyelmébe ■ A Heves Megyei Hírlap kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket kérjük jelezzék a (36) 412-646 telefonon vagy levélben a kiadóhivatal címére: 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Lövöldözés Budaörsön A Pest Megyei Rendőr-főka­pitányságtól kapott tájékoztatás szerint csütörtökön 20.45 óra­kor Budaörs egyik benzinkútjá- nál lövöldözés történt, amelynek során egy férfit hátba lőttek. A sebesültet a mentők kórházba szállították. A rendőrség nagy erőkkel indított nyomozást a lö­völdözés körülményeinek tisztá­zására és a tettesek kézre keríté­sére. A nyomozás érdekében egyelőre több adatot nem hoz­nak nyilvánosságra. Mégsem színarany volt a Mercedesben Az elsődleges szakvélemény­nyel ellentétben mégsem 50 ki­logramm tiszta aranyra bukkan­tak a rendőrök csütörtökön a VII. kerületben, egy parkoló au­tóban. A BRFK péntek délutáni tájékoztatása szerint a részletes vizsgálat során egyértelműen megállapították, hogy egyéb anyagot vontak be nagy tisztasá­gú arannyal. Az őrizetben lévő Ny. János belga állampolgár és három román társa a kihallgatá­sok során elmondták, hogy vevőt kerestek a hamisítványra. Akci­ójuk sikerrel is járt volna, ha nem lép közbe a rendőrség. A négy férfi ellen vámorgazdaság és kö­zirat-hamisítás miatt indult eljárás. Átvilágítási törvény Az Országgyűlés a jövő héten megkezdi az átvilágítási törvény határozathozatalát, a végszava­zás pedig egy héttel később vár­ható. Ezt Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke közölte tegna­pi sajtótájékoztatóján. Döntés várható többek között a gazda­sági kamarákról szóló törvény­ről, a kárpótlási, valamint a la­kástörvény módosításáról. Civil Parlament A Civil Parlament szombaton Budapesten tartandó ülésén az 1994. évi országgyűlési választá­sok előkészületeit és lebonyolí­tását folyamatosan segítő megfi­gyelő társadalmi csoportok — a Civil Megfigyelő Csoportok Társadalmi Hálózata — létreho­zásáról tanácskoznak a résztve­vők. A Társadalmi Érdekegyez­tető Tanács javaslattal fordul a lakossághoz, az egyesületekhez, civil szervezetekhez, érdekkép­viseletekhez, a pártokhoz: támo­gassák azt a javaslatot, hogy a vá­lasztópolgár lehetőséget kapjon a demokratikus rend formálásá­nak közvetlen befolyásolására. Pénzmosáson kapták a tettest „Jutalom” Magyarországnak A washingtoni magyar nagykövet­ségen csütörtökön amerikai kormány- tisztviselők átnyúj­tották azt az össze­get, amely egy ma­gyar együttműkö­déssel felgöngyölített bűncselekmény nyo­mán elkobzott va­gyonból származik. 1991 decemberé­ben Zürichben letar­tóztatták Michael E. Bacha kábítószer-ke­reskedőt, akit az amerikai rendőrség már jó ideje körözött. A nyomozás során kiderült, hogy a bű­nöző több európai országban, így Ma­gyarországon is bankszámlát nyitott a kábítószer-kereske­delemből származó bevétel „tisztára mo­sására”. Az amerikai hatóságok nagyra ér­tékelték, hogy az ille­tékes magyar szervek szóbeli konzultációk alapján, az írásbeli felkérés megérkezé­se előtt már zárolták a számlát. Az azon talált 11.250 dollár hetven százalékát nyújtották át most a magyar diplomáciai képviseletnek. Egy szövetkezeti közgyűlés elé Kiválók és nem kiválók a háborúról Az Egri Csillagok Szövetkezet neve az utóbbi időben nem mindig kedvező színben jelenik meg a különböző tudósításokban. Eddig ugyanis jobbára az akadozó kárpótlás kapcsán merült fel nevük. Mostanában már az átalakulással összefüggő vagyonmegosztás ke- rékkötőjeként is aposztrofálja Tóth István szövetkezeti elnököt a valaha szebb napokat látott közösből kiválni akaró tagság, azok, akik — mint mondják — ki szeretnék próbálni saját magukat. Jobb megoldás híján a bírósá gon keresnek jogorvoslatot a szövetkezettel szemben azok, akik az eddigi kereteken kívül, önnállóan vagy kisebb egységek­ben kívánják folytatni a gazdál­kodást. Az Egri Pinceszövetke­zetei, a Vincellér Borászati, az Egri Gazdák, illetve a noszvaji Kánya Völgye Szövetkezetei képviselő bizottság szerint ugyanis Tóth Istvánéinak nem­csak a kárpótlásra várókkal szemben van adósságuk, de a szövetkezeten belüli vagyonme­gosztás sem jutott nyugvópont­ra. Ahogy mondják: „ahalogató magatartással sikerült meggátol­ni az átalakulást”. Hogy valami nincs rendben az Egri Csillagoknál, legjobban az bizonyítja — a bizottság szerint —, hogy míg országosan átlag 5 százalék a kiválók aránya, Eger­ben ez a szám 33 százalék, min­tegy 480fő. Az átmeneti törvény értelmében — amely biztosítja a kiválásokat — megpróbálták megosztani a közös vagyont, ám 7 heti egyezkedés sem vezetett eredményre, pedig a minél ha­marabbi gazdálkodás reményé­ben még kedvezőtlenebb alkuba is belementek volna, azonban az elnök minden javaslatukat lesö­pörte az asztalról. Egyetlen kéz­zelfogható eredmény született, az is Tóth István tavollétében, nevezetesen a szőlővagyont sike­rült csak felosztani. Ezt a kilépők napokon belül kimérték, míg a bent maradók a mai napig nem tudják, melyik rész kié, maradt a régi osztatlan tömb. Miután a vagyonrészeket lici­tálás útján osztjuk meg, a szövet­kezet saját hatáskörben csopor­tosította az eszközállományt. Ezt azonban úgy tették, hogy az egyéni kiválók semmit sem vi­hetnek ki — folytatják kifogásai­kat a kiválók képviselői. Ha pél­dául valaki egy írógépet szeret­ne, azt csak úgy kaphatja meg, ha az irodát is kifizeti. (Folytatás a 3. oldalon) MNB -kamatemelés A Magyar Nemzeti Bank már­cius 1-jétől emeli a devizaforrá­sok után elhelyezett kötelező tartalékra fizetett kamatokat. A kamatok a jelenlegi évi 11 száza­lékról 18 százalékra növeked­nek. Erről a Magyar Nemzeti Bank pénteken tájékoztatta az MTI-t. A tájékoztatás szerint egyéb, a pénzintézetek számára meghirdetett jegybanki kamatok nem változnak. Ugyancsak már korábban be­jelentette az MNB, hogy a keres­kedelmi bankok számára előírt kötelező tartalékrátát március 1-jén egy százalékkal csökken­ti. Lebuktak a török határsértők Tizennégy török állampolgárt és egy román embercsempészt fogtak el péntek hajnalban a ha­tárőrök Kiszombomál, a ma­gyar-román államhatártól mint­egy 2 kilométerre. Az illegálisan belépők Romániába legálisan, útlevéllel érkeztek. Temesváron egy török állampolgárságú em­bercsempész szervezte meg át- szöktetésüket Magyarországon keresztül Németországba, fejen­ként 4000-5000 márkáért. Az elfogott embercsempész közölte, hogy őt egy török szervezte be, hogy helyismeretét kihasználva átvezesse a csoportot magyar te­rületre. Az elfogott határsértőket még pénteken átadták a román határ­őrizeti szerveknek. (MT) Műfűre bukkant a hasisra Több mint négy kilogramm heroint találtak csütörtök dél­után egy bolgár állampolgár au­tójában elrejtve az ártándi átke­lőnél a határőrök. A Határőrség szóvivője pénteken az MTI-nek elmondta, hogy egy belépő, bol­gár állampolgár által vezetett pi­ros 323-as Mazda gépkocsi át­vizsgálása során a határőrök Műfűre nevű németjuhász ku­tyája kábítószert jelzett. Ezt kö­vetően a bal első ülés mögötti kárpit mögül 10 csomag — 4,21 kilogramm — heroin került elő. A bolgár állampolgárt átadták a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr­főkapitányságnak. Romológusképzés Az országban elsőként négyszemeszteres romológus­képzés kezdődik a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanító­képző Főiskolán. A pénteki ün­nepélyes tanévnyitón 35 hallga­tót köszöntöttek, akik az ország minden részéből érkeztek. A kurzus könyvei közül egye­lőre sajnos csak a lovári nyelv el­sajátítását segítő tananyag ké­szült el, de nemsokára kikerül­nek a nyomdából az irodalom, a néprajz, a zene és a tánc oktatá­sához szükséges tankönyvek is. Hamarosan kézbe vehetik a hall­gatók azt a távoktatási program- csomagot, amellyel könnyebb lesz az otthoni felkészülés, s ter­vezik, hogy a beás nyelvet is ok­tatják majd. A posztgraduális képzésre jelentkezők többsége pedagógus, de van közöttük népművelő, katonatiszt és rend­őr is. Valamennyien jó hasznát vehetik a későbbiekben az itt szerzett ismereteknek. A cigányság kultúrája, szoká­sai és nyelve iránt érdeklődők­nek, illetve a munkájuk során ve­lük szorosabb kapcsolatban lévő szakembereknek kétéves előké­szület után sikerült beindítani a romológusképzést. Gyógyító Mátravidék Már hosszú ideje sokak gyógyulását szolgálja a kékestetői szanatórium — amelynek egyik társalgójá­ban készült felvételünk. Ä gyöngyösi körzet életéről az 5. oldalon olvashatnak összeállítást. Ez bepil­lantást enged Gyöngyös felsőfokú mezőgazdasági képzésébe, beszámolunk Gyöngyöshalász törekvé­seiről, hírekkel jelentkezünk Domoszlóról, Gyöngyöspatáról, Kisnánáról. (Fotó: Perl Márton) Kihelyezett megyei közgyűlés Hatvanban Állami segítség szükséges a térségi feladatokhoz „Abban hibáztunk, hogy nem hamarabb ültünk össze, mert akkor talán többet tehettünk volna az itteni gondok megoldásáért” — szűrte le a tegnapi tanácskozás tanulságát dr. Jakab István, Heves Megye Közgyűlésének elnöke. Való igaz, ezt a kihelyezett megyei önkormányzati ülést sok fölösleges vita, számos nézeteltérés, hiva­tali és nyílt levelezés előzte meg. S néhány ingerült megjegyzés, amely semmiképp sem tett jót a megye és Hatvan kapcsolatának. Marinko Magda fél a halálbüntetéstől A Csillag börtön „lakója” A vajdasági és dél-alföldi gyil­kosságsorozat elkövetésével gyanúsított Marinko Magda vé­delmét kirendelt kecskeméti ügyvéd vállalta el, ugyanis a sze­gedi ügyvédek nem kívánják vé­deni. A szabadkai bíróság nem kérte Magda kiadatását. A gyil­kosságokkal gyanúsított fiatal­ember a szegedi Csillag börtön „lakója”. A Szegedi VárosiBíró- ság már meghosszabbította elő­zetes fogva tartását. Magda a múlt hét közepéig nem volt haj­landó beszélni, azóta viszont együttműködik a nyomozó ható­sággal, elismerte, hogy köze volt a vajdasági, a kecskeméti és az orosházi gyilkosságokhoz. A szegedi családirtással kapcsolat­ban azonban nem nyilatkozik. A magyar hatóságoktól azt kérte, ne adják ki a szabadkaiaknak, ugyanis ott minden bizonnyal halálbüntetés vár rá. A gyilkosságok motivációja hosszú ideig ismeretlen volt a rendőrség előtt, mostanra azon­ban bebizonyosodott, hogy nem leszámolásokról van szó, az el­követőket a nyereségvágy hajtot­ta. (MTI) A tudósító — s bevallottan több megyei testületi tag is — ar­ra számított, hogy ezúttal ke­mény „ráolvasásban” lesz részük a közgyűlés vezetőinek és képvi­selőinek. Az oroszlánbarlang­ban ugyanis — ilyen a tapasztalat — általában nincs kegyelem. Ez­úttal azonban más történt: a vá­ros irányítói és a helyi önkor­mányzat képviselői — élükön Szinyei András polgármesterrel — nem vádaskodtak, nem kíván­tak fejeket venni, ehelyett hű pontossággal tárták fel azokat az allergikus pontokat, amelyek tü­neti kezeléséhez, illetve végleges megszüntetéséhez kérik a megye támogatását. Tény, hogy ezt oly­kor-olykor alátámasztottak olyan megnyilvánulások, ame­lyek az első hallásra kissé kemé­nyeknek tűntek, valójában azon­ban inkább arra szolgáltak, hogy felhívják a figyelmet a lakosság véleményére. így például arra, hogy „...miért nem tartozunk in­kább Pest megyéhez, ott talán jobban menne!” Vagy, hogy „...a megye mostohagyermekének ér­zi magát Hatvan és körzete.” De lássuk inkább a tényeket úgy, ahogy azt Szinyei András polgármester vázolta: a város és környékének megtartóereje ak­kor erős, ha olyan színvonalú életminőséget nyújt, ami máshol is elérhető. Hatvanban azonban gond van a Grassalkovich-kas- téllyal, amely elhagyatott, ahe­lyett, hogy a térség szellemi köz­pontja lenne. Súlyos anyagi gon­dokkal küzd a kórház annak elle­nére, hogy két megye lakóinak egy részét — 55 ezer embert — lat el: rekonstrukcióra szorul a mindössze 27 éve épült kórházé­pület, pótlásra, felújításra a gyó­gyító műszerek sora. Jobb sorsra lenne érdemes az egészségügyi szakembereket képző iskola, to­vábbá a kisegítősöket okító inté­zet, a zeneiskola, nincs tornate­rem, fedett uszoda, áldatlan kö­rülmények között dolgozik a rendőrség, s megoldatlan a város főterén az autóbusz-pályaudvar helyzete... (Folytatás a 3. oldalon) Adókedvezmények a világkiállításért A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy kedvezmé­nyekkel segíti a világkiállításhoz kapcsolódó vállalkozásokat és a hivatalos résztvevőket. Erről részletes javaslatcsomagot dol­goznak ki április közepéig — hangzott el a pénteki kormány- szóvivői tájékoztatón. Barsiné Pataky Etelka állam­titkár, a világkiállítás kormány- biztosa a tájékoztatón megálla­pította: beindultak, „sínen van­nak” az expo közösségi célú be­ruházásai, s így lezárult az előké­születek egyik szakasza. Az új, most kezdődő szakasz pedig már a vállalkozásoké, és ennek ösz­tönzését célozza a kormánydön­tés is. — Lehet és érdemes is vál­lalkozni a világkiállításon — tette hozzá. Ennek értelmében a gaz­dálkodó szervezetek adókedvez­ményeket kapnak a világkiállí­táshoz kapcsolódó tevékenysé­gükhöz; a kormány nagyobb tá­mogatást kíván nyújtani az expo hivatalos vidéki rendezvényei­hez szükséges infrastruktúra ki­építéséhez. Száz éve Egerben kezdődött a villamosenergia-szolgáltatás Az ÉMÁSZ új arculatot öltött Az észak-magyarországi régi­ót villamos energiával ellátó ÉMÁSZ 1992 januárjában rész­vénytársasággá alakult. Azt kö­vetően jelentős szervezeti válto­zások kezdődtek, amelyek a kö­zelmúltban fejeződtek be. A Borsod — Heves — Nógrád, va­lamint kisebb részben Pest és Szolnok megyék mintegy 621 ezer lakossági-háztartási és 2300 ipari fogyasztóját ellátó Észak­magyarországi A ramszolgáltató Részvénytársaság mára elnyerte végső működési formáját. A szervezeti változásokról, a villa- mosenergia-ellátásról, á fejlesz­tési lehetőségekről tartottak saj­tótájékoztatót tegnap Miskol­con, az ÉMÁSZ Rt. központjában. Bezerédi Antal vezérigazgató elmondta, hogy az idei esztendő­nek különleges aktualitást ad a cég életében: november 3-án lesz száz esztendeje, hogy Eger­ben a Sas úton lévő telepen meg­kezdték az észak-magyarországi régióban a közcélú villamos­energia-szolgáltatási. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents