Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-25 / 47. szám

HÍRLAP, 1994. február 25., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Strauss-est — újra A nagy sikerre való tekintettel a Strauss zenei estet az Egri Szimfonikus Zenekar március 1-jén, este 7 órakor a Megyei Művelődési Központban megis­métli. A bevételt a Magyar Hadi- gondozottak Országos Nemzeti Szövetség Alapítvány javára utalják át. Fórum a fűtésdíj akról Hétfőn délután 5 órakor az egri lila iskolában az egri EVAT Rt. lakossági fórumra várja az érintetteket, vagyis mindazokat, akik az elmúlt hetekben, napok­ban kapták kézhez fűtési számlá­jukat. A költségekről — sokak­nál több ezret is kitesz —, a hő­központ működési rendszeréről, az elszámolás gyakorlatáról, a takarékoskodásra ösztönző el­képzelésekről hallhatnak majd a résztvevők, ugyanakkor választ is kapnak egy-egy lakóépületre, egyénekre vonatkozó kérdéseik­re is. GMSZ-diáknapok Rendhagyó irodalomórával vette kezdetét tegnap a GMSZ- diáknapok Egerben, amelyet Csendes László, a Gárdonyi Gé­za Színház művésze vezetett. Ze­nei vetélkedő következett ez­után, majd különféle sportverse­nyek tették igazán izgalmassá a napot. Ma délelőtt laesar-holo- gram kiállítással indul a fizikaó­ra, majd a körcsarnokban dél­előtt 10 órától újabb vetélkedők várják a résztvevőket. A két nap fáradalmait a diszkóban vezet­hetik le a fiatalok, amely este 6-tól éjfélig áll nyitva előttük. Szennyvíztisztító épül Szilvásváradon Észak-Magyarország legmo­dernebb szennyvíztisztító üzeme épül hamarosan Szilvásváradon. A svájci technológia — az ígére­tek szerint — évtizedekig megfe­lel a környezetvédelmi előírá­soknak. A létesítményből ivóvíz minőségű folyadék távozik majd, védve ezzel is a bükki karsztvizet. A 250 milliós beru­házás felét az állam állja, a másik részét a helybeliek gazdálkodják ki, illetve pályázatok útján pró­bálnak pénz előteremteni erre. A kivitelezésre 12 pályamű érke­zett, melyeket a Pulzus Bt. bírált el, és döntése alapján tavasztól a budapesti székhelyű Alterra cég egri építésvezetősége kezd a munkálatokhoz. Még egyszer Az „Elbocsátó szép üzenet”-ről „Elbocsátó szép üzenet az EVAT-tól” című cikkük kapcsán az alábbiak közlését kérem lapjukban: 1. A választások közeledtével fontos, hogy az újság pártatlan, tény­szerű tájékoztatásra, és ne olcsó hangulatkeltésre törekedjen. 2. A közüzemi dijak fizetése vagy nem fizetése nem pártpolitikai ügy, még ha a Hírlap szerint ez pikáns, akkor sem. 3. Az FKGP minden hónapban kifizette a számláját, ezért nem küldtünk neki felmondó levelet. 4. Az MSZP-vel egyeztettük a vitás kérdéseket. 5. Az SZDSZ, mint az összes többi bérlő, megkapta a számlákat, melyet az Evat pénzügyén meg lehet tekinteni. A felszólítást nem fi­zetés esetén jogszabályi előírásoknak megfelelően küldjük. 6. Ha a Hírlap a pártok nevét kiírta — tévesen —, miért nem írta ki a tartozó vállalatok nevét. Pártatlan tájékoztatás! 7. Nem hiszem, hogy számlavitákat az újságon keresztül kell ren­dezni, mert annak nem az a hivatalos útja. Várkonyi György ügyvezető igazgató, E VAT Rt. Az „Elbocsátó szép üzenet az EVAT-tól” című cikkemmel szem­ben emelt kifogásokhoz az alábbiakat kívánom hozzáfűzni. 1. Ebben teljes mértékben azonos állásponton vagyunk, így nem is értem, miért éppen lapunknak címezte megállapítását. 2. Valóban nem pártpolitikai ügy, ám a választások közeledtével az ilyen jelenségek mellett — ha ezúttal egyedi esetről beszélhetünk is —, úgy vélem, egy független megyei lap nem mehet el szó nélkül. 3. Bolyki András, a FKGP megyei elnöke — telefonon — ennek ellenkezőjét állította, mondván ők is kaptak ilyen felszólítást annak dacára, hogy rendszeresen fizették a közüzemi dijakat. 4. Ezt örömmel olvasom. Minderről azonban Merczel József, a szocialista párt helyi kampányfőnöke — a cikk elkészültéig — egy ár­va szót sem szólt. Magam ugyanakkor reméltem is, hogy az írásom­ban előrejelzett egyeztetés eredményesen zárul. 5. Ezzel sem vitatkoztam, pusztán azt írtam le, amit dr. Komlós Mariann, az SZDSZ ügyvivője és a többi érintett, illetve Ön, mint az EVAT Rt. ügyvezető igazgatója kérdéseimre elmondott. 6. Nem tudom, melyik párt nevét írtam ki tévesen. A vállalkozót a cikk leadási határidejéig nem sikerült elérnem, ám azóta a felmondó- levél tényét a Kincstár Kft. vezetője is megerősítette, kifogásolva mindazokat, melyeket cikkemben már leírtam. 7. Az újságot — természeténél fogva — a hírek tartják életben. A felmondás tényét én — újságírói mivoltomban — hímek tartottam, amelynek — a lehetőségekhez képest —legjobban igyekeztem is utá­najárni. Kühne Gábor A szerkesztőség — e levél váltással — az ügyet a maga részéről lezárt­nak tekinti. Békétlenség után béke Verpeléten? (Folytatás az 1. oldalról) Szintén sarkalatosnak bizo­nyult a gázvezeték kérdése. Ahol belépő volt, oda bevittük. Töb­ben állították ugyan az említett két utcából: részletre fizetnének, de mint kiderült, akkora tartozá­saik vannak már a különböző pénzintézeteknél, hogy aligha le­het az ajánlatukat komolyan venni. — Az utóbbi gyűlésen felszó­lalt Lakatos Mihály, a Lungo Drom országos hálózati titkára is, aki Önnel nagyon jól megér­tette magát, és mint mondotta, igen pozitív hozzáállást tapasz­talt. Itt némi ellentmondást lá­tok... — Engem is meglep a helyi Lungo Drom vezetőjének, tagsá­gának vádaskodása, és egyálta­lán a gyűlés hangneme. Lakatos Mihállyal ugyanis sikerült több mindenben megállapodnunk, így például kérte: a szociális bi­zottságba — tanácskozási joggal — vegyünk be egy cigány em­bert. Kérésükre alkalmazunk egy cigány családsegítőt is. Le­hetőségük van arra, hogy az ún. Királyi-dűlőn, több mint tizenöt hektáron földet jegyezhessenek, ráadásul a szövetkezet még segí­tene is nekik sok mindenben. A segélyek elosztása sem tetszik ott mindenkinek, ám a személyes­kedésen — nevezetesen: ő miért kapott, és én meg miért nem, vagy miért csak ennyit — túl még semmi konkrétum nem hangzott el. Azt azonban nem akarják lát­ni, hogy míg Verpelét lakosságá­nak „csak” 18-20 százaléka ci­gány, hivatalosan etnikai kisebb­ség, a segélyek 80-90 százaléka hozzájuk vándorol, de hasonló­an „engedékenyeknek” bizo­nyultunk a helyi adókkal kap­csolatban, hiszen ezek zömét is kénytelenek vagyunk elenged­ni. — Mégis, ezeken a gyűléseken fajgyűlölettel vádolják önöket. — Úgy vélem, mindez azzal magyarázható, hogy elképesztő­en tájékozatlanok, bármely „hordószónok” ellenünk tudja őket hangolni a legolcsóbb de­magóg szöveggel. Az ilyen han­gulatú gyűléseknek már politikai színezete van, éppen ezért tar­tom magam távol tőlük. *** Február 19-én, alig néhány nappal a január végi, meglehető­sen rossz emlékű Lungo Drom tagszervezeti gyűlést követően, a helyi romapolitika alapelveit tisztázandó ült asztalhoz dr. Pro- kai János, Horváth László fide- szes országgyűlési képviselő és a Cigány Érdekvédelmi Szövetség több megyei képviselője. Ez a megbeszélés ékes példája volt annak, hogy kényes kérdésekről is lehet higgadtan érvelve, nyu­godt körülmények között vitat­kozni. A találkozóra ugyanakkor erősen rányomta bélyegét az a tény, hogy az önkormányzattól használatra kapott kultúrházat a Lungo Drom nem adta oda a CÉSZ-nek erre az alkalomra... Mint azt Horváth László beve­zetőjében kifejtette, szemlélet- váltásra van szükség, hiszen az önkormányzatok és a különböző romaszervezetek információk híján képtelenek szót érteni egy­mással. Ez — szerinte — helyi politika kérdése, amelyhez a kormányzatnak kell biztosítani a feltételeket. „A társadalom ér­dekében szükséges lenne moz­gósítani az itt rejlő erőforráso­kat, ám e tekintetben sok min­dennel adós maradt a kormány és a Parlament” — állítja a fiatal demokrata politikus. Mindezt a Fidesz a meglévő eszközök ösz- szevonásával, célorientáltságá­val kívánja elérni, lévén a bevéte­li források aligha fognak jelentő­sen megemelkedni. Prokai János emlékeztetett ar­ra, hogy csak egy jól működő gazdaság tud jól működő szoci­álpolitikát folytatni, ennélfogva aligha helyi szinten fognak eldől­ni ezek a kérdések. Az egykere- sős, illetve kereső nélküli csalá­dok rendkívül eladósodtak, és ennélfogva igen alacsony szintre süllyedt az életszínvonaluk. Ugyanakkor az is tény, hogy a munkahelyekre csak végső eset­ben vesznek fel cigány embert. Ha nem következik be rövidesen jelentős változás — figyelmezte­tett a polgármester —, a jelenlegi gondok hatványozottan jelent­kezhetnek a közeljövőben. Egyetlen kitörési lehetőség: a ci­gánygyerekeknél kell megállíta­ni a folyamatot. Botos László, a CÉSZ megyei elnöke a normatív rendszer vál­tozása mellet érvelve kijelentet­te: a mostani gyakorlat lehetet­lenné teszi a lakásszerzést. Ugyancsak szerencsésnek tarta­nába — ahol a cigányság aránya indokolttá teszi — önkormánya zati képviselőt állíthatnának. Abban ugyanakkor egyetértet­tek a jelenlévők, hogy amíg nem rendezik saját soraikat, lényeges előrelépés aligha remélhető ezekben a kérdésekben. A meg­osztottságra utalva Botos László kifejtette, hogy Horváth Aladár és a Roma Parlament egyáltalán nem a cigányság érdekeit képvi­seli, ott csak a saját zsebükre gon­dolnak. „Kevesebb szervezet és több munka kell, mi nem halat, hanem hálót kérünk.” (kühne) Verseny a virágos Magyarországért A kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakítá­sának elősegítése, a hagyomá­nyos magyar virág — és kertkul­túra felélesztése, az 1996-os ex­pó és a honfoglalás 1100 éves év­fordulója méltó előkészítése a célja a „Virágos Magyarorszá­gért” című versenynek, amit az Országos Idegenforgalmi Hiva­tal, az Ipari és Kereskedelmi, va­lamint a Környezetvédelmi Mi­nisztérium hirdetett meg. A ve­télkedőn legjobbnak ítélt telepü­lés képviseli majd hazánkat az 1995. évi európai versenyen. A bírálóbizottság augusztus 31-ig dönt a helyezésekről. Érdeklődésünkre az egri pol­gármesteri hivatal főmérnöki irodájának munkatársa, Ágoston Ottónéelmondta: a barokk város is feliratkozott a nevezők listájá­ra. Igaz, részvételünkkel a fődijra nem pályázhatunk, mivel két éve — Noszvajjal együtt — már el­nyertük a rangos európai címet. Virágba öltöztetett városunk pá­lyázhat viszont egyéb jutalmak­ra, de reméljük, ezeknél is többet jelent majd az ide látogató turis­ták és a helybéliek dicsérete. A közterek, a parkok csinosítása mellett bizonyára sok magánház erkélye, udvara, ablaka hirdeti majd: „ki a virágot szereti...” Muskátlis bal­kon Egerben, az Erzsébet- udvarban (Archív fotó: Perl Márton) Nagyvisnyó poétája... Ha a sok (régi) népdalt, nótát ismerő ember nótafa, akkor a bájos bükki palóc falucska, Nagyvisnyó szülötte — Virág Lajos — bizonyos rigmusfa. Azzal a különbséggel, hogy míg a nó­tafa csupán ismerője, közvetítő reprezentánsa, megszólaltatója és bemutatója dalkincsének, addig Virág bátyó a szerzője, alkotója volt erede­ti rigmusainak. Az alkalmi mondókáknak és versezeteknek. Csakis nmekben, „verselve” be­szélt. Népköltő volt Virág Lajos. Erőltetettség és mesterkéltség nélkül fakadt belőle a rímes be­széd, oly természetességgel, dúsan és gazdagon, mint hegyi forrásból a kristálytiszta víz. S kivéte­les tehetsége, képessége nemcsak hírt és ismert­séget szerzett nevének, de tiszteletet is. Örökös díszvendége lett lakodalmaknak és keresztelők­nek, minden jeles eseménynek. Krónikás köz- szolgálatot vállalt és teljesített. Jó szívvel és lel­kesen. Nem vágyott hiún halhatatlanságra. Ezért írószerszámot és papírt sem használt, nem törődött azzal, hogy „verselő” beszédeit írásje­lekkel rögzítse. De mégis örvendhetett a népköl­tők legnagyobb adományának: művei beépültek a szájhagyományba, faluja emlékezetébe, egyes rigmusai még életében szállóigévé lettek, s idéz­getik ma is. Hogy valami keveset is tudunk róla (1880 kö­rül született, egy balesete után végképp abba­hagyta a verselést, pedig „bizonyára saját halálát is kiverselte volna, ha sejti, hogy oly váratlanul éri”), Nagyvisnyó „fejkendős krónikás”-ának, a Honvéd utcai Molnár Gyulánénak köszönhető. Megmentette Virág bátyó rigmusait a végleges elfeledettségtől. És most kicsiny ízelítő a Virág-hagyatékból. Elsőnek is a nagyon aktuálisat, amivel Virág só­gor egy kormánypárti képviselőjelölt megbuk­tatását indította el az egész Bán völgyében. Ma is skandálhatjuk, megfelelő helység és név behe­lyettesítésével: „Kutya ugrott át a gáton,/ Aje­löltünk Bánhorváton./ Hebran Jóska fazékba sz..t,/ Egye meg, aki vele tart!/(Egye meg, aki rászavaz!)” Végül egy remek, igazán szellemes költői szi­porka. Családi perpatvar után mondta el felesé­gének, hogy mindent elkövetett a kibékítésére. Benne a természetes filozófia, s az egészséges népi pajzánság. Igaz gyöngyszem, nagy-nagy igazsággal: „Tej, túró, tejfel,/ Gatyamadzag, pendel./ Azért a kis füstös lyukért,/ Mit meg­tesz az ember...!” Pataky Dezső Szalóki telefonok Minden jel szerint hosszú idő­re sikerült megoldani Egerszalók telefonellátását, lévén az elmúlt napokban átadták a faluban azt az új, digitális telefonközpontot, melynek felépítéséről még tavaly írt alá szerződést a Matávés a vi­lág egyik legnagyobb telekom­munikációs vállalata, a svéd Ericsson. Minderről a település polgár- mestere, Sinkó István tájékoz­tatta lapunkat. Mint mondotta, az önerőből megvalósított fej­lesztést az a tény indokolta, hogy — noha már 1984-ben bekötöt­ték a falut a cossbar-rendszerbe ' — mindössze nyolcvan lakást tu­dott felszerelni ez idő alatt a Pos­ta készülékekkel. Már több mint kétszázötvenen jelezték: öröm­mel vennék, ha náluk is megszó­lalhatna végre a hőn áhított telefon. A tervek szerint ezeket az igé­nyeket július 31-igki tudja elégí­teni a Matáv, sőt a kétezer vona­lig bővíthető digitális központ revén sok pluszszolgáltatást is igénybe vehetnek az egerszalókiak. Nem mindegy... A könyv jó barát — olvastam, hallot­tam és tudom. Vásá­rolni indultam. Ilyen előzetes megfonto­lásból kértem egy verseskötetet. Sze­rettem volna meg­kapni, mert meg­volt... elveszett. Udvarias megszó­lítással érdeklődtem: „Tessék szíves lenni megmondani, Rim- baud-juk van? (e: Rembo). Nem volt pontos a kérésem, nem pontosítottam az igényemet. A válasz udvarias és kielégítő: „Video­filmeket nem tar­tunk, de az egri videotékákban való­színűleg talál Ram- bo-t. „Köszönöm!” — és kisomfordáltam. Óh, ember! — eltűnt idők nyomát miért keresed? Most Ram­bo a menő, nem „Rembo”! (tör-pe) Magasabb osztályban az egriek Alapítvány a továbblépésre Eger „legifjabb” meteoroló­giai állomása májusban — im­már minőségileg magasabb osz­tályban — ünnepelheti első szü­letésnapját. Mint arról lapunk­ban korábban már beszámol­tunk, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Leányka úti földrajz tanszékéhez tartozó telep — hagyományos műszer­parkját kiegészítve — a németor­szágbeli göttingeni Lambrecht cégtől vásárolt automata mérő- berendezés révén kívánta meg­szerezni az első osztályú minősí­tést. Nos, az álom valóra vált, hi­szen még tavaly december 30-án — az országban huszonharma- dikként, felsőoktatási intézmé­nyekben pedig elsőként — Eger is „magasabb osztályba léphe­tett”. Dr. Roncz Béla szerint — aki a földrajz tanszék tanára és az állo­más vezetője is egy személyben — a meteorológiai szolgálat pro­totípusnak tekinti az új berende­zést, és amennyiben beváltja a hozzá fűzött reményeket, ilye­nekkel kívánja fölszerelni az or­szág többi állomását is. A hagyo­mányos műszerekkel szemben — amelyek minden megfigyelő­ponton megtalálhatóak, és csak a különböző hőmérsékletet, a napsugárzást, a csapadékmeny- nyiséget, a szélerősséget tudják mérni — az új „csodamasina” ti­zenhárom éghajlati elemet kísér figyelemmel folyamatosan, és rögzíti is ezeket a számítógépen tízpercenként. Az elmentett adatokból a program újabb, szá­mított méréseket is tud végezni, így például másodpercek alatt le­hívhatóak a nedvesség-, a pára- tartalomra, vagy akár a harmat­pontra vonatkozó információk. Ugyancsak figyelemre méltó tény, hogy ezen rendszer jóvoltá­ból hangozhatnak ti a rádióban mindennap a megyeszékhelyen mért adatok, nem kis segítséget nyújtva ezzel például polgártár­sainknak. A Leányka úti állomás rádió­kapcsolatban áll az Országos Meteorológiai Szolgálattalis, így hazánk bármely főállomásáról bármely adat pillanatok alatt le­kérhető, az ily módon összegyűj­tött információkból pedig a köz­pont elkészíti a prognózist. Mivel a rendszer révén a nemzetközi hálózatra is felkerült az állomás, a külföldre utazni vágyók rövid úton megtudhatják azt például, hogy mekkora a napi középhő­mérséklet Pekingben, vagy ép­pen milyen ruházatot célszerű magunkal vinni, ha mondjuk New Yorkba készülünk. A méré­sek eredményeit — az említette­ken túl — mindennapjainkban is sokan hasznosíthatják, így a me­zőgazdaságban, a távfűtésnél, vagy akár a közlekedésben szin­tén nagy segítséget nyújthat a meteorológiai szolgálat. A közeljövő terveiről szólva Roncz Béla elmondta, be szeret­nék vezetni az ultraviola- sugár­zás, a radioaktivitás mérését is. Szintén szóba kerültek a környe­zetvédelmi értékek, így például a szén-monoxid, a szén-dioxid, il­letve a kénhidrogén koncentrá­ciójának figyelemmel kísérése. Ennek feltételeit megteremten­dő, segítségül hívták a Pro Natu­ra Stientia A lapítványt, az ide be­folyt összegekből kívánja az állo­más beszerezni az ehhez szüksé­ges berendezéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents