Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-25 / 47. szám
HÍRLAP, 1994. február 25., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13. Strauss-est — újra A nagy sikerre való tekintettel a Strauss zenei estet az Egri Szimfonikus Zenekar március 1-jén, este 7 órakor a Megyei Művelődési Központban megismétli. A bevételt a Magyar Hadi- gondozottak Országos Nemzeti Szövetség Alapítvány javára utalják át. Fórum a fűtésdíj akról Hétfőn délután 5 órakor az egri lila iskolában az egri EVAT Rt. lakossági fórumra várja az érintetteket, vagyis mindazokat, akik az elmúlt hetekben, napokban kapták kézhez fűtési számlájukat. A költségekről — sokaknál több ezret is kitesz —, a hőközpont működési rendszeréről, az elszámolás gyakorlatáról, a takarékoskodásra ösztönző elképzelésekről hallhatnak majd a résztvevők, ugyanakkor választ is kapnak egy-egy lakóépületre, egyénekre vonatkozó kérdéseikre is. GMSZ-diáknapok Rendhagyó irodalomórával vette kezdetét tegnap a GMSZ- diáknapok Egerben, amelyet Csendes László, a Gárdonyi Géza Színház művésze vezetett. Zenei vetélkedő következett ezután, majd különféle sportversenyek tették igazán izgalmassá a napot. Ma délelőtt laesar-holo- gram kiállítással indul a fizikaóra, majd a körcsarnokban délelőtt 10 órától újabb vetélkedők várják a résztvevőket. A két nap fáradalmait a diszkóban vezethetik le a fiatalok, amely este 6-tól éjfélig áll nyitva előttük. Szennyvíztisztító épül Szilvásváradon Észak-Magyarország legmodernebb szennyvíztisztító üzeme épül hamarosan Szilvásváradon. A svájci technológia — az ígéretek szerint — évtizedekig megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. A létesítményből ivóvíz minőségű folyadék távozik majd, védve ezzel is a bükki karsztvizet. A 250 milliós beruházás felét az állam állja, a másik részét a helybeliek gazdálkodják ki, illetve pályázatok útján próbálnak pénz előteremteni erre. A kivitelezésre 12 pályamű érkezett, melyeket a Pulzus Bt. bírált el, és döntése alapján tavasztól a budapesti székhelyű Alterra cég egri építésvezetősége kezd a munkálatokhoz. Még egyszer Az „Elbocsátó szép üzenet”-ről „Elbocsátó szép üzenet az EVAT-tól” című cikkük kapcsán az alábbiak közlését kérem lapjukban: 1. A választások közeledtével fontos, hogy az újság pártatlan, tényszerű tájékoztatásra, és ne olcsó hangulatkeltésre törekedjen. 2. A közüzemi dijak fizetése vagy nem fizetése nem pártpolitikai ügy, még ha a Hírlap szerint ez pikáns, akkor sem. 3. Az FKGP minden hónapban kifizette a számláját, ezért nem küldtünk neki felmondó levelet. 4. Az MSZP-vel egyeztettük a vitás kérdéseket. 5. Az SZDSZ, mint az összes többi bérlő, megkapta a számlákat, melyet az Evat pénzügyén meg lehet tekinteni. A felszólítást nem fizetés esetén jogszabályi előírásoknak megfelelően küldjük. 6. Ha a Hírlap a pártok nevét kiírta — tévesen —, miért nem írta ki a tartozó vállalatok nevét. Pártatlan tájékoztatás! 7. Nem hiszem, hogy számlavitákat az újságon keresztül kell rendezni, mert annak nem az a hivatalos útja. Várkonyi György ügyvezető igazgató, E VAT Rt. Az „Elbocsátó szép üzenet az EVAT-tól” című cikkemmel szemben emelt kifogásokhoz az alábbiakat kívánom hozzáfűzni. 1. Ebben teljes mértékben azonos állásponton vagyunk, így nem is értem, miért éppen lapunknak címezte megállapítását. 2. Valóban nem pártpolitikai ügy, ám a választások közeledtével az ilyen jelenségek mellett — ha ezúttal egyedi esetről beszélhetünk is —, úgy vélem, egy független megyei lap nem mehet el szó nélkül. 3. Bolyki András, a FKGP megyei elnöke — telefonon — ennek ellenkezőjét állította, mondván ők is kaptak ilyen felszólítást annak dacára, hogy rendszeresen fizették a közüzemi dijakat. 4. Ezt örömmel olvasom. Minderről azonban Merczel József, a szocialista párt helyi kampányfőnöke — a cikk elkészültéig — egy árva szót sem szólt. Magam ugyanakkor reméltem is, hogy az írásomban előrejelzett egyeztetés eredményesen zárul. 5. Ezzel sem vitatkoztam, pusztán azt írtam le, amit dr. Komlós Mariann, az SZDSZ ügyvivője és a többi érintett, illetve Ön, mint az EVAT Rt. ügyvezető igazgatója kérdéseimre elmondott. 6. Nem tudom, melyik párt nevét írtam ki tévesen. A vállalkozót a cikk leadási határidejéig nem sikerült elérnem, ám azóta a felmondó- levél tényét a Kincstár Kft. vezetője is megerősítette, kifogásolva mindazokat, melyeket cikkemben már leírtam. 7. Az újságot — természeténél fogva — a hírek tartják életben. A felmondás tényét én — újságírói mivoltomban — hímek tartottam, amelynek — a lehetőségekhez képest —legjobban igyekeztem is utánajárni. Kühne Gábor A szerkesztőség — e levél váltással — az ügyet a maga részéről lezártnak tekinti. Békétlenség után béke Verpeléten? (Folytatás az 1. oldalról) Szintén sarkalatosnak bizonyult a gázvezeték kérdése. Ahol belépő volt, oda bevittük. Többen állították ugyan az említett két utcából: részletre fizetnének, de mint kiderült, akkora tartozásaik vannak már a különböző pénzintézeteknél, hogy aligha lehet az ajánlatukat komolyan venni. — Az utóbbi gyűlésen felszólalt Lakatos Mihály, a Lungo Drom országos hálózati titkára is, aki Önnel nagyon jól megértette magát, és mint mondotta, igen pozitív hozzáállást tapasztalt. Itt némi ellentmondást látok... — Engem is meglep a helyi Lungo Drom vezetőjének, tagságának vádaskodása, és egyáltalán a gyűlés hangneme. Lakatos Mihállyal ugyanis sikerült több mindenben megállapodnunk, így például kérte: a szociális bizottságba — tanácskozási joggal — vegyünk be egy cigány embert. Kérésükre alkalmazunk egy cigány családsegítőt is. Lehetőségük van arra, hogy az ún. Királyi-dűlőn, több mint tizenöt hektáron földet jegyezhessenek, ráadásul a szövetkezet még segítene is nekik sok mindenben. A segélyek elosztása sem tetszik ott mindenkinek, ám a személyeskedésen — nevezetesen: ő miért kapott, és én meg miért nem, vagy miért csak ennyit — túl még semmi konkrétum nem hangzott el. Azt azonban nem akarják látni, hogy míg Verpelét lakosságának „csak” 18-20 százaléka cigány, hivatalosan etnikai kisebbség, a segélyek 80-90 százaléka hozzájuk vándorol, de hasonlóan „engedékenyeknek” bizonyultunk a helyi adókkal kapcsolatban, hiszen ezek zömét is kénytelenek vagyunk elengedni. — Mégis, ezeken a gyűléseken fajgyűlölettel vádolják önöket. — Úgy vélem, mindez azzal magyarázható, hogy elképesztően tájékozatlanok, bármely „hordószónok” ellenünk tudja őket hangolni a legolcsóbb demagóg szöveggel. Az ilyen hangulatú gyűléseknek már politikai színezete van, éppen ezért tartom magam távol tőlük. *** Február 19-én, alig néhány nappal a január végi, meglehetősen rossz emlékű Lungo Drom tagszervezeti gyűlést követően, a helyi romapolitika alapelveit tisztázandó ült asztalhoz dr. Pro- kai János, Horváth László fide- szes országgyűlési képviselő és a Cigány Érdekvédelmi Szövetség több megyei képviselője. Ez a megbeszélés ékes példája volt annak, hogy kényes kérdésekről is lehet higgadtan érvelve, nyugodt körülmények között vitatkozni. A találkozóra ugyanakkor erősen rányomta bélyegét az a tény, hogy az önkormányzattól használatra kapott kultúrházat a Lungo Drom nem adta oda a CÉSZ-nek erre az alkalomra... Mint azt Horváth László bevezetőjében kifejtette, szemlélet- váltásra van szükség, hiszen az önkormányzatok és a különböző romaszervezetek információk híján képtelenek szót érteni egymással. Ez — szerinte — helyi politika kérdése, amelyhez a kormányzatnak kell biztosítani a feltételeket. „A társadalom érdekében szükséges lenne mozgósítani az itt rejlő erőforrásokat, ám e tekintetben sok mindennel adós maradt a kormány és a Parlament” — állítja a fiatal demokrata politikus. Mindezt a Fidesz a meglévő eszközök ösz- szevonásával, célorientáltságával kívánja elérni, lévén a bevételi források aligha fognak jelentősen megemelkedni. Prokai János emlékeztetett arra, hogy csak egy jól működő gazdaság tud jól működő szociálpolitikát folytatni, ennélfogva aligha helyi szinten fognak eldőlni ezek a kérdések. Az egykere- sős, illetve kereső nélküli családok rendkívül eladósodtak, és ennélfogva igen alacsony szintre süllyedt az életszínvonaluk. Ugyanakkor az is tény, hogy a munkahelyekre csak végső esetben vesznek fel cigány embert. Ha nem következik be rövidesen jelentős változás — figyelmeztetett a polgármester —, a jelenlegi gondok hatványozottan jelentkezhetnek a közeljövőben. Egyetlen kitörési lehetőség: a cigánygyerekeknél kell megállítani a folyamatot. Botos László, a CÉSZ megyei elnöke a normatív rendszer változása mellet érvelve kijelentette: a mostani gyakorlat lehetetlenné teszi a lakásszerzést. Ugyancsak szerencsésnek tartanába — ahol a cigányság aránya indokolttá teszi — önkormánya zati képviselőt állíthatnának. Abban ugyanakkor egyetértettek a jelenlévők, hogy amíg nem rendezik saját soraikat, lényeges előrelépés aligha remélhető ezekben a kérdésekben. A megosztottságra utalva Botos László kifejtette, hogy Horváth Aladár és a Roma Parlament egyáltalán nem a cigányság érdekeit képviseli, ott csak a saját zsebükre gondolnak. „Kevesebb szervezet és több munka kell, mi nem halat, hanem hálót kérünk.” (kühne) Verseny a virágos Magyarországért A kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakításának elősegítése, a hagyományos magyar virág — és kertkultúra felélesztése, az 1996-os expó és a honfoglalás 1100 éves évfordulója méltó előkészítése a célja a „Virágos Magyarországért” című versenynek, amit az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az Ipari és Kereskedelmi, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium hirdetett meg. A vetélkedőn legjobbnak ítélt település képviseli majd hazánkat az 1995. évi európai versenyen. A bírálóbizottság augusztus 31-ig dönt a helyezésekről. Érdeklődésünkre az egri polgármesteri hivatal főmérnöki irodájának munkatársa, Ágoston Ottónéelmondta: a barokk város is feliratkozott a nevezők listájára. Igaz, részvételünkkel a fődijra nem pályázhatunk, mivel két éve — Noszvajjal együtt — már elnyertük a rangos európai címet. Virágba öltöztetett városunk pályázhat viszont egyéb jutalmakra, de reméljük, ezeknél is többet jelent majd az ide látogató turisták és a helybéliek dicsérete. A közterek, a parkok csinosítása mellett bizonyára sok magánház erkélye, udvara, ablaka hirdeti majd: „ki a virágot szereti...” Muskátlis balkon Egerben, az Erzsébet- udvarban (Archív fotó: Perl Márton) Nagyvisnyó poétája... Ha a sok (régi) népdalt, nótát ismerő ember nótafa, akkor a bájos bükki palóc falucska, Nagyvisnyó szülötte — Virág Lajos — bizonyos rigmusfa. Azzal a különbséggel, hogy míg a nótafa csupán ismerője, közvetítő reprezentánsa, megszólaltatója és bemutatója dalkincsének, addig Virág bátyó a szerzője, alkotója volt eredeti rigmusainak. Az alkalmi mondókáknak és versezeteknek. Csakis nmekben, „verselve” beszélt. Népköltő volt Virág Lajos. Erőltetettség és mesterkéltség nélkül fakadt belőle a rímes beszéd, oly természetességgel, dúsan és gazdagon, mint hegyi forrásból a kristálytiszta víz. S kivételes tehetsége, képessége nemcsak hírt és ismertséget szerzett nevének, de tiszteletet is. Örökös díszvendége lett lakodalmaknak és keresztelőknek, minden jeles eseménynek. Krónikás köz- szolgálatot vállalt és teljesített. Jó szívvel és lelkesen. Nem vágyott hiún halhatatlanságra. Ezért írószerszámot és papírt sem használt, nem törődött azzal, hogy „verselő” beszédeit írásjelekkel rögzítse. De mégis örvendhetett a népköltők legnagyobb adományának: művei beépültek a szájhagyományba, faluja emlékezetébe, egyes rigmusai még életében szállóigévé lettek, s idézgetik ma is. Hogy valami keveset is tudunk róla (1880 körül született, egy balesete után végképp abbahagyta a verselést, pedig „bizonyára saját halálát is kiverselte volna, ha sejti, hogy oly váratlanul éri”), Nagyvisnyó „fejkendős krónikás”-ának, a Honvéd utcai Molnár Gyulánénak köszönhető. Megmentette Virág bátyó rigmusait a végleges elfeledettségtől. És most kicsiny ízelítő a Virág-hagyatékból. Elsőnek is a nagyon aktuálisat, amivel Virág sógor egy kormánypárti képviselőjelölt megbuktatását indította el az egész Bán völgyében. Ma is skandálhatjuk, megfelelő helység és név behelyettesítésével: „Kutya ugrott át a gáton,/ Ajelöltünk Bánhorváton./ Hebran Jóska fazékba sz..t,/ Egye meg, aki vele tart!/(Egye meg, aki rászavaz!)” Végül egy remek, igazán szellemes költői sziporka. Családi perpatvar után mondta el feleségének, hogy mindent elkövetett a kibékítésére. Benne a természetes filozófia, s az egészséges népi pajzánság. Igaz gyöngyszem, nagy-nagy igazsággal: „Tej, túró, tejfel,/ Gatyamadzag, pendel./ Azért a kis füstös lyukért,/ Mit megtesz az ember...!” Pataky Dezső Szalóki telefonok Minden jel szerint hosszú időre sikerült megoldani Egerszalók telefonellátását, lévén az elmúlt napokban átadták a faluban azt az új, digitális telefonközpontot, melynek felépítéséről még tavaly írt alá szerződést a Matávés a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata, a svéd Ericsson. Minderről a település polgár- mestere, Sinkó István tájékoztatta lapunkat. Mint mondotta, az önerőből megvalósított fejlesztést az a tény indokolta, hogy — noha már 1984-ben bekötötték a falut a cossbar-rendszerbe ' — mindössze nyolcvan lakást tudott felszerelni ez idő alatt a Posta készülékekkel. Már több mint kétszázötvenen jelezték: örömmel vennék, ha náluk is megszólalhatna végre a hőn áhított telefon. A tervek szerint ezeket az igényeket július 31-igki tudja elégíteni a Matáv, sőt a kétezer vonalig bővíthető digitális központ revén sok pluszszolgáltatást is igénybe vehetnek az egerszalókiak. Nem mindegy... A könyv jó barát — olvastam, hallottam és tudom. Vásárolni indultam. Ilyen előzetes megfontolásból kértem egy verseskötetet. Szerettem volna megkapni, mert megvolt... elveszett. Udvarias megszólítással érdeklődtem: „Tessék szíves lenni megmondani, Rim- baud-juk van? (e: Rembo). Nem volt pontos a kérésem, nem pontosítottam az igényemet. A válasz udvarias és kielégítő: „Videofilmeket nem tartunk, de az egri videotékákban valószínűleg talál Ram- bo-t. „Köszönöm!” — és kisomfordáltam. Óh, ember! — eltűnt idők nyomát miért keresed? Most Rambo a menő, nem „Rembo”! (tör-pe) Magasabb osztályban az egriek Alapítvány a továbblépésre Eger „legifjabb” meteorológiai állomása májusban — immár minőségileg magasabb osztályban — ünnepelheti első születésnapját. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Leányka úti földrajz tanszékéhez tartozó telep — hagyományos műszerparkját kiegészítve — a németországbeli göttingeni Lambrecht cégtől vásárolt automata mérő- berendezés révén kívánta megszerezni az első osztályú minősítést. Nos, az álom valóra vált, hiszen még tavaly december 30-án — az országban huszonharma- dikként, felsőoktatási intézményekben pedig elsőként — Eger is „magasabb osztályba léphetett”. Dr. Roncz Béla szerint — aki a földrajz tanszék tanára és az állomás vezetője is egy személyben — a meteorológiai szolgálat prototípusnak tekinti az új berendezést, és amennyiben beváltja a hozzá fűzött reményeket, ilyenekkel kívánja fölszerelni az ország többi állomását is. A hagyományos műszerekkel szemben — amelyek minden megfigyelőponton megtalálhatóak, és csak a különböző hőmérsékletet, a napsugárzást, a csapadékmeny- nyiséget, a szélerősséget tudják mérni — az új „csodamasina” tizenhárom éghajlati elemet kísér figyelemmel folyamatosan, és rögzíti is ezeket a számítógépen tízpercenként. Az elmentett adatokból a program újabb, számított méréseket is tud végezni, így például másodpercek alatt lehívhatóak a nedvesség-, a pára- tartalomra, vagy akár a harmatpontra vonatkozó információk. Ugyancsak figyelemre méltó tény, hogy ezen rendszer jóvoltából hangozhatnak ti a rádióban mindennap a megyeszékhelyen mért adatok, nem kis segítséget nyújtva ezzel például polgártársainknak. A Leányka úti állomás rádiókapcsolatban áll az Országos Meteorológiai Szolgálattalis, így hazánk bármely főállomásáról bármely adat pillanatok alatt lekérhető, az ily módon összegyűjtött információkból pedig a központ elkészíti a prognózist. Mivel a rendszer révén a nemzetközi hálózatra is felkerült az állomás, a külföldre utazni vágyók rövid úton megtudhatják azt például, hogy mekkora a napi középhőmérséklet Pekingben, vagy éppen milyen ruházatot célszerű magunkal vinni, ha mondjuk New Yorkba készülünk. A mérések eredményeit — az említetteken túl — mindennapjainkban is sokan hasznosíthatják, így a mezőgazdaságban, a távfűtésnél, vagy akár a közlekedésben szintén nagy segítséget nyújthat a meteorológiai szolgálat. A közeljövő terveiről szólva Roncz Béla elmondta, be szeretnék vezetni az ultraviola- sugárzás, a radioaktivitás mérését is. Szintén szóba kerültek a környezetvédelmi értékek, így például a szén-monoxid, a szén-dioxid, illetve a kénhidrogén koncentrációjának figyelemmel kísérése. Ennek feltételeit megteremtendő, segítségül hívták a Pro Natura Stientia A lapítványt, az ide befolyt összegekből kívánja az állomás beszerezni az ehhez szükséges berendezéseket.
