Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
to s m •J 8 Ul es ui to to Ul QC Ul X CO ■ r- n co ui n x n o ** It A >§ H iS ÍXÍ «a iá ;l 3* : si- o »* * in I 0) . > ■ '01 A« r ’t [o L ;IL IO 5© > O ■ ag IN ■ N '£ )TJ ; > \ Si . >« )C HÍRLAP, 1994. február 22., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Pénteken délelőtt tartják a mátraderecskei óvodában a farsangi mulatságot. A hagyományoktól eltérően ezúttal az óvónők is jelmezbe bújnak és a Mackóébresztés című bábjátékkal keltik föl a téliálmot alvó medvét, aki később meg is jelenik a színen. A Bohóc, a Mackó, a Kutya és a Kislány jelmezes figurái dalokkal, versekkel szórakoztatják kis közönségüket. És ezután kezdődik még a zene, a tánc és a vigalom. Találkozás a képviselőjelölttel Kedden délután 5 órakor a pé- tervásárai művelődési házban, szerdán pedig Istenmezején szervez a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete beszélgetést dr. Lassányi Ferenccel, a péterkei körzet KDNP-s parlamenti képviselőjelöltjével. A találkozóra ezúttal a két helység intézményeinek vezetőit hívták meg. Rövidesen próbaüzem Nyolcvanhárom millió forintba került az a törpevízmű, amely a közelmúltban épült Istenmezején. Elkészült ezzel egyidejűleg a közkutas-közkifolyós rendszerű hálózat is: ennek révén végre egészséges ivóvízhez jutnak a helyiek, nem kell az ásott kutakból felhúzott rossz minőségű vizet fogyasztaniuk. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei már mintát is vettek az új berendezés szolgáltatta vízből, s ha minden rendben találtatik, hamarosan elkezdődhet a próbaüzem. Az is- tenmezejei családoknak egyébként nem kellett áldozniuk a vízműre, hiszen egy pályázat útján kilencven százalékos központi támogatást kapott a beruházásra a település. Piactér Istenmezején Szintén istenmezejei hír, hogy az önkormányzat a falu központjában egy piacteret kíván kialakítani. A községben sok nyugdíjas él, és elsősorban nekik kínálnának ott olcsó portékákat. A tervek szerint a polgármesteri hivatal a tavasszal öt közmunkást vesz majd fel: az ő feladatuk lesz a piactérrel kapcsolatos munkák elvégzése. Parádsasvári farsang Az elmúlt héten szombaton este rendezték meg Parádsasvá- ron a hagyományos farsangi mulatságot. Az eseménynek — csakúgy, mint eddig minden évben — a községi kultúrház adott otthont, ahol fánkkal és rumos teával várták a vendégeket. Természetesen nem hiányzott a jelmezes felvonulás és a tánc sem, utóbbihoz a zenét a Salamon fivérek szolgáltatták. [teher: EGER 11—20 t-ig vállalja bútor, homok, sóder, beton, tüzelőanyagok, fa-, raklapos áruk stb. szállítását! Mi lesz a bükkszéki ifjúsági tábor sorsa? Harminchárom tulajdonos A kapunál senki nem állít meg bennünket, az udvaron érintetlen hóban poroszkálunk a bükkszéki ifjúsági tábor házai között. Sokáig gyönyörködhetünk a panorámában, nem zavarja egy táborlakó sem a szemlélődésünket. Úgy tűnik, a volt úttörőtábor, amely ifjúsági táborrá lépett elő, kihasználatlanul áll a Bükk lankáin. Mint kiderült a probléma megoldása három éve várat magára. Nem azért, mert gazdátlan ez az ingatlan, éppen ellenkezőleg, a tábornak 33 tulajdonosa van. — Még 1991-ben merült föl, hogy a bükkszéki ifjúsági tábor működtetése, fenntartása elavult, ezért erre új kereteket kell találni — tájékoztat Huszár István, Bükkszék polgármestere. A 350 férőhelyes, egész évben üzemelő tábort annak idején 3 járás, az egri, a kunszentmártoni és a kecskeméti építette, ezért 33 ön- kormányzat tulajdonában van és ezért olyan kuszák tulajdonjogi viszonyai. A működtetéssel kapcsolatban három évvel ezelőtt több variáció merült föl: önkormányzati társulás, gazdasági társulás és alapítvány létrehozása jöttek szóba. Az érintett önkormányzatok az alapítvány mellett döntöttek. Föl is állt a kuratórium, és elkészült az alapítvány működési szabályzata. Tavaly októberben viszont megváltozott az alapítványok működéséről szóló törvény, így nekünk is új tervezetet kellett készíteni. — Az alapítvány még nem létezik, tavaly év végén mégis pályázatot írtak ki a tábor vezetői posztjára. — A pályázat szövegével, amit egy ügyvéd fogalmazott meg, én magam sem értek egyet, hiszen abban az áll, hogy az ifjúsági tábor írta ki a pályázatot. A demokrácia olyan magas fokán még nem állunk, hogy a tábor dolgozói keressenek vezetőt maguknak. Az alapítvány új tervezete ott fekszik mind a 33 önkormányzat asztalán, ha ezt mindegyik elfogadta, létrejön az alapítvány, és akkor dönthet a kuratórium a táborvezető kérdésében. — Ez elég hosszadalmas is lehet. Mi történik a beérkezett pályázatokkal? — Huszonegy válasz érkezett az újságban megjelent kűrásra. A kialakulatlan helyzet miatt egyet sem bontottunk föl, minden feladót levélben értesítettünk arról, hogy csak később tudjuk elbírálni a beérkezett pályázatokat. Ketten nem írták rá a nevüket a borítékra, őket nem tudtuk értesítei. — Ettől függetlenül most is üzemel az ifjúsági tábor? — Igen, még mindig a régi formában és sajnos a gondok nálunk csapódnak le, mert mi működtetjük a létesítményt. Hosz- szútávon ezt így nem lehet csinálni. Legutóbbi fejleményként felmerült a tábor eladása is, mert ajánlat érkezett a megvételére. De ebben is 33 önkormányzatnak kell dönteni... (sárközi) Még nincs válasz a pályázatra Gázhálózat épül Istenmezején Nem kizárt, hogy rövidesen hitel felvételére kényszerül Istenmezeje önkormányzata. A helyzet ugyanis az, hogy vezetékes gázhálózatot építenek a faluban, s a beruházáshoz támogatásra pályázott a település, azonban erre a pályázatra mindmáig nem érkezett válasz. Ahogyan Ország József a polgármesteri teendők ellátásával megbízott alpolgármester szavaiból kiderült, talán tízmillió meglesz a közel hetvenmilliós összköltségből, de még akkor is kell körülbelül négy és félmilliónyi hitel. A költségeket egyébként az a körülmény növeli meg, hogy több mint tizenkét kilométeres külterületi vezetékszakasz lefektetésére van szükség: Istenmezeje sajnos távol esik a szomszédos, gázzal már ellátott településektől. A kivitelezéssel egyébként a Rekord Kisszövetkezetet bízta meg az önkormányzat, s ez az ígéretek szerint idén augusztus 15-ig el is készül a munkálatokkal. A gáztársulásba a helyi családok több mint hetven százaléka belépett, úgy Istenmezejéről, amiképpen a közigazgatási szempontból hozzá tartozó Szederkénypusztáról: mert hiszen — hallhattuk Ország Józseftől — nem tartják „mostohagyereknek” ezt a hatszáz lelkes településrészt. Családonként ötvenöt ezer forintba kerül a vezetékes gáz, ennek az összegnek azonban 15 százalékát, mint közmű- fejlesztési hozzájárulást, vissza lehetett igényelni, ez meg is történt, sőt, a visszajáró több mint nyolcezer forintot ki is fizették már az érintetteknek. (rm) Nem volt gazdátlan a Ktítvölgy A Mátravidéki Fémművek szociálpolitikai csoportjának dolgozója, Tóth Tibor levelet írt a korábbi körzeti oldalunkon megjelent „Bobpályán siklunk Sírokban ” című cikkünkre. Ebben kifejti: nem ért egyet azzal a megállapítással, miszerint szemmel láthatóan tönkrement, szinte gazdátlanná vált a kútvölgyi pihenőpark. „Annak ellenére, hogy a gazdasági recesszió miatt vállalatunk sem tudott annyit fejlesztésre fordítani, mint korábban — úja —, karbantartási és állagmegóvási tevékenységünkkel sikerült olyan szinten tartani, hogy az évente odalátogató 7-8 ezer ember kellemes élményekkel távozott «gazdátlan» parkból. A «tönkrement» létesítményben vezetékes ivóvíz, hangosítás, villamos vezeték teljes kiépítettsége, hűtőgépek, székek, asztalok, villanybojlerek, főző alkalmatosságok fokozták a «gazdátlanság» érzését. E park elsősorban azok kikapcsolódására, pihenésére szolgált, akik építették, vagyis a Mátrafém dolgozói részére. Ezen felül számos, a megyében működő vállalat, hivatal, iskola volt vendégünk évről-év- re... Ha olyan leromlott állapotban lenne a park — nem értem —, hogyan tudna már április 2-án vendégeket fogadni. Van olyan érzésem, hogy igen sok vállalkozó szeretne még vásárolni az ország bármely területén ilyen szemmel láthatóan tönkrement, szinte gazdátlanná válf pihenőparkot.” Kétszáztízmilliós segítség Párád és Recsk újabb közös vállalkozása Annak idejen hírül adtuk, hogy a két szomszédos nagyközség, Párád és Recsk közös erővel építette ki a vezetékes gázhálózatot. Most újabb „közöskö- désre” vállalkoznak: szennyvíz- hálózatkészíú mindkét településen, s ehhez kapcsolódóan megépül egy recski telephelyű, kétb- lokkos, kétszer ötszáz köbméter per óra kapacitású szennyvíztisztítómű. A községek céltámogatási kérelmét kedvezően bírálták el, ily módon azok 210 millió forintot — az összköltség hatvan százalékát — kaptak az államtól. Arról azonban még nem született döntés, hogy ki lesz majd a beruházás kivitelezője: a versenytárgyalás második fordulójára öt pályázó van még versenyben árajánlatával, s közülük a két önkormányzati testület e hónap végéig választja ki a győztest. A munkálatok a tervek szerint 1994 tavaszán kezdődnek meg, a befejezésük pedig 1996-ra várható. Recsken egyébként január végén fogadta el a képviselőtestület a falu idei költségvetését, s ami ebben az évben a gazdálkodásra szánt mintegy 130 millió forintból fejlesztésre jut, azt elsősorban a szennyvízre fordítják. A helyi közalkalmazottak bérének rendezéséhez pedig több mint kétmillió forint hitelt kell felvennie az önkormányzatnak. Pétervásárán Elfogadták a város költségvetését Pétervására és társközségei közös képviselő-testülete a közös fenntartású intézmények 1994. évi költségvetését már korábban elfogadta. Az egyes települések — tehát a város, illetve Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes — ezt követő ülésükön alkotják meg saját, külön költségvetésüket. Ez Pétervásárán az elmúlt hét végén meg is történt. A városi önkormányzat ülésének első témája volt a költségvetési előterjesztés, amelyből kitűnt: az előzetes tervkoncepcióhoz képest — ahol még tízmillió forintos hitelfelvételének szükségességéről esett szó —, az önkormányzat pénzügyi helyzete lényegesen javult. A normatív állami támogatás ugyanis a korábbi számításokhoz viszonyítva közel ötmillióval növekedett. így a költségvetés most csupán három és félmillió forint hitelt tartalmaz. A város bevételei egyébként a százmilliót közelítik, s ebből az úgynevezett saját bevétel mintegy tizenhat millió forint. A kiadási oldalon a polgármesteri hivatal és az intézmények működési költségei jelentős összeget, csaknem 85 millió forintot tesznek ki, ebből következik, hogy fejlesztésre bizony nem sok pénz jut. Csupán a múlt évben megkezdett beruházás — a vízminőség javítása érdekében építendő vas-mangántalanító berendezés — befejezésére nyűik lehetőség. A költségvetési vitában a képviselők többsége elmondta véleményét, észrevételeit, kiemelve a takarékos gazdálkodás fontosságát, amelyben az intézmények vezetői lehetnének a kezdeményezők. Ők azonban erre válaszul hangsúlyozták: a költségvetési javaslat már eleve olyan leszűkített tervszámokat tartalmaz, hogy további költségcsökkentésre, megtakarításra nemigen van mód. A vita lezárása után a testület módosítás nélkülfogadta el a város idei költségvetését. Napirendben esett szó az energiatakarékosság lehetőségeiről is. Az erre vonatkozó anyagot Szántó László, a városgazdálkodási bizottság elnöke terjesztette elő. A címer mellett Ml ENCEDTUNK AZ ÁRBÓL! Az ülésen, második fordulóban tárgyalták a helyi címer és zászló alapításának és használatának rendjéről szóló rendelet-tervezetet. Ez — abból a célból, hogy a péterkei polgárok is megismerhessék — már korábban közszemlére került, ugyanakkor a városi kábeltévében vitaestet és telefonos szavazást is szerveztek. Pál László polgármester ismertette a testülettel a beérkezett javaslatokat, a képviselők pedig mindezt a saját, illetőleg a hozzájuk eljuttatott véleményekkel egészítették ki. Az észrevételek többsége a tervezet mellett szólt, ugyanakkor akadtak ellentétes vélekedések is, például a Nyugdíjasok Pétervásárai Szövetségéé. A címer és a zászló szerkezetét tekintve végül is egységes álláspontra jutottak a képviselők, ugyanakkor a színek összeállításában, alkalmazásában némi módosítást véltek kívánatosnak. ZayJózsef AMFORA A tavaszi nyitásra vár a siroki pihenőpark Csend van, élet nincs
