Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

8. SPORT HÍRLAP, 1994. február 21., hétfő Anyagi töltést kapott a kézilabda Lesz-e gyógyír a siroki sportra? A kézilabdázók már bizakodhatnak t A megyei sportéletben évtizedeken át megbízható értéket jelen­tett a Sírok Vasas. A Mátravidéki Fémművek által garantált anyagi háttér következtében kézilabdában és labdarúgásban lépték át a megye határait a siroki sportolók. Rendkívül sokoldalú volt a gyári tömegsport, sőt tevékeny motoros szakosztály is öregbítette a klub jó hírnevét. A szép környezetben lévő sporttelepen túl, az utóbbi években sportcsarnokkal gazdagították tovább létesítmény feltéte­leiket a helybéliek. A Fémművek közismert gondjai kihatottak a sportra is. Három éve, a Lakatos István polgármester által irányí­tott önkormányzat a bázis, érthetően jóval szerényebb anyagiakkal, mint egykor a gyár. NB I/B-s mérkőzés a siroki sportcsarnokban (Fotó: Szántó György) Labdarúgó megyei li. osztály Élmezőnyben az újoncok A Siroki Vasas elnöke Kovács Péter gyógyszerész, aki vezető társaival együtt szívesen fárado­zik a település sportértékeinek megmentésén. Jelenlegi helyze­tükről, eredményeikről, terveik­ről vele beszélgettünk. — Ismereteink szerint az NB I./B-ben szereplő női kézilabda csapat anyagi helyzete kedvezően változott az utóbbi hetekben. — Mint, ahogy a megyei Hír­lap már közölte, megállapodás született az egri illetőségű Re­kord Kisszövetkezet és az egye­sület között, amelynek értelmé­ben a kézilabda szakosztály tá­mogatásban részesül. Az együtt­működés részletei még nem min­denben tisztázódtak, de a leg­fontosabb dolgok véglegesnek tekinthetők. — Tavaly hallani lehetett ar­ról, hogy az Egri Kézilabda Klub átveszi a szakosztályt. — Mi annál nagyobb érték­nek tartjuk a siroki kézilabdát, hagy--------------------------------­bár kinek, minden ellenszolgál­tatás nélkül átadjuk. Nem szeret­nénk, ha valamikor is azzal vá­dolnának meg bennünket, hogy nem vigyáztunk az értékeinkre. Nem titok, mi szerettünk volna kapni valamit a kézilabda csapa­tért. A mai viszonyok között ele­nyésző összeget kértünk, de mi­vel nem kaptuk meg, nem volt értelme a további tárgyalások­nak. — Sokan úgy vélik, hogy Egerben nagyobb közönsége lenne a lányoknak! — Az biztos, de akkor már nem lenne a miénk a csapat. Leg­utóbb ügy határoztunk, hogy na­gyobb propagandával igyek­szünk növelni a nézőszámot Sí­rokban. Vannak terveink erre vonatkozóan. — A labdarúgópálya körül is megritkultak a sorok. — Az nyilván összefügg az eredménytelenséggel. Nálunk jobb labdarúgáshoz, sikeresebb csapathoz szoktak a nézők. Min­den erőnkkel azon vagyunk, hogy megtartsuk Sírokban a fo­cit. Most ennyire vagyunk képe­sek, de remélem, hogy elmozdu­lunk a holtpontról, és feljebb is kerülünk majd. Szántai Ferenc játékos-edző nehéz helyzetben vette át a szakmai munkát, ő a bajnokság végéig feltétlen élvezi a bizalmat. Több figyelmet fordí­tunk az utánpótlásra, segítsé­günkre lehet ebben a munkában Zagyi István, aki visszakerült Sí­rokba. Az általános iskolában Dravocz Kálmán testnevelő te­vékenykedik ezen a vonalon. — Két, sokak által irigyelt lé­tesítményt használhatnak a siro- kiak. Ezeket üzemeltetni sem csekélység manapság. — A futballpálya szintentar- tása nagy erőfeszítésünkbe telik, de nem hanyagolhatjuk el, ez kö­telességünk. Az elmúlt hetekben ezzel a kérdéssel is sokat foglal­koztunk és meggyőződésem, hogy sikerre visszük a dolgot. A sportcsarnokban kilenc csapat­tal teremfoci-bajnokság zajlik, más településekről is jönnek hozzánk. Az önkormányzat szí­vesen bocsájtja a lakosság ren­delkezésére a csarnokot, elvárás viszont, hogy ésszerű legyen a ki­használtsága, mert pazarlás nem engedhető meg. — A két labdajátékon kívül milyen sporttevékenység folyik még Sírokban? — A tömegsport területén minden kezdeményezést támo­gatunk. A Challenge Day-nek már hagyománya van nálunk, odafigyelünk a szervezésre. A horgászok szabadidős szakosz­tálya a napokban alakult újjá, a motorosok szakosztálya viszont inkább már csak az emlékekből él. — A Rekord Kisszövetkezet mellett akadt-e más, bármilyen csekély mértékben támogató szimpatizánsa az egyesületnek? — Most már több éve csak az önkormányzatra számíthatunk. Az egyéni vállalkozókkal annyi­ra haladtunk, hogy már eljutot­tak az Ígérgetés határához, bíz­vást mielőbb érezhetővé is válik a szándékuk. Hosszabb távon azonban leginkább a Fémművek talpraállásában reménykedünk. Igazi gyógyír az lenne a Siroki Vasas számára, ha a gyár kedve­ző helyzetbe kerülne, és ismét a sport mellé állna. Fontos lenne az is, ha a cégnél dolgozó, spor­tot értő emberek újból hasznosí­tanák megszerzett tapasztalatai­kat. Rövidesen talán ennek is eljön az ideje. Meglehetősen különös kö­rülmények között alakult ki a megyei II. osztályú labdarúgó­bajnokság 1993-94. évi mező­nye, és itt a különös jelzőt nem elmarasztalónak szánjuk. Való­jában az élet alakította helyze­teket kellett vizsgálni a llelasz- nak, amikor a javaslatokat mér­legelte: kezdve onnan, hogy a korábbi 12 csapattal szemben emeljék 16-ra a létszámot. A megelőző bajnokságból a Pé- tervására lépett előre, a Mak- lár-Átány nem vállalta a felju­tást, sőt ketté vált az együttes, és önálló jogon tartott igényt mindkét klub a II. osztályú részvételre. Párád, Gy.Energia, Makiár, és a többiek A létszám növelésének követ­keztében nem volt kiesője a me­gyei I. osztálynak, és mivel az Eger SE megszüntette junior csapatát, a kiírástól jóval bőveb­ben lehetett meríteni a körzeti bajnokságokból. Nemcsak az el­ső helyezettek — Gyöngyösi Energia, Istenmezeje, Tornámé­ra — jutottak magasabb szintre, hanem a mögöttük állók — Szű­csi és Párád— is. Csupán a Kom­ló nem vállalta, hogy feljebb pró­bálkozzon. Az őszi szezont a megyei baj­nokság második osztályában is megzavarta a zord novemberi tél. Valójában két forduló ma­radt el, de mivel az Apella — At- kár mérkőzést még az első for­dulóból elhalasztották, ezek a csapatok már március első hét­végéjén elkezdik a hiánypótlást bízvást, száraz talajon. Osszefo- góan értékelni tizenhárom for­dulót lehet, amelynek során az élmezőnyt tekintve meglepő kép alakult ki. Ha a Makiárt, mint önálló indulót újnak tekintjük, a táblázat első négy helyezettje lentről jött újonc! A Párád négy pontos előnnyel vezet, egyetlen vereségét a Hatvani Lokomotív otthonában szenvedte el, de eny- nyi botlást a legjobbak elbírnak. A parádiak nem titkolt vágya az újabb előrelépés, a pillanatnyi ál­las szerint erre minden esélyük adott. A második helyezett Gy. Energia kitűnő gólkülönbsége (44-9), a csapat erejét bizonyítja, hátrányuk a kezdeti pontveszte­ségek következménye. Amíg a Párád többnyire az élen állt, az Energia a középmezőnyből tor­názta fel magát a dobogóra. Ket­tejük küzdelmét 1-0-ra nyerte otthonában a listvezető. A gyön­gyösiekhez hasonlóan 20 pontos a Makiár is. A makiáriak ottho­nukban vesztettek értékes pon­Maruzs András, a Párád közép­pályása másodszor volt tagja a Hírlap-kupára készülő megyei válogatottnak. tokát. A Páráddal „négypontos” mérkőzésen maradtak alul, egy izzó légkörű mérkőzésen. A negyedik helyezett, 17 pon­tot szerzett, szintén jól szereplő Istenmezeje mögött sorakoznak a korábban is ebben az osztály­ban játszók, mint a Petőfibánya, a H. Lokomotív, a Gyöngyöspa­ta, az Átány és az Atkár. Ezek­nek a csapatoknak a teljesítmé­nye közepesnek mondható, ami­vel vélhetően a többségük elége­dett is. Lehetőségeik és vágyaik szinkronban vannak, ez egyéb­ként elmondható az Erdőtelek­ről is. Közöttük meghúzódva ti­zedik az újonc Tornáméra, a bentmaradás valós esélyével. A Boldog előbbre tart, mint a meg­előző bajnokságban, a csapaté­pítés lassú folyamatában annyira feltétlenül eljuthatnak, hogy ne legyenek kiesési gondjaik. Ösz- szel megtorpant a Mátraderecs- ke, így csak szerény célkitűzéseik lehetnek a 13. helyen állva. Az Apella ISZE kapta eddig a leg­több gólt, esetenként igencsak „megszórták” az összetételében sokat változó egri csapatot. A Szűcsi számára nehéz „falat” a megyei II. osztály, még inkább érvényes ez a sereghajtó, győze­lem nélkül álló Gyöngyösoroszi- ra. A klubok, nyilván igyekeztek jól felhasználni a téli szünetet. Változások természetesen lehet­nek a tavaszi szezon során. A Helasz versenykiírása sze­rint, az első és második helyezett jut fel a megyei I. osztályba. A ki­esésben a 15. és a 16. helyezett csapat érintett, de az előttük ál­lók sorsa is attól függ, hogy hány csapat esik ki az első osztályból, ami egy láncolat következmé­nye. Ezt a számítgatást hagyjuk a végére. amikor hozzákezdtek az építés­hez. Elismeri, akkor maguk sem gondolták, hogy ilyen nagyszerű objektum kerekedik ki a munká­ból, amelyben jelentős volt a tár­sadalmi összefogás a lakosság, és a honvédség részéről. Valójá­ban, még mindig nem értek a fej­lesztés végére, amit a következők bizonyítanak: — Tudjuk, hogy akkor lesz teljes a szolgáltatásunk, ha szál­lást is biztosítunk majd a vendé­geknek. Az összekötő rész tetőte­rének beépítését tervezzük erre a célra, ahol legalább 25 fő elhelyezésére lesz majd lehetőség. Az anyagi feltételek megteremté­sén fáradozunk, mielőbb szeret­nénk ezzel teljessé tenni az épüle­tet. Arra is gondolunk, hogy a közelben valamilyen vállalkozó majd étkezést biztosít, amivel még inkább vonzó lesz a mátra- derecskéi sportcsarnok — fejezte be mondandóját a jegyzőnő. Ismerve a derecskeiek össze­fogását, tenni tudását, nem lenne meglepő, ha rövidesen végére járnának újabb céljaiknak. Ter­veikhez erőt annak tudatából is kölcsönözhetnek, hogy a nehe­zén már régen túljutottak. Az épülettömb bal oldalán a sportcsarnok, hozzá a kiszolgáló helyiségek és folyamatosan az isko­la csatlakozik Furulyaszó mellett focizhatnak Mátraderecskén Az utóbbi években megpezs­dült a sportélet Mátraderecskén, amióta átadták a minden igényt kielégítő sportcsarnokot, min­dennapi téma lett a létesítmény­ben folyó munka. Kihasználtsá­ga fokozatosan növekszik, egyre többen elviszik jó hírét, így nem meglepő, hogy mind többen ve­szik igénybe szolgáltatásait. A nagy csarnok 46x26 méte­res alapterületű. Késő ősztől a teremfoci éli világát, a palánkok között kedvükre rúghatják a lab­dát a helyi és környékbeli lako­sok, fiatalok, idősebbek egya­ránt. Negyedik télen rendezik hét­fői napokon a bajnokságokat, a mostani időszakban már két csoportban, tizenkét csapattal folytak a küzdelmek. A létesítmény vezetője Sala­mon Péter alig fél éve gyakorolja tisztét, maga is fiatalember, ját­szik a helyi megyei II. osztályú csapatban. Szívesen kalauzol vé­gig az egyes helyiségeken, hiszen a csarnokhoz szertár, újabban kondícionáló-terem is csatlako­zik. Az általános iskolát és a sportcsarnokot összekötő épü­letrészben, ami később került át­adásra, helyezték el a szaunát, az orvosi szobát. Az öltözők jól fel­szereltek, gyúrópad áll készen­létben, kinek mire van szüksége, az adott. Ahogy közlekedünk a szinte­ken, az egyik helyiségből fúvós hangszer hangja hallik, Papp Já­nos egri zenetanár tart éppen órát. Gyorsan megfogalmazód­hat bennünk: ez az épület valójá­ban a kultúrának és a sportnak a háza, ez lenne mindenhol az ideális az ifjúság nevelésére. A program egyre gazdagabb, a lé­tesítmény órarendje szerint már alig van kihasználatlan idő. Dél­előtt az iskolai testnevelés, majd az iskolai tömegsport zajlik órá- ról-órára. Teret kap az asztalite­nisz, a torna, a kézilabda, több éve honos a birkózás, újabban a tenisz is hódít. A szerda és a szombat a helybéliek napja, akkor a község lakossága hasz­nálhatja a sportcentrumot. Mint mágnes, úgy vonzza az embere­ket fel a dombra a tágas épület, amire jogosan büszkék a derecs­keiek. Volt már a sportcsarnok­ban hangverseny, de ott tartják a nagyobb ünnepségeket, rendez­vényeket is. Van lehetősége a néptáncnak, a társastáncnak, amit rendszeresen folytatnak a fiatalok. Idegenből is sokan megfor­dultak már azért Mátraderecs­kén, mert tudomást szereztek a kitűnő feltételekről. Ott alapo­zott a Debrecen NB I-es labdarú­gó-csapata, valamint a Balma­zújváros, a BKV Előre, a Sáto­raljaújhely, a kluboknak egyelő­re Parádfürdőn biztosítanak szálláslehetőséget. Megtudhat­tuk az intézmény vezetőjétől azt is, hogy náluk bonyolítják majd le a hagyományos Bornemissze Gergely kézilabda emléktornát, hétvégeken a Narancs-kupa ke­retében utánpótlás labdarúgó- csapatok birtokolják az épületet. A sportcsarnok üzemeltetése a Polgármesteri ///vato/feladata. Oda érkeznek a megrendelések, ott történik a helybiztosítás és a költségelszámolás, vagyis az ön- kormányzat a gazda. A hivatal­ban Fekete Jánosné megbízott jegyzővel sikerült néhány szót váltani a helyi sportéletről elsőd­legesen az irigylésre méltó csar­nokról. Jogos elégedettséggel gondol vissza azokra az időkre, A teremfoci az egyik legnépszerűbb program — Az erűsítűszerek még teljesen újak Az oldalt írta és összeállította: Fesztbaum Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents