Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19-20 / 42. szám

HÍRLAP, 1994. február 19—20., szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Keresztrejtvényünk nyertesei A február 12-én közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: Mind­egy, csak olyan legyen, ami nem ég oda. A jó választ beküldők kö­zül a következők nyertek aján­dékkönyvet: Kugler Andrásné (Eger), Vas Istvánná (Verpelét) és Vígh Ferencné (Pély). Gratu­lálunk! A mai lapszám 12. olda­lán található feladvány megfejté­sét február 24-ig küldhetik el cí­münkre: Eger, Barkóczy utca 7. Pf. 23. Lakossági fórum A lőrinci közösségi házban la­kossági fórumot rendeznek feb­ruár 21-én, hétfőn este 6 órától. A vendég dr. Sepsey Tamás, az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Elivatal elnöke, címzetes államtitkár. Szó esik majd arról, hogy milyen üjabb lehetőségek nyíltak a kárpótlási kérelmek be­nyújtására, téma lesz a privatizá­ció, és emellett a földárverések helyzete is. Falugyűlés Feldebrőn Feldebrő önkormányzati kép­viselő-testületé február 21-én, hétfőn este 6 órakor a községi kultűrházban tartja meg a köz­meghallgatással összekötött fa­lugyűlést. Minden résztvevőnek lehetősége lesz a falu további fej­lődése, épülése, népszerűsítése érdekében megfogalmazott vé­leményének, hozzászólásának, javaslatának felvetésére. A Munkáspárt programjáról Február 21-én, hétfőn 18 órá­tól lakossági fórumot rendez a Munkáspárt pélyi szervezete. Itt ismertetik a párt választási prog­ramját, és bemutatják a körzet­ben induló egyéni képviselője­löltet, illetve a listás jelöltet. A fórum előadója Tajcs Ferenc, a Munkáspárt megyei elnöke. Nyugdíjasok Ki mit tud?-ja Gyöngyösön, a Mátra Műve­lődési Központban február 26- án és 27-én délelőtt 10 órai kez­dettel rendezik meg a nyugdíja­sok Ki mit tud?-ját. A vetélkedőt még decemberben hirdették meg, s arra különböző műfajú produkciókkal jelentkeztek a vá­rosból és a város környékéről, valamint az.ország más pontjai­ról az idősek, akik a nagyközön­ség előtt szeretnék bemutatni tu­dásukat. A zsűri tagja lesz töb­bek között Moldován Stefánia operaénekes, Petress István, a Magyar Rádió főmunkatársa és Éliás Tibor operaénekes, az Er­kel Alapítvány alapítója. Szöszmöte játszóház Február 20-án, vasárnap dél­előtt 10 órától Szöszmöte játszó­házat rendeznek Egerben, a Helyőrségi Klubban. A foglal­kozást Somfai Tiborné vezeti, akik kézművestechnikákkal — így például karkötők és hajpán­tok készítésével — ismerteti meg a gyerekeket. Hologram-kiállítás Február 21. és 26. között ho­logram-kiállítás lesz az egri Neu­mann János Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskolában. Az alkotások a budapesti Plane­táriumból érkeznek, annak elle­nére, hogy ezeket a hologramo­kat igen ritkán szokták vidékre vinni. Telefonbemutató Gyöngyösön a városi művelő­dési központban tegnap folyta­tódott a korábban megkezdő­dött rendezvénysorozat. Ezúttal az Ericsson Axetelefonközpont­ját és ennek hálózatépítő elemeit mutatták be, ugyanakkor a Bu- davox is tájékoztatót tartott, és látható volt az az alközpont, amely akár négyezer mellékállo­másig bővíthető. Javítás után kigyulladt a tévé Mint a fotónk is bizonyítja, nem a legjobban sikerült egy Ho­rizont típusú fekete-fehér televí­zió javítása. Csütörtökön az esti órákban Egerben, a Tetemvár utca 22. szám alatt az egyedül élő id. őszi Bernátné — a szerelő utasítására — pár órára bekap­csolta a televíziókészüléket, mi­vel a nap folyamán javításból hozták vissza. Elég volt egy pár percre kimenni a szobából, és máris bekövetkezett a baj. Egy nagy durranás, és rögtön égni kezdett a készülék és a közelé­ben lévő függöny. Szerencsére a szomszédokkal pillanatok alatt megfékezték a lángokat, így a tűzoltóknak csak a tévé elszene­sedett darabjait kellett elvinniük. A néninek ez volt az egyedüli szórakozása, és örülne neki, ha valaki — például az „ügyes szere­lő” — egy feleslegessé vált tévé- készülékkel megajándékozná. (Fotó: Szántó György) A tűzoltók jelentik Égett a BMW és a tűzifa Az elmúlt napokban elég sok munkájuk akadt a tűzoltóknak a megye területén. Szerdán Szű­csibe, a Kossuth utcába vonul­tak, ahol egy lakóépület kazán­házában keletkezett tűz. A kazán mellett tárolt 1,5 mázsa tűzifa és egyéb papírhulladékok kaptak lángra. A kár szerencsére csupán 5 ezer forint lett, mert a lángokat hamar észlelték, s gyorsan az ol­táshoz láttak a lakók. A hatvani bútorbolt előtt egy 315-ös BMW gépkocsi motorte­re gyulladt ki. Itt is a gyors oltás akadályozta meg, hogy a lángok továbbterjedjenek. A kár meg­haladja a 40 ezer forintot, de sze­Sok ideje annak, hogy a helyi galéria vendégeként szülőváro­sában koncertezett Kocsis Al­bert, az immár világjáró hegedű- művész. Emlékszünk akkori megnyilatkozásaira, amelyekből mélységes vonzalom áradt Hat­van város és népe iránt, s amiből könnyen érthetővé válik, misze­rint világtájak közötti röpködé­sét szüneteltetve ismét hazatér. Nemcsak a hazába, hanem szü­lővárosába elsősorban, mégpe­dig nem egyedül. Hétfőre meg­mélyi sérülés nem történt. Az autó utasai a bajt észlelve, gyor­san kiugrottak a jármű­ből. Csütörtökön akkor vonultak ki Gyöngyösön a Platánfa út 20- as számú házához a tűzoltók — majd a rendőrök és a mentők is —, amikor valaki arra figyelmez­tette őket, hogy Horváth Gyulá- né 3. emeleti lakásának ablaká­ban tartózkodik, és ki akar onnét ugrani. Az öngyilkosjelöltet elő­ször szóval tartották, közben pe­dig egy tűzoltó és egy rendőr fel­ment a lakásba, és megakadá­lyozta, hogy az asszony az utcára ugorjon. hirdetett koncertjét ugyanis a szintén hatvani zeneművész, Mezey Rita kíséri majd zongo­rán. Kocsis Albert repertoárján egyébként klasszikus és kortárs zeneszerzők munkái szerepel­nek, s nem egy szerzeményt bra­vúrszámként ismer a szakma, va­lamint a zenekedvelők tábora, amely bizonnyal most is megtölti majd a hatvani Ady Endre Könyvtár előadótermét. A kon­cert egyébként este 6 órakor kez­dődik. Újra kinyit a mozgókonyha Ma húsos káposzta fő a kondérban Immár negyedik alkalommal főznek szombaton ingyenebédet az Egri 8. Számú Általános Isko­lában. A Magyar Vöröskereszt helyi szervezete a német testvér­szervezettől kapott mozgókony­hát először novemberben he­lyezte üzembe, majd az akciót újabbak követték decemberben és januárban is. Naponta egyre többen jelentkeznek a szolgálta­tásra, nemcsak a megyeszékhe­lyen, hanem a környékbeli köz­ségekből is. A verpelétiek, a bél- apátfalviak és a pétervásáraiak kérésének egyelőre nem tudnak eleget tenni, de mindent meg­tesznek azért, hogy a falvak sze­gényem is segítsenek. Egyelőre csak az egriek számíthatnak a havi egyszeri meleg élelemre, de már itt is oly sokan szorulnak rá, hogy pótlásra, „repetára” is szükség van. Ez nem okoz gon­dot a személyzetnek, hiszen a né­metektől kapott granulátumból gyorsan elkészíthetik a vita­mindús főzeléket. Minden mun­kanélküli, nagycsaládos, idős, kisfizetésű embert szívesen ellát­nak, várják őket ételhordójukkal ma déltől az iskola udvarán, a Fadrusz u. 1/A szám alatt. Az intézmény éttermében — korlá­tozott számban — továbbra is le­hetőség van arra, hogy a rászo­rultak a helyszínen fogyasszák el a menüt, ami ez alkalommal hú­sos káposzta lesz. Kocsis Albert „megtérése” Döntöttek a képviselő-testületek (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelte: a közalkalmazotti bérek többletkiadásai miatt 56 millió forint, az F-kategóriára pedig 17 millió forint hitelfelvé­telre van szüksége az önkor­mányzatnak. Az OTP-vel nem sikerült megállapodniuk, de van kedvező osztrák hitelkonstrukci­ós lehetőség is. A fejlesztési fel­adatok megvalósításához egyéb­ként is 200 millió forintos hitelre kényszerül a város. A kiegészí­tést követően az önkormányzati bizottság vezetői mondták el a költségvetéssel kapcsolatos véle­ményüket, módosító indítvá­nyukat. Többen is a pedagógu­sok bérfejlesztését firtatták, majd terítékre került a Bugát Pál Kórház finanszírozása, az ön- kormányzat által felvehető hitel visszafizetésének — a választá­sok utáni önkormányzatra vo­natkozó — következménye, a szükséges és elengedhetetlen fej­lesztések kérdése. A vitából ki kell emelni dr. Be­kecs József né dr. Lovász Teréz képviselőnő megdöbbentő sza­vait, aki kerek perec megmond­ta: „ez az önkormányzat nem ép­pen egészségügy-barát”. Véle­ményét arra alapozta, hogy senki nem reagált arra a felvetésére, miszerint a Bugát Pál Kórház gazdálkodása katasztrofális helyzetben van, mert az intéz­ménytől a társadalombiztosítás elvonta a 13. havi bérre fordítan­dó 25 millió forintot, és felújítás­ra, fejlesztésre is még 10 millió forint kellene. Az új kórház át­adásáról nem is beszélve! Végül is az esti órákban szavazásra ke­rült sor, és elfogadták Gyöngyös város 1994. évi költségvetését. A Bugát Pál Kórház is kapott még közel ötmilliót fejlesztésre és ka­ritatív célra. A város a fejlesztés­re fordítandó 200 milliós és a pe­dagógusok F-kategóriájához a 17 milliós hitelt is beleszámolva, több mint 2,7 milliárd forintból gazdálkodik ebben az évben. A pedagógusok is megnyugodhat­nak, mert megelőlegezik a közal­kalmazotti törvény szerint járó bért. (korcsog) Hatvan forintjai Egy-egy település önkor­mányzatának működőképessége főként azon múlik, hogy a legkü­lönbözőbb intézmények költség- vetése, pénzfelhasználási terve egyensúlyban van-e a kívánal­makkal, a lakossági szükséglet­tel. Ennek az egyensúlyhelyzet­nek a megteremtése kötötte le csütörtökön éjszakába nyúló ülésén a hatvani képviselőtestü­letet, amelynek tagjai foggal-kö­römmel igyekeztek döntésre jut­tatni elképzeléseiket, melyeket a költségvetési és gazdálkodási iroda kötött csokorba. Amit legfontosabbnak vélünk kiemelni: a megszavazott költ­ségvetés szerint a város önkor­mányzatának 80 millió forint ál­lami hitelt kell felvennie 1994- ben, hogy a vezetés működtetni tudja többségében alapvető fel­adatokat ellátó intézményeit. Az összes kiadás egyébként egymil- liárd 198 milliló forintot tesz ki! Ebből a működési kiadások pénz­értéke 928 millió forint, mely­ből óvodákra 80 millió, taninté­zetekre 479 millió, művelődési intézményekre 26 millió forint jut ez évben. A szociális és egész­ségügyi gondok feloldására pe­dig 105 millió, a városfenntartás­ra 121 millió forintot szán a meg­szavazott költségvetés. Komoly vitára késztették a képviselőket a városfejlesztésre előirányzott összegek, amelyek együttes értéke 93 millió forint. Ebből új szennyvízhálózatot akarnak kiépíteni, de ugyanak­kor folytatódik a hatvani kórház rekonstrukciója, illetve a legkü­lönbözőbb gyógyászati gépek, műszerek beszerzése, a körzeti orvosi szolgálat finanszírozása is. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a város költségvetésében 29 millió forint jut különböző intéz­mények, életveszélyessé vált lakó­házak, önkormányzati lakások fel­újítására, továbbá 82 millió forin­tot kell kifizetni a korábban igény­be vett igények törlesztésére, míg az állami hozzájárulás 584 millió forinttal szerepel a megszavazott költségvetésben. (moldvay) „Egészségesed# egészségügy” (Folytatás az 1. oldalról) Az avatóbeszédet dr. Suiján László miniszter tartotta, aki — mint mondotta — csak útmuta­tókat adhat a köszönet mellett. Külön elismerést érdemel az a közösség, amely pénzét ilyen lé­tesítmény megvalósítására for­dítja, mert ez nem felesleges do­log. Később arról szólt a miniszter, hogy mi itt Európában hama­rabb halunk meg, mint másutt, mert sokan helytelenül élnek: italoznak, dohányoznak, s nagy a környezeti károsodás is, azaz be­teg az egészségügy. Ezt — amely­nek támaszpillére a helyi önkor­mányzat — úgy lehet javítani, gyógyítani, mint ahogy a kápol­naiak is tették. Egészségesedő egészségügyre van szükség, arra, hogy az embe­rek normálisan éljenek, hallgas­sák meg az orvosok tanácsait, ne szedjenek marékszámra gyógy­szereket, mert az nemcsak drága, de egy része romlandóba is megy. Példát említett erre a mi­niszter: az emlékezetes román forradalom idején küldött gyógyszeradományok tonna­számra a házi fiókokból gyűltek egybe. A miniszter nagy tapssal foga­dott beszéde után átvágta a nem­zetiszínű szalagot, és az épületet ünnepélyesen átadta rendelteté­sének, dr. Berecz József községi orvosnak. Ima és könyörgés kö­vetkezett ezután, amelynek vé­gén Nagy Béla esperes felszen­telte az épületet. Az alapítványi kuratórium és az önkormányzat oklevelét — ötven személynek — a polgármester és a községi orvos adta át. Azoknak, akik saját pén­zükkel is támogatták a létesít­mény létrehozását. Ezt követően a jelenlévő lako­sok és a vendégek közösen meg­tekintették a nagyszerűen felsze­relt és elrendezett új egészség- ügyi intézményt. . , , Sepsey Tamás államtitkár: „A szavamat be szoktam tartani” Dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke kéri, hogy az 1994. január 31-én, „Ti­pikus kárpótlás” címmel megje­lent írásban a személyére nezve kissé devalváló zárógondolatok miatt az alábbiakat pontosítás­ként tegye közzé a megyei orgá­num. Több száz lakossági fórumon vett részt az államtitkár, melyek a lakosság hiteles tájékoztatását szolgálták. Tette ezt azért, mert főleg a földkérdésről, a kárpót­lásról — a tömegkommunikációs híradás mellett — elengedhetet­lenné vált a szóbeli közvetlen tá­jékoztatás is. Valamennyi alka­lommal a megbeszélések szerinti időpont pontos betartására töre­kedett, mint ahogyan így csele­kedett a január 29-én rendezett hevesi városi fórum alkalmával is. Félrevezető tehát az a meg­jegyzés, mely úgy tünteti fel a kormánytisztviselő tevékenysé­gét, mint aki késve érkezett a rendezvényre. Egyéb hasonló jellegű munkájának végezte után, az előzőleg megbeszélt időpontra érkezett meg a hevesi fórumra, ahol késő estebe nyúló­an, minden felmerülő kérdésre kimentő válaszokat adott. Háborgások a fűtésszámla nagysága miatt (Folytatás az 1. oldalról) — Nem érhette váratlanul a lakókat a kiküldött számla, a fel­használt hőmennyiség mértéke. Két éve indítottuk a méréseket, mégpedig azért, mert rendelet ír­ja elő, hogy'93-tól már eszerint kell elszámolni. Az 1992-es évet — ami még átalánydíjasnak szá­mított — végigmértük, az ered­ményeket rögzítettük, s a nagy- fogyasztók kózös képviselőinek felhívtuk a figyelmét a problé­mára. Voltak, akik ezt komolyan vették, egyeztettek a fűtőművel, voltak, akik nem így tettek. Az ember tulajdonsága sajnos, hogy mindaddig, amíg nem csap mel­lénk a bomba, addig nem igazán veszünk tudomást arról, hogy háború van valahol... Június 1-jétől álltunk át a mérés szerinti elszámolásra, amelyről ugyan­csak tájékoztattunk mindenkit. — Az értesítőn szerepelt, hogy szintenként mérnek. Mit jelent ez1-- A fűtőmű épületszintű szolgáltatást biztosít, azaz a hő­mennyiséget a hőközpontba adja át, onnan jut a házakba. Innentől — elvileg — a tulajdonosok fel­adata, hogy milyen formában osztják szét. Van olyan társas­ház, amely az EVAT-ot bízta meg ezzel, de miután radiátoron- kénti mérés nincs, így légköbmé­terenként lehet csak számolni. — Szóvá tették többen azt is, hogy van-e, és ha igen, mi az ér­deke a fűtőműnek a takarékos­kodásra? — A fűtőműnek ez legalább annyira érdeke, mint a lakoknak. A dijat ugyanis nem lehet a csil­lagos égig emelni, mert nem lesz fogyasztó, aki ezt a szolgáltatást ken. A másik alapvető érdek: ahhoz, hogy a szolgáltatást telje­síteni tudjuk, rendszeres karban­tartásra — évente 12-13 forintot költünk erre — és műszaki fej­lesztésre is szükség van. Az amortizációból adódó összeget — évi 15-16 millió forintot — e területre forgatjuk vissza, még­pedig a korszerűsítésre. — Sokan kérdezték: az ő ra­diátorukat miért nem javítja az EV AT? — Ha az épület a tulajdonosé, akkor a benne lévő összes beren­dezés úgyszintén az övé. Tehát azok időszakos vagy éves kar­bantartását is neki kellene elvé­gezni. Tudok arról, hogy ezt a többség soha nem tette, sőt van olyan ház, amihez 19 év óta a tu­lajdonosok hozzá sem nyúltak. Csoda, ha csöpög a radiátorszelep? — Azt sem értik a panaszosok, miként szabályozzák ezt a rend­szert? — Valamennyi hőközpont­ban kettős szabályozást iktat­tunk be, amely a külső hőmér­séklethez igazítja a belsőt. A rendszer önmaga állítja be a le­adható vagy a leadni kívánt hő­mennyiséget. Több társasházzal is egyezkedünk, hogy ezt a sza­bályzót telepítsük ki a hőköz­pontból, például valamelyik la­kásba. A végleges megoldásnak továbbra is azt tartanám, ha a tu­lajdonosok komolyan vennék a karbantartást. Jó volna az összes házat szabályozni, így a fűtőmű javaslatai alapján eljuthatnának az energiamegtakarításhoz. Az idei költségvetés ismeretében csak arra lesz lehetőség, hogy felméijük, illetve, megtervezzük a jövő feladatait. ígéret hangzott el egy olyan rendelet megalkotá­sára, ami hasonló az önerős épít­kezéshez, vagyis támogatást tud­nak kérni azok, akik az átalakí­tást végzik. Segíteni szeretnénk a lakosságnak, de csakis azok vár­ják ezt el tőlünk, akiknek nincs hátraléka. Elképzelhető az is, hogy egy napi hőmérséklet-sza­bályozó műszer — ára 300 ezer forint — beépítési költségének felét az EVAT fedezi. De bármi­lyen kezdeményezésnél számít­hatnak ránk, hisz ugyanaz a cé­lunk: jobb legyen a szolgáltatás színvonala, közösen takarékos­kodjunk, ne kelljen ilyen sokat törleszteni. — Mi lesz azokkal, akik nem fizetnek? — Vannak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak fizetni. Az önkormányzat feladata, hogy a szociálisan rászorultakat segítse, segélyezésüket biztosítsa. Akik nem akarnak fizetni — önkor­mányzati lakás esetében —, azoknak a bérleti szerződését — bíróság útján — felmondjuk. Az illető benn marad ugyan a lakás­ban, de nem vásárolhatja meg. Szövetkezeti és OTP-s házaknál a közösségnek jobban oda kell fi­gyelnie a tulajdonostársakra, mert mi csak annyit tudunk ten­ni, hogy a kifizetett hőmennyisé­get szolgáltatjuk az épületnek. x Február 28-án, délután öt óra­kor a lila iskolában várják pár­beszédre az érintetteket az EVAT Rt. vezetői és munkatár­sai, ahol válaszolnak majd a to­vábbi kérdésekre is. Szüle Rita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents