Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

2» VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1994. február 15., kedd Tűzszünet Afganisztánban Egyoldalú tűzszünetet hirdet­tek a hét végén a Burhanuddin Rabbani afgán elnökhöz hű csa­patok. Az ITAR-TASZSZ által ismertetett közlemény szerint a politikus az Iszlám Konferencia Szervezetének kérésére egyezett bele az iszlám szent hónap, a ra- madán idejére szóló fegyver­nyugvásba. Lemondás erkölcsbotrány miatt Az elmúlt hét végén újabb kö­zepes rangú brit kormánytisztvi­selő mondott le erkölcsbotrány miatt. A 47 éves Hartley Booth, háromgyermekes családapa, Douglas Hogg külügyi állammi­niszter parlamenti titkára beval­lotta, hogy közeli barátságba ke­veredett egyik munkatársával, a 22 éves Emily Barr-rel, volt fes­tőiskolái modellel, majd ezt kö­vetően vált meg tisztségétől. A britek távozást javasolnak diplomatáiknak Nagy-Britannia azt javasolta a Jugoszláviában akkreditált brit diplomaták családtagainak, hogy saját biztonságuk érdeké­ben hagyják el az ország terüle­tét. A brit külgyminisztérim köz­lése szerint a boszniai szerbek el­leni NATO-ultimátum hatására a térségben növekszik a feszült­ség, s ha sor kerül a légicsapások­ra, nagy veszélybe kerülhetnek az ott dolgozó brit diplomaták. Lesz Szatmárnémetiben zsinat A Romániai Református Egy­ház mára Szatmárnémetibe meg­hirdetett zsinatát minden ellen­kező híreszteléssel szemben megtartják — tűnik ki abból a kőkeményből, amelyet Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püs­pöke, a zsinat soros elnöke jutta­tott el a sajtóhoz. A zsinat elnök­sége évente váltakozik a Király­hágó-melléki, illetve az erdélyi egyházkerület között, amely utóbbi élén Csiha Kálmán püs­E ök áll. Utoljára 1992 ápriiisá- an tartottak zsinati ülést Nagy­váradon. Japán film a kelet-európai változásokról Magyarország volt a főszerep­lője annak a japán televízióban bemutatott történelmi doku­mentumműsornak, amely a sors­döntő kelet-európai változások­kal, Európa ketteosztottságának megszűnésével foglalkozott. A film Gorbacsov hatalomra lépé­sétől a berlini fal lebontásáig, majd az NDK megszűnéséig ter­jedő időszakot a Magyarorszá­f on keresztül menekülni igyekvő eletnémet családok visszaemlé­kezései alapján idézte föl. Az NHK közszolgálati televíziója egyórás filmjének fő helyszínei Budapest, a Balaton-part, a csil­lebérci menekülttábor, majd az 1989-es soproni „Páneurópai Piknik” voltak. Melegen emlé­keztek meg az alkotók a magyar illetékesek, a politikai vezetők és a határőrök emberi hozzáállásá­ról, részben a német menekültek elmondása, illetve rekonstruált jelenetek alapján. A NATO hadereje az Adriai-tengeren és Olaszországban Felsorakoztak a repülőhordozó anyahajók és a vadászbombázók A NATO Olaszországban és az Adriai-tengeren hatalmas és rendkívül modern haderőt állo­másoztál. Szárazföldről és repü­lőgép-hordozó fedélzetéről in­dítható, felismerő, elfogó és harctámogató repülőgépek so­kasába áll az észak-atlanti szö­vetség rendelkezésére az esetle­ges boszniai légicsapások meg­valósításához. Hat ország, az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Nagy-Bri­tannia, Törökország, Hollandia és Spanyolország több mint 175 légi járművet küldött a térségbe: köztük harci gépeket, felderítő gépeket, vadaszbombázókat, ÁWACS-gépeket, üzemanyag­szállító repülőgépeket. A gépek nagy része már 1993. április 12-e óta repül Bosznia fö­lött, hogy felderítse — és ameny- nyiben lehetséges, megakadá­lyozza — a légi tilalomnak a had­ban álló felek repülőgépei és he­likopterei által történő megsérté­sét. Ezt a Deny Flightnak elke­resztelt hadműveletet a Bizton­sági Tanács 1993. március 31-én elfogadott 816-os számú határo­zata alapján valósítják meg. A légtérzárlat ellenőrzését irá­nyító észak-olaszországi Vicen­za légibázis szóvivője már a múlt héten csütörtökön közölte, hogy minden készen áll a légitámadá­sok megvalósításához. A repülő­gépek többsége kilenc olasz bázi­son állomásozik. A többi pedig az Adriai-tengeren cirkáló ame­rikai, brit és francia repülőgép­hordozókon található. A NATO tartalék gépei készen állnak arra, hogy franciaországi, hollandiai, törökországi és nagy-britanniai bázisaikról bármikor bevethetők legyenek. A február 10-i adatok szerint a legjelentősebb haderőt az Egye­sült Államok vonultatta fel: ösz- szesen 69 gép, főleg F-16-os és F-18-as vadászgépek és 12 da­rab, földi célpontok elleni táma­dásra tervezett A-10 Thunder­bolt állomásozik Aviano, Brindi­si és Sigonella támaszpontjain, il­letve a Saratoga repülőgép-hor­dozón — írta az AFP nápolyi tu­dósítója. Cervia és Istrana bázisán, va­lamint a Clemenceau repülőgép­hordozón Franciaország 31 gé­pet, köztük Mirage 2000 típusú vadászgépeket, Mirage Fl-es el­fogó vadászgépeket, nyolc Jagu­ar típusú harcászati tamadó re­pülőgépet és hat Super-étendard vadászbombázót állított csata­rendbe. Nagy-Britannia 28 repülőgé- e, köztük Tornado F3 vadász- ombázó repülők, Sea Harrier és Jaguar típusú vadászrepülőgé­pek az olasz Gioia Del Colle légi­támaszponton, valamint az Ark Royal repülőgép-hordozón vár­nak bevetésre. Hollandia 14 F-16-osa Villa- francában, Törökország tíz F- 16-osa az olasz Ghedi bázisán, Spanyolország CASA 212 típu­sú támogató repülőgépe Vicenza légibázisán várakozik. A NATO 10 tagállamából (Belgium, Dánia, Egyesült Álla­mok, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Törökország) mintegy 4 ezer ember vesz részt a légitilalom el­lenőrzésében. (MTI) Lincoln megszabadult Amerika szégyenétől, ezért meg kellett halnia A „szent jog” eltiprója A megosztottság nem tartható fenn. Ügy hiszem, ez a kormány nem tűrheti tovább, hogy az emberek fele rabszolga, másik fele pe­dig szabad legyen — írta egy levelében Abraham Lincoln, a rabszol­gaság elleni harc éllovasa, s mikor az elnöki székbe ülhetett, tett is róla, hogy Amerika megszabaduljon ettől a szégyentől. Abraham Lincoln — aki 185 éve, 1809. február 12-én szüle­tett — egy New Orleans-ben ren­dezett rabszolgavásáron találko­zott először ezzel a megalázó problémával. A szemrevaló rab­szolgalány elárverezése életre szóló élményt jelentett a huszon­éves fiatalembernek, aki felnőve elhatározta; megszabadítja ha­záját a rabszolgaság intézményé­től. Lincoln az elnöki székbe kerü­léséig szokványos politikai pá­lyát futott be. Kentuckyban szü­letett — máig ő az egyetlen elnö­ke az államnak —, évekig dolgo­zott munkásként, majd ügyvéd lett. Hamar politizálni kezdett, s a negyvenes években Illinois ál­lam képviseletében bekerült a képviselőházba. 1854-ben lépett be az akkortájt szervezett Köz- társasági Pártba, amelynek ha­marosan a vezetője lett. 1860-ban választották meg az Egyesült Államok 16. elnökévé, s megválasztásának ténye már önmagában előrevetítette a pol­gárháború rémét. Lincoln ugyanis nyíltan ellenezte a rab­szolgaságot, s nem pusztán em­berbaráti érzésektől vezérelve. Felismerte ugyanis, hogy az amerikai gazdaság addig nem tud felzárkózni a fejlett európai országokhoz, amíg a rabszolga­ság nyűgét kénytelen viselni. Amint egy méltatója írta: — Lin­coln úgy vélte, hogy a rabszolga­ság ellentétben állt az Északon foglalkoztatottak érdekeivel, akik rákényszerültek arra, hogy versengjenek a nem fizetett dol­gozókkal. A rabszolgaság eltör­lése persze az amerikai nemzet alapvető érdekét is szolgálta—is­merte fel Lincoln. Számára a fe­kete ember státusa az amerikai demokrácia sarkköve volt, a né­gersors egybefonódott Amerika szerepével. Lincoln nem titkolta, hogy nem ért egyet a déliek vezérének, Jefferson Davisnek ama nézeté­vel, miszerint „a néger gyermeki faj és a rabszolgaság a felnőttkor­ra felkészítő iskola”, s azt sem, hogy hatalomra kerülésekor fel­rúgja a rabszolgatartás „szent jo­gát”. Ezért a polgárháború tulaj­donképpen már Lincoln elnökké választásakor kitört. Valódi kez­dete 1861. április 12-én volt, amikor a rabszolgatartó déliek csapatai tűz alá vették a híressé lett Sumter-erődöt. A véres harcok közepette Lin­coln 1862-ben döntő elhatáro­zásra jutott. Szilveszter éjjele volt, az elnök ünnepi fogadáson vett részt, s remegő kézzel fogad­ta a gratulációkat. A remegést a sok parolázással magyarázta, de talán az izgalom okozta, hisz másnap kellett aláírnia a híres proklamációt. így azután 1863. január 1-jén reszketeg aláírás ke­rült a déli államok rabszolgáit felszabadító dokumentumra, amely egyebek mellett így szólt: „Elrendelem és kinyilvánítom, hogy mindama személyek, aki­ket rabszolgaként tartanak a jel­zett államokban, ezután szaba­dok legyenek.” A déliek újult erővel vetették magukat a harcba, de a rabszol­gatartás ügye ezzel végleg elve­szett számukra. Lincoln — akit 1864-ben ismét elnökké válasz­tottak — sikeresen akadályozta meg az európai nagyhatalmak beavatkozását a harcokba, s vé­gül az amerikai polgárháború 1865. április 9-én a déliek vere­ségével ért véget. Politikai és er­kölcsi győzelmének azonban nem sokáig örülhetett, egy John Booth nevű ember 1865. április 15-én egy washingtoni színházi páholyban lelőtte. Lincoln volt egyébként az első amerikai elnök, aki merénylet ál­dozata lett hivatali ideje alatt. (Öt később e szomorú listán Garfield, McKinley és Kennedy elnök követte.) Lincoln életműve — amelynek csak egy, bár meghatározó fon­tosságit része a rabszolgaság el­törlése — máig ható. Az ő nézetei nyomán teijedt el világszerte az az alapelv, hogy egy nemzet nem lehet részben rabszolga és rész­ben szabad, és ő világított rá elő­ször arra, hogy a demokratikus kormányzat önmagában még nem biztosítja a szabadságot, és valamennyi állampolgár emberi jogait. A többség diktatúrája ugyan­olyan pusztító lehet, mint az egy­személyes, vagy a kisebbségi ön­kényuralom. (MTI) Madrid támogatását kívánja megnyerni Göncz Árpád Spanyolországban Göncz Árpád köztársasági elnök ma hivatalos látogatásra Spanyol- országba utazik, hogy feleségének társaságában eleget tegyen I. Já­nos Károly király meghívásának. Személyében magyar államfő elő­ször látogat hivatalosan Madridba. Kíséretében lesz Jeszenszky Géza külügyminiszter, és a magyar vállalkozóknak is minden eddi­ginél népesebb csoportja utazik vele, hogy az alkalmat megragadva kapcsolatot építsen spanyol üzletemberekkel. Göncz Árpádot Madridban vendéglátója, I. János Károly és hitvese, Zsófia királyné fogadja. A spanyol uralkodópár 1987- ben Magyarország vendége volt. Köztársasági elnökünk tárgyal Felipe Gonzalez miniszterelnök­kel, felkeresi a Spanyol Magán- vállalkozók Országos Szövetsé­gét, és fogadja a legjelentősebb spanyol ellenzéki partok vezető­it. Ellátogat a parlamentbe, és szól a spanyol képviselőkhöz. A magyar külügyminiszter közben spanyol kollégájával, Ja­vier Solanávalio lytat megbeszé­léseket. Az elnöki tanácskozások homlokterében a közös európai jövő alakítása áll. Göncz Árpád arra törekszik, hogy megnyerje Madrid feltétel nélküli cselekvő támogatását Magyarország teljes jogú csatlakozásához az Európai Unióhoz. Erre lehetőséget kínál a spanyol külpolitikában bekö­vetkezett változás: Madrid ko­rábbi politikai fenntartásaival felhagyva, rokonszenwel fogad­ja a kelet-közép-európai orszá­gok, köztük Magyarország arra irányuló törekvését, hogy integ­rálódjék az Európai Unióban. Biztonságpolitikai problémák is szóba kerülnek majd, nem utol­sósorban a délszláv válsággal és a NATO ultimátumával kapcsola­tos kérdések — értesült az MTI a delegációhoz közel álló forrás­hoz. Madrid a békés kibontakozás, a politikai megoldás híve, és ag­gódik az ENSZ boszniai béke­fenntartó erőinek sorába dele­gált spanyol katonák testi épsé­géért. (Spanyolország nem tagja a NATO katonai szervezetének, hanem csak a politikainak.') A magyar államfő Barceloná­ba is ellátogat. Ott Jordi Pujol katalóniai elnökkel találkozik. A tavalyi 165 millió dolláros ma­gyar-spanyol árucsere-forga­lomnak körülbelül a fele Kataló- niával bonyolódott le. Elnökünk Katalóniában is felkeresi a ma­gánvállalkozók szövetségét, to­vábbá részt vesz a „Katalonia és a 2000. év európai gazdasága” cí­mű konferencián a barcelonai Kereskedelmi és Ipari Kamarában. Magyarország számára Kata- lónia azért is fontos, mert területi autonómiája olyan politikai pél­dát mutat, amilyent Kelet-Kö- zép-Európában is sokan szíve­sen elfogadnának — mondta az MTI-nek Szombati Béla, a Köz- társasági Elnöki Hivatal munka­társa. Amerikai dokumentumok 1956-ról A néhai dán diplomata, Poul Bang-Jensen fia, Per Bang-Jen- sen vasárnap Budapesten átadta az Egyesült Államok Külügymi­nisztériumának 1955-1959 kö­zötti Magyarországgal kapcsola­tos iratait. A mintegy 30 ezer ol­dalas mikrofilmes dokumentáci­ót — amelynek zárolási ideje az amerikai törvények szerint most járt le — Mécs Imre országgyűlési képviselő, a Bang-Jensen Társa­ság elnöke vette át. Mécs Imre az MTI-t hétfőn tá­jékoztatva elmondta: a Bang- Jensen család kívánsága, hogy az anyagot olyan kutatások számá­ra tegyék hozzáférhetővé, ame­lyek az 56-os magyarforradalom és szabadságharc objektív, törté­netifeltárására törekednek, a for­radalom résztvevői és Poul Bang- Jensen szellemében. A doku­mentáció mikrofilmre vitelének költségeit a Bang-Jensen család fedezte. A budapesti amerikai követség, illetve az Egyesült Ál­lamok más külképviseleteinek most hozzáférhetővé vált követi jelentéseinek és belső iratainak, többsége az'56-os forradalom­nak és Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének külföldi visszhang­jával kapcsolatos. Mécs Imre hangsúlyozta: a dokumentáció rendkívül jelentős a kutatók szá­mára. Nagyon fontosak, érdeke­sek lehetnek az amerikai minisz­terhelyettesek és ügyintézők megjegyzései a dokumentumo­kon. Az anyagot az'56-os Intézet munkatársainak adják át tanul­mányozásra, majd az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezik el. Poul Bang-Jensen dán diplo­mata a magyarországi esemé­nyek kivizsgálására 1956-ban felállított ENSZ-bizottság egyik titkára volt. Ő vezette a magyar- országi események tanúinak sze­mélyes meghallgatását. A jegy­zőkönyvek összegzésekor — az ENSZ-főtitkár utasítása ellenére — lelkiismereti okokból megta­gadta a tanúvallomás-tevők név­sorának letétbe helyezését a vi­lágszervezet titkárságán, mivel megítélése szerint ez veszélyez­tette volna biztonságukat. Szov­jet befolyásra a diplomatát elbo­csátották állásából. 1959-ben holtan találták a New York-i Central Parkban. Máig tisztázat­lan, hogy öngyilkosság vagy poli­tikai gyilkosság okozta-e a halá­lát. Emlékét a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában em­léktábla örökíti meg. Göncz Ár­pád köztársasági elnök 1992. március 13-án posztumusz ki­tüntetésben részesítette Poul Bang-Jensent:'56-os emlékér­met adományozott a néhai dip­lomatának Magyarország szol­gálatában és szabadságának vé­delmében szerzett érdemei elis­meréseként. (MTI) A válások száma: Vezet az Egyesült Államok és Oroszország Oroszország újabb kétes di­csőségre tett szert az elmúlt években: a válások számát te­kintve a világelsők közé került. Az ezer emberre számított ada­tok szerint Oroszországban töb­ben válnak el, mint a volt szovjet köztársaságok bármelyikében, s a nyugati országokkal összeha­sonlítva ez a mutató még riasz­tóbb. Az orosz munkaügyi minisz­térium adatai szerint 1992-ben minden ezer házasságra 468 vá­lás, 1993 első felében pedig min­den ezer emberre számítva 6,5 házasság és 4,5 válás jutott. En­nél mindössze az Egyesült Álla­mok statisztikája rosszabb. Mint a minisztérium szakértői megjegyezték, a válások követ­keztében elsősorban a gyerme­kes családok esnek szét. Az 1989-es népszámlálási adatok szerint a családok 13 százaléká­ban az egyik fél egyedül neveli a gyerekeket. A csonka családok több mint felében a gyerekek még kiskorúak. A család intézményének vál­ságára utalnak az olyan jelek, mint a házasságkötések számá­nak visszaesése, a házasulok életkorának csökkenése, az élet­társi kapcsolatok számának nö­vekedése és az egygyermekes családok számának növekedése - írta az ITAR-TASZSZ. Az elkövetkező években Oroszországban a házasságköté­sek számának további csökkené­se várható. Ez nemcsak a család szerepének és értékének az ipari országokra általában jellemző csökkenésével magyarázható, hanem a lakossági életszínvonal esésével, a szociális és gazdasági gondok növekedésével. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a rokonokkal és ismerősökkel, hogy a világ legdrágább férje, édesapja, apósa és nagypapája ID. KORMOS JÓZSEF életének 69. évében hirtelen eltávozott körünkből. Temetése 1994. február 17-én 14.30 órakor az egri Kisasszony temetőben lesz. Gyászolják: felesége, lányai, fia, vejei, menye és unokái Fájdalommal tudatjuk, hogy drága édesanyánk, ÖZV. NYERGES 1STVÁNNÉ szül. Gál Anna 1994. február 11-én, életének 71. évében, rövid ideig tartó súlyos betegség után elhunyt. Temetése 1994. február 17-én 13.30 órakor az egri Hatvani temetőben lesz. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy YONA ISTVÁN szobafestő 1994. február 12-én, életének 48. évében váratlanul elhunyt. Temetése 1994. február 16-án 14 órakor az egri . lajosvárosi temetőben lesz. A gyászoló család Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunk RÁCZ LAJOS temetésén megjelentek és virágaikkal gyászunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk az egri Kórház III. sz. belgyógyászati osztály dolgozóinak, hogy utolsó napjait megkönnyítették. A gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents