Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
4 AZ OLVASÓK FÓRUMA HÍRLAP, 1994. február 2., szerda Kalendárium A havonta jelentkező kalendáriumunk szerzője, az „örökifjú” nyolcvanéves Csillag László A ki kedveli az irodalmat és szereti a verseket, egy-kettőre eszébe jut, hogy e kis írás címéül választott költői képet József Attilától kölcsönöztem. Tél van, s a fagy baltája villog. A decemberi és január első felében mutatkozott tavasziasan kellemes idő fordult egyet, gondolva azt, hogy azért nem kellene becsapni az embereket. A közmondás igazságának most is érvényesülnie kell: nem eszi meg a kutya a telet. A telet, amelyet a gyerekek, fiatalok mindig oly nagyon várnak. Már azért is, mert akkor bele lehet gázolni a bokáig, netán térdig érő hóba, és milyen jó hógolyózást lehet csapni. Várják a gazdák is. Ők azért, Február „A fagy baltája villog...” mert nekik a vastag hótakaró volna jó, hogy a szántóföldek kikelt vetései védve legyenek, s a talaj megkapja a szükséges csapadékot, amely már évek óta hiányzik. Szép is a tél. Különösen, ha ropog a lábunk alatt a friss, fehér hó, s a napfényes, tiszta időben az anyukák csemetéik kis kezét fogva, nagyokat sétálnak. Ha komoly hó van, sízés is van. A sílécek a bakancsok talpa alá kerülnek, s kezdődhet a csúszkálás, merészebbeknél a száguldás a hegyoldalakon. A korcsolyázók vidám tömege is jókedvvel karcolja a jégpályák tükrét, és nekik mindig korainak tűnik a záróra. Ha meg zúzmara rakódik a bokrokra, fákra, erdőkre — tün- dérivé válik a táj. Meg kell ilyenkor állni, és gyönyörködni, hisz a természet ezer szépsége itt is jelentkezik. De a mérlegnek két serpenyője van. Mi van a másikban? Ez már nem olyan derűs... Az árak egyre tornásszák fel magukat, mind magasabbra. Mindenki a maga zsebén érzi ezt. De enni kell, világítani kell, fűteni kell — de még mennyire! —, meleg ruhát, cipőt venni kell, mert kinőtte, elrongyolta, szétrúgta a gyerek. És gyógyszert is venni kell, méghozzá milyen drágán; pedig enélkül sokan nem is létezhetnek. A szülők egyre gondterheltebben néznek a jövőbe, laposodó pénztárcájukra. A homlokok egyre többet ráncolódnak: miképp lehetne a keresetet úgy beosztani, hogy a hónap végéig kitartson? De ez már művészetnek számít, vagy még annál is többnek! Sokak felett ráadásul ott lebeg a munkanélküliség réme. Ahol pedig nagy a család, még inkább sokasodnak a nehézségek, a mindennapi gondok. Pedig még nem beszéltünk a teljesen másokra szorulókról, az elesettekről, az egyik segélyakcióról a másikra élőkről. Sajnos, sötét a kép... de ez mutatja a valóságot. Jó volna hinni, hogy a gondterhes idők hamarosan elmúlnak, jó lenne reménykedve nézni a jövőbe. De nemcsak hinni kell, hanem segíteni azoknak, akik igazán rászorulnak. Most még tél van. A fagy baltája villog. Akik a mérleg másik serpenyőjébe kerültek, azt mondják: bármily szépnek látszik is a tél, jó volna a fagyot bal- tástól elhajítani. Elhajítani két kézzel. Jó messzire. Csillag László Válasz cikkünkre „Lebontani könnyebb, mint építeni” Lapunk január 31-i számában a fenti címmel megjelent cikkre Morvái Ferenc, a Megamorv Kft. tulajdonosa az alábbi kiegészítést kívánja közzétenni: „A szalagkorlátot törvénytelenül helyeztette el az Egri Közúti Igazgatóság a Megamorv Kereskedelmi Centrum elé, figyelembe véve azt a tényt, hogy ezzel kapcsolatosan semmilyen határozati intézkedés nem történt. Az általunk megindított eljárás jelenleg a II. fokú hatóság döntését követően közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt folyamatban van. Az üggyel kapcsolatban állás- foglalást kaptunk a KVHM-től 1993. december 29-én, miszerint a Megamorv Kft. véleményével a minisztérium egyetért, azaz tehát a szalagkorlát elhelyezése miatt sokkal rosszabb helyzet állt elő, mint annak kiépítése előtt. A szalagkorlát elhelyezését követően ugyanis már három baleset is történt. Kimaradt az újságírónővel egyeztetett véleményünk is, miszerint dr. Komiéi Károly jegyző közölte a Megamorv Kft.-vel, hogy a gyöngyösi polgármesterért a hivatal sem anyagi, sem erkölcsi felelősséget nem vállal. így a Megamorv Kft. közel 30 millió forintos kártérítési követelésétől a hivatal elzárkózott. A Megamorv Kft. nem látja esélyét annak, hogy a polgármestertől be tudja hajtani ezen összeget.” f ELADÓ 'S Sarudon 7 ha közművesíthető üdülőterület, BlO-brikettáló (fűrészpor és szalma), forgácsoló-, lakatosműhelyek, nyitott tárolószín, lakóházak, Mezőkövesden üdülők. Érdeklődni: SeM Kft. 46/340-087, 358-739. V __ r BIZALOMÉRT - SZAKSZERŰ KÉPZÉST KAP! Képzést és átképzést kínálunk Önnek!- SZÁMÍTÓGÉP SZÖVEGSZERKESZTŐ 100 óra -SZÁMÍTÁSTECHNIKA CAD TERVEZŐ 600 óra - ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ MŰSZAKI RAJZOLÓ 180 és 170 óra -SZÁMÍTÓGÉP-KEZELŐ 150 óra A tanfolyamok folyamatosan szerveződnek és indulnak. Tájékoztatást adunk: MM-FREE TRADE KFT oktatási csoportja Naponta 8-16-ig Tel: 36/413-600/20 m. személyesen: 3300 Eger, Baktai úti ipartelep oktatóházban. 17 óra után tel: v 36/324-747. ^ Egy antihumánus kormányrendelet ellen Az alábbi tiltakozó nyilatkozatot a Heves Megyei Vesebetegek Egyesülete juttatta el szerkesztőségünknek, hogy nyilvánossághoz jussanak. Egyben megküldték Boross Péter miniszterelnöknek, Surján László népjóléti miniszternek, Göncz Árpád köztársasági elnöknek, Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének, valamint dr. Müller Erzsébet megyei tiszti főorvosnak. Tiltakozó nyilatkozat Heves megye gyógyíthatatlan vesebetegségben szenvedő betegei, akik életük hátralévő részét heti három alkalommal gépi kezelés mellett kénytelenek leélni, tiltakozunk a kormány 179/ 1993. (XII. 29.) számú rendelete miatt. A rendelet megszüntette azokat a jogainkat, amelyek a különösen nehéz életkörülményeinken igyekeztek enyhíteni, így a közlekedési, a gépkocsiszerzési és biztosításidij-támogatásokat. Diszkriminatív megkülönböztetést tett betegtársaink között, életkor szerint. A rendelet alapvető ellentmondáson alapszik, amikor definiálja a súlyosan mozgáskorlátozottakat, de a rendelet mellékletében nem tünteti fel, nem ismeri el betegségünk súlyos voltát. Az orvostudomány képviselői, klinikai, kórházi és háziorvosaink elismerik és együttéreznek velünk, de a rendelettel szemben tehetetlenek. A hivatalos és félhivatalos véleményekben a támogatottak körének csökkentését a tapasztalt visszaélésekkel magyarázzák. A művesekezeltek ebből teljesen kizárhatók, hiszen részünkről már egy kezelés kihagyása is végzetes. A rendelettel a támogatás egészétől estünk el. Emellett az elmúlt évek során jelentős mértékben csökkent az egészségügyi ellátás színvonala, óriási léptekkel emelkednek a gyógyszerárak, betegtársaink egy része már nem képes azt megvásárolni, mivel nem részesül közgyógyellátásban. Betegségünkből adódik, hogy életkilátásaink végesek. A szegénység, a kiszolgáltatottság, a reményvesztettség jellemez bennünket. Sajnos, kévésünknek adatik egy új élet reménye, egy sikeres transzplantáció. A fentiek alapján kéijük a kormányt, bírálja felül rendeletét, és orvosolja e súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenvedők tiltakozását, és állítsa visz- sza korábbi jogaikat! Domoszlai József, alelnök Studt Sándorné, elnök Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány Ösztön dí] felhívás — roma származású tanulók részére Az alapítvány az 1993/94-es tanév második felére is meghirdeti ösztöndíj-pályázatát. Pályázhatnak mindazon roma (cigány) származású tanulók, akik szakmunkásképző vagy szakközépiskolában, gimnáziumban, főiskolán vagy egyetemen tanulnak (más iskolatípusra a kuratórium nem ad támogatást). A havi ösztöndíj összege 2-4000 forint, melyet a pályázók március 31-ig postán kapnak meg. Azok a pályázók, akik ezen A köz szolgálata, vagy pozíciószerzés? Kis hazánkban a választásokat követően a hatalomra kerülők vagy maradók a köz szolgálatának hangzatos jelszavait feledve, mindinkább a gátlástalan pénzszerzés és pozícióhajszolás megszállottjai lesznek. Egyéb választási ígéretekről ne is beszéljünk. Ennek legékesebb példáit az újságok feszegetik ugyan, de csak nagyon diszkréten. A gyöngyösi központtal létrejött AÉSZ hozza nyilvánosságra a tudomásomra jutott eseteket, hogy a választásokon a hatalommaí pozíciószerzés céljából élőket a köz megvetése és politikai ellehetetlenülése érje utol. A magam részéről, mint választópolgár és adófizető, felháborítónak tartom, hogy ország- gyűlési képviselőnk még a ciklus lejárta előtt képviseletünk helyett sajátos párt- és egyéni érdekeket képviseljen, még akkor is, ha erre a saját maguk által maguknak hozott törvényekre hivatkoznak. Ilyen törvények meghozatalára én biztosan nem hatalmaztam fel, de úgy gondolom, mások sem. Én ezt visszaélésnek nevezem, még ha a jogászok nem tartják annak, akkor is... Felháborodásom legújabb oka az, hogy az egri önkormányzatban lassan nem lesz egyetlen bizottsági vezető sem, aki ne rendelkezne igazgatói, vezérigazgatói tisztséggel. Nem vagyok biztos benne, ha nem töltenék be a magas tisztséget, akkor is kinevezést nyertek volna, ha megmérettetnek. Egerben a sort Várko- nyi úr nyitotta, Farkas Zsuzsa, Láng András, dr. Löffler Erzsébet, dr. Bánhidy Péter folytatta. Azt hiszem, olvasók sokasága tudná sorolni a példákat. Kíváncsian várom, hogy lesznek-e követőim, akik szóvá merik tenni az ilyen visszásságokat, és vállalják a nyilvánosságot. Magam részéről felszólítom ezeket az urakat és hölgyeket, hogy engem ne képviseljenek az önkormányzatban, és mondjanak le a pozícióról vagy a képviseletről. Várom az újság hasábjain a cáfolatokat, de még inkább az olyan intézkedéseket, amelyek az ilyen helyzetek kialakulását megakadályozzák. Várom más települések polgárainak híradását is. ifj. Bodó Mihály egri választópolgár * * * Nos, tisztelt levélírónk, a következő szerdai olvasói fórumunkban helyt adunk az ön által név szerint említett képviselők reagálásának. Mikes Márta az Olvasók Fórumának szerkesztője alapítványtól 1993/94 első fél évében ösztöndíj-támogatásban részesültek, csak félévi bizonyítványuk fénymásolatát küldjék be a név és lakcím pontos feltüntetésével. Azok a tanulók, akik először pályáznak: — szülői kereseti kimutatást, — rövid önéletrajzot, — iskolalátogatási igazolást — és félévi bizonyítvány másolatát küldjék be nevük és lakóhelyük pontos feltüntetésével. A Heves Megyei Hírlap 1994. január 12-i (szerdai) számában, az „Olvasók Fóruma” című rovatban „Kárpótoltak helyett — károsultak” címmel jelent meg egy sok valótlanságot, sőt egy hivatalos személyt, az egerfarmosi polgármestert rágalmazó, hamisítással vádoló 22 fő egerfarmosi lakos által aláírt levél. Úgy érzem, hogy a félretájékoztatás megszüntetése, a tényleges egerfarmosi helyzet bemutatása céljából erre reagálnom kell, mint a területen (Szihalom- Mezőszemere és Egerfarmos községek területére kiterjedő) működő illetékes földkiadó bizottság elnökének. 1992 első hónapjaiban valóban megalakultak a vonatkozó jogszabályok (a szövetkezeti és átmeneti törvény) szerint előírt bizottságok a Rimamente Tsz működési területén lévő három, már fent említett községben. így az előzetes érdekegyeztető fórumok, majd földrendező bizottságok, melyek a tsz vezetésével az érintett önkormányzatok polgármestereivel elvégezték a különböző földalapok kijelölését (kárpótlási, részarány-tulajdoni, földalapi, nevesítendő, állami földalapok), ezt mindhárom község hivatalos térképén rögzítették, minden egyes táblát a meghatározott színnel láttak el. Az alapkijelölést természetesen jegyzőkönyvben is rögzítették, melyeket az érintett személyek, így a bizottságok tagjai is aláírtak. Ez már akkor rögzítette az úgynevezett „állami földek” nagyságát is, azok elhelyezkedését, aranykorona-értékét. Fentiek alapján tehát nem igaz az az állítás, hogy az egerfarmosi polgármester csak úgy kihasított kb. 300 hektár nagyságú földterületet önkényesen (e földterület kijelölése a fentiek szerint bizottsági jóváhagyással történt). Nem igaz, hogy ezzel kezdődött volna meg a tsz bomlása, nem ez okozott munkanélküliséget, nem ez okozott sok tízmillió forint értékű terméskiesést (mindenki tudja, hogy nemcsak itt, hanem az egész országban milyen folyamatok indultak be a tulajdonátalakítás kapcsán). Az önkormányzat által átvett terület mindig meg volt művelve haszonbér- let útján, mely költségvetési bevételként a község fejlődését szolgálta, nem dudvát és vadkendert termeltek ott. A kialakított földalapokról készült térképek és kimutatás alapján a Heves Megyei Kárpótlási Hivatal hagyta jóvá határozattal a létrejött egyezséget az alapokról. A beindult árveréseket Címünk: MNEK Alapítvány 1357 Budapest, Pf. 2. Kérjük, a borítékon tüntessék fel: „Ösztöndíj II.” Csak az 1994. február 26-ig postára adott pályázatokat tudjuk elfogadni (a gépi feldolgozás miatt kéijük a határidő pontos betartását!) A pályázók a kuratórium döntéséről levélbeli tájékoztatást kapnak. Az alapítvány kuratóriuma (1992. év őszén, szeptember 14., valamint 1993. május 3.) a megyei kárpótlási hivatal által megjelölt (a hivatalos Magyar Közlönyben közzétett) kárpótlási táblákra vonatkozóan tartották meg. E táblákat önkényesen senki nem tudta megváltoztatni, legkevésbé a polgármester. 1993. év elején (Mezőszemere tsz működési területén) február 18-án alakult meg a 17 tagú földkiadó bizottság, melynek feladata az úgynevezett részarány-tulajdonosok földtulajdonának kijelölése. E bizottság is a már említett térképek alapján tud dolgozni és bejelölni az érintett föld- tulajdonos tulajdonát az általa megjelölt táblába. E térképet a földkiadó bizottság egerfarmosi községi munkacsoport tagjai készítették a táblaszínek bejelölésével, a tsz-központ által rendelkezésükre bocsátott, előzetesen jóváhagyott térkép alapján. Tehát nem a polgármesteri hivatal adta részünkre át a térképet, hanem a tsz. Ezt a térképet függesztették ki az árverések alkalmával is. A részarány-tulajdonosok nagy része a megadott határidőre be is adta kérelmét. E határidő után jelentkezett a földrendező bizottság, hogy új alapkijelölést kíván, főleg az állami földalapot sérelmezve. Kérelmüket felterjesztették a megyei kárpótlási hivatalhoz, mely egyezség létrehozását javasolta az önkormányzattal. Ezt meg is kíséreltük, de érthetetlen okok miatt a bizottság nem fogadta el. A polgármester az állami földek körülbelül felét (3 táblát) ajánlott cserére. Sajnos, a megyei kárpótlási hivatal a jóváhagyó határozatát 1 év elteltével visszavonta (jogellenesen). Ezt nyilván a polgármesteri hivatal megfellebbezte az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz, mely hivatal a múlt év őszén helyt is adott ennek, és megsemmisítette a Heves megyei hivatal határozatát, és az eredeti állapotot állította vissza. Az ügy elhúzódása miatt így került sor arra, hogy Egerfarmos már két kitűzött árverésből kimaradt. Ezek megtartására nyilván az új kitűzött határidőig (ez év május 31.) sor kerül. Tehát ez a tiszta igazság. Térképet senki sem hamisított, senki nem hasított ki önkényesen egy négyzetméter területet sem. Kellő kompromisz- szummal már régen meg lehetett volna egyezni, és a községi érintett — kárpótlási jeggyel rendelkezők — már régen földhöz jutottak volna. Albert Tibor földkiadó bizottság elnöke Mezőszemere Válaszol az illetékes „Valótlanságot állít huszonkét levélíró...”
