Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-12-13 / 36. szám
HÍRLAP, 1994. február 12-13., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Filmen a Germinal Paradicsom a Holland-Antillákon Szuperprodukció született Emilé Zola egykor nagy vihart keltett regényéből: filmre került az észak-franciaországi bányák múlt századbeli életét naturalista hűséggel megörökítő műve, a Germinal. Ez minden idők legdrágább francia filmje, a két óra negyven perces alkotás 160 millió frankba került, világhírű művészeket és sok száz főnyi statisztériát vonultat fel - s nagy vitákat váltott ki. Claude Berri, a jól ismert francia rendező nem először nyúlt igényes irodalmi és a francia múltat felidéző témákhoz, most azonban mindennél látványosabb filmet alkotott Zola művéből. Kritikusainak egy része szerint szinte betűhíven ragaszkodik a regényhez, mégis képes volt azt átültetni a filmszalagra úgy, hogy az önálló film, ne csupán illusztráció legyen - mások viszont éppen ebbe a kategóriába sorolják. Vannak, akik politikai mondanivalóját tartják elavultnak és eltúlzottnak, hiszen nem csupán a keserű bányászsors múlt el egy évszázad alatt, hanem maguk a bányák sem léteznek már: az utolsó aknára nemrég került rá a lakat. Ismét mások egyenesen azt állítják, hogy ,,rossz hírét kelti” az észak-francia vidéknek - viszont hívei szerint nem csupán látványos, hanem mélyreható, Zola mondanivalójának lényegét megragadó alkotás született. Hogy mennyire naturalista, vagy realista a film, az vita tárgya lehet a szakkörökben - de hogy látványos és megragadó alkotás, azt aligha vitatják. Drámai erővel jelenik meg a filmvásznon a bányászok tragikus sztrájkja, a bányaomlás, megdöbbentő a bányászok mindennapi életének ábrázolása. A Germinal főhőse Etienne Lantier, a munka nélkül sodródó fiatal, aki belekerül a múlt század észak-franciaországi bányászainak keserves, sötét, de mégis mélységesen emberi világába. Ennek a szerepnek alakítója meglepetés: egy népszerű énekes, Renaud alakítja. Fő „tanítómesterét”, a bányászok sorsának javításáért a maga sajátos módszereivel küzdő Maheu-t viszont a legismertebb francia filmszínész, Gérard Depardieu eleveníti meg. Néhány más „nagy név” a produkcióból: Bonnemort alakítója Jean Car- met, Chavalé Jean-Roger Milo, Maheude az immár évtizedek óta az élvonalban lévő, furcsa nevű színésznő, Miou-Miou. Maheu lánya, Catherine Judith Henry, aki nemrég az év ígérete címet nyerte el a filmművészek díjainak kiosztásánál. Souva- rina, az anarchista Laurent Ter- zieff. Aki a kis karibi szigetre, Sábára látogat, a helyi rádióadó jóvoltából már az éteren keresztül meleg fogadtatásban részesül. A személyre szabott, családias hangulat a sziget egyik nagy vonzereje, bár a Hol- land-Antillák egyik vulkáni szigetének ezer lakosú falva nem dicsekedhet a hagyományos idegenforgalmi látványosságokkal: nincs kaszinó, szórakoztatóközpont, strand. Akadnak viszont más csodák... és veszélyek: például a repülőtér, amelynek leszállópályája mindössze 400 méter hosszú, és olyan, 50 méter magas sziklaplatóra építették, amelyet tenger vesz körül. A pilóták különleges gépeken, különleges kiképzés után kísérelhetik csak meg a leszállást. így is sokan az érkezők közül rögtön vásárolnak egy „Túléltem a landolást Sábán” feliratú trikót, annak ellenére, hogy a leszállópálya hatvanas évekbeli megnyitása óta az ideérkezett mintegy 200.000 vendég egyikének sem esett bántódása leszálláskor. Aztán itt van az autózás is. A szigeten rendelkezésre álló 300 autó sokszor soknak tűnik, hiszen a vulkáni sziklák, veszélyes kanyarok miatt ötszáz éve holland mérnökök még azt mondták, hogy ide utat építeni lehetetlen. A lakosság azonban nem nyugodott ebbe bele: ásókkal, lapátokkal és cementtel „felfegyverkezve” láttak neki az útépítésnek. Az első, 1150 méteres útszakasz, mindössze 20 százalékos emelkedéssel, már 1943-ra elkészült. Az erőfeszítéseknek emléktáblával állítottak emléket, de ettől a 400 méteres szintkülönbséget áthidaló, 20 kanyarral tarkított út nem lett kevésbé veszélyes. Saba ezer lakosa családias légkörben és paradicsomi körülmények között él. A füge, banán, papaya és más egzotikus gyümölcsültetvényektől színpompás vidék látványát, a kristálytiszta tengert azonban meg kell fizetni: egy szoba negyven dollárba kerül egyetlen napra. Sábát különösen a búvárok szeretik, a sziget körüli tengeri park vizében ugyanis a látótávolság rendkívül jó. A parkban azonban igen szigorú természetvédelmi szabályok érvényesek: csak bizonyos hajótípusokat engednek be ide, s a horgonyok nem sérthetik meg az értékes korallokat. A korallgyűj- tőket is igen szigorúan büntetik. S hogy hogyan juthatunk el Sabára? Nos, a szomszédos St. Maartenig kell elvergődnünk, ahonnan csupán 20 perces repülőút Saba. St. Maartenbe Frankfurtból, Amszterdamból és Párizsból is indulnak járatok. Eltűnt veteránok Születőben a lengyel FBI Moszkvában a hetvenes-nyolcvanas évekig, de talán még most is, május 9-e, a győzelem napja volt a remény sok idős, gyermekét elveszített anya számára. A Bolsoj Színház előtt ilyenkor hatalmas táblákon kérdezték, tud-e valaki a fiúról, aki itt meg itt harcolt. Kievben is voltak hasonló, megdöbbentően tragikus május kilencedikék. Az idő azonban múlik, jött Afganisztán, s mostanában már az ott eltűnt (többnyire meghalt) fiatalok számítanak veteránnak az ukrán anyák számára. Időről időre az érintett szülők levelekkel bombázzák az ukrán hatóságokat, amelyekben a nyomozás folytatását követelik, mert nem hiszik el, hogy fiuk tényleg örökre eltűnt. A hivatalos adatok szerint 80 ukrán állampolgár tűnt el vagy esett fogságba Afganisztánban, ám közülük 42 hozzátartozója nem fogadta el a sorsukról szóló jelentéseket. Kétkedéseiket egyébként több tényező is alátámasztja, bár kétségtelen, hogy az ukrán kormányközi bizottság sokat tett és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a lehető legpontosabb információkkal szolgáljon az elhúzódó háború A mondabeli Trója városa valóban olyan nagy volt, mint ahogy Homérosz leírta. Erre az eredményre jutott három évig tartó ásatás után egy kutatócsoport, amelyet Manfred Korf- mann tübingeni régész vezetett. Korfmann professzor újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy csapatának sikerült feltárni egy védőárkot, amely a trójai háború idejéből, a Krisztus előtti XIII. századból származik. A sziklába vájt árok valószínűleg egy falban folytatódott, és mintegy 450 méterre fekszik a már korábban megtalált trójai vártól. Korfmann szerint az árok délről óvta a várost az ellenséges támadásoktól. - Ezt a védelmi rendszert Homérosz vagy egyik ismerőse bizonyára látta, amikor 500 évvel a trójai háború után megírta az Iliászt - állítja Korfmann. A professzor úgy véli, Trója két részből állt, a várból, egy alsóvárosból, és mintegy 130 ezer négyzetméteren terült el. Az új lelettel megdőlni látszik egy fontos érv, amelyre hivatkozva sokan megkérdőjelezték az Iliász történelmi magját. A régészek ugyanis mindig felhívták a figyelmet, hogy a Schliemann német amatőr régész és követői által kiásott maradványok a törökországi Hisar- lik-dombon egy jóval kisebb várost zártak körül, mint amelyet Homérosz megörökített. ide vonatkozó történéseiről. Kiderült egyebek között, hogy az eltűntek vagy meghaltak személyi dossziéiba csak nagyon felületes meghatározások, leírások kerültek. Például: „Meghalt, a holttestet nem találtuk meg”, vagy „Szakadékba zuhant, a temetés jelképes volt”. A nyomozás kiderítette ugyanakkor azt is, hogy a bajtársak és a parancsnokok sokszor túl szépre akarták festeni bajtársuk elestét, amikor a szülők erről kérdezték őket. Nem kevés bajt okoznak a különböző természetgyógyászok, pszichológusok és szélhámos társaik - állítják az ukrán hatóságok. A szülők lelkének birtoklói - ezt a kifejezést használta a kormányközi bizottság egyik vezetője - olyannira felhergelték őket, hogy az apák és az anyák néha teljesen abszurd állításokra ragadtatják el magukat. Ráadásul nemrégen az egyik halottnak hitt fiú édesapja Do- nyeckben saját maga exhumálta azt a sírt, amely fölé az ő fia nevét írták. Mint kiderült, egyértelműen bebizonyítható volt, hogy nem az ő gyermeke fekszik ott. Az eset nyomán újabb és újabb családokban ébredt fel a remény. Ezen maradványok alapján Trója legfeljebb futballpálya nagyságú lehetett. Korfmann csapata már korábbi ásatásaik során is arra a következtetésre jutott, hogy Schliemann és követői a felsőváros, azaz a vár maradványait találták meg, ahol a nemesség lakott. Az alsó településen ezzel szemben az egyszerű nép élt: „egy kikötőváros sajátos népessége”. Amikor Homérosz a Krisztus előtti VIII. században megírta a Trója bevételéről szóló eposzát, még maga is látta a K.e. XIII. században virágzott hatalmas kereskedő- és kikötőváros romjait, vagy szemtanútól hallott róluk. Ez egyébként nem bizonyítja, hogy a Homérosz által megörökített trójai háború, valamennyi hősével együtt, Akhilleusztól Hektorig, valóban a K.e. XIII. században játszódott. - Ez soha nem lesz bizonyítható - hangsúlyozta Korfmann. A professzor szerint az azonban nyilvánvaló, hogy a jelentős kikötőváros körül mindig dúltak háborúk, így ebben az időben is. Régészetileg az is igazolódott, hogy Trója környékén ebben az időben hamvasztásos temetkezés folyt. Eddig a kutatók azt állították, a hamvasztás Homérosz idejében elterjedt volt, de nem volt szokásos abban a korban, amikor az Iliász játszódott. Születőben van a lengyel FBI. Az év elejétől megkezdte működését az a különleges rendőri alakulat, amelynek feladata a szervezett bűnözés elleni harc. Egyelőre az ország 11 legnagyobb vajdaságában kezdik meg munkájukat, 20-40 fős csoportokban. A szervezet valamennyi egysége azonban az országos rendőr-főparancsnokság alá tartozik, nem pedig a helyi kapitányságokhoz. Egy részük annyira titkos titkosrendőr lesz, hogy társaik sem tudhatják róluk. Elsősorban az ő feladatuk lesz a legveszélyesebb feladaRégészek felfedezték a világ két legrégibb átkát. Az egyiptomi ásatások során talált átkok egyike a férfiaknak, a másik a nőknek szól...- Ha bármilyen baj történik, ráfoghatjuk az átkokra — mondta Mansur Boriak régészeti felügyelő, aki három év óta vezeti az ásatásokat a Gi- zah-i piramishoz közel eső helyen. A felfedezett temetőben a piramis építőinek munkafelügyelői, művészei és munkásai nyu- gosznak. 23 nagy és 600 kisebb A puritán szemlélet újjáéledése és a harcias feminizmus feltámadása az Egyesült Államokban arra kényszeríti a Playboyt, a híres erotikus folyóiratot, hogy új piacokat keressen. Az amerikai eladások ugyanis annyira csökkentek, hogy a magazin veszélyes anyagi helyzetbe került. Christine Hefner, a Playboy vállalat elnök-vezérigazgató- nője, az alapító leánya bejelentette, hogy átalakítja a lapot. Első lépésként elbocsátott 60 munkatársat, ami a dolgozók 10 százalékát teszi ki. Az átalakítás 4,5 millió dollárba fog kerülni, hangoztatta Christine Hefner. A Playboy problémáinak egyik oka az, hogy a fiatalemberek, akik az olvasók táborának a legnagyobb részét alkották, erotikus étvágyukat videokazetták bérlésével elégítik ki. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Playboy átlagos olvasója 33 éves férfi, 35 ezer dollár évi jövedelemmel. A bajok orvossága - mondta Christine Hefner az AFP francia hírügynökség munkatársának - új külföldi piacok felkutatása. Legutóbb fontos piacok váltak elérhetővé. A hidegháború befejezése, a kínai gazdasági reformok és néhány latin-amerikai ország gazdasági sikere ugyanúgy jelentős lehet a folyóirat tok elvégzése, mint például a beépülés a maffiákba. A szervezetet nem a semmiből hozták létre. Már korábban felállították a Maraton fedőnevű csoportot ugyanezzel a céllal, tulajdonképpen ennek továbbfejlesztése ez az országos szervezet. A Maraton munkájának legfontosabb eredménye, hogy elkészítette a 26 legveszélyesebb lengyel bűnbanda névsorát - valószínűleg ez a néhány oldal a titkok titka ma Lengyelországban. Mint Zdislaw Cent- kowski, az országos rendőrfőparancsnok helyettese újságsír közül csak egyben találtak átkokat. A két fő átok közvetlenül a temetkezési terem előtt található. A régi egyiptomi hieroglifa írással kőbe vésett „férfiátok” krokodilokat, oroszlánokat és vízilovakat szólít fel, hogy falják fel azt, aki belép a sírba. A „női átok” ugyanezeket az állatokat hívja fel a bosszúállásra, de skorpiókat és kígyókat is ad hozzá. A fenyegetés egy Pet-et-ty nevű építési felügyelő és felesége, Nesey-seker túlvilági nyugalmát őrizte. 4600 évig „meggyógyításában”, mint az, hogy megjelenik Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában. Kínában 60 helyen árusítják a Playboyt, és a vezetőség arra számít, hogy 1994-ben megduplázza ottani íróknak elmondta, a lengyel bűnbandák a legnagyobb zsákmányt ígérő bűncselekményekre koncentrálnak, mint a hitelcsalás, banktisztviselők megvesztegetése, kábítószergyártás és -csempészet. A rendőrök szerint Lengyel- országban még nincs országos maffia, és nem sikerült beépíteniük embereiket az államigazgatás legfelsőbb szféráiba sem. Az eddig felszámolt legnagyobb bűnszövetkezet hatóköre négy vajdaságra terjedt ki, megvesztegetett hivatalnokok egész hálózatával rendelkezett. senki sem lépett be sírjukba, egészen mostanáig. Zahi Hawasz, az ásatásokért felelős állami hivatalnok azt mondta az AP amerikai hírügynökség munkatársának, hogy a fáraók idejéből származó átkok a legutóbbi 100 évben sokszor bűnbakként szerepeltek mindenféle bajban, legyen az természeti csapás vagy gyomorrontás. A legutóbbi felfedezés azonban megmutatja, hogy a régi egyiptomiak fenntartás nélkül hittek az átkok erejében. bevételét. Ázsiában, ahol rettegnek az AIDS-től, a Playboy szerepet akar játszani az óvszerek használatának népszerűsítésében. A vállalat már társult egy malajziai céggel, amely óvszereit a Playboy jelképének használatával árusíthatja. Gyapjú, juh nélkül? Egy új-zélandi kutató, bizonyos Louise Winder, a christ- churchi mezőgazdasági tudományos kutatási központ munkatársa a legjobb úton van ahhoz, hogy gyapjút állítson elő retortában. Winder asszonynak sikerült kémiai oldatban 12 nap alatt három milliméteres növekedést elérnie a mesterséges gyapjúval. A doktori fokozat elnyerésében reménykedő kutató, aki elméletét az emberi hajjal végzett kísérleteinek eredményére alapozza, „nagyon jelentősnek” tartja felfedezését. Persze, nem hiszi, hogy a mesterséges úton előállított gyapjú a közeli jövőben „leválthatná” a gyapjú hagyományos szállítóját - a juhot... Egyébként is, a juhtenyésze- téről híres Új-Zélandon, ahol 3,4 millió lakosra csaknem 70 millió juh jut, ez gazdasági katasztrófával lenne egyenlő. Inkább arra keresi a választ kutatásaival, hogy mi idézi elő a gyapjú növekedését, és miként lehetne azt esetleg gyorsítani. Természetes körülmények között egyébiránt a juh gyapja naponta 0,3-0,7 millimétert nő. Winder úgy véli, a gyapjú növekedése a prolaktin nevű hormonnak tudható be. A juh testében e hormon termelődését a nappalok hossza határozza meg. Ez magyarázza, miért nő gyorsabban a gyapjú nyáron. A kísérlet lényege, hogy Winder asszony helyi érzéstelenítéssel kis bőrdarabokat metsz ki a juhokból, s a metszeteket állandóan változtatott tápoldatokban áztatja, amelyek amino- savakból és vitaminokból állnak. A kísérletek inkubátorban folynak, ahol a hőmérséklet állandóan 37 Celsius-fok. Trója igazi arca? A világ legrégibb átkai Bajban van a Playboy
