Heves Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

ÜTÉS CSATTANT A DOKTOR ÚR ARCÁN — A FELBŐSZÜLT VITAPARTNER KÖVETTE ŐT (7. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1994. FEBRUÁR 1., KEDD 'SKANDINÁV HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 26. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT BÚTOR s Lak­berendezés — ajándék 3300 Eger, Céhmesterek u. 19. Tel: 36/318-775 ÚJ, BÚTOR­VÁLASZTÉK EGERBEN! _________________________, A máltai elnök hazánkba látogat Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének meghí­vására február 3. és 5. között Vincent Censu Tabone, a Máltai Köztársaság elnöke hivatalos lá­togatást tesz Magyarországon. Útjára elkíséri felesége. A Duna menti országok képviselőinek találkozója A Duna menti országok kép­viselői a hét végén Budapesten találkoztak, hogy megismerked­jenek az expóhoz kapcsolódó rendezvények pályázati rendsze­rével, a főváros leendő kulturális programjaival, az expo-előké- születekkel. Egyeztették az ausztriai, a burgenlandi, a Ko­márom megyei és a budapesti kulturális események terveit. Növekvő tarifák a közlekedésben Üjabb áremelések Február 1-jétől 14 százalékkal emelkednek a belföldi, menet­rend szerinti távolsági autóbusz­közlekedés tarifái, 25 százalék­kal a belföldi távirat-szolgáltatás díjai, és ugyancsak 25 százalék­kal az állami vízi közművekből szolgáltatott ivóvíz- és csatorna­díjak — tájékoztatta a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium hétfőn az MTI-t. A távolsági autóbusz-közle­kedés viteldíj ának növelése az üzemanyag árának emelkedését, a dolgozók bérfejlesztését és az autóbuszpark rekonstrukciójá­hoz szükséges források növelését ellentételezi majd. Ugyanakkor a vasúti menetjegyek árai nem emelkednek, így a távolsági me­netrend szerinti személyszállítás vasúti dijai 15-20 százalékkal lesznek alacsonyabbak az autó­busz tarifáinál. (Folytatás a 2. oldalon) A Z. Nagy-gyilkosság hátteréről A maffiák délen Tűz egy győri raktárban Húszmillió forintos árukészlet égett el Győrött vasárnap éjszaka a DEX Kereskedelmi Bt. által bérelt raktárban. A 200 négyzet- méteres épület a Volán tulajdona volt és a MÁV-pályaudvar terü­letén állt. A nagykereskedő DEX Bt. elsősorban kínai ruha­neműt, farmerokat, pólókat, le­pedőket, törülközőket tárolt benne. Á tűz oka egyelőre isme­retlen. Erdőbe rejtette újszülöttjét A főváros XVIII. kerületében egy erdőben leánycsecsemő holt­testére leltek vasárnap délután az arra járók. A nyomozás megálla­pította: az anya 10-12 nappal ez­előtt szülte meg életképes cse­csemőjét, akit asztalterítőbe és reklámszatyorba csomagolva rejtett el az erdőben. Ausztria-lottó A 4. játékhét nyerőszámai: 14, 30, 31, 34, 37, 44. A pót­szám: 21. Á Jokerszám: 9 3 00 6 3. A nyeremények a következők: dupla jackpot van, ami 36.382.074 schilling. A 8 ötös pótszámmal egyenként 693.301, a 268 ötös 31.043, a 17.785 né­gyes 623, a 326.431 hármas 42 schilling. A Jokeren szuper jack­pot van, ez 10.542.123 schilling. A táblák korántsem a jelenlegi állapotot tükrözik: Pálosvörösmart önálló, és a „rúgott sáriak” is hozzájuk kívánnak csatlakozni (Fotó: Perl Márton) Megint a „gyerek” jár rosszul? Kínos válási huzavona Pálosvörösmarton Két évvel ezelőtt, február 7-én történt, hogy a pálosvörösmarti kul- tdrházban megtartott falugyűlésen kezdeményezték e településrész Abasártól való különválását, illetve az 1950-ben elrendelt község­egyesítés megszüntetését. Két hónapra rá újabb falugyűlés döntött az elválásról, arról, hogy az új község neve Pálosvörösmart legyen, s hogy ennek határát Mátrafüred felől a Bene-patak, Abasár felől a Bánya út felezővonala jelezze. Megbízták az előkészítő bizottságot, hogy a vagyoni jogokról, illetve a költségvetésről tárgyalást kezdjen az anyaközséggel. Egy családi válás esetében sem tűnik rövidnek az a két év, amióta a pálosvörösmartiak hu­zatodnak Abasárral. A köztük lévő vita legkényesebb pontja az, hogy az úgynevezett Rúgott Sári részen lakó kétszáz-egynéhány ember melyik községhez tartoz­zon majd. Hogy e kérdésben döntsenek, a vörösmartiak egyenként megkérdezték az itt élőket, és azok egyértelműen ki­nyilvánították, hogy Pálosvörös­marthoz tartoznak, amennyiben a két település különválik. Egyébként 1992. június 14-én népszavazást tartottak, ahol a vörösmartiak úgy döntöttek, hogy a községegyesítést meg kí­vánják szüntetni. Áz előkészítő bizottság tagjai két esztendeje azon igyekeznek, hogy a népszavazáson kinyilvá­nítottakat megvalósítsák. Nem könnyű a dolguk, hiszen talán Abasár is jogosnak véli, hogy a Rúgott Sári rész hozzá tartozzon, hiába érvelnek a vörösmartiak azzal, hogy e ragadványnév is bi­zonyítja: Ábasár elrúgta magától azt a területet hajdanán. Jelentős előrelépésnek tűnik azóta az ügyben, hogy tavaly ok­tóber 18-án a képviselő-testületi ülésen nagy vonalakban meg­egyeztek a vagyonmegosztásról, az érintett területről viszont jog- értelmezési vitájuk van. Novem­ber 22-i ülésükön határozatban szögezték le, hogy 5 igen szava­zat, 2 tartózkodás és 3 nem sza­vazat arányában nem értenek egyet az előkészítő bizottság te­rületmegosztására vonatkozó ja­vaslatával. Az az álláspontjuk, hogy a községek területe azonos legyen az egyesítést megelőzőek- kel. (Folytatás a 3. oldalon) A Határőrség Zsirinovszkij beléptetéséről Megfelelt a feltételeknek A Határőrség nem tudott ar­ról, hogy vasárnap átutazik ha­zánkon Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Néppárt elnö­ke. Ezt Krisán Attila szóvivő mondta el hétfőn az MTI érdek­lődésére. Zsirinovszkij átutazóként, mint egyszerű orosz állampolgár lépett oe vasárnap Ferihegyen, és az útlevélkezelő feltehetően nem is tudta, hogy kivel áll szem­ben — mondta a szóvivő, hozzá­téve, hogy az orosz politikus megfelelt a beléptetési feltételek­nek. Érkezéséről, illetve átutazá­sáról Krisán Attila is csak a sajtó útján értesült. A szóvivő ezenkívül elmond­ta, hogy január 29-én hajnalban Röszkenél feltartóztattak egy ki­lépő jugoszláv állampolgárt, mi­után személygépkocsijában — az ülés alá rejtve — egy pisztolyt ta­láltak lőszerekkel együtt. Az ille­tőt átadták a rendőrségnek. Kónya Imre a polgári védelmi parancsnokoknál Kilátásban: szerény béremelés A polgári védelem hosszú stagnálás után — egy 1992-es kormányrendelet nyomán — megújult, elindult a fejlődés út­ján. Ezt Kónya Imre belügymi­niszter állapította meg hétfon, a polgári védelmi parancsnokok első olyan országos tanácskozá­sán, amelyen a 163 körzet veze­tője is részt vett. A miniszter tör­ténelmi eseménynek minősítve a nemrég elkészült katasztrófavé­delmi törvény tervezetét, úgy vélte, hogy ennek a magyar jog­alkotásban példa nélküli szerve­zetnek a létrehozása további len­dületet adhat a polgári védelem fejlődésének. Az egzisztenciális gondokkal küszködő, alacsony jövedelmű polgári védelmi dolgozók szá­mára szerény béremelést kilátás­ba helyezve, fontosnak nevezte a légi, a radiológiai, a biológiai, a vegyi és a katasztrófa-riasztás új rendszerének kialakítását. Rá­mutatott, hogy mielőbb be kell fejezni az új típusú polgári védel­mi szervezetek megalakítását, és meg kell kezdeni felkészítésüket is. Újságírók kérdésére válaszol­va egyebek között leszögezte: az elmúlt egy hónap során szemé­lyes tapasztalatokat szerzett ar­ról, hogy a tárca, illetve az irányí­tása aía tartozó szervezetek jól működnek. A választások párt­semleges lebonyolítása biztosí­tott, de a megfelelő színvonalú előkészítés érdekében igen ke­mény munkára lesz szükség. Hatvani remények Nyereségre számít a szövetkezet Múlt év októbere jelentős vál­tozást hozott a hatvani Szolgál­tató, Termelő és Kereskedelmi Szövetkezet életében. Miként Józsa Pál, az igazgatóság elnöke elmondotta, döntő szamukra, hogy sikerült egyezségre jutniuk a boldogi szövetkezettel, s ennek nyomán a közös vállalatban lévő tulajdoni hányadot a hatvaniak vásárolták meg. Ez lehetővé tette elsősorban, hogy a sertéstelep közvetlenül hatvani irányítás alá kerüljön. De az sem mellékes, miszerint a csányi állami gazda­ságtól a géppark fejlesztésére öt­millió forint értékű erő- és mun­kagépet vásároltak a reorganizá­ciós hitelből. Másik hasonló vál­lalkozás volt, miszerint a szövet­kezet a szarvasmarha-telep álla­tainak létszámát bővítette négy­millió forintból, ugyancsak a már említett hitelformában. Azt is elmondotta találkozá­sunk során Józsa Pál, miszerint a fentiek révén jelentős mértékben stabilizálódott a 112 tagot szám­láló szövetkezet gazdasági hely­zete, így bizakodással tekintenek az 1994-es esztendő feladatai­nak megoldása elé. Ugyancsak fontosnak tartják a vezetők a kárpótlás befejezését, minek kapcsán a szövetkezet földalap­jai bérleti szerződések révén im­már biztosítottak. (Folytatás a 3. oldalon) A brutális szegedi családirtás­ról a bűnügyi tudósító csak meg- hasonlottan tud írni. Hivatása szerint szeretné kielégíteni az ol­vasó információéhségét, de nem tudja, mert a hivatalos tájékozta­tás a tett elkövetésének körülmé­nyeiről, módszeréről, eszközéről és lehetséges okairól alig csur- ran-cseppen. A tudósító a bűn­üldözők sikerétől válj a a szűk­szavúság megoldását, addig is megpróbálja megérteni a szegedi tragédia hátterében lévő össze­függéseket... A történtek csak a terjeszkedő csoportos bűnözés keretei között értelmezhetők. Az emberek már a ’70-es és ’80-as években emle­gették a „zöldséges-maffiát”, ma pedig orosz, ukrán, csecsen, ro­Váraszói különös történet Holtan találta az apját Amint kinyitotta két szemét január 30-án, vasárnap U. Sán­dor 37 esztendős váraszói lakos,, azt észlelte, hogy a vele egy szo­bában lakó édesapja már halott. Azon nyomban fel is kereste az ügyeletes orvost, beszámolva ne­ki a történtekről. A bejelentést természetesen vizsgálat követte, amelybe — ilyenkor kötelező módon — be­vonták a rendőrséget is. Mint ki­derült, a férfi a szüleivel élt együtt, így 73 éves édesapjával, U. Antallal is, bár néhány napja U. Antalné elhagyta a családi há­zat. Az is tény, hogy az idős em­ber már három éve volt fekvőbe­teg, ugyanis mindkét szemére megvakult. A doktor az elhunyt arcán sé­rülésekre bukkant, amelyek — másokkal együtt — az utóbb el­végzett boncolás adatai szerint nyolc napon túl gyógyulóak vol­tak. Semmiképp sem keletkez­hettek eleséstől vagy ágyról való lezuhanástól, ahogyan azt az el­halt fia mondta. Úgyyanakkor ok-okozati összefüggést sem fe­deztek fel a sebek és a halál kö­zött, utóbbi természetes úton kö­vetkezett be. Az ügyben a vizsgálatot súlyos testi sértés bűntettének alapos gyanújával folytatja a rendőrség. Elhunyt Mendele Ferenc Ybl-dijas építész Mendele Ferenc Ybl-dijas épí­tész, címzetes egyetemi docens és főiskolai tanár, a magyar mű­emlékvédelem nemzetközi hírű szaktekintélye 59 éves korában, január 30-án elhunyt— tudatta a gyászhírt az Országos Műemlék- védelmi Hivatal hétfőn az MTI- vel. A Magyar Építészeti Múze­um igazgatójának temetéséről később intézkednek. Mendele Ferenc több mint há­rom évtizeden át dolgozott a ma­gyar műemlékvédelem szolgála­tában. Az ő nevéhez fűződik többi között az egregyi, a csem- peszkopácsi, a szamostatárfalvi, a nagyharsányi, a pécs-málomi középkori templom, illetőleg a dunaföldvári és a simontornyai reneszánsz vár, valamint a kis­kunhalasi szélmalom, a nagyvá­zsonyi Schumacher-ház műem­léki helyreállítása. Kezdeménye­zésére és az általa készített első programterv alapján indult el a hollókői faluközpont rekonst­rukciója az 1960-as években. A világörökség részét képezi a megmentett hollókői település- központ. Mendele Ferencnek ítélték oda nemrég az Európa Nostra- díjat a siklósi török dzsámi hely­reállításának tervezői munkájá­ért. mán, szerb, kínai, lengyel, sőt vi­etnami maffiákról beszélnek. Míg az a feltételezés, hogy ezek vezetői beépülhettek az állami, a politikai szférába, semmivel sem támasztható alá, okkal feltéte­lezhető, hogy a gazdaság bizo­nyos területein a magyar mellett kialakultak más nációbeli szer­vezett bűnözőcsoportok is, ame­lyek a bűncselekmények külön­böző fajtáira, ha úgy tetszik, azok egyes részműveleteire szakosod­tak. így a gépkocsilopásra szako­sodott bűnszövetkezeteknél „dolgoznak” felderítők, tolva­jok, szerelők, átszámozók, hami­sítók, szállítók, szakképzett könyvelők és bérgyilkosok. (Folytatás a 2. oldalon) Új belkereskedelmi rendeletek Szigorítások a zugárusok miatt Három miniszteri rendelet lép életbe február l-jével a belkeres­kedelemmel kapcsolatban. Az egyik az egyes belkereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, a második a szakképesítésről szól, a harmadik pedig az üzletek mű­ködését szabályozza. A kereskedelmi tevékenység gyakorlásáróhzóXó 1989-es ren­delet módosításának lényege: a működéshez a kereskedőknek állandó telephellyel, üzlethelyi­séggel, szakképesítéssel kell ren­delkeznie. A nemesfém, ékszer és díszműáru forgalmazásához büntetlen előélet szükségeltetik, s az, hogy a kérelmezőnek ne le­gyen adótartozása. A dohány­áruk, a szeszes italok forgalma­zásához a termékek tárolásához alkalmas raktár és a jövedéki tör­vényben meghatározott enge­dély kell. A közraktári tevékeny­ség gyakorlásához legalább 50 millió forint vagyoni biztosíték elhelyezése az előírás az e célra nyitott bankszámlán. A szakképesítési bizonyít­ványt zz. ékszerkereskedőktől, az óra- és ékszer-kereskedelem el­adóitól, a tüzelő- és építőanyag- kereskedőktől, valamint a köz­raktári tevékenységet folytatók­tól követelik meg. Az üzlet megnyitásáról szóló bejelentéshez — az új szabályo­zás szerint — csatolni kell a szak- hatósági, közegészségügyi, ren­dészeti, tűzrendészeti, állat­egészségügyi hozzájárulást. A rendeletmódosítás intézkedik arról, hogy kereskedelmi tevé­kenységet csak üzletben, illetve vásáron és piacon lehet folytatni. A jogszabály alapján közterüle­ten meghatározott terméket, például újságot, képeslapot, vi­rágot, léggömböt, főtt és patto­gatott kukoricát, zöldséget és gyümölcsöt, tökmagot, napra­forgót és óvszert lehet értékesíte­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents