Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1994. január 13., csütörtök Népszerű értékpapírok Több mint 12 milliárd az alapokban Lezárult valamennyi tavalyi évre jegyezhető értékpapír-befekte­tési alap jegyzési időszaka. A lakossági megtakarítások jelentős há­nyadát, több mint 12,4 milliárd forintot gyűjtött össze ez a tizenkét alap az utóbbi hónapokban, nagyrészt decemberben. A befektetés biztonsága és a különböző adókedvezmények sok magánszemélyt késztettek a befektetési alapok jegyeinek vásárlására. A befektetési alapok össze­gyűjtik és befektetik a megtaka­rításokat, közben befektetői te­vékenységük hozama után nem fizetnek társasági adót, és az ál­taluk kibocsátott befektetési je­gyek értékével a magánszemé­lyek 30 százalékig csökkenthetik személyi jövedelemadó-alapju­kat. Több befektetési jegyet rész­ben hitelre is lehet vásárolni, és a hitelezett összeget az adó-vissza­térítésből fedezni. Ha a befekte­tő három évig megtartja befekte­tési jegyét, adókedvezménye véglegessé válik. Amennyiben mégis úgy dönt, hogy előbb elad­ja értékpapírját, akkor az értéke­sítés évének jövedelméhez kell a kapott összeget hozzáadni. A befektetési alapokról szóló törvény szigorúan szabályozza a befektetési alapok működését és a befektetési formákat a jegyek biztonsága érdekében. Az érték­papír-befektetési alapok csak ál­lampapírokat és vállalati kötvé­nyeket vásárolhatnak összegyűj­tött pénzükből. Az ingatlanbe­fektetési alapok lakásokba, iro­dákba, telkekbe fektethetik az összegyűjtött pénzt. A befektetési alapok összeha­sonlításának fontos mutatója az indulótőke. Az alap beindítása­kor felmerülő költségek annak tíz százalékát is kitehetik. Ez az összeg annál többfelé oszlik el, minél nagyobb az alap indulótő­kéje. Ebből a szempontból legsike­resebb az OTP I. Értékpapír Alap befektetési jegye. Két hó­nap alatt több mint másfél milli­árd forintot, összesen 2 milliárd 415 millió forintot sikerült össze­gyűjtenie. Az 50 ezer forint felet­ti jegyzés esetén a névérték 30 százalékát, 100 ezer forint feletti vásárláskor 60 százalékát a be­fektető számára az OTP Bank meghitelezte. Az igénybe vett hi­tel összege ennél az alapnál volt a legnagyobb, elérte az 1,34 milli­árd forintot. Sikeres volt az Alpok befekte­tési jegy is, az alapkezelő Giro- Credit 1,937 milliárd forintot tu­dott összegyűjteni. A befektetők a névérték 50 százalékára vehet­tek fel hitelt az Inter-Európa Banktól, valamint kárpótlási je­gyért is lehetőség nyűt a jegyzés­re. Az „A” sorozatú jegyekre évente kétszer fizetnek hozamot, a „B” és „C” sorozatúak tulajdo­nosainak hozamát viszont az alap újratőkésíti. 1,6 milliárd forint felett je­gyezték a Budapest II. Alap be­fektetési jegyét, ennek van éven­te hozamot fizető és újratőkésítő változata is. A Profit Befektetési Alap 1185 millió forintot gyűj­tött össze. Ez a jegy már a névér­ték 32-35 százalékáért is jegyez­hető volt, az összeg többi részére a Kereskedelmi Bank nyújtott hitelt. A leghosszabb időn keresztül Január 1 -jétől Módosultak a kereskedés szabályai Az üzletek működéséről szóló rendeletet közvetlenül a rend­szerváltás előtt, 1990 áprilisában alkotta meg a Kereskedelmi Mi­nisztérium. Az 1994. január 1-jétől életbe lépett módosítás­sal az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumnak az a célja, hogy az illegális kereskedelmi tevékeny­séget visszaszorítsa. Az új jog­szabály elrendeli, hogy kereske­delmi tevékenységet alapvetően csak üzlethelyiségben szabad folytatni. A jövőben csak a ren­deletben meghatározott termé­kek — zöldség-gyümölcs és virág — árusíthatók közterületen. A kereskedők és őstermelők, akik­nek nincs üzlethelyiségük, csak vásáron vagy piacon árusíthat­nak. Az IKM tapasztalatai szerint a vállalkozók jelentős része nem tesz eleget a szakhatósági hozzá­járulások beszerzésére vonatko­zó kötelezettségnek. Ez az oka annak, hogy az üzletekben a hi­giéniai, tűzrendészeti és környe­zetvédelmi követelményeket számos esetben figyelmen kívül hagyják. A rendelet ezért előírja: a kereskedő az üzletnyitáshoz szükséges szakhatósági enge­délyt már az üzletnyitásra vonat­kozó bejelentéséhez köteles csa­tolni. Jelenleg is tilos szeszes italt Hitel helyett részletfizetés Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa megtárgyalta a részletfizetéses privatizációról szóló előterjesztést. Az új priva­tizációs technika kidolgozása azért vált szükségessé, mert az utóbbi fél évben a bankok és pénzintézetek rugalmatlanná és nehézkessé váltak, számos eset­ben visszavonták korábbi E-hitel ígérvényüket, máskor pedig a fo­lyósítandó hitel értékét többszö­rösen meghaladó vagyonra kí­vántak jelzálogot bejegyezni. Előfordult olyan eset is, amikor a privatizáció azért hiúsult meg, mert a bankok hitegették az MRP-szervezetet, illetőleg a me­nedzsmentet, majd amikor szük­ség lett volna rá, mégsem ítélték meg a kért hitelt. A pályázati ha­a Hunnia II. Befektetési Alap je­gyei voltak jegyezhetők. Hét hó­napig nyüt lehetőség jegyzésük­re, és 764 millió forint tőkét sike­rült összegyűjtenie. A jegy vásár­lói 10 százalék engedményt kap­nak a forgalmazó pénzügyi szol­gáltatásaiból. A legtovább, december 27-éig a Millennium Befektetési Alap jegyeit jegyezhették a befekte­tők. E jegy esetében 500 millió fo­rint jegyzésére garanciát vállalt az alap kezelője, de itt sikerült a tervezettnél többet, 828 millió forintot összegyűjteni. Jelentős tőkével indulhat a Tallér és a múlt nyáron bejegy­zett Aranytallér elnevezésű be­fektetési alap is. Az előbbi 733, az utóbbi 742 millió forint tőkét szerzett. Egy hihetetlen történet: Pontosan érkezik a Sárga Telefon Az úgy van, hogy a lakásban mindig elromlik valami. Murphi óta tudjuk, hogy mindig az, és mindig olyankor válik használ­hatatlanná, amikor éppen nem kellene. Én például soha nem kalkulálom be előre, hogy az au­tomata mosógépen pont akkora rések vannak, ahová egy színes ceruza befér, s a lánygyermekem ki is használja a szerkentyű efféle adottságait. Azt sem szoktam beiktatni a napirendembe, hogy este hullafáradtan, erőm végső megfeszítésével megnyitom a vízcsapot, hogy forró fürdőt ve­gyek, s a csőből kizárólag jéghi­deg víz csorog a kádba. Arra néz­vést már nincsenek illúzióim, mennyi időbe és energiába kerül, mire felhajtok egy szerelőt, aki­vel időpontot lehet egyeztetni, aki akkor jön el, amikorra meg­beszéljük, és még meg is tudja szerelni az eszközöket, én pedig meg tudom fizetni a munkáját. Ez számomra egy kisebbfajta harchoz szokott hasonlítani, aminek a végkimenetele elég so­káig el szokott húzódni. Ez az állapot egészen addig tartott, amíg egyszer föl nem hív­tam a Sárga Telefon nevű szol­gáltató céget. A vonal végén nyugodt, kellemes női hang ér­deklődött a problémám felől. Udvariasan tudakolta, mikor tu­dom fogadni a szerelőket, s pon­tosan óra, percre akarta tudni ezt. Majd biztosított arról, ott is lesznek, meg is javítják. Hitet­lenkedve tettem le a teljesen egy­hangú, szürke telefon kagylóját. Én tudom, nekem vannak ta­pasztalataim: ez így nem fog menni. Jobb, ha nem élem bele magam abba, hogy estére már lesz meleg víz a fürdőszobában. Este pontban 7 órakor azt hit­tem, rosszul hallok: valaki a csengő gombját nyomta, s ami­kor kinyitottam az ajtót, azt hit­tem, rosszul látok. Két szerelő állt az ajtóban, és pont az én boj­leromat akarták megjavítani. Á hihetetlen az volt, hogy nemcsak akarták, sikerült is nekik. Röpke fél óra, és gőzölgött a víz a fürdő­kádban. Az elképzelhetetlen pe­dig az ebben a történetben, hogy ez azóta már többször is meg­esett velem. Nem tudom, ott végül is mi­lyen színű telefon cseng az aszta­lon, de az biztos: engem már sok mindentől megmentett... -sj­kimémi az alsó- és középfokú is­kolák, valamint az egészségügyi, gyermek- és ifjúsági intézmé­nyek bejáratától számított 200 méteren belül. Ezt a rendeletet általában úgy sértik meg, hogy eredeti palackból mérik ki a sze­szes italt, amit a vásárlók a hely­színen elfogyasztanak. Az új jog­szabály ezt a jogkerülő magatar­tást is megtiltja. Megváltozott az 1989-ben ki­adott, a kereskedelmi tevékeny­séget szabályozó kereskedelmi miniszteri rendelet is. A keres­kedni szándékozónak tevékeny­ségének engedélyezése helyett nyilvántartásba kell vétetni ma­gát. Ez a szabályozás kiterjed a kis- és nagykereskedelmi tevé­kenységet folytatókon kívül a csomagküldő kereskedelemre, valamint a használt gépkocsik árusítására és a közraktári tevé­kenységre is. A csomagküldő ke­reskedelem nyilvántartásba vé­telének az a feltétele, hogy a ke­reskedő üzlettel is rendelkezzen. Hirdetéseiben, reklámanyagain köteles feltüntetni telephelyét és nyilvántartási számát is. Szakké­pesítés kötelező a közraktári te­vékenység, a tüzelő- és építő­anyag-, a hulladékkereskedés folytatásához, valamint a nemes­fém-ékszer árusításhoz. táridő viszont lejárt, a munkavál­lalók nem tudtak új hitelező ban­kot felkutatni a rendelkezésükre álló néhány nap alatt, és végül is elvesztették a versenyt. A vagyonügynökség vezető testületé úgy ítéli meg, hogy a privatizáció hitelezésében ta­pasztalható nehézségek lassítják a magánosítási folyamatot. Ezért ösztönzik a részletfizetéses pri­vatizációs technika általános el­terjesztését. Arra számítanak, hogy ezzel a hazai tulajdonszer­zés is újabb lendületet vesz. Az új technika alkalmazásá­hoz szükségessé válik egy olyan részleg felállítása az ÁVTJ-ben, amelynek szakemberei a részlet- fizetésre érkezett kérelmeket vizsgálják üzleti szempontból. Illllllll Államkötvény 1997/D Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik tanítta­tásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Különösen, hogy az államkötvény-vásárlásra fordí­tott összeg véglegesen levonható az adóalapból és a forrásadó a tavalyinak csak a fele, 10%. Államkötvény 1997/D 1994. január 10-én új államkötvény kibocsátására kerül sor. A befektetők 1994. január 11. és 21. kö­zött vásárolhatnak államkötvényt az MNB Főpénz­tárában és Megyei Igazgatóságain az 1994. janu­ár 5-én tartott akción kialakult átlagár felhalmozott kamattal növelt értékén. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/D 3 éves futamidejű (1994. január 10. - 1997. január 10.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja a 90 napos diszkont kincstárjegy átlagho­zama + 2% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. január 10. és 1994 július 10. kö­zötti) kamata évi bruttó 26%. Törlesztés névértéken 1997. január 10-én. A köt­vény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpon­tok: 1995. január 10., 1996. január 10. és 1997. január 10. _________Adócsökkentő_________ Az Államkötvény 1997/D megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély be­fektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak a 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű értékpapírokra vonatkozik. To­vábbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. ______Mit kell még tudni ?______ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A kibocsá­tást és az átlagáras értékesítést követően az MNB a meghirdetett feltételek mellett forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk van, a futamidő lejárta előtt az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. Az Államkötvény 1997/D kamatát ugyanúgy szá­mítjuk ki, mint az első nyilvánosan kibocsátott állam- kötvényét, az Államkötvény 1994/A-ét. Mint eddig az Államkötvény 1994/A, az 1997/D is eladható és megvehető a teljes futamidő alatt a tőzsdén ke­resztül, vagy az MNB Főpénztárában és megyei igazgatóságain. Az összes eddig kibocsátott állam­kötvény közül az 1994/A a legkeresettebb. A fő forgalmazó és kifizető helyek: MNB Főpénztára, 1051 Budapest, Hold u. 4. Tel.: 153-2600/2191* MNB Baranya Megyei Igazgatóság, 7621 Pécs, Apáca u. á. Tét.: (72) 410- 968 • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Tel.: (76) 481-334/524 • MNB Békés Megyei Igazgatóság, 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Tel.: (66) 446-192 • MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság, 3525 Miskolc, Hősök tere 3. Tel.: (46) 411-658 • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság, 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Tel.: (62) 472-272/4640 • MNB Fejér Megyei Igazgatóság, 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Tel.: (22) 311-130/135 • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgató­ság, 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. Tel.: (96) 314-522/4832 • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság, 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. Tel.: (52) 313-888/62 vagy 72 • MNB Heves Megyei Igazgatóság, 3300 Eger, Barkóczy u. 3. Tel.: (36) 413-444/5603 • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, 5000 Szolnok, Magyar u. 8. Tel.: (56) 422-555/6893 • MNB Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság, 2800 Tatabánya, Fő tér 32. Tel.: (34) 335-837 • MNB Nágrád Megyei Igazgatáság, 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. Tel.: (32) 310-722 • MNB Somogy Megyei Igazgatóság, 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. Tel: (82) 419-411 • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság, 4400 Nyíregyháza, Széc­henyi u. 3. Tel: (42) 310-422/6126 • MNB Tolna Megyei Igazgatóság, 7100 Szekszárd, Auguszt Imre u. 7. Tel.: (74) 316-411/89 • MNB Vas Megyei Igazgatóság, 9700 Szombat­hely, Széli Kálmán u. 20. Tel.: (94) 311 -410/7111 • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság, 8200 Veszprém, Budapest u. 4. Tel: (88) 426-435 • MNB Zala Megyei Igazgatóság, 8900 Zalaegerszeg, Dísztér 7. Tel.: (92) 312-690 l> A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG •< lllll unni

Next

/
Thumbnails
Contents