Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

Rekordmértékű devizatartalék Adósságkamat-fizetés az idegenforgalomból HÍRLAP, 1994. január 13., csütörtök 7. A piac gyorsan változik Befektetésialap-esélyek Miközben várhatóan 600-700 millió dollár hiányt mutat majd az 1993-as esztendő fizetési mér­lege, a Magyar Nemzeti Bank re­kordméretű, 6,8 milliárd dolláros devizatartalékkal kezdte meg az 1994. évet. Ez derül ki Hárshe­gyi Frigyesnek, a jegybank alel- nökének nyilatkozatából. Hárshegyi Frigyes szerint a fo­lyó fizetési mérleg hiánya — dön­tően a kereskedelmi mérleg 1993. évi 2,8-3 milliárd dolláros hiánya miatt — 3 milliárd dollár körül alakult az év végén. Ugyanakkor a közvetlen műkö- dőtőke-befektetések értéke az idén eléri a 2,2-2,3 milliárd dol­lárt, ami jelentősen csökkenti a fizetési mérleg hiányát. A tavalyi évre az előzetes prognózisok 1,5 milliárd dollár értékű működő­Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Heves Me­gyei Képviselete „Családi vállal­kozás, mint vállalkozási forma” címmel munkanélküliek részére tanfolyamot szervez, melyet Lapunkban korábban riport­ban mutattuk be Vaszily József egri cukrászmestert, a Makiári úti Anna Cukrászat tulajdono­sát. A mester találmányáról be­szélt, egy olyan természetes anyagról, amellyel a cukrot he­lyettesíti. Különféle süteményeit az említettel ízesíti. A feltaláló az elmúlt időszak­ban komoly kálváriát járt végig annak érdekében, hogy készít­ményeit megismerje a szakmai közönség. Legutóbb műit év de­cember 15-én a Magyar Televízi­óban, a Felkínálom című műsor­ban láthatta az ország, ahol — élőben — kiállítással egybekötve beszélt találmányáról és termé­keiről. Ez a bemutatkozás sok hazai érdeklődőt vonzott. Azóta is gyakran keresik telefonon, il­letve személyesen. Mint Vaszily Józseftől meg­tudtuk, december 30-án sütemé­nyeit az írásos ismertető anyag­gal együtt egy magyar származá­sú szakember, Wiliams Varga vitte Kanadába. Érdeklődött egy svéd szakértő, Bruno Nilson is nála, aki Magyarországon mint vállalkozó jelent meg. Szeretné a skandináv államban meghonosí­tani az egri cukrászmester termá­toké beáramlásával számoltak, ezt az értéket azonban jelentősen megemelte a Matáv privatizáció­ja révén az MNB számlájára — múlt év decemberében — befolyt 875 millió dollár. Az MNB tava­lyi mintegy 1,1 milliárd dollár ér­tékű nettó kamatfizetési kötele­zettségét nagymértékben fedez­te az idegenforgalmi mérleg, az egyoldalú átutalások és más lát­hatatlan tételek aktívuma. A tő­ketörlesztési kötelezettség 2,5 milliárd dollár volt, de az előtör­lesztéseket is teljesítette az elkö­vetkező két év kötelezettségeivel szemben. A jegybank alelnöke szerint az MNB aktív adósságmenedzselé­sével elérte, hogy a külső finan­szírozás tekintetében Magyaror­szág biztonsággal tekinthet az esztendő elé. ausztriai tanulmányúttal köt ös­sze. Részletes felvilágosítás és je­lentkezés: az ÉMGK Heves Me­gyei Képviseletén (Eger, Dobó tér 6/A), Vályiné Koós Ibolyá­nál (36/312-989). keit. Az új év első napjaiban Né­metországból járt nála a magyar származású Bátori Gábor mene­dzser, aki Stuttgartba vitte Va­szily József készítményeit. Arról is értesültünk, hogy az egri cuk­Az értékpapír-befektetési ala­pokat kezelő cégek többsége azt tervezi, hogy 1994-ben is indít új alapot. Az előkészítésüket lé­nyegesen befolyásolják az idő­közben bekövetkezett jogszabá­lyi változások, közülük is főként az államkötvények most beveze­tett adókedvezménye. E körül­mény új befektetési típusok ki­dolgozására készteti az alapke­zelőket, bár ez idő szerint még a tekintetben sem egyöntetű a vé­leményük, egyáltalán érdemes-e a jövőben államkötvény-alapot létrehozni — derül ki az MTI körkérdéséből. A Trust Befektetési Alapke­zelő Kft. (Millennium Alap) igazgatója, Forgó Ferenc biztos­nak tartja, hogy indít az idén új alapot, de valószínűleg csak a második fél évben. A Buda Port­folio Kft. (Buda Alap, Buda Ál­lampapír Alap) ügyvezető igaz­gatója, Vavra Lászlónem zárja ki újabb alap útjára bocsátását, bár ez az alapkezelő intézi az egyet­Semmiféle villanyáramtarifa­emelést sem tervezünk az év ele­jén — nyilatkozta Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetője. Az IKM, mint az energia árát megállapító minisztérium, kategorikusan cá­folja tehát az ÁV Rt. vezérigaz­gató-helyettesének szerdai, dif­ferenciált áremelést bejelentő nyilatkozatát. A főosztályvezető elmondta, hogy mind az ipari, mind pedig a pénzügyminiszter korábban már kifejtették: a fűté­si szezon végéig nem lesz válto­zás az energiaárakban. Ligeti Pál szerint nyilvánvaló, hogy a vagyonkezelő érdekelt az árak emelésében, amely növelné a tulajdonában lévő áramszol­gáltatók értékét. A kijelentés en­nek ellenére sem igaz, mint Az ország gazdasági átalaku­lásának egyik elengedhetetlen eleme az infrastruktúra, ezen be­lül is a közúti közlekedés fejlesz­tése. Hazánkban sok kívánniva­lót hagy maga után a helyi köz­utak Kiépítettsége, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen a közlekedési tárca képvise­lői áttekintést adtak az ország 400 településén az Útalap támo­gatásával megvalósuló építkezé­sekről. rászmester Párizsba készül, ahol április 2-6. között rendezik meg a nemzetközi találmányi kiállí­tást. Ezen a Magyar Feltalálók Szövetségének szervezésében vesz részt. len hazai nyílt végű alap ügyeit, amely folyamatosan ad el befek­tetési jegyeket. Sharon Spiegel, a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgatója (Budapest 1., Budapest 2.) sze­rint az alapkezelőknek a jövőben — a befektetési jegyek előnyeit tekintve — már nem az adóked­vezményre kell koncentrálniuk. Nobilis Kristóf, a CA Értékpapír Alap kezelő (CA-alap) ügyveze­tő igazgatója elmondta: ha indí­tanak új alapot az idén, akkor ez valószínűleg nem állampapír- alap lesz. A Kereskedelmi és Hi­telbank alapkezelő (Profit) ügy­vezető igazgatója, Szlávik Lász­ló kifejtette: biztosak benne, hogy maradt olyan befektetői kör, amelynek a számára érde­mes lesz akár állampapír-alapot is indítani. Tarsoly Csaba, a Quaestor Alap kezelő (Tallér, Aranytallér) ügyvezető igazga­tója szerint az idén 2-3 alapot szeretnének indítani, az elsőt va­ahogy kifogásolható a vezérigaz­gató-helyettes másik állítása is, amely szerint a kormány „régóta halogatta a döntést” az energiaár kialakításában. Ezzel szemben a kormány 1990 óta több lépést tett az energiaáraknak a költségek­hez igazítására. Áttértek a rubelelszámolásról a dollárelszámolásra az energia- hordozók esetében, liberalizál­ták a szilárd energiahordozók árát. Az intézkedések következ­tében mára csak a hőszolgálta­tás, a gáz és a villany tarifája ki­sebb az előállítási költségnél. A három energia esetében — átla­gosan másfélszeresre tehető — áremelésre lenne szükség, hiszen az érintett vállalatok ma vagyon­feléléssel, vagy a nyereséges ága­Az említett fejlesztések az ön- kormányzatok feladatát képe­zik. E testületek saját forrásból azonban nem képesek még a leg­sürgetőbb feladatok elvégzésére sem. Ezért volt fontos lépés, hogy az 1992-ben elfogadott Útalap-törvény a helyi közutak és kerékpárutak építésének tá­mogatásara is keretet biztosított. Az Útalapból e célra fordítható pénzeket pályázat útján lehet el­nyerni. Január elsejétől ismét más ár­folyamon jegyzik a hazai fizető- eszközt. A forintot egy éven belül ezzel együtt hatodszor értékelték le a külföldi valutákkal szemben — most a Magyar Nemzeti Bank jóvoltából. Bár az 1 százalékos devalválás beleillik a jegybank politikájába, kérdés: vajon a fo­kozatos árfolyam-kiigazítás mennyire hatásos. A szakembe­rek egy része ugyanis vitatja, nem lenne-e üdvözítőbb egyszer már radikálisan átírni a forint­kurzust, mint kis lépésekkel vá­laszolni a nemzetközi tőkepia­cok apró rezdüléseire. Ez a poli­tika, ha másra nem, arra min­denképpen alkalmas, hogy ál­landóan lázban tartsa a leértéke­lésre spekulálókat. A mostani devalváció a jelek szerint azon­ban kicsit más, mint „elődei”. Egyrészt az MNB igazította ki az árfolyamot, ráadásul most való­ban kismértékben. Másrészt az indokok között szó sem esett az ország külpiaci helyzetét befo­lyásoló tényezőkről, a hazai vál­lalatok exportálási szándékának erősítéséről, a folyó fizetési és lószínűleg már tavasszal. A jövő­ben nem az állampapírokra kon­centrálnak majd, de elképzelhe­tőnek tartják egy, tisztán állam­papírokba fektető új alap indítá­sát is. Az Investor-MKB alapke­zelő (Prémium, Bonus) egy ala­pot biztosan indít. Kovács János ügyvezető igazgató nem azt tart­ja fontos kérdésnek: állampapír­ba fektet-e az új alap, hanem, hogy milyen új előnyöket tud fel­mutatni a befektetőknek. Új konstrukciókon gondolkodik az Europool Kft. (Hunnia, Hori­zont, Hunnia 2.) és az OTP-alap- kezelő (OTP I. alap). Simonyi Tamás, a GiroCredit alapkezelő ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a piac gyorsan változik, ezért célszerű várni. A befekte­tésnek kínálkozó vállalati kötvé­nyekből kevés van, mert az ál­lampapírok versenye jelentősen felverte a szükséges hozamszin­tet, a részvények pedig még koc­kázatosak. zatok rovására kénytelenek veszteségeiket finanszírozni. Az áremelés azonban kizárólag fo­kozatos lehet, figyelembe kell venni azt, hogy a társadalmat ér­zékenyen érinti a dolog. Az ár­emelés tehát az elterjedt hírekkel ellentétben nem a nyugat-euró­pai árszint elérését, hanem a veszteségek megszüntetését cé­lozná. A Világbank felé tett a magyar kormány ilyen ígéretet, ez azon­ban csak azt tartalmazta, hogy 1994-95-ben közelítik az árakat a termelési költségekhez. Az in­tézkedés befejezésére nincs kitű­zött határidő, a magyar szándék­bejelentés lehetővé teszi, hogy a folyamat csak 1996-ra fejeződ­jék be. Mint a tájékoztatón elhang­zott, tavaly az Útalapból pályá­zat útján 443 település kapott tá­mogatást. Ennek eredményeként 103 kilométer út, 11 híd épül, 20 csomópontot korszerűsíte­nek, 65 kilométer járdát létesí­tenek és 177 kilométernyi ke­rékpárúnál bővítik a hálóza­tot. kereskedelmi mérleg kedvezőt­len alakulásáról. Ezek az indokok valószínűleg már csak azért sem kerültek bele a jegybanki kommünikébe, mert a hazai privatizáció nem várt csattanóval zárta az évet: a Ma­táv értékesítése 875 millió dol­lárral hizlalta a Magyarországra beáramló össztőkét 1993 utolsó pillanataiban. Ez a szép summa — amely csaknem az egyharma- da az elmúlt év addigi tőkemér­legének — egy csapásra javított a fizetési mérlegen is, amely így a korábbi borúlátó jóslatok ellené­re mindössze 600-700 millió dolláros hiányt mutatott az óév végén. Természetesen továbbra sem lélegezhetnek fel a forint árfolya­mát árgus szemekkel figyelő cé­gek, hiszen a jegybank új évkö­szöntő leértékelését hamarosan követheti a kormány hasonló, ám minden bizonnyal nagyobb mértékű lépése. Kérdés, mikor­tól és mennyivel ér majd keve­sebbet a hazai fizetőeszköz. De hiszen éppen ez a bizonytalanság adja meg az árfolyam-kiigazítá­sok savát-borsát. Kamarai hírek Portugál hitelkeret A Magyar Külkereskedelmi Bank tavaly november 15-én a Caixa Geral de Depósitos SA., Liszabon pénzintézettel 20 mil­lió USD összegű hitelmegállapo­dást írt alá, melynek főbb kondí­ciói az alábbiak: futamidő: fo­gyasztási cikkeknél maximum 180 nap, tőkejavaknál maximum 5 év. Kamatozás: rövid lejáratra Libor Alapon, középlejáratra az államilag támogatott exporthite­leknél szokásos kereskedelmi re­ferencia kamatláb (CIRR) alap­ján kerül meghatározásra. Fi­nanszírozható hányad: fogyasz­tási cikkek esetén a számlaösszeg 100 százaléka, minimum 30 ezer USD, tőkejavak esetén a számla­érték 85 százaléka, de 2 évnél rö- videbb futamidejű finanszírozás esetén minimum 50 ezer USD. 2-5 évig terjedő időszakra mini­mum 100 ezer USD. Az érdeklő­dők közvetlenül a Magyar Kül­kereskedelmi Bank Rt. Nemzet­közi Bankkapcsolatok Osztályá­hoz forduljanak az 1/2690-904 telefonszámon. Üzleti ajánlatok Partnert keres olasz cég az ál­tala szállítandó 0,5-8 milliméter vastag lemezek (acél és alumíni­um) bérmunkában való hajlítá- sára és lakkozására. Érdeklődés közvetlenül a cégnél. Cím: DALMED s.p.a. (Costa Geom Renato), Via Campagnola — Fraz Pilastro, 36040. Origano. Fax: 39-444-874-314. Koope­rációs partnert keres rugalmas textíliák (például fürdőruhák) festésére és nyomtatására. Cím: WEGAL s.p.a. (Gesualdo Au- dino), Via S. Carlo 1, 21047 Sa- ronno. Fax: 39-2-962-2983. Magyar vállalatok adatbázisa Megjelent a magyar vállalatok adatbázisa mágneslemezen, mely tartalmazza 100 ezer jogi szervezet legfontosabb paramé­tereit. A mágneslemez adatállo­mánya különböző szempontok szerint rendezhető, listázható ágazati vagy területi szempontok alapján. Az adatbázis megtalál­ható az ÉMGK Heves Megyei Képviseletén (Eger, Dobó tér 6/A). Partnerközvetítés A magyar vállalatok együtt­működési javaslatainak közzété­telére biztosít lehetőséget az Eu­rópai Közösség által létesített és működtetett BC-NET üzleti kapcsolatteremtő rendszer, melynek egyik magyarországi kontaktpontjává az ITD és a Ma­gyar Gazdasági Kamarát jelölték ki. Az erre feljogosított konzu­lensek — így a Kamara Heves Megyei Képviselete is — megbí­zóik együttműködési elgondolá­sait meghatározott kódrendszer alapján — név nélkül — juttatják el a BC-NET brüsszeli központ­jához, ahol egy nagy teljesítmé­nyű számítógép hat hónapon át igyekszik megfelelő partnerkap­csolatokat keresni számukra. „Találat” esetén először a konzu­lensek lépnek egymással kapcso­latba, hogy megerősítsék az együttműködési szándékot. Ugyancsak az EK gesztorálásá- val jött létre a BRE üzleti part­nerközvetítő rendszer, melynek brüsszeli központja manuális eszközökkel gyűjti össze és teríti a hozzájuk eljuttatott üzleti el­gondolásokat. Az Euro Info iro­da e rendszernek is résztvevője. Harmadik lehetőség: kizáró­lag európai, hosszú távú koope­rációs partnerek közvetítésére új adatbank létesült németországi központtal, főleg kis- és közép- vállalkozások számára. A jelen­legi adatfeltöltési fázisban az adatbankba való bekerülés in­gyenes. Az adatokat 1 évig tárol­ják. Az adatbázisok, illetve part­nerközvetítő rendszerek igény- bevételével kapcsolatban felvilá­gosítást nyújtanak az 1/118- 1712-es és a 36/312-989-es tele­fonokon. A feltaláló egri cukrászmester egyik készítményével az Anna Cuk­rászatban (Mentusz Károly felvétele) Csődök, felszámolások A csődtörvény életbe lépése óta — 1992. január 1-je és 1993. no­vember 30. között — 3052 jogi személyiségű gazdasági szervezet el­len indult csődeljárás, amely 1054 esetben felszámolással folytató­dott. A csődöt jelentett társaságok 67 százaléka gazdasági társaság, 23 százaléka szövetkezet, 10 százaléka vállalat volt. Az iparban a csőd­eljárásban érintettek közül 969-en tevékenykedtek, 789-en a keres­kedelemben folytatták tevékenységüket, a mezőgazdaságban csődbe jutott vállalkozások száma 384 volt. A felszámoltak legnagyobb ré­sze, 1020, ipari cég volt. Családi vállalkozásoknak Már a tengeren túl is érdeklődnek iránta Párizsba készül az egri feltaláló A devalvált forint Az intézkedés befejezésére nincs kitűzött határidő Nyárig nem lesz energiaár-emelés Fejlesztések az Útalapból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents