Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

2. VILÁGTÜKŐR HÍRLAP, 1994. január 4., kedd Castro optimista Az 1993-as év volt a kubai forradalom történetének legne­hezebb esztendeje, de az ország idén már megkezdheti a kilába­lást válságos helyzetéből — han­goztatta Fidel Castro kubai ál­lam- és kormányfő az ország nemzeti ünnepén mondott más­fél órás beszédében, Santiago de Cubában. Castro nem tett emlí­tést azonban a kubai vezetés to­vábbi reformelképzeléseiről. Indiánok hadüzenete a mexikói kormány­nak Indián felkelő csoportok fegy­veres támadást intéztek több dél­mexikói város ellen az ország kö­zépső vidékén, s négyet közülük elfoglaltak. A magát Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg­nek nevező, eddig ismeretlen csoport nyilatkozatot tett közzé, amelyben hadat üzent a szövet­ségi kormányzatnak. Az indián parasztokból álló csoport azért fogott fegyvert, hogy elérje egy átmeneti kormány létrejöttét, a politikai rendszer átalakítását, a földreform végrehajtását. Zsirinovszkij fenyegetőzik Az orosz nacionalista szélső­ségesek vezére, Vlagyimir Zsiri­novszkij azzal fenyegette meg Németországot, hogy ha hata­lomra kerül Moszkvában, 300 ezer orosz katonát fog állomá- soztatni német földön. Zsiri­novszkij kirohanásai pár nappal ezelőtt hangoztak el Szófiában, amikor a politikussal közölték: nem engedélyezik beutazását Németországba. Zsirinovszkij azt is közölte, hogy a beutazási ti­lalomhoz hasonló döntések a harmadik világháború kirobba­nását, Németország „teljes szét- rombolását” eredményezhetik. Kínaiakat gyilkoltak Gandíában A spanyol tengerparton fekvő Gandía (Valencia tartomány) városában ismeretlen tettesek — feltehetőleg bosszúból — öt kí­nait gyilkoltak meg. A spanyol rendőrség közlése szerint a kínai étterem tulajdonosnőjét és négy pincért vélhetőleg egy fejszével ütötték agyon. Az asszony tete­mét az étteremben találták meg, a négy további áldozatra pedig egy közeli lakásban bukkantak. A hatóságok a kínaiak közötti le­számolásra gyanakszanak. Előkészületek Clinton moszkvai útjára Bili Clinton január 12-én kez­dődő moszkvai látogatásának előkészítésére Washingtonba utazott Georgij Mamedov, orosz külügyminiszter-helyettes. Ma­medov indulása előtt elmondta: az amerikai fővárosban véglege­sítik a találkozó napirendjét. A washingtoni megbeszéléseken a két ország kül- és belpolitikájára vonatkozó kérdésekről tárgyal­nak majd, de szó lesz leszerelési kérdésekről is. Bili Clinton a brüsszeli NATO-csúcsot köve­tően látogat Moszkvába, ahol három napot tölt majd. Repülőgép katasztrófája Irkutszkban Száztizenhat halottja van a Tu-154-es zuhanásának Hétfőn Irkutszk külvárosá­ban közvetlenül a felszállás után lezuhant egy Tu-154-es típusú orosz utasszállító repülőgép. Az első jelentések szerint az Irkutsz- Moszkva útvonalon közlekedő gép 110 utasa és hattagú sze­mélyzete közül senki sem élte túl a szerencsétlenséget. A repülőgép moszkvai idő szerint reggel hét óra előtt nem sokkal szállt fel a szibériai város repülőteréről. Mindössze né­hány percet repült, amikor leáll­tak a hajtóművei, s a repülőgép Irkutszk külvárosában lezuhant és kigyulladt. Az orosz rádió közlése szerint a szerencsétlenség helyszínén mentőbrigádok és a helyi polgári védelem egységei kutatnak eset­leges túlélők után. Moszkvában felszállásra kész egy Il-76-os tí­puSú teherszállító repülőgép, to­vábbi különlegesen kiképzett mentőegységekkel a fedélze­tén. Rövid idő leforgása alatt ez már a második szerencsétlenül járt Tu-154-es volt. A múlt hét közepén szintén Szibériában tör­tént baleset egy ilyen géppel. Akkor a pilóták bravúrján múlt, hogy senki sem sérült meg. Nem sikerült ugyanis kiengedni az egyik futóművet, és az utasszállí­tót az üzemanyag teljes elhasz­nálását követően két futóműre „tették le” a pilóták az omszki re­pülőtéren. A Tu-154-esek há­rom hajtóművel, plusz egy se­gédhajtóművel rendelkező gé­pek. Több mint húsz éve repül­nek már, s eddig viszonylag rit­kán szerepeltek a katasztrófa-hí­t*ol/ Kűri Ha visszatekintünk 1993-ra, az első látásra egyfajta „szörnyű­séges esztendőre’" emlékeztet. A bűnözés, a kábítószer-fo­gyasztás, az AIDS mértéke egy­re csak nagyobb lett, Európában a munkanélküliség is új csúcso­kat döntött, nőtt a nukleáris fegyverek elterjedésének veszé­lye, Oroszországban alakot öl­tött a fasizmus, a boszniai hábo­rú mellett Angolában, Közép- Ázsiában, Algériában is harcok dúltak — s még mindig lehetne mit sorolni. Ugyanakkor a dél­afrikai de Klerk-Mandela meg­egyezés, a khmerek megbékélé­se, Rabin és Arafat kézfogása, illetve a Szentszék és Izrael kap­csolatainak normalizálódása arra emlékeztet, hogy egyetlen antagonizmus sem tart az örök­kévalóságig — írja a Le Monde- ban André Fontaine. A világ­szerte ismert történész, újságíró terjedelmes cikkben vonta meg az elmúlt esztendő nemzetközi eseményeinek mérlegét. André Fontaine szerint mind­ezen történések közül kétségte­lenül a szeptemberi izraeli-pa­lesztin megállapodás volt a leg­váratlanabb, s egyben a legfonto­sabb. Persze, előbb vagy utóbb ennek be kellett következnie: Arafatote. lőbb Moszkva, majd — az Óböl-háborúban Irakot tá­mogató magatartása miatt — a gazdag arab államok is „ejtet­ték”, Izrael pedig mindinkább rádöbbent, hogy a megszállt te­rületek lakóinak szemében ők mindenképpen megszállók ma­radnak. A francia szerző ezt követően nagyszabású tablót fest a Föld főbb körzeteinek fejlődéséről. Afrikáról szólva azt úja: ha nem lett volna a dél-afrikai kiegyezés (az ottani parlament jóváhagyta az új alkotmányt, amely végre azonos szavazati jogot ad a feke­téknek és a fehéreknek), akkor e kontinens jövője kapcsán az em­ber hajlamos lenne a kétségbee­sésre. Ezt a megállapodást vi­szont csak azért lehetett elérni, mert két megalkotója, de Klerk és Mandela bízott egymásban — s éppen ez a bizalom hiányzott az Egyesült Államok balszerencsés végű Szomáliái akciója során. Fontaine egyébként úgy látja: elmúltak azok az idők, amikor Uncle Sam a világ bármely pont­ján beavatkozott, ha a „lábára léptek”. S ebben nincs semmi meglepő: Clinton mindenekelőtt annak köszönheti megválasztá­sát, hogy elődje — az új világrend igézetében élve — túlontúl elha­nyagolta azokat a problémákat, amelyekkel az amerikai köznép nap mint nap szembenézni kény­szerül. Clintontól a lakosság mindenekelőtt az amerikai tár­sadalom újraépítését vátja. En­nek a megváltozott helyzetnek jó példája a jugoszláviai válság ügyében tanúsított washingtoni magatartás: e probléma megol­dását a Clinton-vezetés az Euró­pai Unió feladatának tartja. Európának amúgy is annyi megoldandó problémája van. Még nem sikerült kilábalni a re­cesszióból, a munkahelyterem­tést célzó Delors-terv szkeptikus fogadtatásra talált, Németország még mindig fizeti — illetve a ma­gas kamatlábak fenntartásával másokkal fizetteti — az újraegye­sítés költségeit, amely ráadásul eddig nem hozta meg a keletné­meteknek az annyira várt, tejjel- mézzel folyó Kánaánt. Ebből fa­kad Kohl kancellár pártjának visszaesése, illetve a németorszá­gi rasszista áramlatok kialakulá­sa. A nyugat-európai államok közül azonban kétségtelenül Olaszország helyzete kelti a leg­nagyobb figyelmet: a korrupció ellen kezdett „tiszta kezek” ak­ció valódi földrengést okozott, s két évvel a Szovjetunió kimúlása után Berlinguer örököseinek minden esélyük megvan arra, hogy ismét az olasz kormányban találják magukat. Ez a visszaté­rés jóval rövidebb időt vett igénybe Litvániában és Lengyel- országban, s 1994-ben Magyar- országnak is minden esélye meg­van arra, hogy egy hasonló ka­landba fogjon — úja Fontaine. Ugyanakkor senki nem beszél a „szocializmus” visszatéréséről — ez már bebizonyította hatásta­lanságát. Barcelona: Kiégett egy magyar autóbusz Teljesen kiégett egy magyar autóbusz a spanyolországi Bar­celonában vasárnapra virradó éj­szaka, de személyi sérülés sze­rencsére nem történt — tájékoz­tatta az MTI-t a barcelonai ma­gyar főkonzulátus. Az eset előzménye, hogy a Budaörsről érkezett autóbuszba — amely egy magyar zenekart szállított Bogár István karmester vezetésével a spanyol városba — éjjel egy órakor belerohant egy taxi. A zenészek szálláshelye előtt álló járműben ekkor nem esett nagyobb kár, és személyi sérülés sem történt. Az autó­buszt a közelben parkolták le éj­szakára; vasárnap hajnali öt óra tájban a jármű kigyulladt és belső berendezése kiégett, a busz hasz­nálhatatlanná vált — minden jel szerint valószínűleg a sérült ré­szen keresztül dobhattak be égő tárgyat az utastérbe. Rendőrségi jelentés egyelőre nem áll a magyar főkonzulátus rendelkezésére, amelynek mun­katársai csak az esti tv-húekből értesültek az esetről. Az egyik utas tájékoztatása szerint Buda­örsről másik buszt küldenek majd a zenekarért — közölte az MTI érdeklődésére Demeter Ká­roly, a főkonzulátus irodaigazga­tója vasárnap este. (MTI) Jean Marais 80 éves A francia kulturális élet színe-java volt jelen azon az ünnepségen, amelyet Jean Marais tiszteletére rendeztek. Akármilyen hihetetlen is, a kiváló francia színész 80 éves. A művészek nevében Jean-Cla- ude Brialy köszöntötte. Képünkön Catharine Deneuve-vel. (FEB-fotó) Újabb belharcok Afganisztánban Rabbani elmenekült Rabbani afgán államfő állító­lag elhagyta az afgán fővárost, és a Kabultól nyugatra fekvő Pag- man tartományban tartózkodik —jelentette hétfőn a DPA, az Új Kína hírügynökségre hivatkoz­va. Az államfő vasárnap „szent háborúra” szóh'tott fel korábbi szövetségese, Dosztum tábor­nok ellen, mert a Dosztum vezet­te üzbég mih'ciák Hekmatjar kormányfő fundamentalista szervezetével léptek szövetségre. A Kabulért vívott, három nap­ja kiújult harcoknak álh'tólag im­már 500 halálos áldozata van. Súlyosan megrongálódott az irá­ni nagykövetség épülete is. Hét­főn Afganisztán több északi tar­tományára is kiterjedtek a har­cok. Á pakisztáni kormány a harcok haladéktalan beszünteté­sére, és politikai párbeszédre szólította fel a harcoló feleket Afganisztánban. Dosztum egyik híve, aki az északon élő üzbég kisebbséghez tartozik, kijelentette, hogy a Rabbani ellen fellépő erők célja az ország politikai rendszerének átalakítása. Gyilkoló gyermekkezek Talonda Lanier alig hatéves. Az ősszel történt, hogy a mamá­jával hazafelé tartott a 40-es au­tósztrádán Észak-Karolinában; a gépkocsi hátsó ülésén összeku­porodva aludt. Váratlanul egy fehér Ford Escort vágódott mel­léjük, és az utasülésről tüzet nyi­tottak rájuk. Éppen egy beton- híd alatt haladtak: a hat pisztoly- lövés mennydörgésként vissz­hangzott a katlanban. Talonda nyöszörögve riadt fel: — Ma­ma... Mama. Az édesanyja hát­ranézett, és döbbenten látta, hogy a kislány szája sarkából vér szivárog. Talonda életben ma­radt, de mozogni többé sosem tud már. A tettesek kamaszok voltak: nem haragudtak ők sen­kire, csak éppen a világra; ka­landra vágytak. Chicagóban az év utolsó heté­ben emberölés vádjával került a bíróság elé egy tízéves fiú. A vád­irat szerint halálra rugdosta egyéves kishúgát, aki sírásával nem hagyta, hogy a tévét nézze; szülei rábízták, amíg elintézik a bevásárlást. Önmagukban már az adatok is félelmetesek. 1992-ben csak­nem száztízezer kiskorút tartóz­tattak le súlyos bűncselekmény — gyilkosság, emberölés, nemi erőszak, rablás — elkövetésének a vádjával; csaknem 50 százalék­kal többet, mint 1982-ben. Ám ami igazán iszonytató: azoknak a kilenc éven aluli gyermekeknek a száma, akik hasonló tetteket követtek el, ugyancsak 60 száza­lékkal emelkedett, és 1992-ben meghaladta a másfél ezret. Tavaly az Egyesült Államok­ban 2500 gyermek életét oltot­ták ki erőszakos úton; az adat 67 százalékos növekedést jelez 1986-hoz képest! Csupán Wa­shingtonban több mint nyolcvan gyermek vesztette életét bűncse­lekmények következtében, más­félszer annyi, mint hat évvel ez­előtt. — Az irányzat kristálytiszta. Évről évre egyre több gyerek lesz bűneset áldozata, és egyre több gyerekből lesz bűnöző— írta egy szakértő. Az okok sokrétűek. A fővá­rost délkeletről átkaroló Prince George megyében az 1992-93- as tanévben 246 lőfegyvert ko­boztak el az iskolákban. Az idei tanév első négy hónapjában azonban már ennél is többet! El­sőként az amerikai államok kö­zül Virginia az új évtől bűncse­lekménynek nyilvánította, ha egy kiskorúnál támadófegyvert találnak. A statisztikai adatok szerint a gyerekek által elköve­tett emberölések túlnyomó zö­mét lőfegyverrel hajtják végre. (Emberölésért mellesleg tavaly több mint 2500 kiskorút tartóz­tattak le; számuk megháromszo­rozódott 1982-höz képest.) A száraz statisztikai adatok megint csak önmagukért beszél­nek. Ötven évvel ezelőtt szinte az öt százalékot sem érte el azoknak a nőknek az aránya, akik úgy szülték mpg gyermeküket, hogy nem voltak férjnél. 1992-ben azonban már minden harmadik gyermek (azaz több mint 240.000 kis ember) olyan „csa­ládban” látta meg a napvilágot, ahol az anya egyedülállóként vállalta a szülést. Ám ennél is megrázóbb, hogy fekete bőrű nők esetében ez az arány már meghaladta a 65 százalékot! És még egy jellemző adat: 1992- ben az amerikai kórházakban 22.000 csecsemőt hagytak sor­sukra a szülők, mert vagy nem akarták, vagy nem tudták vállal­ni felnevelésüket. Rácz Péter Légi­segély Bosz­niának Amerikai, francia és német katonai szállítógépek vasár­nap éjszaka 58 tonna segélyt — élelmiszert és gyógyszert — dobtak le ejtőernyővel a bosznai Maglaj és Tesanj te­lepülések körzetébe. A repülőgépek sértetlenül visszatértek a frankfurti légi- támaszpontra — jelentette a DPA. A légihíd tavaly márci­usi megnyitása óta ez volt a 237. bevetés. Izraeli — palesztin szópárbaj Munka­okmány a tárgyalás alapja Üzeneteket és nyilatkozatokat váltott egymással vasárnap a PFSZ és Izrael az autonómia­megállapodás végrehajtásáról, anélkül, hogy a tárgyalások foly­tatásának időpontját kitűztek volna. Simon Peresz külügyminiszter az izraeli kormány döntése alap­ján este üzenetben tudatta Nabíl Saattal, a palesztin tárgyalókül­döttség vezetőjével, hogy orszá­ga a tanácskozások újrakezdésé­nek feltételéül szabja: a PFSZ fogadja el tárgyalási alapként a szerdán Kairóban „közösen elfo­gadott” munkaokmányt. Saat, mint azt a jeruzsálemi rádiónak elmondta, választ küldött Pe­resznek, amelyben leszögezi a palesztin fél tárgyalási készségét. További részleteket nem közölt válaszáról, de kairói nyilatkoza­taiban szemére vetette Izraelnek, hogy „fölösleges viharokat” tá­maszt egy olyan megállapodás­ról, amelytől a palesztinok állító­lag visszakoztak, holott valójá­ban nem született megegyezés Kairóban, mindössze egy mun­kaokmány, amelyet Jichak Ra­bin izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke elé teijesztésre szántak. A két fél, váltakozóan vérmes megfogalmazásokban, csütörtök óta vádolja egymást hazugsággal a kairói dokumentum mibenlé­tét illetően. A Davar című izraeli lap hét­fői jelentése szerint Saat telefo­non beszélt Peresszel, és konkrét javaslatokat tett a tárgyalások új­rakezdése érdekében, amelyeket — írta az újság — egyes jeruzsále­mi körök építőnek értékeltek. Peresz e javaslatokat ismertette Rabinnal — értesült a Davar. Nemdohányzó-törvény Németországban? és szabaddemokrata politikus A német dohányosok komoly időknek néznek elébe: a nem do­hányzó lobby sürgeti a törvény­hozókat, hogy törvénnyel korlá­tozzák a dohányzást nyilvános helyeken. Á CDU/CSU frakció kábító­szerrel foglalkozó képviselője, Roland Sauer elmondta a DPA német hírügynökség tudósítójá­nak, hogy rövidesen parlamenti képviselők egy csoportja tör­vényjavaslatot nyújt be a nem dohányzók védelmére. S ha ezt elfogadják, dohányzás elleni tör­vény korlátozza majd a dohány­zást nyilvános helyiségekben, közlekedési eszközökön, a mun­kahelyen és a vendéglőkben. A törvényjavaslat benyújtását több mint 100 kormánypárti po­litikus támogatja, de csatlakozott hozzájuk több szociáldemokrata A dohányzás elleni törvényja­vaslat könnyítéseket is tartalmaz a dohányosok számára. A mun­kaadók és a vendéglősök „do­hányzó zónákat” rendezhetnek be. Ezeknek területe azonban legfeljebb 25 százaléka lehet a nemdohányzó területnek. A tör­vény megszegőit 100 márka pénzbírsággal sújtják. A munka­adó és a vendéglősök azonban, ha nem rendeznek be nemdo­hányzó zónát, 5000 márkáig ter­jedő pénzbüntetéssel sújthatok. Sokan kétségesnek tartják, vajon a törvényjavaslat elfoga­dása megoldja-e az óhajtott problémát. Az ellenőrzés rendkívül nehéz lesz. Franciaországban sok esetben megszegik az ott már életbe léptetett hasonló törvényt. Orosz reformok előtt A decemberi választások után a reformok irányának módosítá­sára kell helyezni az orosz politi­ka hangsúlyát — vélekedett Bo­risz Jelcin egyik befolyásos ta­nácsadója. Andranyik Migranján szerint a választások' eredményére tíz orosz vezetés a kormány, illetve az elnöki apparátus átalakításá­val válaszolhat. Ez utóbbi egyéb­ként máris folyik, az újévi ünne­pek alatt a Kremlben az elnöki kül- és belpolitika stratégiai irány­vonaláért felelős szakértői testület felállításáról tanácskoztak. Lényegében megerősítette ezt Szergej Filatov, az elnöki appará­tus vezetője is, aki elmondta: ösz- szevonják az államfő eddig kü­lön álló három elemző szolgála­tát. Le Monde: milyen év volt 1993? Lejárt Uncle Sam ideje

Next

/
Thumbnails
Contents