Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1994. január 11., kedd Látószög Megrontott álmok A lopásokról, betörésekről, az álarcos, fegyveres rablókról szóló hazai hírek hallatán már úgyszólván a szemünk sem reb­ben. Hozzászokunk a gyilkosságokhoz, a brutális emberölé­sekhez is, különösebben meglepővel nemigen találkozunk. A közönséget elárasztó mozi- és tévéfilmek megátalkodott sze­replőit könnyű utánozni városon vagy falun, ha valaki hátbor­zongatóbb kalandra vetemedik. Mindennapi életünk kísérője lett a gátlástalanság, a ke­gyetlenség is, akár kívánjuk, akár sem. Jobbik eset, ha nem folyik vér, elmarad a család gyásza, egyszerűen csak zsarol­ják, „megkoppasztják” ezt, vagy azt. Az a keményebb, ha az áldozat a fogát is otthagyja, s amíg idáig jut, az elkövetők cif­rázzák a dolgot. Ahogyan a napokban is, amikor például az alföldi városban a gonosztevők bilincsbe vert gyermekei előtt lőtték szitává az anyát. Nem szépíti az ügyet, hogy ez utóbbi halottnak a férje tör­ténetesen a játékautomaták világához tartozik, a szórakozta­tó „iparban” gyűjti a pénzét. S az sem megnyugtatóbb, hogy leginkább tálán a közismerten jövedelmező vendéglátás terü­letét támadják, különösen a Balaton-vidék a célpont, mert más szakmákban, az ország egyéb helyem is elő-elofordulnak több-kevesebb gyakorisággal hasonlók. Nyugtalanító, lehangoló és elkeserítő, hogy nemcsak ken­dővel takart tekintettel, harisnyába dugott fejjel, hanem an­gyalarccal is támadnak. Az sem mindig jobb, aki jámborabb- nak látszik, nem fenyegetőző, behemot vasgyúró, acélöklű fenegyerek — hanem csupán jól vasalt-fésült, diplomatatás­kás „üzletember.” Amit ápoltan megtesznek, sem mindig kisebb, kevesebb, mint amit mások borostásan, bőrben-farmerben, netán egé­szen rongyosan elkövetnek. Ingatlanokat, eszközöket játsza­nak át jókora vagy egészen hatalmas hasznokkal partnereik­nek, s ragadnak magukhoz, tartanak saját birtokukban, ha jobbnak találják, még nem elég, ami van, bármennyire sok is, amit a szabadrablás során már összetarháltak. Nem nagyon firtatják a történetüket, sem a múltjukra, sem a jelenükre nem kíváncsiak különösen azok, akiknek egyébként ez lenne a dolguk. Ha pedig mégis, valamikor már csak rájuk kell kér­dezni, bólintanak a dajkamesékre. Félelemből, vagy mert ők is benne vannak a buliban. Netalán benne lehetnek — további társnak. Sok minden tartozik az áhított nyugati világhoz, az emberi szabadsághoz, a demokráciához — közöttük az is, ami a tisz­tességesebb állampolgárnak nincs ínyére, amitől a becsülete­sebb ember fél, húzódozik. Mégsem áll át a másik oldalra, a jólét, a fényűző életmód helyett szerényebb, sanyarúbb sorsát vállalja. Nyugodtabb az álma így — mondja. Ami persze, saj­nos egyáltalán nem biztos. Hiszen öltek már embert fillér nél­kül is, s nem egy becsületes adófizető rajtavesztett az üzleten. Kiszámíthatatlan a sors — de lehet befolyásolni, irányítani. Jótékonyan beleszólhat a törvény, a szabályozás, a rend. Ha pedig így van: szóljon hát bele, hogy kevesebb legven a rette­gés, meg — ha még nem is derűs — tényleg legalább valamivel derűsebb mindannyiunk álma. Gyóni Gyula A videojátékok veszélyei Nem kétséges, az üzletek ke­lendő portékája, az ajándékkí­nálat egyik sztárja immár nálunk is a videojáték. Biztos, hogy sike­re lesz kicsik-nagyok körenen — ám a képernyőre varázsolt labi­rintusok, csatamezők és sport­pályák nem teljesen ártalmatla­nok. Erre éppen a videoforga- lom növeléseben elsőrendűen érdekelt cég, a piaci nagyhata­lomnak számító Hamley Játék­gyár szakemberei figyelmeztet­nek. Tapasztalataik szerint akik rendszeresen az ún. agresszív tí­pusú tévéjátékokkal szórakoz­nak, előbb-utóbb maguk is ag- resszívabbakká válnak. Sőt, a kép­ernyős lövöldözés, bombázás, halálos sebek osztogatása (vagy elszenvedése) a gyöngébb ídeg- zetűeknél akár epilepsziás ro­hamhoz hasonló tüneteket is ki­válthat. A fiatalabb korosztályhoz tar­tozó videojátékosok aránylag gyorsan megtalálják a képernyős ellenfél legyőzésének titkát — ugyanakkor őket ejti legköny- nyebben rabul az elektronikus szórakozás, amely szélsőséges esetben időrabló, veszélyes szen­vedéllyé válhat. Arra is figyelmeztetnek a szak­emberek, hogy a játékbeli siker erős koncentrációt, idegi erőki­fejtést követel. Ezért az egy órá­nál hosszabb időtartamú videó­zás különféle egészségi ártalma­kat is okozhat. A hatvan perc le­teltével pedig lehetőleg egészen más jellegű foglalatosság követ­kezzék — semmiképpen sem „békés” tévénézés. Fontos szabály, hogy játék közben tartsuk be a három lépés, pontosabban a 3 méter távolsá­f ot — ellenkező esetben a viliózó is figurák útjának követése vagy irányítása nemcsak kifá­rasztja, hanem károsíthatja is a szemet. Ugyancsak a szem kímé­lése céljából ajánlatos mindig jól megvilágított helyiségben mér­kőzni a programokbólelénk top- anó elektronikus ellenfelek­éi. Hogy jól aludjunk... A többnyire vitaminszegé- nyebb táplálkozás, a gyakoribb hűlés, megfázás miatt különösen fontos, hogy téli éjszakákon a nyugodt pihenés, a jó alvás fris­sítse, kondicionálja szervezetün­ket. Ezért könnyű álmúaknak és nyugtalanul hánykolódóknak egyaránt érdemes megjegyezni­ük a pihentető, jó alvas néhány előfeltételét. 1. Lefekvés előtt a legnagyobb hidegben is szellőztessük ki a há­lószobát. A légcseréhez elég né­hány perc is. 2. A nyugodt alváshoz legjobb a hűvös, de nem hideg szobai klí­ma, a takaró alatti 18-20 fokos hőmérséklet. 3. Akik légzőszervi betegsé­gekre hajlamosak, azok télén semmiképp ne aludjanak nyitott ablaknál. 4. Minthogy fagypont alatt a hideg levegő altalaban száraz — éjszakára is jót tesznek a hidratá­ló krémek. 5. Panellakásokban feltöltött párologtatók mellett is alacsony a levegő páratartalma, tehát tart­sunk vizes törülközőt a fűtőtes­teken. 6. Telente kockázatos hálóing, izsama nélkül aludni; ha alvas őzben kitakaróznak, könnyen meghűlhetnek, annak nyomán edig valamilyen szövődmény is ialakulhat. 7. A beázások, a nedves falak télen különösen veszélyesek a reumára hajlamosakra. Ők nap­közben erős fűtéssel próbáljak szárítani a helyiségeket, lefekvés előtt pedig 5-Í0 percet töltsenek friss levegőn. 8. A zöldségben, gyümölcs­ben levő vitaminok, ásványi sók hidegben kivált fontos „fűtő­anyagok” a szervezet számára. Hiányukat meg-megszakadó, felszínes alvás is jelzi. 9. A lefekvés előtti bőséges, zsíros vacsora, a legfeljebb nyúj­tózásig teijedő testmozgás mini­málisra csökkenti a jó alvás, a szép álmok esélyét. „Magány űr nem akarja elengedni a kezem...” Psota Irén és Szabó Sándor az alkony árnyairól, fényeiről „Férfi vagy nő sohasem küzd oly keményen, mint amikor egyedül, tanúk, tanácsadók és bizalmasok, bátorítás, útmutatás és szánalom nélkül küzd” — vélte Charlotte Bronte az idős kor egyik sötét árnyá­ról, a magányról tűnődve. A társtalanság nem kivételez; odaszegődik ismert, hírneves emberek mellé is. Hogyan tud együttélni vele, vagy hogyan próbál szabadulni tőle? — erről beszélgettünk a színészvi­lág két nagy „magányosával”, Psota Irénnel és Szabó Sándorral. Psota Irén „Van viszont egy fiúm...” A művésznő nem ér rá unat­kozni — többet játszik, mint bár­mikor: a Madách Színház öt re­pertoár-darabjában is láthatja a közönség. — Az első szerelmem, a szín­ház nem lett hűtlen hozzám, de én szívesen „félrelépnék” — té­Az egészségügyi reformról tájékoztatnak A szakrendelőkben, kórhá­zakban, klinikákon dolgozó egészségügyieknek kíván segít­séget nyújtani az a tájékoztató szolgálat, amelyet az egészség- ügyi reform kapcsán felmerülő kérdések megválaszolására ho­zott létre az új esztendőben a Népjóléti Minisztérium. Az év első felében több alka­lommal — február 2-án, március 2-án, április 6-án és május 4-én 13.00 és 16.00 óra között — a tárca szakértői személyes kon­zultáció során igyekeznek segít­séget adni az új előírások, szabá­lyozások közötti eligazodásban a kollégáknak. Az egészségügyi dolgozók mellett a betegekre is gondolt a tárca. Ők szintén a Népjóléti Mi­nisztériumban, mégpedig az Ügyfélszolgálati Irodán kaphat­nak választ az egészségügyi re­formmal kapcsolatos kérdéseik­re, naponta 9.00 és 15.00 óra kö­zött. vézni, filmezni. A rádiózás nem az én műfajom, s a szinkron sem, mert hangban nem szívesen bú­jok más bőrébe. A színház más, ott egész személyiségemben azo­nosulhatok a szereppel. — Jó ideje egyedül élek. Az úr, akit magánynak hívnak, né­hány éve megkérte a kezem, és nem akarja elereszteni. Nem kel­lemes állapot. De erősebb egyé­niség vagyok, mintsem bárkinek felajánlkozzak: itt vagyok, tessék engem szeretni. — Barátaim? Természetesen vannak — főleg házaspárok és „civilek” a pályán... Isten ment­sen a színházi barátságoktól, hisz kollégáim ugyanolyan gondok- kal-bajokkal küszködnek, mint én. Van viszont egy „fiúm”, vele muszáj foglalkoznom, jámi-kel- ni... Másfél éves yorkshire terri­er. — Végül is meg lehet szokni a magányt. Mert még mindig jobb, mint — az egyéniséget feladva — megalkudni. Inkább élek hát egyedül, mint egy megalázó kap­csolatban. A magánszektorban ma a pénztelenség okozza az egyik legnagyobb gondot. A termelés finanszírozásának egyik csator­nája a hazai bankok hitelezése lehetne. Lehetne, ha működne a vidéki bankhálózat, ha a keres­kedelmi bankok számára nem lenne túl kockázatos az agrár­ágazat finanszírozása, és nem utolsó sorban: ha hitelképes partnerekkel állnának szemben. De vajon ki minősül ma hitelké­pesnek a mezőgazdaságban? A banki szakemberek szerint — klasszikus értelemben véve — hitelképes az a cég, amelyik mű­ködik, van érvényes szerződése, megrendelése. Fedezettel ren­delkezik arra az esetre is, ha pél­dául meghiúsul egy szerződése, és nem tudja visszafizetni a köl­csönt, és olyan üzleti tervet tud felmutatni, amely garantálja a kölcsön visszafizetését. Ennek a követelmény sornak ma a mező- gazdaságban működő cégeknek alig 10-15 százaléka képes meg­felelni. A bankok sok mindennel — ügyleti finanszírozással, kedvez­ményezési szerződésekkel — „operálnak”, mert a pénzüket mindenképpen ki kell helyezni­ük, különben ők maguk kerül­Szabó Sándor „Beosztom az örömöket” Amikor szerelmetes asszonyát elragadta a halál, úgy érezte, szá­mára is értelmetlen a földi lét. Lassan, nehezen küzdötte ki ma­gát a halál vonzásából. Talpra ál­lásában részes volt a színház és részes egy új társ. Ám ez a kapcsolat nem állta az időt; nek vészhelyzetbe, és persze, a termelést is fenn kell tartani. De bizonytalanságuk, hogy a hitelek nem kerülnek visszafizetésre, napról napra nő. A pénzintéze­tek óvatossága nem alaptalan, hiszen a mezőgazdaságban a konszolidáció kapcsán összeg­zett adósságállomány mintegy 100 milliárdos nagyságra rúg. Ennek az összegnek a nagyrésze az elmúlt négy esztendőben hal­mozódott fel. Másfelől a gazdálkodó szerve­zetek „róka fogta csuka” hely­zetben vannak: folyamatosan veszítik el hitelképességüket azáltal, hogy felélik vagyonukat, ugyanakkor azért élik fel a va­gyonukat, mert nem kapnak hi­teleket, csökken az állami dotá­ció. Ha ez a tendencia folytató­dik, a mezőgazdaság maholnap eljut oda, hogy üzemeinek mind­össze 5 százaléka marad a klasz- szikus értelemben véve hitelké­pes. Az egyéni gazdálkodók sin­csenek jobb helyzetben. Ha megvizsgáljuk, hogy a pénzinté­zetek milyen nagyságrendben folyósítottak kölcsönt az egyéni termelők részére, kiderül: a 300 ezer új földtulajdonos közül csu­Szabó Sándor újra egyedül ma­radt. — Újra kellett tanulnom örül­ni apróságoknak, szeretni olyas­mit, amit azelőtt észre sem vet­tem. Annak idején a nagy szere­peket szinte természetesnek vet­tem. Most? A legkisebb fölkérés is melengető érzés számomra. Öröm volt nemrégiben vén fejjel közreműködni — méghozzá egyik főszereplőként — a Kőrös- hegyi-féle drámaírási rekord­ban! Még javában írta a darab végét, amikor már — gyakorlati­lag próba nélkül — játszottuk az elejét... — Persze, nincs minden nap fellépés. És mostanában sokat hasogat a vállam... Gyógyírként zenét hallgatok, verseket olva­sok, újrajárok színházba. S fölfe­deztem a nagy igazságot: ahhoz, hogy szeressenek, nekem is sze­retni kell. Mióta ismét nyitott szívvel közeledek az emberek­hez, érzem és tapasztalom, hogy sokan szeretnek. Meg-megfor- dulok barátok közt, társaságban, hetente beszélek távolban élő fiaimmal és unokáimmal — szó­val beosztom az örömöket. így — ha egyedül élek is — nem érzem magányosnak magam... Szabó Margit pán egy-két ezren jutottak mező- gazdasági hitelhez. A bankok szerint ahhoz, hogy ma egy közepes — 20-50 hektá­ros — méretű gazdaság (farm- gazdaság) beindulhasson, a leg­szerényebb számítások szerint is 10 millió forintnyi tőkére volna szüksége. A gazdák, ha a birto­kuk fejlesztésére hitelért folya­modnak, akkor számíthatnak csak a pénzintézetek támogatá­sára, ha legalább 15 millió forin­tos vagyonuk van, azaz 150 szá­zalékos fedezettel rendelkeznek, vagy készfizető kezességet vállal értük valaki, netán olyan garan­ciát tudnak felmutatni, ami a fel­venni kívánt hitel 70 százaléká­ra, de legalább a felére fedezetet jelenthet. Ezen kívül birtokában kell lenniük olyan szerződésnek is, amely bizonyítja, hogy a ter­mésre van vevő... Ezeknek a feltételeknek a me­zőgazdasági termelők, a gazda­ságok többsége nem tud megfe­lelni. Egyszóval: a magyar mező- gazdaság hitelképtelen. Hadd tegyem fel e kérdést: a magyar bankok szemében egyál­talán a hazai ügyfelek közül ki­nek van ma hitele...? (újvári) Finnyásak a bankok? Képtelenség a mezőgazdasági hitelképtelenség? Divat, életmód, zene Milyen irányzatok várhatóak az 1994-es esztendőben? Trendet, azaz irányzatot nem­csak a divattervezők határoznak meg az elkövetkezendő idősza­kokra, hanem az élet különböző területein dolgozó más szakem­berek is. Összeállításunk a nyu­gat-európai trendekbe nyújt be­pillantást. Divat A jelszó így hangzik: „Mind­egy, hogy mit, csak eredeti le­gyen!” Az egyik irányzatot akár így is jellemezhetnénk: „Előre a múltba!” Az „ultrabarokk”-ra keresz­telt stílusban a szűk derék és a rendkívül bő, hosszú szoknyák az uralkodók. Hozzá akár átlát­szó blúzt is felvehetnek a bátrabb hölgyek. Újból előtérbe kerül­nek a házilagosan kötött vagy horgolt ruhadarabok, persze, va­lami furfangnak, ötletnek min­denképpen kell rajta lennie! Frizura Az ultrabarokkhoz természe­tesen ugyanolyan frizura is illik: félméteres kontyok, ha máshogy nem megy, akkor műhaj segítsé­gével. A másik uralkodó stílus ennek az ellenkezője: a kopaszra vagy majdnem kopaszra nyírt haj. A megmaradt, néhány milli- méternyi hajat merész festések és minták díszítik, s nagy divat a fejbőr tetoválása is. Zene Tartja magát az idei techno- és rapláz, de némileg keveredik a 70-es évek popzenéjének édes­kés dallamaival. Egyre nagyobb divat a kemény rockszámok akusztikus hangszereken való játszása. Étkezés Sok zöldség, kevés hús — ez az új trend. Az egészséges táplálko­zás meghódítja az üzemi kony­hákat és a menzákat is. Aki iga­zán sikkesen akar étkezni, csakis idegen konyhák ízeit fogyasztja. A legdivatosabbak a japán étter­mek. Párkapcsolatok Egyre kevesebb az olyan há­zasság, amelyet csak a halál vá­laszt el. Az élettársi viszonyon kívül egyre több egynemű párt találni, és tovább nő az egyedül­élők száma. Az életkor kitolódá­sával minden későbbre kerül, mind több nő szüli meg első gyermekét 40 évesen, vagy még később. Sport Mivel tovább élünk, tovább is szeretnénk fiatalok maradni. Vi­rágzanak a szépségszalonok, a testedző stúdiók. A plasztikai se­bészet fiatalító műtétéi már nemcsak a hölgyek körében nép­szerűek. Férfiideál A legfontosabb, hogy szép le­gyen! Alapvető követelmény a jólápoltság. Emellett a testet súlyzókkal, az arcot akár sebész­késsel kell átalakítani. No, és ne feledkezzünk meg arról, hogy most a gyengédség éli virágko­rát. Szex Csak semmi normális — ez az új jelszó. Férfiak férfiakkal, nők nőkkel, de ha ez nem megy, ak­kor legalább némi szado-mazo- hizmust „illik” bevinni a szexbe. (FEB) Népszavazást kezdeményez a Családi Szövetség „A parlamenti pártok a szabadság és a demokrácia első három évében a pártál­lam helyén létrehozták a pártok államát”. A Családi Szövetség vi­szont a pártok állama he­lyén a nép államát kívánja létrehozni — szögezik le a Családi Szövetség az MTI- hez eljuttatott közleménye. E cél érdekében országos népszavazást kezdeményez, többek között arról, hogy a szavazópolgárok egyetérte- nek-e azzal, hogy a pártokat kizárólag a tagjaik és szim­patizánsaik tartsák el. A népszavazást kiterjeszti to­vábbá a pártok tulajdonát képező székházak haszno­síthatóságára, illetve felveti annak lehetőségét is, hogy a parlamenti pártok állami tá­mogatásának terhére kapja­nak anyagi eszközöket a parlamenten kívüli pártok is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents