Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

„ŐRIZD MEG VELÜNK AZ EGÉSZSÉGED!” ,___________(5. oldal) HEVES Ml" HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, W LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1994. JANUÁR 10. HÉT FŐ V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT RAMOVTLL KOMPLEX KFT. AJÁNLATA! FUJI ’60 audiokazetta 99 Ft/db * Műszaki bolt Füzesabony, Hunyadi út 49. T.: 36/341-538 Ramovill Center Heves, Szerelem A. u. 28. T.: 36/346-023 Tombolát a feleségnek — aki veszi, dr. Jakab István a megyei közgyűlés elnöke (Fotó: Szántó György) Atyafiságos köszöntők, víg bálozók Tudósítás a szombat éji megyebálról Szombaton este kettes sorokban araszolva lehetett csak az egri Flóra Hotel éttermébe bejutni. Az ajtóban dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke és felesége állt, hogy az „újkori megyebál” vendégeit fogadja. Közel félezer ven­déggel rázott kezet és mondott köszönetét a megjelenésért. A doni katasztrófára emlékeztek A doni áttörés 51. évfordulója alkalmából szombaton szentmi­sét tartottak Budán a Mátyás templomban, a misét Tabódy Ist­ván kanonok, vezérőrnagy ce­lebrálta. Ezt követően a résztve­vők a Hadtörténeti Múzeumban megkoszorúzták a Doni Hősök emléktábláját. A kegyeleti ün­nepségen koszorúzott Boross Péter miniszterelnök és társasá­gában Für Lajos honvédelmi mi­niszter. Vasárnap Debrecenben volt megemlékezés. Borsodi listavezető: Nagy Sándor Az MSZP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Szövetségének miskolci ülésén döntöttek az 1994-es országgyűlésiképviselő­választáson a párt színeiben egyéni és területi listán induló je­löltjeiről. Az MSZP borsodi te­rületi listáját Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke vezeti. A szo­cialisták és az MSZOSZ prog­ramjának középpontjában egya­ránt a bérből és fizetésből élok, a dolgozó emberek, a munkások állnak, így az MSZP a közös cé­lokért együttműködik az MSZOSZ-szel. Teljes ülést tart az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság hétfőn teljes ülést tart. A testület foly­tatja az 1945. évi, úgynevezett népbírósági törvény alkotmá­nyossági vizsgálatát. Az alkot­mánybírák megvitatják azt is: hátrányos megkülönböztetésnek számít-e, hogy egyes foglalkozá­sok művelői — az általános sza­bályoktól eltérően — költségei­ket igazolás nélkül is levonhatják az adójukból; miért láthat el a közjegyző közhatalmi feladato­kat; miért zárja ki a társadalom- biztosítási törvény a biztosítás­ból azt, aki házastársánál áll munkaviszonyban? Magyar mezőgazdasági cikkek külföldön A jó minőségű magyar mező- azdasági cikkeket még.mindig eresik a külföldi piacokon és ezekből akár több millió dolláros üzletkötések is születhetnek — mondta az MTI munkatársának Antal András, az Agroteam Kft. irodavezetője. Az arab or­szágokban például magyar sajt­ra, illetve különféle mezőgaz­dasági technológiákra lenne igény. Heves megyében 51 évvel ez­előtt rendezték az utolsó hasonló jellegű mulatságot. Most az ötlet gazdái úgy gondolták, ezek az évek igencsak hasonlítanak a ki­egyezés utáni korhoz — amikor szerte az országban népszerűek voltak a megyei vigasságok — a külföldi tőke beáramlása, gyár­alapítások, parlamentarizmus elindulása, a heves választási indulatok elszabadulása jel­lemezte azokat az időket is. — Azt szeretnénk, ha a me­gyebál az összetartozás, az együttgondolkodás helye lenne — fejtette ki Jakab úr, a hagyo­mány újraélesztője. S ezen gon­dolatokkal nyitotta meg, mint mondta, a megyebálok sokasá­gát, hiszen az ideivel hagyo­mányt szeretnének teremteni. Nagy örömmel üdvözölte a kez­deményezést Kapor Elemér is, aki mint ifjú újságíró tudósított 1943-ban az utolsó hevesi bálról. A hírlapírót a megélt 88 év kicsit elárasztotta, ezért levélben szólt az egybegyűltekhez: atyafiságos szeretettel köszöntötte a bál tán­cosait, fiataljait és öregjeit, dr. Surján László népjóléti minisz­ter, mint az esemény fővédnöke is atyafiságos üdvözléssel kezdte köszöntő szavait, s megnyitójá­ban az összetartozás fontosságát emelte ki: — Ha van megyei ön­tudat, akkor a parlamentben csi­nálhatunk bármit, úgy sem sike­rül tönkre tenni azt. És létezik, mert tudunk saját öntudattal gyökereket ereszteni, hiszen azo­nos bort iszunk, az azonos hegy levét szeretjük, egy tőről fakadó atyafiság tartja össze a hevesie­ket... Ez az est nem csupán vigasság volt, a farsang első táncos össze­jövetele Egerben, hanem jóté­konysági célokat is támogattak a megjelentek. A kétezer forintos belépők felét, és a tombolából befolyt összeget a megyei cse­csemőotthon javára fordítják majd. (Folytatás a 3. oldalon) Király Zoltán: „nem hátrálok meg” Ellentétek szítása az MSZDP-n belül A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt szombaton kezdte meg választási programadó ért- kezletét a Dohány utcai székház­ban, amelynek keretében meg­emlékeztek az 1989-es újjáala­kulásról. Ezzel párhuzamosan a Baross utcában is szociáldemok­raták tartottak megemlékezést. Király Zoltán pártelnök sajnál­ta, hogy utóbbi helyen olyanok is részt vettek, akikre itt a pártban lenne szükség. Az őt ért vádakra — miszerint kompromittálja a pártot — utalva a pártelnök azt mondta: „ezek olyan mocskoló- dások, amelyek politikai kultu- rálatlanságrol tesznek tanúbi­zonyságot.” Király Zoltán meg­említette, hogy Bácskai Sándor és Lugossy László vezetőként verték szét az MSZDP-t, Dómján Mi­hály a MIÉP-pel keres kapcsola­tot, Takács Imre abból a pénzből „gazdálkodik”, amelyet még a N émeth-kormánytól kapott. A történelmiek rendezvényének helyszínével kapcsolatban Király Zoltán megjegyezte: „ők tartot­ták megemlékezésüket Thürmer Gyula MSZMP pártelnök szék­házában és nem az MSZDP.” Ki­rály Zoltán kijelentette: „nem hátrálok meg, megzavarhatják, de alapvetően nem befolyásolhat­ják a mi munkánkat.” Az elődök elszórták a pénzt A Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak nincs 100 millió fo­rintja a kampányra, és külföldi segítségre sem nagyon számíthat, mi­után az előaök az 1990-es választáson elszórták a pénzt — mondta Király Zoltán pártelnök az országos pártvezetőség vasárnap, Buda­pesten tartott tanácskozását követően. A továbbiakban rámutatott: a kétnapos tanácskozáson az októberi egyesülés óta eltelt, s általuk elő- kampánynak tekintett, időszakot értékelték. Több mint 140 körzet­ben már ismert az országgyűlési képviselőjelöltjük személye, és janu­ár végére meglesz minda 176 jelölt. A választási küzdelemben szá­mos szakember támogatja a partot — mondta a pártelnök —, közöt­tük a holland szociáldemokrata párt és annak alapítványa, amely egy választási tréninget dolgozott kt az MSZDP részére. A Magyar Szocialista Pártnak több rendezvénye volt szomba­ton. A Komárom-Esztergom megyei küldöttgyűlésen Orosz­lányban Csintalan Sándor úgy vélte, hogy Kulin Ferencnek, az MDF frakcióvezetőjének pénte­ki kijelentése — mely szerint mindent igyekeznek megtenni annak érdekében, hogy az MSZP ne kerüljön kormányala­kítási helyzetbe — egyértelműen bizonyítja, hogy a Magyar De­mokrata Fórum kirekesztő poli­tikát folytat. A legnagyobb kor­mánypárt ugyanis szobán nép­A hétvégén lezárták és életve­szélyre figyelmeztető táblákkal láttákéi Szekszárdon a Fürdőház utca meredek, soklépcsős járdá­ját. Az oka az, hogy a Kiskadar- ka utca és a Fürdoház utca kö­zötti részén beszakadt egy pince. A tátongó mélységben eltűnt az egyik lakóház végének fala és a fürdőszoba WC-je. Az ott lakók a ház másik végébe költöztek. A szomszédok viszont elhagyták a házukat, mivel az ő lakásukat szennyvíz bontotta el a kataszt­ben és nemzetben gondolkozik. A fenti kinyilatkozása szerint vi­szont az MSZP tagjai és szimpa­tizánsai nem tartoznak sem a néphez, sem a nemzethez -jelen­tette ki az MSZP országos ügyvi­vője. Az MTI tudósítójának azt is elmondta Csintalan Sándor, hogy a vezető kormánypárt többször hangsúlyozta: tiszta, szélsőségektől mentes választási kampányt szeretne. Ám Kulin Ferenc ezen kinyilvánítása en­nek homlokegyenest ellent­mond. (MTI) rófa után. Az omláskor ugyanis eltörött a pincerendszer fölött húzódó szennyvízcsatorna. Az omlást, a feltételezések sze­rint a néhány héten belül Szek- szárdra hullott több mint 300 milliméter csapadék okozta. A polgármesteri hivatal intéz­kedése szerint hétfőn — megfe­lelő gépekkel — kiemelik a be­omlott földet, hogy tisztázni le­hessen, mi a teendő a további usztulás megelőzése érdeké­én- (MTI) Magyarország üdvözli a békepartnerség kezdeményezést Boross Péter kormányfő szombaton az Országházban fogadta Ma­deleine Albright-ot és John Shalikashvilit Clinton amerikai elnök különmegbízottjait. A megbeszélésen elsősorban Magyarország biz­tonságpolitikai helyzetéről, illetve Budapest és a NATO kapcsolatai­ról esett szó. Álbnght nagykövet asszony és Shalikashvili tábornok egyaránt hangsúlyozta: az Egyesült Államok számára fontos, hogy stabil legyen a régió, ezen belül Magyarország biztonsága. Az amerikai delegátusok ismertették a békepartnerség kezdemé­nyezés főbb elemeit. A programba való bekapcsolódás konkrétumai­ról a brüsszeli NATO-csúcs dönt majd. Boross Péter hangoztatta: Magyarország üdvözli a békepartnerség kezdeményezést, és kész részt venni a program által megnyíló folya­matban. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar megközelítés szerint ez a folyamat megfelelő időben, amikor minden körülmény biztosítva lesz, elvezet Magyarország NATO tagságához. Megakadályozni az etnikai konfliktusokat Bili Clinton amerikai elnök azt reméli, hogy európai útján energiát önthet a NATO-ba és ösztönzést nyújthat a nehéz hely­zetben lévő kelet-európai de­mokráciáknak — mondta Al Gore alelnök szombaton abban a rádióműsorban, amelyben az el­nök szokott minden héten be­szélni. „Most, hogy a Szovjetunió már nincs, ideje, hogy a NATO Európa új biztonsági kihívásai­val foglalkozzon — például a de­mokrácia térnyerésével a NATO keleti szomszédainál — és azon munkálkodjon, hogy megakadá­lyozza az etnikai konfliktusokat” — mondta Gore. A NATO nem dönt... Manfred Wörner NATO-fő- titkár szerint tagadhatatlan: Kö- zép-Európában sokan csalódot­tan veszik tudomásul, hogy az Észak-atlanti Szövetség Szerve­zete nem tagságot ajánl fel az ér­dekelt országoknak, hanem csak konkrét politikai-katonai együttműködésre tesz ajánlatot. A Der Spiegel legújabb szá­mának hasábjain a NATO-főtit­kár megerősítette: a NATO nem fog döntést hozni sem a felvétel kritériumairól, sem időbeli me­netrendjéről. Á nyugati szövet­ség „semmi olyasmit nem akar tenni, ami az oroszországi radi- kalizálódás malmára hajtja a vi­zet.” Háromezren a révkomáromi nagygyűlésen Nem autonómiát, de különleges jogállást 1000-1500 önkormányzati képiselőt és polgármestert vár­tak a szombati révkomáromi nagygyűlésre, ám a becslések szerint a sportcsanokban több mint 3000 ember zsúfolódott ösz- sze.-Minem kényszeríteniakarjuk a kormányt, hanem a parlamenti demokrácia eszközeivel kíván­juk elérni céljainkat, elsősorban azt, hogy ne a tervezett formában valósítsák meg Szlovákia terüle­ti-közigazgatási felosztását, mert ez a Szlovákiában élő magyarság számára így elfogadhatatlan. — nyilatkozta közvetlenül a nagy­gyűlés előtt az MTI tudósítójá­nak Duray Miklós. A nagygyűlésre meghívták a szlovák Belpolitikai élet vezető politikusait, akik közül senki sem jelent meg. Szombaton este három fontos dokumentum egyhangú elfoga­dásával, rendbontás nélkül ért véget a révkomáromi nagygyű­lés. A magyarok alkotmányos jog- állásárólszóló állásfoglalás meg­állapítja, hogy a szlovákiai ma­gyarság az eddigi jogkorlátozá­sok, a háború utáni üldöztetés, a totalitárius rendszer alatti elnyo­más és minden eddigi beolvasz­tási igyekezet ellenére is megtar­totta azt a képességét, hogy újra kifejezze politikai alanyiságát, s ott, ahol ezer éve őshonosként él, újra megszervezze társadalmát. „Ebből fakadóan a szlovákiai magyarság nemzeti közösség­ként határozza meg magát, eltö­kélten küzd a mindenkit megille­tő egyéni jogokon túlmenő kö­zösségi jogaiért, és közösségi stá­tusának alkotmányos rögatésé- ért” — áll a szombaton elfoga­dott állásfoglalásban, mely le­szögezi, hogy „a szlovákiai ma­gyar nemzeti közösségnek alap­vető joga a politikai és kulturális önmeghatározás, valamint az ál­lam keretei közötti önrendelke­zés.” A résztvevők kinyilvánították azt is, hogy „a Szlovák Köztársa­ság keretei között a fenti elvek megvalósítása és a magyar nem­zeti közösség egyenrangú viszo­nya a szlovák nemzettel az állam­Feltartóztatott autóbuszok Nem történt rendbontás a révkomáromi nagygyűlé­sen, de a felszólaló résztve­vők mindegyike említést tett arról, hogy a Révkomá- rom félő gépkocsival uta­zók legtöbbjét a közleke­désrendészet több ponton ellenőrizte. Akadtak olya­nok, akiket a Pozsony és Révkomárom közti 100 ki­lométeres szakaszon ötször ellenőriztek a közlekedés- rendészet rendőrei. A távo­labbról, Losonc, Rima­szombat felől érkező autó­buszok közül többet feltar­tóztattak, ezek utasai nem érkeztek meg a nagygyűlés színhelyére. Egyes adatok szerint három, más értesü­lések szerint öt autóbusz forgalmi engedélyét vonták be útközben, így a buszok utasai nem juthattak el Révkomáromba. alkotásban és a jogok gyakorlá­séban a Szlovák Köztársaság ál­lamiságát és területi integritásá­nak erősítését, valamint a de­mokratikusjogállam megterem­tését szolgálja. A résztvevők nyílt levelet in­téztek Michal Kovác szlovák köztársasági elnökhöz, amely­ben az államfőt és az előítéletek, gyűlködés nélküli emberek mindegyikét közös együttgon­dolkodásra kérik fel a nagygyű­lésen elhangzottak ügyében. „Az állam mindenkié és senki sem formálhat rá jogot nagyobb mértékben, csak azért, mert más nyelven beszél” — áll a levélben. — Aki a mai nagygyűlést vé­gighallgatta, az tapasztalhatta, hogy mi nem területi autonómi­át, hanem olyan önkormányzati rendszertakarunk, melyben elis­merik a magyar többségű területi egységek különleges jogállását indokló körülményeket — mondta a nagygyűlést követő sajtótójákoztatón Duray Miklós, az Együttélés elnöke. Az MSZP szerint: Kirekeszt az MDF Pinceomlás Szekszárdon

Next

/
Thumbnails
Contents