Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-08-09 / 6. szám
HÍRLAP, 1994. január 8—9., szombat-vasárnap HEVES ÉS KÖRZETE 5. Közmeghallgatás Boconádon Volt már nagyobb érdeklődés is Végre gáz Átányban Jól dolgoztak a kivitelezők Ide már bekötötték a gázt: a kerítésen a Tigáz emblémája A hevesi polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint közöljük olvasóinkkal, hogy holnap, január 9-én autóvásárt rendeznek a városban. Ezt követően a hónap harmadik vasárnapján — azaz 16-án — országos állat- és kirakodóvásár lesz a településen. Kiállítás Újabb állomásához érkezett az a képzőművészeti sorozat, amely a Hevesi Galéria rendezvényeinek keretében mutat be festőket, szobrászokat, illetve keramikusokat. Tegnap délután nyitották meg a Móricz Zsig- mond Városi Művelődési Központban azt a kiállítást, amelyen ezúttal Borics József fest ő-grafi- kus tanár alkotásaiból kaphatnak ízelítőt a látogatók. A tárlat — amely az intézmény aulájában kapott helyet — január 31-ig várja a művészetkedvelő polgárokat. Ideiglenesen — vízmű A hevesvezekényi képviselő- testület még az elmúlt év végén határozatában mondta ki, hogy a közszolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében — az új szolgáltató szervezet létrehozásáig — a közmű vagyon- és működtető vagyonrész-kezelését rábízza a Heves Megyei Vízmű Vállalatra. ( Tudósítónktól) Egy deresedő hajú helybéli azzal fogadott nemrégiben a boco- nádi közmeghallgatáson, hogy a legutóbbi földárverésre többen voltak kíváncsiak, s szerinte mostanság ez a „falu-buli”, no meg a disznóölés... Aztán rövidesen kiderült: valóban volt már népesebb falugyűlés ebben a községben. Az egybegyűltek Sedan János polgármester tájékoztatójából megtudhatták, hogy a nehéz körülmények ellenére az önkormányzatnak sikerült megvalósítania mindazt, amit egy évvel ezelőtt elhatározott. így többek között azt is, hogy folyamatosan működtessék az intézményeket, s emellett az egyre súlyosabb szociális feszültségeket is kezeljék, hiszen ez jelenti ma a legnagyobb kihívást. A rászorulók házi beteggondozására — a napköziotthonos ellátáson túl — az ön- kormányzat különböző támogatási formákban több mint egymillió /orínrorjuttatott el az érintetteknek. Az óvodás- és iskoláskorúnknak egyszeri támogatást adtak, s mindez csaknem félmilliójába került a községnek. Mindazonáltal a testület tehetetlen a mozgás- korlátozottaknak nyújtandó segélyek kérdésében, ugyanis az illetékes hatóságokhoz eljuttatott ötven igényből eddig mindössze kilencen kapták kézhez az orvosz- szakértői bizottság véleményét a segélyek jogosságáról. Nem kisebb gond a munka- nélküliek helyzete sem. A több mint száz, önhibáján kívül állástalanná vált közül tíz embernek ad munkalehetőséget a polgár- mesteri hivatal, a többieknek segély vagy járadék folyósításával igyekszik enyhíteni a mindennapi gondjain. A lakásépítőknek, illetve -vásárlóknak nyújtott pénzügyi támogatás nem titkolt célja pedig az, hogy elősegítsék a falu népességmegtartó erejét. Mindez gyógyír lehet a település elöregedésére. Az itteniek közérzetét nagyban javította, hogy szép summa jutott a faluban a járdák felújítására, valamint az utak karbantartására, s az is, hogy újabb száz előfizetővel bővült a telefonellátottság. A polgármester szólt arról is, hogy mindenfajta találgatásokat szeretne eloszlatni a gázhálózat kiépítésével kapcsolatban. Az idei esztendő márciusának elejétől ugyanis tovább folytatódik a munka, s ezt az új, korszerűfűtési lehetőséget a lakosság kétharmada igényelte: minden remény megvan arra, hogy a tervezett határidőre „ megérkezzen ” a gáz. Az elkövetkezendő évek nagy kihívásának ítélte meg a mező- gazdaság fellendítését, annál is inkább, mivel a település földrajzijellegéből ez logikusan adódik. Szeretnék elérni, hogy a térség községeivel együtt elindítsák azt a zöldségtermelési programot, amelyben helyet kap majd a primőr áruk termelése, a zöldséggyümölcs feldolgozó üzem, valamint egy hűtőház létrehozása is. Ugyanakkor elérhető közelségbe került egy korszerű, a környezetvédelmi követelményeknek is eleget tevő, kommunális hulla- dékkezelő-mű megépítése. A tájékoztató után több, a közvéleményt érdeklő téma került felszínre. A körzeti orvos például annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte a gáz bevezetése, illetve a hulladékkezelő megépítése során a falu visz- szanyerheti a régebben annyira irigyelt tiszta levegőjét, ami egészségünk alapvető kelléke. Ugyanakkor megnyugtatta a közutak állapotával élcelődőket, hogy mint orvos állítja, ő és a mentők minden utcába be tudnak menni a zord időjárásban is ; — méghozzá elakadás nélkül —, így aztán tényleg nincs szégyenkeznivalója a községnek. Cseh Béla Hosszú várakozás után végre az átányiakhoz is megérkezett a gázhálózat. A költségek—áfával együtt — elérték a 60 millió forintot. Az előzményekhez tartozik, hogy 1992 decemberében tartották meg azt a versenytárgyalást, melyen az az eredmény született, miszerint az egri Rekord Kisszövetkezet nyerte el a megbízást. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, nem kis bonyodalmakat okozott a beígért központi támogatás elmaradása. A várt pénzekből nem jutott el Átányba semmi, pedig a helyiek két pályázatra is benyújtották jelentkezésüket. Mindamellett még mindig nem mondtak le arról, hogy a jövőben valamennyit azért megkapjanak belőle, de egyelőre még hivatalos értesítés sem érkezett. Mindezek a körülmények arra kényszerítették az önkormányzatot, hogy húszmilliós hitelt vegyenek fel a hálózat kiépítésére. Emellett 17 milliót tettek ki a lakossági befizetések, hárommilliót pedig az önkormányzati hozzájárulás. Ugyanakkor a Rekord Kisszövetkezet hárommillióval támogatta a beruházásban érintett három községet: Átányt, Komlót és Tenket. Ez a három település létrehozta a Tenkes Részvénytársaságot, aminek így részese lett a szövetkezet is. A frissen megalakult társaság elsődleges feladata a gázhálózat fenntartása lesz. Mindenesetre — cikkünk megírásakor — már 317 magánlakásba vezették be a korszerű fűtést, s az intézményekkel együtt immár 347 fogyasztó van Átányban. Ha azt vesszük, hogy 620 lakásról van szó, ez az arány meghaladja az 50 százalékos telítettséget. A kivitelező munkáját dicséri, hogy naponta 40 lakást kötöttek be, s minden elkészült határidőre. Az önkormányzat és a lakók mind a Tigázról, mind pedig a Rekordról csak a legjobbakat tudják elmondani. Igaz, gázóra nem járt automatikusan a jelentkezőknek, de az embereknek így sem kerül pénzébe ez a majd hatezer forintos szerkezet, mert az rt. megvette azokat. Ugyancsak sokat segített a tüzeléstechnikai vállalat is a rendben elvégzett kéményvizsgálatokkal, így immár semmi sem gördített akadályt a hálózat átadása elé. Nem csoda, ha Átányban most nagy az öröm. (h) Mostantól a lakások felében ott a korszerű tüzelési technika (Fotó: Gál Gábor) Betörők, tolvajok járnak Heves körzetében A szúnyogháló nem jelentett akadályt Az új esztendő első számában arról számolhattunk be, hogy Füzesabony mellett Heves és körzete volt az a terület, ahonnan semmiféle jelzés nem érkezett a szilveszteri mulatság csatazajáról. Azaz: bűncselekmény akkor még nem vált ismeretessé. Azóta persze kiderült, hogy sajnos nem voltak ennyire bűntele- nek a múlt év végi ünnepnapok, azért akadt munkájuk a bűnüldöző hatóság munkatársainak. Ezekből az ügyekből válogattunk egy csokorravalót. Az évforduló éjszakáján — kihasználva a figyelem lankadását — ismeretlen elkövető betört Tarnaszentmiklóson a helyi napköziotthonos óvodába. A behatolásnak a lehető legegyszerűbb és ráadásul legolcsóbb módját választotta az illető: szétszabdalta a szúnyoghálót. Miután bejutott, hamarjában magához vett egy videolejátszót, tíz videokazettát, valamint egy rádiós magnót. Á műszaki cikkek iránt különösképpen érdeklődő tolvaj felkutatására a rendőrség elindította a nyomozást. Pélyen sem nyughattak az enyveskezűek. Az 1994-es esztendő első napjának hajnalán illetéktelen személy hívatlanul meglátogatta H. A. helybéli polgár zöldségesboltját. S ha már arra járt, kifeszítette az üzlethelyiség rácsát, majd zsákmányként — nyilván gondolva a későbbi szűkösebb napokra is — nagyobb mennyiségű szeszes italt, továbbá édességeket pakolt be a táskájába. A nyomozás ebben az ügyben is tart még. Nagy megdöbbenéssel tapasztalták Tiszanánán az egyik hétvégi ház tulajdonosai, hogy december 15-29. között egyáltalán nem várt vendégük volt. Az az ember — valószínűleg több társával együtt — eltulajdonított két televíziókészüléket, emellett egy gáztűzhelyet és egy úgynevezett beltéri egységet. Az ellopott holmik értéke eléri a 150 ezer forintot, míg a rongálással további 50 ezer forint kárt okoztak. A vizsgálatot folytatják. (-y) Hevesvezekény Beosztott forintok A hevesvezekényi önkormányzat a közelmúltban tárgyalt a költségvetés időarányos teljesítéséről. Ebből kiderült többek között, hogy a község „forintjait” jól osztották be, így a tervezett feladataikat sikerült megvalósítaniuk: igaz, sokat segített a pályázaton nyert summa is. Megkapták ugyanis a „száz főt meg nem haladó iskolák” számára nyújtható támogatást: ebből a 300 ezer forintból készült el a tornaszoba, s ebből sikerült megvenniük a szabadtéri játékokat is. Megpróbálták szebbé tenni környezetüket, ezért dísznövényeket vásároltak, s parkosították a kastély előtti teret is. Sikerült teljesíteniük a szociális törvényből adódó teendőket: a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásának 50 százalékát, valamint a gyermeknevelési segélyek 100 százalékát időről időre visszaigényli az önkormányzat. Most a legfontosabb teendők közé az tartozik, hogy a leendő gázhálózat megépítésére sikerüljön némi pénzmaradványt elkülönítenie a vezekényieknek. Hevesi szociális ügyek A nagycsaládosok is szegényednek A hevesi szociális helyzetről nem lehet úgy beszélni, hogy közben eltekintenénk a térség igen súlyos gazdasági állapotától. Hogy ne vizsgálnánk az egyre növekvő munkanélküliség, és ezzel összefüggésben természetesen a termelési szerkezet átalakításának helyzetét. Tari Lászlót, a polgármesteri hivatal szociális ügyekkel is foglalkozó irodavezetőjét arra kértük, számoljon be arról, hogy a közelmúltban milyen lehetőségük volt a szegények támogatására, illetve arról, hogy az érintettek köre bővült-e az utóbbi időben. Az irodavezetőtől megtudtuk: egyre több kérelem érkezik a hivatal szakembereihez. Számuk az előző évhez viszonyítva több mint 50 százalékkal nőtt, s meg kell jegyezni azt is, hogy míg négy évvel ezelőtt 5 millió forintjuk volt erre a célra, addig a tavalyi esztendőben már a 30 milliós keret szétosztása is igen komoly nehézségeket vetett fel. Az önkormányzatokat legjobban a segélyezési rendszerből kikerülő munkanélküliek problémája foglalkoztatja, s nincs ez másként Hevesen sem. Míg 1992-ben 115 ilyen ember élt a városban, tavaly már 420-ra nőtt a számuk, az idén pedig — és ez igencsak riasztó adat — várható, hogy 1500-an lesznek azok az állástalanok, akik immár csak az 5280forintos jövedelempótló támogatást kaphatják meg. Elképzelhető, hogy ilyen számok mellett milyen terheket jelent mindez a települések számára, hiszen az összeg felét nekik kell állniuk. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a családok már csak ezzel az egyfajta jövedelemmel rendelkeznék. Jellemző, hogy tavaly 10 millió forintot fizettek ki ilyen formában a munkanélkülieknek, s ennek felét a polgármesteri hivatal állta. Ezek a súlyos ösz- szegek arra kényszerítik a várost, hogy más címeken kevesebb segélyt fizessenek ki a jövőben. Á családok romlo életkörülményei arra késztetik a szakembereket, hogy a rendelkezésre álló csekély összegből inkább a gyerekekre figyeljenek, azaz az ifjabb korosztály problémájára helyezzék a hangsúlyt. A statisztikák egyébként arról tudósítanak, hogy ma már nem a nyugdíjasok helyzete a legelszomorí- tóbb, inkább a családosok — közülük is a többgyermekesek — süllyednek eddig elképzelhetetlennek vélt anyagi szintre. Ugyanakkor, akinek ma még van adása, az is keveset keres, a fizetések ezen a környéken a minimálbérek színvonala körül mozognak. Egyre kevesebb lehetősegük van az embereknek arra, hogy pluszmunkát, másodállást vállaljanak. Régebben a paradicsomtermesztéssel vagy az állattartással még kiegészíthették jövedelmüket, de ma már erre sem igen van mód. Ismertek azok a problémák, amelyek például a paradicsom értékesítésével kapcsolatban vetődtek fel, s tudvalevő az is, hogy több konzervgyár kritikus helyzete miatt képtelen volt fizetni a termelőknek. A folyamatokat jól érzékelteti, hogy a szociális ügyekkel foglalkozó szakemberek úgy döntöttek: immár alanyi jogon adnak pénzt a diákoknak. Az általános iskolások 1000, a középiskolások 3000, a felsőfokú tanintézetben tanulók pedig 5000 forintot vehettek át ilyen módon, így 2014 gyermek tanulmányait támogatta az önkormányzat: csaknem hárommillió forintot fizettek ki erre a célra. Talán sokan nem veszik észre, de tény: a napközis gyerekek 70 százaléka kap valamilyen kiegészítést térítési díjához, mégpedig rászorultsági alapon. Ezenkívül 460közgyógyellátási igazolvány- nyal rendelkeznek a városban, ok ingyen kaphatják a gyógyszert. Az úgynevezett lakásfenntartási támogatásra is egyre többen lesznek jogosultak Hevesen. Ma százan kapnak ilyen címen pénzt, de várható, hogy a közüzemi dijak emelkedésével számuk a jövőben ugyancsak nőni fog. Tan László irodavezető végül elmondta: bár mindent megtesznek a szociális feszültségek enyhítése érdekében, kézzelfogható változás csak a gazdaság altalános fellendülése után várható. A mai helyzetben ugyanis a jövedelmek nem nőnek olyan ütemben, mint az infláció. Ez a magyarázata annak, hogy a szociálpolitika egyre nehezebb szituációban próbál meg segíteni a rászorultakon. Havas András Egyre nehezebb a megélhetés... (Fotó: Szántó György) Tarnaörs Földtulajdonosok támogatása (Tudósítónktól) Tarnaörs — földrajzi elhelyezkedéséből adódóan — igencsak kiesik az ipari létesítmények vonzáskörzetéből. így aztán az itt élő emberek legfőbb megélhetési lehetősége a föld, amely viszont nem a legjobb minőségű ezen a tájon. A környezetvédelmi, valamint a földművelésügyi miniszter a közelmúltban pályázatot hirdetett az ilyen és ehhez hasonló települések számára azért, hogy támogassák a mező- gazdasági tevékenységet. — A kiírás értelmében — tájékoztatta lapunkat Sánta Miklós- né jegyző — azok a gazdasági és társadalmi szempontból elmaradt, s munkanélküliséggel jelentősen sújtott települések pályázhatnak, amelyek esetében a községhez tartozó szántóterület értéke nem haladja meg a hektá- rankénti 17 aranykoronát. A Földművelésügyi Minisztériun í a napokban tette közzé a kedve/ ményezettek listáját, s ebből ki derült, hogy — a kritériumok alapján — Tarnaörs is az államilag dotált települések közé tartozik. így az örsiek közül most azok kaphatnak szántóterületük után hektáranként 1800 forint támogatást, akik a földhasználati tulajdonlappal vagy bérleti szerződéssel igazolják, hogy 1993. május 31-én és azt követően ötezer négyzetméter, vagy azt meghaladó nagyságú területet használtak a falu külterületén. Az igényt az érintettek a helyi polgármesteri hivatal illetékeséhez nyújthatják be. Cseh Béla
