Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
2. VILÁGTÜKÖR - HIRDETÉS HÍRLAP, 1994. január 7., péntek Újságíró próbapere Lengyelországban Nem fedte fel informátorai kilétét Izraeli — palesztin tárgyalások Újrakezdés A jövő héten újrakezdik az egy hete megszakadt izraeli-palesztin tárgyalásokat az autonómia- megállapodás végrehajtásáról — közölte csütörtök reggel mindkét fél. A Davar című izraeli lap szerint az egyiptomi Tábában tartandó megbeszéléssorozat kezdési időpontja hétfő, és várható időtartama két-három hét. Az így elérendő megállapodásnak elvben december 13-ig kellett volna megszületnie. A Tuniszban közzétett — Mahmúd Abbász PFSZ VB-tag és Simon Peresz izraeli külügyminiszter által aláírt — levél, amely az újrakezdésről szóló megegyezést tartalmazza, leszögezi, hogy a felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a szeptemberben kötött autonómiamegállapodás szelleme és betűje iránt. Fellélegeztek a lengyel újságírók: kollégájuk felmentésével végződött az a per, amely tulajdonképpen hivatásuk egyik alapkérdéséről folyt. Ewa Kópéik a krakkói Dzien- nik Polskiban közölt leleplező cikket egy autótolvaj maffiáról, és az általa megvesztegetett rendőrökről. Értesüléseit saját informátoraitól szerezte, de hiába kérte megerősítésüket, az ügyben sem a rendőrség, sem az ügyészség nem volt hajlandó nyilatkozni. Annál aktívabbá váltak a cikk megjelenése után. Tanúként a bíróság elé idézték az újságírónőt, s az ügyész követelte, hogy fedje fel informátorai kilétét. Miután ezt a sajtótörvényre hivatkozva az újságírónő megtagadta, vádat emeltek ellene az igazság elhallgatása és hamis tanúzás címén. Az ügyész szerint a cikk lehetetlenné tette a nyomozás sikeres befejezését — ezért egyéves börtönbüntetést, az újságírói hivatás gyakorlásától való további egyéves eltiltást és pénzbírságot javasolt. A védelem rámutatott arra, hogy az ügyésznek nem volt joga követelni az újságíró informátorainak felfedését, mert a sajtó- törvény bünteti a szakmai titok megsértését. A lengyel újságírók feszült figyelemmel kísérték az ügy menetét, hiszen a sajtószabadság egyik határvonalának meghúzásáról volt szó. A krakkói bíróság döntése felmentette a vádak alól az újságírót. Precedens értékű ítéletében úgy foglalt állást, hogy az újságírónak joga van információkat gyűjteni, a titokvédelem a nyomozó szervek feladata. A titoktartás csak abban az esetben kötelezte volna az újságírót, ha információit a rendőrségi vagy ügyészségi aktákból mentette volna, s figyelmeztették volna arra, hogy a rendelkezésére bocsátott anyagokat nem publikálhatja. A per során egyértelműen bebizonyosodott, hogy erről szó sem volt, a riporter maga jutott hozzá — a nyomozástól függetlenül — a kellemetlen értesülésekhez. A bíróság ugyanakkor határt is húzott — ítéletének indoklása szerint a sajtótörvényben előírt szakmai titoktartási kötelezettség alól az ügyésznek különösen indokolt esetben joga van felmenteni az újságírót. Az abszolút titoktartást a bíróság csupán a gyónási titok és az ügyvédi titoktartás esetében ismerte el. Barabás János it Állampapír Állítsa össze legjobb kombinációt Legyen akár kényelmes, akár megfontolt, akár mozgékony zásra is kerül, tehát szabadon eladható-vehető. Ideális középtávú befektetés. vesződni pénzének elhelyezésével, ráadásul a napi árfolyamok sem tartoznak kedvenc olvasmányai közé, akkor a Magyar Államkötvényeket éppen Önnek találták ki. Kedvező hozamú, tervezhető, fix vagy változó kamatozású, változó futamidőkkel (2-5 éves) havonta kibocsátásra kerülő értékpapírok. A futamidő alatt is szabadon eladhatók-vehetők, és természetesen visszafizetésüket az állam garantálja. Egy család anyagi biztonságának megterem-té- séhez a családfőnek mindenre gondolnia kell. Szükség van hosszútávú megtakarításra, bizonyos célra félretett összegre és bármikor hozzáfér-hető tartalékra. Minderre egy befektetés nem nyújt megoldást, a Magyar Állampapírok azonban minden igényre választ kínálnak. Legyen akár mozgékony Időről-időre felszabaduló pénzeinek viszont aligha találhat kézenfekvőbb befektetést, mint a Lakossági Kincstárjegy. Ez a folyamatosan kapható, 1 éves futamidejű értékpapír kedvező hozamot kínál. Ráadásul már a 2. hónap után visszaváltható és akkor is kamatozik! . Az állampapír a világ legbiztosabb befektetése. Érdemes végiggondolni, hogy Önnek melyik éppen a legjobb kombináció. A Magyar Állampapírok között biztosan talál előnyös befektetési megoldást. Mi az állampapír? Az állampapírok különböző futamidejű (rövid-, közép- és hosszútávú), kedvező hozamot kínáló értékpapírok, melyek kamataira és visszafizetésére maga az állam vállal garanciát. Legyen akár megfontolt Ha Ön nem szeretné több évre lekötni pénzét, de 1 év még átlátható időtartam az Ön számára, akkor válassza a Kamatozó Kincstárjegyet. Ez 1 éves futamidejű, magas kamatozású, havonta kibocsátott értékpapír, amely tőzsdei forgalmaMi a portfolio befektetés? Egy befektetésnél három fő szempontot kell figyelembe venni: a hozamot, a futamidőt és természetesen a biztonságot. Mindhárom egyaránt fontos, hiszen együttesen határozzák meg a befektetés jellegét, funkcióját. Ahhoz, hogv a S 'nze a leghatékonyabban gyarapodjon, több- e típusú - futamidejű, kamatozású - befektetésre van szükség. Ezt a különböző típusokból összeállított, ideális befektetési csomagot nevezzük portfolip befektetésnek. A Magyar Állampapírok változatos befektetési lehetőségeket nyújtanak Önnek, bármilyen időre és feltételekkel szeretné megtakarításait elhelyezni. És ami a legfontosabb, még a biztonságról sem kell lemondania. Legyen akár kényelmes Ha Önnek drága az ideje és nem szeretne sokat MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK Magyar Államkötvény Kamatozó Kincstárjegy Lakossági Kincstárjegy Futamidő 2 vagy több év (kibocsátásonként változó) 1 év 1 év Lejárai előtt visszaváltható nem igen, névértéken igen, a 2. hónap után visszaváltható, és akkor is kamatozik Eladható igen, napi árfolyamon igen, napi árfolyamon igen Tőzsdén forgalmazzák igen igen nem Államilag garantált igen igen igen Adóvisszatérítés igényelhető igen, legalább 3 éves futamidő esetén nem nem Kételyek Gamszahurdia halála kapcsán Sevardnadze nem zárja ki a gyilkosság lehetőségét sem Zviad Gamszahurdia halálának (öngyilkosságot követett el) nincs különösebb jelentősége a grúz belpolitikai helyzet szempontjából, bármi legyen is a halál igazi oka — jelentette ki az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek csütörtök hajnalban adott telefonnyilatkozatában Eduard Sevardnadze grúz államfő. Sevardnadze hozzáfűzte: jobb lett volna, ha Gamszahurdia életben marad, mert „tisztán láttuk, hogy az exelnök már jó ideje politikai hulla volt. Éppen ezért a grúz vezetés nem tekintette feladatának híveinek — és magának az exelnöknek sem — fizikai megsemmisítését”. A tbiliszi ve— ető úgy vélekedett, hogy az elűzött államfő híveinek jó része már elpártolt Gamszahurdiá- tól. Ugyanakkor Sevardnadze nyilatkozatában tartózkodott attól, hogy véleményt nyilvánítson Gamszahurdia halálának körülményeiről, s csak annyit jegyzett meg: a volt elnök haláláról csecsen forrásokból értesült a grúz vezetés, s ezt megerősítette később a Zelimhan Jandarbijev alelnök vezetésével Tbiliszibe érkezett csecsen küldöttség is. A grúz elnök szavai szerint ezt követően megpróbálták kideríteni Gamszahurdia halálának körülményeit a helyszínen, s az exelnök Groznijban tartózkodó feleségével is kapcsolatba léptek, de nem sikerült tisztázni, melyik verzió felel meg a valóságnak. Ki mit remél 1994-ben? Egészséget, boldogságot Mit remélnek Nyugat-Euró- pában 1994-től? A német Sample közvélemény-kutató intézet szerint a legtöbben egészséget, boldogulást önmaguk és családjuk számára, s mindennek a megvalósításához munkalehetőséget. A megkérdezettek 66 százaléka tette kívánságai élére az egészséget, pontosan fele sorolta legfontosabb céljai közé, hogy biztosítsa a maga és szűkebb családja boldogságát. Harminckilenc százalékuk pedig az új év meghatározóan fontos reménységei közé számítja azt, hogy sikerüljön végre megállítani a gazdaság világméretű visszaesését, s ennek részeként kevesebb legyen kontinensünkön is a munkanélküli. Érthetően Európa nyugati felében is sokakat nyugtalanít a balkáni tűzfészek: a közvélemény-kutatás tanúsága szerint a lakosság 31 százaléka sürgeti a boszniai háború befejezését. De alig vannak kevesebben azok, akik belső biztonságra és békére vágynak: a megkérdezettek 27 százaléka 1994-es reményei közé besorolta azt is, hogy csökkenjen a bűnözés; 20 százaléka pedig, hogy szűnjék meg az idegengyűlölet, a faji gyűlölködés minden formája. Vagyis — állapítják meg a közvélemény-kutatók — Nyugat- Európa a realitások ismeretében indul neki 1994-nek, s éppen ez jogosítja fel arra, hogy reménykedjék: többre juthat, mint amennyit a tények ma ígérnek. Ferenczy Europress fits ...egyszerűen minden • Oninvest: kamat helyett párt? • Indul-e az USA-lokomotív? • Parlamenti malőr üzlethelyiség-ügyben? • Az értelmiség vesztes lesz?
