Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
HÍRLAP, 1994. január 6., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Január 1-jétől lépett életbe Módosult a banktörvény Már a 21. század technikája lesz Korszakos lépés a távközlésben Nemrég Egerben, a Technika Házában rendezett kiállításon is bemutatta távbeszélő-készülékeit az Ericsson (Fotó: Gál Gábor) A Parlament módosította a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló, 1991- ben hozott törvényt. Az új szabályok közül kiemelkedik az, hogy az idén csak névre szóló részvényei lehetnek a bankoknak. (Idáig a részvények 90 százalékára vonatkozott ez az előírás.) A bankoknak olyan nyilvántartást kell vezetniük, amelyből nyomon követhetők a tulajdonosok. A minimális jegyzett tőkét teljes egészében készpénzben kell letenni, az apport csak ezen felül vihető be a társaságba. (Változatlanok maradtak az alaptőke nagyságára vonatkozó előírások, így például kereskedelmi bankot a jövőben is egymilliárd forinttal lehet alapítani.) Betétgyűjtéssel csak az a bank foglalkozhat, amely csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz. A takarékszövetkezeteknek a saját hasonló biztosítójukhoz kell kötődniök. A pénzintézet által nyújtott hitelek együttes összege nem haladhatja meg a pénzintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosát. Ha az egy hitelfelvevőhöz kihelyezett szerződések miatt ezt a két korlátozást nem tudja betartani, akkor a felső határértéket meghaladó ösz- szeget 1994. január 1. és 1998. december 31. között minden évben legalább 20 százalékkal csökkenteni kell. így a pénzintézet 1998 utolsó napjára visszajuthat a törvényi maximumra. A törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványokat egytől Tavaly az élelmiszer-gazdaság teljesítménye tovább csökkent a mezőgazdaság számára kedvezőtlen időjárás, illetve a tulajdonosi és szerkezeti viszonyok vártnál lassúbb ütemű rendeződése miatt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az aszály és az időjárás, valamint az évek óta nem kielégítő növényvédelem miatt a kalászos gabonák termésátlagai még az előző évi szintet sem érték el. Az előzetes adatok szerint 1992 azonos időszakához képest egymillió tonnával kevesebb kalászos gabona termett. Az élelmiszeripar termelése 10 százalékkal csökkent az év elsőfelében. A legnagyobb a viszegyig a kormány is támogatta, így például a túladósodottság definíciója úgy változott, hogy ebbe a helyzetbe kerül az a bank, amelynek a számviteli jogszabályok szerinti kötelezettségei értéke 30 banki napig megszakítás nélkül meghaladja eszközeinek az értékét. Behajthatatlan követelésnek minősíthető a bankkonszolidáció során megvalósított adóskonszolidáció keretében elengedett követelés, amennyiben az elengedésre 1994 utolsó napjáig kerül sor. A banktitkot a költség- vetési bizottság javaslatára úgy dolgozta fel a törvény, hogy az adóhatóságnak jogában áll betekinteni a számlatulajdonos pénz- forgalmi bankszámlájának forgalmába is. A törvény egyúttal két új paragrafussal egészítette ki a büntető törvénykönyvet. Az egyik a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység folytatása, amely az előírt engedély vagy bejelentés nélkül végzett banki tevékenységet szankcionálja. A maximális büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet. A másik szakasz a banktitok megsértésére irányoz elő hasonló nagyságú büntetést. A módosított banktörvény január elsején lépett hatályba. Viszont csak január 15-től kell alkalmazni azt a szabályt, amely szerint a Versenyhivatal eljárása során a pénzintézeti tevékenységet érintő ügyekben feltétlenül meg kell hallgatni az Állami Bankfelügyeletet is. szaesés a növényolajgyártásban és a cukorgyártásban; a növényolajipar termelése a felére csökkent, a cukoripar termelése pedig 30 százalékkal esett vissza. Sütőipari termékekből 24 százalékkal, húsipari árukból 22 százalékkal, édesipari termékekből 22 százalékkal állítottak elő kevesebbet az év első felében, mint az előző év hasonló időszakában. Az élelmiszer-gazdaság exportárbevétele — folyó áron számítva — 33 százalékkal csökkent. Az ágazat részesedése a nemzetgazdaság összes kiviteléből a korábbi 25 százalék helyett már csak 20 százalékot tett ki. Az exportárualapok hiányát tetézte, Három és fél milliárd forint értékben kötött egymással szerződést a közelmúltban a Westel 900 Rt. és az Ericsson Radio System Vállalat. Az Ericsson ekkora ösz- szegben vállalt munkát a GSM cellurális rendszer szállítására és magyarországi telepítésére. Öt vállalat vett részt a rendszerszállító kiválasztására kiírt pályázaton, majd az úgynevezett szőkébb listán az Ericsson mellett már csak a Siemens-Motorola kettős és a Nokia maradt. Végül az Ericsson kiáltatott ki győztesnek, egyébként a világon üzemelő GSM-rendszer hatvan százalékát ő szállította. Magyarország az első középeurópai ország, ahol GSM telehogy a világpiacon csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari termékek ára. A gazdálkodó szervezetek számának gyors növekedése ellenére a mezőgazdaságban 26, az élelmiszeriparban 18 százalékkal kevesebb a foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. Mindezek alapján a szakemberek úgy vélik: az elmúlt évek aszálykárai, a mezőgazdasági termékek árszínvonalának lassú emelkedése mellett a termelés jövedelmezősége romlik. Az export csak a támogatás növelésével fokozható. A termelők tartalékaikat és vagyonukat élik fel, és ez veszélyezteti az élelmiszer-termelés biztonságát. fonrendszert építenek ki. A 900 megahertzes hálózat próbaüzemének indítását a Westel december közepére tervezi, míg a kereskedelmi szolgáltatás a tervek szerint jövő áprilisban indul. Addig a GSM telefonrendszer budapesti hálózata 30 ezer előfizető kiszolgálását teszi lehetővé, de az újabb bázisállomások bekapcsolásával a kapacitás gyorsan növelhető. Sugár András, a Westel 900 vezérigazgatója elmondta: a GSM telefonrendszer kiépítése korszakos lépésnek számít a hazai távközlés történetében. Fodor István, az Ericsson technikai vezérigazgatója ennél is tovább ment: szerinte a szerződés tárA rendszerváltás óta sem tudjuk pontosan, mennyi az állam vagyona — hívta fel a figyelmet dr. Nyikos László, az Állami Számvevőszék elnökhelyettese. Az állami vagyon nagyságára mindössze egy régi becslés áll rendelkezésünkre. A privatizáció kezdete előtt körülbelül 2000 milliárd forint volt az állam kezében. Ez a becslés akkor sem tükrözte a vagyon pontos értékét, és nem tartalmazza az azóta történt privatizáció és vagyonátadások hatását. Az állam vagyonának nagyságát naprakészen csak egy uj, az egész allamháztartásra kiterjedő információs rendszer kiépítése esetén lehetne tudni. Ennek létgyául szolgáló rendszer kapcsolóközpont, bázisállomás-vezérlő, valamint mikrohullámú ösz- szeköttetések a távközlésben már a 21. század technikáját jelenti. Az viszont nagyon is a jelent érinti, hogy a két cégnél a rendszer kiépítése és üzemben tartása már kezdetben is mintegy 800- 900 új munkahelyet teremt, ami figyelemre méltó. Az árakkal kapcsolatban meglehetősen szűkszavúan bántak, ami a konkurencia miatt érthető is. Annyit azonban elárultak, hogy a készülék ára százezer forint körüli lesz, a bekapcsolás 25 ezer, míg a beszélgetések ára percenként 15-25 forintba kerül. rehozását ugyan a számviteli törvény 1991. január 1-jei hatállyal előírja, de nem nevezi meg, ki kötelezett erre. Az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének értelmezése szerint ez a kormány feladata, és a mindenkori pénzügyi kormányzatnak kötelessége az állami vagyon teljes körű felmérése, a számviteli törvény által előírt információs rendszer kiépítése. A számviteli törvény és a párttörvény ellentmondásai megmutatkoznak a pártok gazdálkodásában — mondta Nyikos László, de nem a nemzetközi normáknak is megfelelő számviteli törvényt kell a párttörvényhez igazítani, hanem fordítva. Megszűnt a vegyes vállalatok adókedvezménye Január elsejétől megszűnj a vegyes vállalatok eddigi adókedvezménye. A szigorítás következményeinek felbecslésére sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, sem a Pénzügyminisztériumban nem vállalkoztak, független szakértők azonban a külföldi befektetők óvatosabbá válására számítanak. A módosuló szabályok szerint a külföldiek részvételével alapított társaságok működésük első öt évében 60 százalék, majd további öt éven át 40 százalék adó- kedvezményben részesültek. E juttatás alanyi jogon járt minden olyan cégnek, amelynek alaptőkéje meghaladta az 50 millió forintot, a külföldi részesedés aránya pedig a 30 százalékot. A törvény bizonyos esetekben még ennél is több engedményt nyújtott: bizonyos termékek előállítói a kétszer öt év alatt 100, illetve 60 százalékos kedvezményt élveztek. A befektetői kedvet fokozta az is, hogy a vegyes vállalatok az osztalékból újrabefektetett pénzt költségként számolhatták el. A normatív adókedvezmény az új szabályok szerint teljesen megszűnik. A kormány egyedi elbírálás alapján ugyan ezután is dönthet a kedvezmény odaítéléséről, de ebben csak a környezetbarát termékeket előállító, legalább 500 milliós alaptőkéjű társaságok reménykedhetnek. A kormány — a törvény adta korlátok között — szabadon határozhatja meg az adókedvezmény mértékét és időtartamát. Igaz, az új szabályok kedvezni akarnak a hazai tőkének is, hiszen az „ egyedi elbírálás” előnyét magyar és külföldi társaság is élvezheti. Fejleszt a Coca-Cola Hazai földön, hazai cégekkel Élelmiszer-gazdasági helyzetkép Felélik a tartalékokat Mekkora az állami vagyon? Szegedről jött Egerbe Sokaknak „forgalmi akadályt” okozott Manapság korunk hőseként szokás említeni a vállalkozókat, amely alkalmasint igaz is, hiszen számos tényezőnek kell megfelelni ahhoz, hogy az elképzelés piacképes legyen. Különösen így van ez egy olyan vállalkozásnál, ahol újítani kell, netán váltani is. Az utóbbira példa természetesen jócskán akad kis országunkban. Történetesen Eger központjában: a piaccsarnokban. Itt nyílt egy bolt, melynek vezetője Kazi Endre, Szegedről települt át, hogy réteseivel, palacsintáival kedveskedjen a hevesieknek. — Úgy gondolja, hogy be tud törni tradíciók nélkül a város piacára? — Bár igaz, hogy ezt megelőzően ruhák értékesítésével foglalkoztam, s Egerben sem voltak ismerőseink. De sohasem ijedtem meg a konkurenciától, igyekeztem olyan termékekkel megjelenni a vendéglátásban, amelyekhez komoly minőségi elvárások kötődtek. Mostani boltomat tavaly ősz közepén nyitottam meg, az előzetes próbaüzemeltetések után. Jelenleg 7 féle házirétest készítünk, és különböző palacsintákat is árulunk. Az első hetek pedig igazoltak: vállalkozásomnak van létjogosultsága. Nem túlzást állítani, hogy sorok állnak az üzlet előtt. S mivel egyedinek mondható termékről van szó, bízom abban, hogy nagyon sok helyről fogunk megrendelést kapni. Mint mondtam: házirétest készítünk és árulunk. — Hányán dolgoznak ön mellett? — A közelmúltban meghirdetett állásajánlatainkra több mint százan jelentkeztek, azonban csak négy főt tudok foglalkoztatni. S őszintén örülök annak, hogy sokan nálam kívánták a szakma fortélyait megtanulni. — Terveznek-e bővítést? — Kapacitásunk jelenleg véges, ha továbbra is nagy a kereslet, akkor elképzelhető a két műszakos árusítás. S mivel ez a munka időigényes, és az embernek a lelkét is bele kell adnia, elsősorban a minőségi munka a cél. — Mostanság elég sokan panaszkodnak arra, hogy egy vállalkozás beindítása tele van zökkenőkkel. Önnek mik a tapasztalatai? — A bürokrácia minden képzeletet felülmúlt. Nem beszélve, hogy szakmai ellenállással is találkoztunk: néhány „kollégának forgalmi akadályt” okozott a megjelenésünk. (sz. cs.) A Coca-Cola Amatil Italáru (Magyarország) Kft. megkezdte eddigi legnagyobb közép-európai beruházását. Az ausztrál világcég, amely Magyarországon a The Coca-Cola Company termékeit forgalmazza, kétmilliárd forintért üdítőital-palackozó és értékesítési központot épít Du- naharasztiban. Az ehhez szükséges 22 hektáros telket a cég tavaly november elsején vásárolta meg, és november 5-én már megkezdte az építkezési munkálatokat. A társaság eddigi, két és fél éve tartó magyarországi működése során már hétmilliárd forintot fordított fejlesztésekre. A most elindított zöldmezős beruházás fontos gazdasági impulzus nemcsak Dunaharasztinak, hanem az egész magyar gazdaságnak, hiszen a Coca-Cola Amatil a teljes beruházást — a tervezéstől a kivitelezésig — magyar cégekre bízta. A projekthez tartozó infrastrukturális beruházások várhatóan húzó hatással lesznek a dél-pesti régió fejlődésére. A Coca-Cola Amatil hosszú távra gondolkodik: ezt bizonyítja az is, hogy a cég teljes nyereségét visszaforgatja gazdálkodásába. Az építkezés első szakasza idén májusban zárul, akkor fejeződik majd be az új értékesítési központ, a raktárak és a Coca-Cola Amatil új központi irodaépületének építése. A teljes projekt előreláthatólag az ezredfordulóra készül majd el. Az új központ Dunaharasztiba telepítését a Coca-Cola Amatil a helység központi fekvésével, jó közlekedési lehetőségeivel és nem utolsósorban a helyi önkormányzat együttműködési és segítőkészségével indokolja. A Coca-Cola italai itthon is népszerűek
