Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

HÍRLAP, 1994. január 31., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Hevesi szakkörök A Hevesi Gyermekház to­vábbra is számos szakkörrel vár­ja a kicsiket. A fotósok a páros hetek keddjein gyűlnek össze, a sakkozni vágyók hétfőnként, a majorett szakkör pedig a párat­lan szombatokon ad egymásnak találkozót. A színházbarátok a programtól függően különböző napokon látogatnak teátrumo­kat, a játékkészítők és a tűzzo- máncozók a hónap páros szom­batjain jönnek össze. A gyer­mekház ezenkívül jógatanfo­lyamnak is otthont ad: ők csütör­tökönként gyakorolhatnak. Vásárok Február második szerdáján — azaz 9-én — országos állatvásár lesz Hevesen, majd néhány nap múlva — 13-án — autóvásárt rendeznek a településen. Ragadványnevek Érdekes összeállítást közölt nemrégiben a Kömlő Népe című lap. Idősebb Fass Sándorné kömlői ragadványneveket gyűj­tött össze egy csokorba. Az olva­sók megtudhatják például, hogy a Kacúr, a Balos, a Rokkó, vala­mint a Tojásos nevek kiket is ta­karnak valójában. Testületi ülés Tarnaszent­miklóson Az elmúlt héten pénteken, hu­szonnyolcadikén tartotta soros képviselő-testületi ülését Tarna- szentmiklós község önkormány­zata. A képviselők elsőként az idei költségvetés alakulását tár­gyalták meg, majd módosították a szociális rendeletet. Az ülés to­vábbi részében egyéb indítvá­nyok, előterjesztések hangzottak el. Bizonyára értesültek róla, hogy ezekben a hetekben mind a lapterjesztés, mind a lapkészítés terén nagyszabású változások történtek, történnek a Heves Megyei Hírlap életében. így pél­dául már nem a posta, hanem a Hírlap kézbesítője juttatja el önökhöz a megyei lapot, amely­ben a nagyvilág eseményei mel­lett a szűkebb hazájuk, a saját te­lepülésük, vidékük mindennap­jairól is rendszeresen hírt kap­hatnak. Az elmúlt három és fél évben Heves és körzetének olda­lán hétről hétre összesen tizen­nyolc település életéről számol­tak be az önök által már minden bizonnyal jól ismert munkatár­saink. Éz a jövőben természete­sen nem változik. Az azonban igen, hogy mátóla dél-hevesi ösz- szeállítás minden héten hétfőn jelenik meg, ahogyan mindegyik területi oldal is hetenként ugyan­azon a napokon jelenik meg ezentúl. Ha tehát a régióban élő olvasóink mindent meg akarnak 4 Kácsor Zsolt tudni Heves és vonzáskörzeté­nek fontosabb történéseiről, eredményeiről, lakóinak öröme­iről és problémáiról, hétfőnként ne mulasszák el elolvasni lapunk ötödik oldalát, amelyen a „terü­letgazdák”, Havas A ndrásoldal­szerkesztő és Kácsor Zsolt írása­ival találkozhatnak. Heves és körzete (18 település) Heves Pély Alatkacsárda Tarnaszentmiklós Átány Tarnabod Boconád Tárnáméra Erdőtelek Tarnazsadány Erk Tarnaörs Hevesvezekény Tiszanána Kisköre Tenk Kömlő Zaránk Vezekényen a konyha száz emberre főz Ellen­őrizték az óvodát Sokan tartoznak a térítési díjakkal A hevesvezekényi képviselő- testület nemrégiben tekintette át intézményeinek tevékenységét, és az ezzel összefüggő ellenőrzé­sek tapasztalatát. Kiderült, hogy a helyi napköziotthonos óvoda kihasználtsága normálisnak mondható: a 25 férőhelyre har­minchárom gyerek jut. Az intéz­mény működéséhez az önkor­mányzat biztosítja az alapvető személyi és tárgyi feltételeket, ám az óvodában úgy vélik, hogy alacsony a technikai dolgozók létszáma. A konyha száz emberre főz, s az ellenőrzés során szemügyre vették az élelmiszerek tárolását, az étlapterv összeállítását, a napi nyersanyag-felhasználást, és az ételek minőségét is. Apróbb hiá­nyosságokra is fény derült, nem rendelkeztek étlaptervvel, és egy-egy ételféleség tíz napon be­lül is megismétlődött, ami ellen­kezik a szabályokkal. Az viszont egyértelműen a gazdasági helyzetnek tudható be, hogy sokan tartoznak a térí­tési dijakkal. Az ellenőrzés vé­geztével az érintettek megbeszél­ték a gondokat, a szakemberek pedig megígérték, hogy megpró­bálnak javítani az ételek minősé­gén. „Szeretnénk, ha hagyománnyá válna...” Egyhetes nap A magyar kultúra napját min­denütt megünnepelték az or­szágban, az azonban valószínű­leg egyedülálló, hogy Tarnamé- rán egyhetes rendezvénysoroza­tot rendeztek ebből az alkalom­ból. A hét folyamán Kovács Ár­pád székesfehérvári festőművész tárlatát láthatták az érdeklődők az általános iskola aulájában. Katona Jánosné, az intézmény igazgatóhelyettese, a programok egyik szervezője elmondta, hogy hétfőre komolyzenei hangver­senyt szerveztek, amelyen hely­beli gyerekek szórakoztatták a közönséget. Kedden egy művelt­ségi vetélkedőre került sor, amelynek keretében a résztve­lett egy mesét írniuk a résztve­vőknek. Az első helyezettek könyvjutalmakat kaptak. Mivel az önkormányzat kúlöndijat is felajánlott egy versenyzőnek, Bencze László polgármestert ar­ról kérdeztük, hogy a falu veze­tése miért érzi fontosnak az egy­hetes rendezvénysorozatot. — Az a legfontosabb, hogy a kultúra napjának ilyen nagysza­bású megünneplése nem kezdeti fellángolás volt, hiszen már ta­valy is megrendezték... Ezért szeretnénk, na ez a kezdeménye­zés hagyománnyá válna, annal is inkább, hogy a szervezők az ese­ménysorozatot a kultúra heteként hirdették meg, nemes gesztus volt... Számítástechnikai oktatás Hevesen Segítség a munkanélkülieknek A hevesi Univerzál Kft. mintegy két és fél éve foglalkozik munkanélküliek oktatásával. Akkor hegesz­tői, nehézgépkezelői, ügyintézői tanfolyamokat indítottak, ezen belül pedig egy éve képeznek számí­tástechnikai szakembereket. A tapasztalatokról Kovács István ügyvezető igazgatót, valamint Bállá La­jos oktatót kérdeztük. — A múlt évben különösen nagy intenzitással folyt a munka­nélküliek képzése — mondta az ügyvezető igazgató —, mert egy éve már belkereskedelmi, számí­tástechnikai szervezőket is kép­zőnk. Ezzel két cég foglalkozik az országban, mi Hevesen, és egy másik Debrecenben. Számunkra főképp az a fontos, hogy az em­berek a gyakorlatban tudják hasznosítani az itt megszerzett ismereteiket, hogy minél köny- nyebben el tudjanak helyezked­ni. Nagyon sok számítástechni­kai tanfolyamon az a bevett gya­korlat, hogy a résztvevőknek el­méleti ismeretekkel tömik tele a fejét. Az emberek nálunk megta­nulják a gépíró szövegszerkesz­tést, megszerzik a számítástech­nikai alapokat, és utána önálló­an, teljes mértékben önállóan tudnak dolgozni a gépen. Na­gyon lényeges, hogy nálunk is­meretlen az, hogy ketten-hár- man ülnek egy gépnél. Húszfős lehet a tanfolyam, huszonegy nem. Egy ember egy számítógé­pet kezel. Egyébként komoly számítógépparkkal rendelke­zünk, tizenegy IBM-ünk van, egy húszfős csoportból délelőtt és délután tíz-tíz emberrel foglal­kozunk. A munkanélküliség nö­vekedi ével sajnos egyre többen kérik az átképzést... — A lehető legmodernebb háromszoros biztonsági körrel bír a rendszer — kapcsolódik be­le a beszélgetésbe Bállá úr. — A tanulóknak meg kell tanulniuk azt is, hogy ha véletlenül hülye­séget csinálnák, annak mi a kö­vetkezménye, s az hogyan javít­ható. Megmondtuk nekik, hogy anyagi felelősség csak abban az esetben terheli őket, ha baltát vágnak a monitorba, a tananya­gon belül egyébként kísérletez­hetnek kedvük és tudásuk sze­rint. Ugyanakkor sarkalljuk őket arra is, hogy nehezebb es nehe­zebb helyzeteket megoldjanak. Nagyon jó képességű tanuló ese­tében például sokszor direkt hi­bát generálunk, hogy megnéz­zük, mekkora hatékonysággal használja az ismereteket. Hogy szokja meg, hogy a számítástech­nikában a hiba nem olyan súlyos kimenetelű, mint az élet más te­rületein. Nálunk négyest kap az, aki mindent megcsinál, ötöst az, aki ugyanazt tíz perc alatt. De a szakmai ismereteken kívül el kell sajátítaniuk azt is, hogy el tudják adni magukat. Gyakorolniuk kell egy adott munkahelyen való jelentkezést, ez pedig önbizal­mat és erőt ad a komoly megmé­rettetéshez... — Jobbára fiatalok jelentkez­nek erre a képzési formára? — A társaság életkora vegyes — válaszolja Kovács úr —, tizen­nyolc éveseket éppúgy oktatunk, mint negyveneseket. A múlt év­ben meghirdetett négy tanfo­lyam közül hármat indítottunk munkanélküliek számára. A végzettek jó átlaga mutatja, hogy nemhiába írtuk ki a felvételi vizs­gát. Ez persze érettségit igényel, hiszen a számítógépes tanfolyam középfokú képesítést ad. Ezen a három kurzuson végzett hatvan ember. — Mind Hevesről, és a kör­nyékbeli falvakból? — A tanfolyamainkra jobbára a volt hevesi és füzesabonyi járás településeiről jelentkeznek, hi­szen e két város munkaügyi köz­pontjával vagyunk szorosabb munkakapcsolatban. De a volt gyöngyösi járás területéről is jár­nak hozzánk, hiszen volt már ka- rácsondi, illetve gyöngyösi tanu­lónk is. Persze, a csoportok zöme hevesi, vagy Heves Környékéről jár be. — A számítógépes képzés mellett milyen egyéb tanfolya­mot indítanak a munkanélküliek számára? — A kereskedelmi vállalko­zókat képző kurzust. Ezt a múlt évben harminc fő végezte el. — Közülük hányán tudtak el­helyezkedni? — Tudomásom szerint kb. a fele egyéni vállalkozó lett. De nincsenek mindenkiről informá­cióim. — És a számítógépesek kö­zül? — Mi saját magunk is elhe­lyeztünk néhány főt. Hiszen gyakran megkeresnek minket különböző cégek azzal, hogy eny- nyi meg ennyi számítástechnikai végzettségű emberre lenne szük­ségük. A segítségünk nélkül is többen elhelyezkedtek, de száza­lékos adatot nem tudok monda­ni. Szerencsére nagyon jó a kap­csolatunk nemcsak a hevesi, fü­zesabonyi, de a megyei munkaü­gyi központtal is. A hivatal em­berei párszor ellátogattak egy- egy tanfolyamunkra, és egy űrla­pot töltettek ki a résztvevőkkel arról, hogy elégedettek-e az elő­adásokkal, az oktatókkal. És a visszajelzések alapján tudom, hogy igen... — Eszerint ön is elégedett a munkatársaival... — A múlt évben egy ragyogó csapat alakult ki körülöttem. A kollégák egyetemi végzettségű­ek, gépészmérnökök, számítás- technikai szakemberek, közgaz­dászok. De a külsős kollégák is nagyszerűen és örömmel dol­goznak, nagyon jó légkörben. Kis csapat ez, de lel­kes. (kzs) Régi mesterségek A pélyi szövőasszony Ha kevesen is, de vannak még olyanok a megyében, akik ma már talán elavultnak számító munkamódszerekkel ugyan, de évszázados hagyományokra visz- szatekintő mesterségeket űznek. Ezen az oldalon bemutattunk már olvasóinknak nádfedéltető- építőt, patkolókovácsot, vagy kerékgyártó-mestert. Pélyen pe­dig Kovács Sándornévah&Vikoz- tunk, akit a falu népe csak Mar- csó néninek hív. Marcsó néninek messze földön nincsen párja — már amennyiben ő az egyetlen szőtteskészítő asszony a dél-he­vesi területeken. Ő ugyanis ugyanúgy készíti a szőtteseket, ahogy azt száz, de talán kétszáz évvel ezelőtt is csinálták. Marcsó néni az idény nyolcvanhárom éves, de látogatásunkkor is ép­pen a már szintén koros, szúette gépénél ült. — Négy éves korom óta dol­gozom — emlékszik vissza. — Volt a faluban egy szőtteskészítő asszony, ő kért el engem anyám­tól, hogy segítsek neki az apróbb-cseprőbb munkákban a gép körül. Már amennyire az egy négyéves kisjánytól kitelik. En aztán beleszerettem ebbe a mun­kába. Azt hiszem, hogy nyolc-ki- lenc éves lehettem, amikor arra kértem az édesanyámat, hogy éj­jel egykor költsön fel, mert én megyek szőttest csinálni. Ugyan­is az az aszony, akinek segítet­tem, éjjelente sütötte a kenyeret, és addig nekem szabad volt egye­dül dolgoznom... — Ez a gép mennyi idős?... — Hajjaj — néz rá az öreg fa­szerkezetre —, van ez már vagy százötven. A húszas éve elején kaptam a szüleimtől, és már ak­kor olyan öreg volt, mint a Mát­ra. Az anyám féltett is, hogy egy gyerek mihez kezd ekkora gép­pel, aztán a betanító asszonyom azt mondta neki, hogy ez a gye­rek már jobban sző, mint ő ma­ga... Marcsó néni ma már termé­szetesen csak keveset dolgozik, viszont az unokáknak még min­dig megszövi a stafírungot. De — mint kiderül — nem is olyan bol­dog öregség ez, hiszen arról ke­sereg, hogy nemrégen halt meg a tanár fia. — Meg ez a kárpótlás is elke­serít — mondja. — A szegény jó urammal gürcöltünk évtizede­ken át, hogy egy kis földet sze­rezzünk. Annak idején azt elvet­ték. Most meg visszaadni nem akarják, mert nem tudom én már intézni a szükséges papírokat. Ülök ebben a tolószékben nap­hosszat, és olvasom az újságot, hallgatom a rádiót a kárpótlás­ról, de nem viszi senki sem előre az én ügyemet. Pedig az uram is a falu dolgát intézte, amikor meg­halt. Egerbe ment hivatalba, megfázott az úton, és három hó­nap múlva belehalt. Azóta egye­dülvagyok... (kácsor) ADÓMENTŐ Vállalkozók figyelem! Régóta meglévő, számla nélkül vásárolt gépeiket, eszközeiket költségként elszámolhatják 1 % + áfáért. Hívjon, meggyőzzük. Tel.: 56/343-482 56/342-345 ADÓMENTŐ ORVOSI MŰSZER SZERVIZ vérnyomásmérők, orvosi készülékek, fogászati egységek, therápiás, laboratóriumi berendezések javítása, szervizelése, értékesítése, üzembehelyezése garanciával. Kézi műszerek javítása, élezése kedvező árakon. Gyógytechnikai Szóig. Kft. Ny.: 7-15-ig Tel.: 36/313-075 Üj cím: Eger, Csiky Sándor u.17. Havas András vők az irodalmi és történelmi tu­dásukról adhattak számot. Szer­dán pedig egy Budapestről érke­zett színtársulat adta elő a Móra Ferenc regényéből készült Kincskereső kisködmön című darabot, amely igen nagy sikert aratott: mintegy négyszáz fő látta az előadást, közülük sokan a környékbeli településekről ér­keztek. Csütörtökön zajlott a megyei meseíró verseny máso­dik fordulója, s egyben döntője. A versenyre a megye 28 iskolájá­ból 168 mese érkezett, ebből a zsűri korcsoportonként hat-hat, így összesen 18 tanulót hívott meg a döntőre. Itt megadott idő­re meghatározott elemekből kel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents