Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—9. OLDALON HEVES Megyei EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1994. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Előfizetőink | figyelmébe ■ Heves Megyei Hírlap kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket kérjük jelezzék (36) 412-646 telefonon vagy levélben a kiadóhivatal címére: 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Budapestre jönnek Clinton különmegbízottjai Csúcselőkészítés A hét végén érkezik Buda­pestre Madeleine Albright, az amerikai elnök kabinetjének tagja, ENSZ-nagykövet. A nagykövetasszony az USA elnö­kének különmegbízottjaként a jövő heti prágai csúcstalálkozót készíti elő, Kíséretében lesz John Shalikashvili tábornok, az ame­rikai haderő vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke. Mértékadó amerikai források úgy tudják: a közép-európai misszió célja, hogy eloszlassa Prága, Varsó, Budapest és Po­zsony félelmeit, miszerint a fel­ajánlott békepartnerség tulaj­donképpen nem más, mint a ré­gió takaréklángra állítása. Her­man János elmondta: ez a láto­gatás lesz az utolsó magas szintű kölcsönös tájékozódási lehető­ség a visegrádi vezetők és Clin­ton elnök jövő heti prágai talál­kozója előtt. Ennek megfelelően várhatóan a biztonságpolitikával kapcsolatos kérdések kerülnek az érdeklődés homlokterébe. Humán szolgálat a honvédségnél Humán szolgálat kezdi meg működését március 1-jétől a Magyar Honvédségnél. Erdélyi Lajos honvédelmi szóvivő el­mondta, hogy az új szolgálat fel­állítása nem jelent többletköltsé­get, mert átcsoportosítással ve­zényelnek 400-500 katonát erre a területre. Személyi változások a Belügy­minisztériumban Dr. Kónya Imre belügyminisz­ter 1994. január 1-jei hatállyal megbízta dr. Tóth Ld.yz/ot a kabi­netfőnöki teendők ellátásával, egyben visszavonta dr. Bo- sánszky Lajos kabinetfőnök megbízását, és megbízta őt a mi­nisztérium törvény-előkészítő főosztályának vezetésével. Kidőlt a huta oldala Elöregedés miatt kidőlt az Orosházi Üveggyár négy hutája egyikének az oldala. Az öblös­huta oldala az üvegszint fölött lyukadt ki, ezért az üveg nem folyt el. A tizenegy éve üzemelő öblösüveg-kemence felújítása legalább két hónapig tart majd, s 150-200 millió forintba kerül. A régebbi kemencék átlagos élet­kora öt, az újabbaké 7-10 év, így a most tönkrement, s felújítás előtt álló kemence megkétsze­rezte építésekor remélt életko­rát. Páncélszekrényt: a hivatalból A Borsod megyei Vizsolyban keddre virradóan ismeretlen tet­tes betört a polgármesteri hiva­talba, és elvitte a 16 ezer forintot tartalmazó páncélszekrényt. Elrabolták az autóját A rendőrség eljárást indított B. László28 és K. Zsolti3 éves tatabányai, valamint K. Róbert 26 és P. János 25 éves tatai lako­sok ellen, mert Tatabányán az éj­szaka megtámadták P. Tibor 30 éves tokodi lakost, és elvették tő­le a mintegy 150 ezer forint érté­kű személygépkocsiját. A földkimérési költségek megtérítése Mentesítés, feltételekkel Illetékmentes lesz január 15- től a részarány-földtulajdono­soknak átadott területek nyilván­tartási bejegyzése. Ekkor lép ugyanis hatalyba a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényt módosító jogszabály^ melyet az Országgyűlés az óév utolsó plenáris illésén fogadott el. A törvény egyben mentesíti a részarány-tulajdonosokat az önálló ingatlanná alakítási költ­ségek egy részének megfizetése alól is, amennyiben a tulajdono­sok kötelezettséget vállalnak ar­ra, hogy a törvény alapján ki­adott földet öt évig nem idegení­tik el, és nem vonják ki a mező­Í gazdasági termelésből. A feltéte- eket vállalók számára a költsé­gek 50 százalékát az állami költ­ségvetésből térítik meg, ennek mértéké azonban 5 hektárig hek­táronként legfeljebb 1800 forint, 5 és 10 hektár között 9000 forint és az 5 hektár feletti terület nagy­ságától függően hektáronként 1200 forint lehet. A10 hektárnál nagyobb területek esetében pe­dig a költségtérítés nem halad­hatja meg a 15 ezer forintot és a 10 hektár feletti terület után fize­tendő hektáronkénti ezer forin­tot. Amennyiben a tulajdonosok vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, az állami költség- vetésből számukra megtérített összegeket vissza kell fizetniük. Védett — s így a járműforgalomtól mentes — belvárosi résszé kívánják alakítani a város Fő terét (Fotó: Gál Gábor) A pénztárca nem lesz vastagabb Legelőbb a kórház-rekonstrukciót kell befejezni Gyöngyösön Köztudott, hogy az önkor­mányzatok csak részben működ­nek önállóan: gazdálkodásuk függ a kormány, illetve a Parla­ment által meghozott rendele­tektől, törvényektől, s az állam­kassza helyzetétől is. A gazdasá­gi reálfolyamatok azt jelzik előre, hogy az infláció enyhén mérsék­lődik majd az idei esztendőben, ám mindent egybevetve, a nem­zetgazdaságban megtermelt ösz- szes jövedelem csupán 1-3 szá­zalékos növekedést érhet el. Az önkormányzatoknak a tervezés­kor figyelemmel kell lenniük ar­ra a körülményre is, hogy a re­gisztrált munkanélküliek száma ’94-ben rövid stagnálás után las­sú csökkenésnek indulhat, így akik a munkanélküli-ellátásból kikerülnek, azok jövedelempót­ló támogatásra szorulnak, és ez szintén a helyi irányítás terheit növeli. Amint az Barcs Aladár főta­nácsos előterjesztéséből kide­rült, az egyik súlyponti felada­tuknak tartják, hogy a közalkal­mazotti illetményrendszerhez megteremtsék a fedezetet. Az ugyanis már eléggé nagy nyilvá­nosságot kapott, hogy a közpon­ti költségvetés nem tudja ezt az összeget csak úgy egyszerűen át­utalni a polgármesteri hivatalok­ba, és a hiányt az önkormányza­toknak kell pótolniuk. Azoknak a településeknek, ahol a hivatal saját forrásból biztosítja a közal­kalmazottak béremelését (bér­rendezését), az állam 2-5 év alatt kamatostól megtéríti ezt az ösz- szeget. Viszont, ahol csak hitel­ből képesek a fizetésemelésre, ott az állam csupán a tőke-visz- szafizetést garantálja, a kamatot helyben kellene „lenyelni”. Lássuk nagy vonalakban, hogy mire számíthatnak a gyön­gyösiek a most induló új eszten­dőben! A tervek szerint az ön- kormányzat várható összes be­vétele 1994-ben 2137 millió 52 ezer forint lesz. (Folytatás a 3. oldalon) SZDSZ-vélemény az egészségügyről Magánbiztosítók, szponzorok kellenek Az ország kórházainak döntő többsége 5 és 20 millió forint kö­zötti adóssággal zárta az óévet. A tartozások java része a kifizetet­len számlákból adódik. Ennek ellenére az egészségügyi intéz­mények ma még nincsenek köz­vetlen életveszélyben, bár na­gyon közel állnak a gazdasági csődhöz T- jelentette ki Szolnoki Andrea, az SZDSZ egészségügyi programjának kidolgozója, szer­dai sajtótájékoztatóján. Rámutatott: a kórházak ál­datlan helyzetén csak akkor le­hetne változtatni, ha az eddigi források mellett a jövőben újab­bak lépnének be az egészségügy finanszírozásába. Az SZDSZ szerint az egészségbiztosítási ala­pon, a tulajdonosokon és az álla­mi költségvetésen kívül az egész­ségügyben is megjelenhetnének a magánbiztosítók, illetve a szpon­zorok és alapítványok, mint fi­nanszírozók. Emellett a párt a fejlesztésekre és a felújításokra fordítható pénzek igazságosabb és egyenletesebb elosztását is alapvetően fontosnak tartja. Az SZDSZ szerint a címzett támo­gatásokat egyértelműen meg kellene szüntetni, míg a célzot­tak odaítélését az adott terület szükségleteit leginkább ismerő regionális egészségügyi taná­csokra lehetne bízni. Kormányrendelet szabályozza MNB-nyilatkozat a lakossági valutakeret felemelésének menetéről A lakossági valutakeret fel­emelésének rendjét alapvetően a 118/1990 (XII. 27.) számú kor­mányrendelet szabályozza. Ennek értelmében — ahogy az a jogszabály előírásaiban megta­lálható — a lakossági valutakeret felemelése tulajdonképpen a kor­mány kompetenciája. Minderről a jegybank jogi főosztályvezető­je, Glatz Olivér tájékoztatta az MTI-t. A valutakeret rendezését meghatározó kormányrendele­tet a kibocsátása óta természete­sen már többször módosították, a rendelkezés lényege, legfonto­sabb eleme azonban — tehát az'a nyilvánvaló tény, hogy annak fel­emeléséről a kormánynak kelj döntenie — azóta sem válto­zott. Az erre vonatkozó előterjesz­tést egyébként a kialakult általá­nos gyakorlat szerint minden egyes alkalommal a pénz ügymi­niszter — a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben — ter­jeszti a kormány elé. Ettől eltérés nem lehetséges. Mi lesz a tábornokokkal? A korhatár kötelez Für Lajos honvédelmi minisz­ter szerdán a Nap-kelte tévémű­sornak adott nyilatkozatában egy kérdésre válaszolva kijelen­tette: nem tud eleget tenni az el­lenzék azon kérésének, hogy a választásokig ne legyen személyi változás a honvédség vezetésé­ben. Mint mondta, érvényben van és eleget is kíván tenni azon rendelkezésnek, amely szerint az 55. életévüket betöltő katonákat nyugállományba kell helyezni. E szabály a választásokig 3-4 tá­bornokot érint. Für Lajos neveket nem emlí­tett, de tény, hogy Lőrincz Kál­mán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka 1994 februárjában lesz 55 éves. Az ő felmentéséről, amint a január 1-jén hatályba lépett honvédel­mi törvény is utal rá, a honvédel­mi miniszter javaslatára a köztár­sasági elnök dönt. Ugyancsak az új honvédelmi törvény mondja ki, hogy a hon­védség parancsnoki és vezérkari főnöki beosztásokat egy személy is betöltheti. így nem kizárt, hogy Deák János altábornagy, a Magyar Honvédség jelenlegi Ve­zérkari főnöke tölti be a jövőben ekét funkciót. (MTI) Rekord­fogás Rekordfogása volt szerdán délelőtt a határőröknek Nagy­laknál, ahol egy belépő cseh rendszámú kamionban 93 sze­mélyt találtak: iraki és török ál­lampolgárokat, akik Németor­szágba akartak szökni. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője elmondta, hogy a határőrök gyereksírásra lettek figyelmesek a kamion át­vizsgálása során. Ezt követően 66 felnőtt és 27 gyermek került elő dobozok közül a kamionból. A jármű a fuvarlevél szerint cuk­rot szálh'tott. Az államfő újévi fogadása Fö a jó- szomszédság A Magyar Köztársaság elnö­ke, Göncz Árpád szerint Ma­gyarország különösen fontos évet kezd most, készülve a meghatá­rozó tavaszi választásokra. Az országban azonban az új ciklusban is változatlanul folyta­tódik a piacgazdaság kiépítése, a demokratikus intézményrend­szerfejlesztése. Erről az államfő Budapesten akkreditált nagykő vetek előtt be­szélt, hagyományos újévi foga­dásán. Göncz Árpád Magyaror­szág külkapcsolatai kiemelkedő elemének nevezte a jószomszédi viszonyra való törekvést és a regi­onális együttműködést. A Fidesz keresi a felelősöket Lemondásra szólítják fel Józsa Fábiánt A fiatal demokraták szerint egyértelműen felelősség terheli Józsa Fábián belügyi államtit­kárt a december végén elfogadott lakástörvény egyes részeinek al­kotmányellenes voltáért, ezért úgy vélik: az államtitkárnak el kellene gondolkodnia azon, hogy megválik tisztségétől. Egyebek között ezt hangoz­tatta szerdai tájékoztatóján De­utsch Tamás, a Fidesz alelnöke. A politikus emlékeztetett arra, hogy éppen Józsa államtitkári ki­nevezése után módosult a lakás- törvénnyel kapcsolatos elképze­lés és az 1992-ben benyújtott törvénytervezet, mégpedig azokban a pontokban, amelye­ket végül az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt. Deutsch szerint a lakástörvény érvénytelenített passzusai nyil­vánvalóan az önkormányzatok és a bérlők összeugrasztását céloz­ták, hogy azután a kormány a bérlők „védelmezőjeként” lép­hessen fel. Úgy vélekedett, hogy a kormány kampányérdekek alapján erőltette át a Parlamenten a törvényt. A kormányra hárítva a teljes felelősséget a törvény alkot­mányellenes részeiért, külön is kitért arra, hogy ebben — immár nem első alkalommal — felelős­ség terheli az Igazságügyi Minisz­tériumot is, amelynek feladata a törvény előkészítése során az al­kotmányosság betartatása. De­utsch egyben bejelentette, hogy a Fidesz felhívásban fordul az ön- kormányzatokhoz, amelyben in­dítványozza: mindaddig, amíg nem születik meg a lakástörvény Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett részéit módosító törvényjavaslat, a korábbi szabá­lyozás alapján folytassák a bérla­kások bérlőknek történő eladá­sát. Kelendőek az ingatlanok Felbontották szerdán azt a 149 ajánlatot, amelyek a Kincs­tári Vagyonkezelő Szervezet no­vember végén kiírt pályázati fel­hívására érkeztek be a december 31-ei határidőig. A felhívásban 93 volt szovjet, illetve munkás őr­ingatlanra, valamint a dunai víz­lépcsőhöz tartozó építményekre és munkaterületre lehetett pá­lyázni, összességében 8,4 milli­ard forint nyilvántartási érték­ben. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet összesítése szerint a beérkezett ajánlatok összesen 48 ingatlant érintettek. A legtöbb ingatlant, szám szerint kilencet Pest megyében kívánnak meg­venni a pályázók, ugyanakkor a legtöbb ajánlatot, 39-et Szolnok megyei objektumokra nyújtot- tákbe. A múlt év végén meghir­detett másik pályázattal együtt összesen 221 ingatlant kívánt ér­tékesíteni a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezet. Ezek nyilvántar­tási értéke mintegy 28,4 milliárd forint. A felajánlott ingatlanok számánál ugyan több, összesen 402 darab pályázat érkezett, azonban 85 objektumot még részben sem érintettek a vásárlá­si ajánlatok. Egyelőre egyetlen­egy adásvételi szerződés sem született, habár a pályázatok ér­tékelése fokozott munkatempó­ban zajlik. Az elmúlt hetekben többször is tárgyalta Gyöngyös város önkor­mányzata az 1994-es esztendőre szóló költségvetés sarkalatos pontjait, tervezte meg a büdzsé egészét.

Next

/
Thumbnails
Contents