Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-28 / 23. szám
HÍRLAP, 1994. január 28., péntek 13. PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Rendkívüli ülés Tarnaleleszen Ma délután rendkívüli ülést tart Tarnaleleszen a helyi önkormányzat. Az eseményen arról esik majd szó, hogy mennyi hitelt kell felvennie a falunak a közalkalmazotti törvény végrehajtásához. A leleszi közalkalmazottak megfelelő fizetési osztályba való átsorolása már megtörtént, s mindez — előzetes értesüléseink szerint — mintegy hétmillió forint többletkiadást jelent a település számára ebben az évben. Ennek egy részét, 1,2 milliót az önkormányzat saját erőből fedez, körülbelül hárommilliót ad a kormány, s csaknem ekkora ösz- szegű hitel felvételére lesz tehát még szükség. Segélykiáltás A fenti címmel invitálja az érdeklődőket a Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség verpeléti tagszervezete ma délután négy órakor kezdődő taggyűlésére. A rendezvény azért nagyjelentőségű — úja a meghívóban Lakatos János elnök —, mert Verpeléten nagyon erős a fajgyűlölet, nyolcszáz cigány embert nyomnak el. A költségvetésről Január 31-én, azaz a jövő héten hétfőn tartja soron következő ülését Mátraderecske önkormányzati testületé. Immáron végleges döntés születik majd a község ez évi költségvetéséről, s a képviselők személyi kérdésben is döntenek, amikor elbírálják az óvodavezetői tisztségre beérkezett pályázatokat. Péterkei farsang A Pétervásárai Általános Iskola felső tagozatos diákjai ma 16 órától farsangi délutánon vehetnek részt a városi művelődési házban. Ugyanitt szombaton délután háromtól az alsó tagozatos gyerekek farsangi bemutatójára kerül sor. Telefon, földek Többek között a telefontársu- lás helyzetéről hallgathattak meg egy tájékoztatót Mátraballa „községatyái” tegnapi ülésükön. (A beruházás, a crossbar-hálózat kiépítése a Matáv ígérete értelmében június végére fejeződik be). Emellett beszámolt tevékenységéről a helyi sidkjadó bizottság, s második fordulóban tárgyaltak a képviselők Mátraballa 1994-es költségvetéséről is. Marad-e a földhivatali „kirendeltség” Pétervásárán? Nincs miniszteri engedély Azért kellett az újságcikk címében idézőjelbe tenni a kirendeltség megjelölést, mert — ellentétben a köztudatban kialakult véleménynyel — hivatalosan kirendeltség nincs is Pétervásárán. Igaz, ennek ellenére ügyintézés az van. E furcsa helyzetről is kérdeztük Kiss Mihályt, a megyei földhivatal főtanácsosát, a kirendeltség ügyintézőjét. — Több mint két évvel ezelőtt a helyi önkormányzat részéről vetődött fel a kirendeltség létesítésének gondolata, amely a megyei földhivatal vezetése részéről egyértelműen támogatásra talált — tájékoztat Kiss űr. — Az elgondolások egyeztetését követően a megyei földhivatal részéről konkrét intézkedések következtek. Közel a város központjához egy épületet vásároltunk, majd ezt követte a teljes körű felújítás, korszerűsítés. A kirendeltség létrehozásának célja a szolgáltatás bővítése, a városban és a vonzás- körzetbe tartozó 13 községben lakó állampolgárok ügyeinek intézése, elsősorban a kárpótlási törvények végrehajtásával, a földtulajdon rendezésével kapcsolatos ügyek rendezése volt. A kirendeltség megnyitása óta az ügyek intézése rövidebb időt igényel, de a helyben történő ügyintézés — ami az illetékes főhatóság (Földművelésügyi Minisztérium) szóbeli engedélyezése alapján több mint két éve beindult — idő- és pénzmegtakarítást is jelent az ügyfeleknek. Ügyfélfogadást a hét minden napján tartunk. A régi telekkönyvek, a földrendezéssel, tulajdonjog-változással kapcsolatos dokumentumok Egerből kikerültek, itt rendelkezésre állnak. Az utóbbi napokban az ügyfelek száma jelentősen megnövekedett. A kárpótlási igények pótlólagos benyújtási lehetősége kapcsán ugyanis naponta 40-50 ember is megkeresi a hivatalt. — A helyi ügyintézés lehetőségét a város és a vonzáskörzetében élő lakosság széles köre kedvezően ítéli meg. Jogos tehát a kérdés, hogyan alakulhat a „ki- rendeltség” jövője, helyzete? — Az erre vonatkozó válasz sajnos nem kedvező. Előbb ugyanis már történt utalás arra, hogy annak idején a kirendeltség létrehozása az FM szóbeli hozzájárulásával történt. Úgy gondolom, továbblépést az jelentett volna, ha időközben — úásos engedély birtokában — az ügyintézések körének bővítésével (például részaránytulajdon-rende- zés), megfelelő ügyintézői létszám kialakításával tényleges ki- rendeltség jött volna létre. Sajnálatos, hogy ez nem így alakult. Úgy tudom, ez idő szerint inkább arról van szó, hogy az itteni kirendeltség tevékenysége a kárpótlási ügyek rendezését követően—valószínűleg a II. negyedév elején — megszűnik. Ezt követően — mint az ügyben érdekeltet — Pál László polgármestert is megkerestük, aki a következőképpen tájékoztatott: — A kirendeltség létesítésének gondolata 1991-ben valóban a város önkormányzata részéről vetődött fel. Az ügyben első lépésként a megyei földhivatal vezetését kerestük meg. Itt a kezdeményezés támogatást kapott. Azt szakmailag jónak, indokoltnak találták, így javaslatukra kerestük meg levélben a Földművelésügyi Minisztériumot. Időközben a megyei földhivatal részéről a kirendeltség létrehozására konkrét intézkedések történtek. Sor került a megvásárolt épület átadására, és ideiglenes jelleggel, az FM szóbeli hozzájárulásával a helybeli ügyintézés 1991. év végén megkezdődött. A kirendeltség létesítésével, illetve véglegesítésével kapcsolatos minisztériumi döntés — pénzügyi gondokra hivatkozva — viszont késlekedett. Több levélváltáson túlmenően személyesen kerestük meg az FM főosztályvezetőjét, államtitkárát. Az ügy rendezésében körzetünk országgyűlési képviselőjének közreműködését is kértük. Sajnos, mindezen tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre. Már csak abban bízhatunk, hogy ebben a térségünk lakosságának széles körét érintő ügyben az illetékesek részéről születhet még kedvező döntés. Zay József Recsken őrzik a főkertész emlékét Jámbor Vilmos, az arborétumépítő Jámbor Vilmos, a tizenkilencedik század talán legnagyobb kerttervezője 1876-tól Recsken élt. Emlékét október vége óta márványtábla őrzi, és a községben tervbe vették, hogy síremlékét a tavasszal helyreállítják. Jámbor Vilmos 1825-ben született, kertészcsaládban, és továbbvitte — méghozzá igen magas szinten — ősei mesterségét. Iskolaéveiben megtanult angolul, franciául, németül, és bejárta Európa híres arborétumait, díszkertjeit, ahol nappal dolgozott, éjszaka pedig a szakirodalmat forgatta. Amikor hazatért, a szakmabeli kortársaknál jóval modernebb ismeretanyaggal és sokrétűbb tapasztalatokkal rendelkezett. A leghíresebb és leggazdagabb nemesi családok foglalkoztatták, mint Pálffy János gróf, Eszterházy Pál, vagy éppen József főherceg. 1870-ben őt bízták meg a Margitsziget parkosításával, és a kétéves munkával átformált sziget látványa lelkendezésre késztette a korabeli sajtót. Nevéhez fűződik a vácrátóti arborétum kialakítása is, melyhez tizenkétezer andezit- és mészkődarabot használt fel, s a kertben ma is több mint tizenkétezer növényfaj díszük. Jámbor Vilmos 1876-ban költözött Recskre, ahol szép kúriát építtetett családjának. 1901-ben bekövetkezett haláláig azon munkálkodott, hogy a Mátraal- ját gazdagabbá, vonzóbbá tegye. Nyolcszáz holdas birtokának egy részén megalkotta a legnagyobb hazai faiskolát, melybe a KaukáTavasszal helyreállítják a síremlékét zusból, Észak-Afrikából is telepített növényfajokat. A kert munkát adott a községbelieknek, és az ott nevelt csemetékből külföldre is sokat szállítottak. A Mátra talaja különösen a gyümölcsfáknak kedvezett, és a gyümölcstermesztés rövidesen kedvelt és jövedelmező foglalatossággá vált a falu kisgazdáinak körében is. A múlt század második felében munkálkodó magyar kertészek java tudását nagy részben Jámbor Vilmosnak köszönhette, aki tettre kész és szeretetre méltó ember volt. Emlékének további ápolására azt tervezik a recskiek, hogy a munkásságát felölelő és bemutató kiadványt készítenek majd azokkal az arborétumokkal közösen, melyek a főhercegi kertfelügyelő keze nyomát őrzik. Három és fél millió a minisztériumtól Támogatás Mátraballának Amint arról már beszámoltunk, jól halad Mátra- ballán a vezetékes gázhálózat kiépítése. Amúgy is viszonylag olcsón vállalta a munkát a kivitelező cég, a napokban azonban újabb, a falu számára kedvező hírről tájékoztatta lapunkat Forgó János polgár- mester: egy pályázat alapján jelentős támogatást kapott a település. A Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium három és fél millió forintos segítséget nyújt a ballai beruházáshoz. A gázzal kapcsolatos munkálatok egyébként — a tervek szerint — már április végén befejeződnek. Felújított áruház Cél: visszahódítani a vásárlókat Korábban már hírt adtunk arról, hogy a pétervásárai, valamint a mezőkövesdi áfész a válságos helyzetbe jutott városi ABC-áruház üzemeltetésére közös társaságot — kft.-t — hozott létre. Felújították ezt a kereskedelmi egységet, korszerűsítették, s a bolt mintegy 3 millió forintos árukészlettel nyílt meg. A vezetés azzal számolt, hogy a választék bővítésével, szolid árpolitikával a vásárlók nagy része visz- szahódítható, és az üzlet mindenki megelégedésére, eredményesen működik majd. Ötmilliós forgalom A megnyitás óta fél év telt el. Ezúttal az áruház vezetőjétől, Kovács Oszkárnétól az iránt érdeklődtünk, hogy sikerült-e az elképzeléseket megvalósítani? — Igen — mondta a vezető. — A felújítást megelőző időszakban az ABC valóban kritikus helyzetben volt. Az áruválaszték minimálisra csökkent, a vásárlók száma nap mint nap alacsonyabb volt, a havi forgalom a korábbinak a felére esett vissza. Az átszervezést követően, a nyitáskor az induló árukészlet meghaladta a 3 millió forintot, amely a későbbiekben tovább bővült. Egyre több vásárló kereste fel áruházunkat, sikerült a korábbi vevők jelentős részét visszahódítani. A forgalom jelentősen nőtt, decemberben már meghaladta az ötmillió forintot. — Szóljon az áruellátásról, az árupolitikáról... — Előbb már utaltam arra, hogy a bolt áruválasztéka a vásárlók igényeihez igazodva bővült, a napi cikkek körében megjelentek például az üveg-porcelán termékek. Elsősorban a legfontosabb háztartási vegyi áruk, valamint az alapvető élelmiszerek esetében alkalmazunk kedvezőbb, alacsony árat. — Hogyan alakult a nagykereskedelmi tevékenység? — A nagybani eladások feltételeit csak részben tudtuk kialakítani. Jelenleg ugyanis még ilyen rendeltetésű raktárral nem rendelkezünk. Ennek ellenére a környékbeli vállalkozók sokszor felkeresnek bennünket árubeszerzés céljából. Foglalkoztatási biztonság — Mik az idei tervek? — Mostanság, az ünnepi nagy bevásárlásokat követően igencsak mérsékelt a forgalom, kisebb a vásárlók érdeklődése. Remélem, ez csupán átmeneti jelenség. Úgy gondolom, a bolt forgalma 1994-ben is kedvezően alakul majd, ami egyben az itt dolgozók foglalkoztatásának biztonságát is jelenti. (zay) Útiebéd Az Érckő büfé-falatozóban A feleimben helyesebb lenne a többes szám használata — útiebédek —, hiszen gyakori vendégek vagyunk a nevezett recski egységben, ámbár igazából csupán első látogatásunk története az, amelyik nem tanulság nélküli. A hasznosítható konzekvencia pedig olyaténképp fogalmazódik meg, hogy: ne bízzunk még a szavak jelentésében sem. Magam például szentül meg voltam győződve arról, hogy a nagyfröccs, mint olyan, nem tevődhet össze másból, mint két rész borból és egy rész szódából, korrektebbül két deci borból, illetőleg egy deci szódából, a szó maga tehat lényegileg ezt takarja. Ébbéli hitemet csak erősítették tapasztalataim úgy Egerben, mint az ország más részéin, mígnem valami koszorúzási ünnepségből kifolyólag, vagyis hogy e rendezvény előtt egy recski — termelői — borozóban meg nem kíséreltünk nagyfröccshöz jutni, s hamisítatlan természetességgel pakoltak elénk egy poharat, amiből a két deci bor ugyan nem hiányzott, ellenben szoda helyett 7 UP-ot töltöttek belé. Kérdés semmi, az előbb írott mixtúra a rendelés feladása után rögvest érkezett, mely körülményből aztán arra kellett következtetnünk, hogy Recsken ezt hívják nagy- fröccsnek. Meglehetősen érdekes jelenség, különös tekintettel arra, hogy a nagyközség aügha van 25 kilométernél távolabb a várostól, ahol élünk, és ahol a borba nem édes löttyöket öntenek. Na most, ez a termelői kimérés az Érckő büfé-falatozó szomszédságában található: utóbbiba menekültünk be a 7 UP-os fröccs kényszerű elfogyasztása után. S hogy több meglepetés ne éljen, kifejezetten közöltük, a szóda az, ami szánk íze szerint való, azzal tessék hígítani a rizlinget. Közben derült ki: az Érékemén enni is lehet, különféle hidegkonyhai készítményeket — választékuk kielégítő —, s van továbbá hurka, kolbász, kocsonya, valamint lencsefőzelék. Lehet, hogy ezt-azt kifelejtettem, ekképp nem teljes a felsorolás, de nem az a fontos, hanem hogy mindezek finomak, olcsók, nem véletlenül tartozunk immár az Érckő visszajáró vendégei közé. A múltkor már azt sem kellett mondani, hogy a helyi népszokásoktól eltérően fröcs- csünkbe szódát vélünk kívánatosnak, nem valami mást. (rénes) A száguldó kézbesítő Mi Két tanfolyam is indul Pétervásárai programajánlat Az év első hónapjában is érdekes programokat kínál a városban és a környékén élők számára a pétervásárai művelődési ház. Január 21-én, pénteken a magyar kultúra napja alkalmából kiállítás nyílott az intézményben: Borics József siroki grafikus, festő, rajztanár tárlata, amely február negyedikéig tekinthető meg a kisgalériában. Természetesen tovább működnek a művelődési ház állandó közösségei, így például a sakk-kör és a kézművesműhely tagjai is rendszeresen találkoznak egymással. Két tanfolyam indítását is tervezik emellett az intézményben: várják a jelentkezőket a szabás-varrás, illetve a társastánc-kurzusra. S egy februári előzetes: 12-én, szombaton rendezik meg a hagyományos „Farsang farka” elnevezésű vidám összejövetelt, amelynek ezúttal a Kakas Fogadó ad otthont. Egercsehiből szállították be Bántalmazott csecsemő? A megyei kórház január 24-én tett Bejelentést a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságnak arról, hogy egy 15 hónapos kislány, Ni Agnes súlyos sérülésekkel fekszik az intézmény gyermekosztályán. A pici lányt Egercsehiből szállították be, és sérülései — elsődleges megállapítás szerint — idegenkezűségre vallanak. Nagy a valószínűsége annak, hogy a gyermeket a családban bántalmazták. Az ügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot. -sA múltkor már bemutattuk röviden lapunk siroki kézbesítőjét, Kovács Tibort, akit vülámgyorsnak jellemeztünk. Ennek bizonyítására álljon itt egy felvétel, amely a hajnali utcán készült a hnlapkihordóról. Az öreg drótszamámak nem kis szerepe van abban, hogy Kovács úr kilenc órára általában végez a Heves Megyei Hírlap kihordásával — remélhetőleg előfizetőink legnagyobb elégedettségére... (Fotó: Koncz János)
