Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-28 / 23. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1994. január 28., péntek Emlékét — művein, alkotásain és tanítványain kívül — mellszobra is őrzi a fővárosban, az Állatorvos-tudományi Egyetem parkjában. Aujeszky Aladár egyetemi tanár a mikrobiológia és az immunitástan számos területét gazdagította felfedezéseivel. A 125 esztendeje született tudós legkiemelkedőbb munkáinak egyike volt az azóta nevével jelzett, vírusos eredetű nyúltagybénulás felfedezése, illetve több új baktériumfaj kimutatása. A professzor egész életén át részt vett az ezek ellen való védekezésben. Tudósiskolát teremtett Aujeszky Aladár Tudományos fejtegetések közben egy-egy szépirodalmi idézet Védőoltás egy fertőzött ménesben S zázhuszonöt esztendeje, 1869. január 11-én született Budapesten Aujeszky Aladár. Édesapja pedagógus, a belvárosi főreáliskola, majd a budapesti egyetem matematikafizika tanára volt, akit korán elveszített. Középiskolai tanulmányait a fővárosban, a Piarista Főgimnáziumban végezte. Azt követően orvosnak tanult, és 1892- ben orvos-doktornak avatták. Pályáját a Rókus Kórházban — mint sebészgyakornok — kezdte, majd az egyetem belklinikáján asszisztensként tevékenykedett. 1895-ben a már akkor világhírű Hőgyes Endre vezetése alatt álló Pasteur Intézetbe került, ahonnan egy évvel később az Egyetemi Általános Kártani Intézet alkalmazottja lett. Attól 1901-ben vált meg, és az ugyancsak hírneves Preisz Hugó mellett vállalt tanársegédi állást az Állami Bakteriológiai Intézetben. Még ugyanabban az évben kinevezték professzora helyettesévé az Állatorvosi Főiskola bakteriológiai tanszékére. 1903-ban állatorvos-doktori diplomát, majd bakteriológiából magántanári képesítést is szerzett. Miután 1907-ben Preisz Hugó a budapesti egyetemre távozott, utóda Aujeszky lett. Ezt az állást több mint negyedszázadon át — haláláig — betöltötte. Tevékenyen közreműködött az Állami Oltóanyag-termelő Intézet megszervezésében. Elsődleges feladatának tekintette az állati fertőző betegségek elleni anyagok ellenőrzését, mégpedig megelőzés érdekében. A tanári hivatás, a hivatalos ellenőrző vizsgálati megbízatás és az intézeti vezetés teendői nagy kötöttséget és elkötelezettséget jelentettek számára. Eközben több társulat és egyesület aktív tagja, illetve tisztségviselője lett. így például a Magyar Természettudományi Társulat titkára. Rendszeresen publikált a társulat folyóiratában, a Természettudományi Közlönyben. Fő kutatási területe a tuberkulózis vizsgálata volt. Foglalkozott még a veszettség tanulmányozásával, és az állatok ez elleni védettsége érdekében nagyarányú kísérleteket végzett. Aujeszky elszánt és kitartó munkássága meghozta az eredményt, hiszen a századfordulón Magyarországon alkalmazták először a veszettség elleni védőoltásokat sorozatban. Szükségessé is vált ez az intézkedés, hogy a betegség terjedését mérsékeljék, felszámolni ugyanis csak a legerélyesebb hatósági intézkedésekkel lehetett. A tudós kutatásai közben egy új kóralakot is felfedezett, nevezetesen a fertőző nyúltagybénu- lást, amelyet — róla — Aujeszky- féle betegségnek neveztek. Tudományos érdemei elismeréseként 1922-ben a Szent István A kadém ia rendes tagj ává választotta. Emellett a bécsi mikrobiológiai intézet külföldi levelező tagsággal tisztelte meg. Mind a tudományos tevékenységére, mind pedig a szakírói munkásságára a gondos alaposság, a lelki- ismeretes kísérletezés volt jellemző. Számos tudományos értekezése közül a legjelentősebbek közé a baktériumspórák festésére, a veszettségre, a fertőző nyűltagyvelő-bénulásra, az úgynevezett saválló baktériumokra és a gümőkór bacilusának élet- képességére vonatkozók tartoznak. Dolgozatai az Orvosi Hetilapban, a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben, a Természettudományi Közlönyben, valamint az Egészség című hazai lapokban — emellett több külföldi folyóiratban — jelentek meg. Az első jelesebb műve az 1912-ben közreadott, A baktériumok természetrajza című könyve volt. Ennek értékét emelte, hogy a bakteriológia terén történt fontosabb felfedezésekről adott tudományos tájékoztatás Preisz Hugó: Bakteriológia című könyve óta — amely 1899-ben látott napvilágot — addig nem jelent meg. Noha ez idő alatt számos olyan tudományos eredményt értek el a gyakorlatban ezen a szakterületen is, amelynek jelentősége a fertőző betegségek elleni küzdelemben kiemelkedő fontosságú volt. Aujeszky Aladár tulajdonképpen ezt a hiányosságot pótolta említett könyvével, amelyben az általános természettudományi alapismeretekkel rendelkező olvasóknak közérthetően ismertette a bakteriológiát. Művének érdekessége volt, hogy a tudományos fejtegetések közben egy-egy szép- pirodalmi idézet, fontosabb történelmi adat és közel háromszáz kép is helyet kapott, amely szemléletesebbé, színesebbé tette munkáját. Á tudós még a baktériumok mikroszkopikus vizsgálatának fontosabb korabeli módszereiről, valamint a víz, a levegő és a talaj bakteriológiai vizsgálatáról is részletes tájékoztatást adott a könyv függelékében. Aujeszky másik fontos műve az 1924-ben megjelent Általános bakteriológia, amely az állatorvos-hallgatóknak készült tankönyv volt. Korának legújabb — a baktériumkutatásban alkalmazott és bevált — kísérleti módszereit, eredményeit tartalmazta. Történeti áttekintést adott a bakteriológia fejlődéséről, amely alapadatokat szolgáltat a tudományterület történeti feltárásához. Ez a mű ma nélkülözhetetlen az adott szakterület oktatásában, tudományos alaposságú megismertetésében. A tudós egyetemi tanár azt vallotta, hogy a betegségeket okozó mikroorganizmusok ellen folyamatosan a legerélyesebb küzdelemre van szükség, amelyre a bakteriológia tanít meg. így ennek a tudományágnak köszönhetjük, hogy a fertőző betegségek okozta tömeges emberhalál, az országokon végigsöprő gazdasági kár ma már nem fenyeget ott, ahol a tudomány haladását a közegészségügy javára kellőképpen hasznosítják. Aujeszky Aladár — viszonylag fiatalon — 64 éves korában, 1933. március 9-én halt meg Budapesten. Születésének századik évfordulóján — 1969 tavaszán — felavatták szobrát az Állatorvostudományi Egyetem parkjában. Könyveiből ma is oktatnak. Az egykori Állami Oltóanyag-termelő Intézet munkatársai mind az „Aujeszky-iskola” tagjai voltak. Rá — mint emberre és mint tudósra is — egyaránt elismeréssel tekint a jelen... (mentüsz) A ujeszky A ladár sikeres kutatási eredményeiről 1901-ben közzétett értekezésében a következőket írta: „Nagy állatokon a gyakorlatban a legelső tömeges, veszettség elleni oltást Magyarországon alkalmazták 1900 őszén, amidőn néhai Kurtz Ferenc állat-egészségügyi felügyelővel egy fertőzött Aujeszky Aladár úttörő jelentőségű munkát végzett a kutyák veszettség elleni védőoltásának kidolgozásával. Ennek eredményeként hazánkban — a kötelező oltások bevezetésével — világviszonylatban elsőként sikerült felszámolni a veszettséget. A másik fontos kutatási területe a tuberkulózis bakteriológiája volt, amelynek keretében az emberi, illetve a szarvasmarha güménesben 44 csikót oltottunk veszettség ellen. Miután mi így e védőoltásnak az állatorvosi gyakorlatban való alkalmazhatóságát bizonyítottuk, később azután itt-ott külföldön is megkísérelték ezt az oltást, a veszett ebektől megmart hasznos háziállatok megmentése végett...” mőkór-baktériumok mellett sokat foglalkozott a hidegvérű állatok tuberkulózisával is. Azokat oltóanyagként történő felhasználásra is előkészítette. Ezeken kívül szorgalmazta a mindennapokon a higiénikus mikrobiológiai vizsgálatok rendszeres ellenőrzését az ivóvíznél, a tejnél, a különféle élelmiszereknél, a talajban és a levegőben is. Aki felfedezte a tehetségét A fiatal Aujeszky Aladár — mint kezdő orvos — a már akkor világhírű Hőgyes Endre intézetébe került, ő fedezte fel a leendő tudós tehetségét. Hőgyes Hajdúszoboszlón született 1847. november 30-án. Orvos lett, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egyike volta legkimagaslóbb hazai orvoskutatóknak. Elsőként írta le az egyensúlyérzés reflexét, és további nagy érdeme, hogy módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását. Sokoldalú tudományos munkát folytatott, így foglalkozott — többek között — a vese vérkeringésével, tanulmányozta az alkaloidák hatását, de gyógyszertani kutatásai is jelentősek. Egyike volt azoknak, akiknek a kezdeményezésére hazánkban elkezdték a rendszeres bakteriológiai kutatásokat. 1890-ben Budapesten létrehozta a Pasteur Intézetet, és kórházat is alapított. 59 éves korában — 1906. szeptember 8-án — a fővárosban hunyt el. Uj kóijelzési eljárások A már említett — 1924-ben megjelent — Általános bakteriológia című könyvében a tudományág hasznosságát az alábbiak szerint ösz- szegezte Aujeszky: „...kórtani ismereteinknek teljes átalakításával a fertőző betegségek felismerésére alkalmas vizsgálómódszerek tökéletesítése és új kór jelzési eljárások megállapítása útján juthatunk. Ezzel a gyógyításnak több tekintetben új, helyes irányt szabunk. A seborvoslást pedig — a kezelés módjának megalapozásá val—nem remélt tökélyre emeltük...” Világviszonylatban elsőként... Arcok Egerből Kádár Zsolt Jut eszembe a régi-régi latin közmondás: poéta nascitur, orator fit (a költő születik, a szónok lesz — azzá válik). Azért kezdem apró jellemrajzomat ezzel a közmondással, mert az ökumenikus imahéten, az Egri Bazilikában hallottam Kádár Zsoltot szolgálni. Mire az a negyven perc elszaladt, ami alatt ő fölröppentett engem legalább a freskók magasságába, nem tudtam eldönteni, mitől is lelkesültem be igazán: attól-e, amit mondott, vagy attól-e, ahogyan mondta? Most írja doktori dolgozatát kommunikáció, média, egyház témakörben... Bizonyára mindkettőtől, hiszen a bibliai idézet az Isten és az ember közötti szövetségről gyermekkorom óta csodálatom tárgya, olyan metaforája az életemnek és a tudatomnak, amivel újból és újból meg kell birkóznom. Sorsomon végignézve, leszűrve néhány kellemes és kellemetlen tanulságot, szilárdan áll a tétel: amíg az ember nem veszi komolyan azokat a tartalmakat és szóképeket, amelyekben a Lélek tudása megnyilvánul, nem tudnak az egyes emberek, az egyes hatalmak — még a legnagyobbak sem! — mit kezdeni az ember és az ember közötti szövetséggel. Vagy még pontosabban: fontos alapfogalmak — mint a hit, szeretet, bizalom, az egymás iránti megnyilvánulásaink tisztességes szabályai — nélkül bolygunk itt a világban, sodródunk, és mire odajutunk — mert odajutunk —, hogy méltóan befejezzük az élet által ránk rótt feladatot, csak bámulunk, mint Bálám szamara! Hogy stílszerűek legyünk! (Ezt a gondolatsort kaptam a szónoktól!) De nem erről akartam beszélni. Hanem arról, hányféle szabályzatnak, mércének, tartalmi és formai előírásnak kell megfelelnie, eleget tennie annak, aki a közönség, a közösség elé lép. Odaáll, és mondja a magáét. Nem a másét, a magáét. Eddigi évtizedes tapasztalataim igazolják, hogy a hazai szónokképzés csak az egyházaknál létezik. Naponta vagyunk megalázott hallgatói nyögdécselő, magyarul rosszul tudó, felkészületlen, kapkodó, dadogó, a szavak tartalmát alig kapisgáló közszereplőknek, akik fontosnak tartják elmondani a szöveget a nyilvánosság előtt, mert úgy gondolják, hogy erre jogot kaptak valahonnan, valamikor, valakitől. Ezt a diktatúrában értettük, hiszen ott a helyi hatalmi tudat lépett az egyéni képességek, tudás, a valódi tudás, a szakma szerinti értékek helyére. Ma sem változott a helyzet, ma is éppúgy nyögnek, húzzák az „ő” betűt — hol röviden, hol hosszan — bele a fülünkbe, amíg a kínos foglalatosság előadó és hallgatósága között a türelem végső kimerülésével véget ér. Kádár Zsolt minden adottsága szerint kiváló szónok. Éppen negyvenéves, most úja doktori dolgozatát kommunikáció, média, egyház témakörben. De kommunikációelméletet tanít a Debreceni Református Tanítóképzőben, miközben egyháza vezetőségétől megbízást kapott egy etikai jellegű könyv megírására. Ez a szint, ahol most tart. De ha azt állítottam a latin közmondás után, hogy valaki szónoknak nem születik, hanem azzá válik, akkor indokolnom is illik. A miskolci Herman Ottóban érettségizik 1972-ben, ősszel már a Debreceni Református Teológián fejlődik tovább. Lelkészhiány miatt 1975-től az átá- nyi és hevesi gyülekezetben szolgálatot végez. Teológiai tanulmányait 1977-ben fejezi be, leteszi az első lelkészképesítő, majd a papi vizsgát, kitűnő eredménye nyel. Ezért a bizottság külföldi tanulmányúttal jutalmazza. Az utazás későbbre csúszik, mert Szilvásváradon kap segédlelké- szi megbízatást. 1980 őszén utazik el egy évre Skóciába, majd 1981-től újra Szilvásvárad következik, hogy innen áthelyezzék a miskolci püspöki hivatalba. Itt mélyül, gazdagodik az egyéniség a különféle feladatok végrehajtásában. Borsodban több helyen szolgált, majd 1988-ban az egri gyülekezet megválasztotta lelki- pásztorául. Még előbb, 198687-ben hivatalos küldöttség tagjaként járt az USA-ban, ahol több konferencián tartott előadást. 1990-ben vendég lelki- pásztorként szolgált, mi több, 1991 őszétől — a Princeton Theological Seminary elnökének a meghívására — családjával egy esztendőt tölthetett az Egyesült Államokban. Ott nyerte el 1992- ben a teológiai magiszteri fokozatot. Már itt is a kommunikációelmélet a szakdolgozat tárgya. Nem véletlenül hívták meg tehát több — köztük a trentoni — betöltetlen lelkészi állás elfoglalására. Úgy döntött, hogy visszajön, hazaköltözik. Felesége a debreceni bölcsész- diplomával beiratkozott az EL- TÉ-re, ott angol nyelv és irodalom szakon végzett: az USA-ban posztgraduális képzéssel gyarapította tudását. Mit tanult és mit tud tehát egy jó szónok? Mindent. Ezért történik meg, hogy nemcsak hibátlanul fogalmaz, a hangsúlyokat akkor és úgy rakja oda a szavakra, olyan érzelmi telítettséggel és lendülettel sodoija-sodorgatja a hallgatóságot témakörének csúcspontja felé, mintha valami láthatatlan könyvől olvasná a nyomdakész szöveget. Pedig csak annyi történik Kádár Zsolt esetében, hogy hiszi azt, amit mond, tudja is, miért kell éppen azt és éppen most és éppen azoknak elmondania, akik őt figyelmükkel megtisztelik. Ismeri a lélektan szabályait, arányérzéke hibátlanul működik. És az sem elhanyagolható, milyen remek orgánuma van. Ráadásként gesztusai teljes összhangban hul- lámzanak azokkal az arckifejezésekkel, amelyek óhatatlanul bizonyságot tesznek arról, amiért vallja mindazt, amit hirdet. Ha már az ökumenikus imahéten találkoztam Kádár Zsolttal, az ő rétori tudását, hitbéli szilárdságát szíves figyelmébe ajánlom azoknak, akik ezt a szétzilált magyar társadalmat vissza akarják vezetni az európai etikai és eszmerendszer keretei közé. Farkas András CREATIVE IIIIVHHUK Eger, Rákóczi út 31.3/10. Tel.: (36) 318-881 GRAFIKAI TERVEZES PROFI FOTO HÍVJON! s munkatársunk felkeresi Önt.l A Hotel Eger Igazgatósága tisztelettel meghívja Önt és kedves családját az Eger Szálló termeiben rendezendő 1994. február 12-i III. Szent-Valentin bálra Program — divat- és ékszerbemutató — Valentin-napi jövendőmondások — Domány Anita az egri Táncdalfesztivál helyezettje — Valentin-pár választás — TOMBOLA sok-sok meglepetéssel Megnyitó 20 órakor A Valentin-napi rendezvénysorozat védnökei: dr. Ringelhann Györgyné és dr. Lantos Bálint Heves megyei rendőrfőkapitány Az est házigazdái, műsorvezetői: Szabó János és Jordán Mária előadóművészek Jegyek az Eger Szállóban kaphatók. Asztalfoglalás: 413-233/124 Menü: 900 Ft TÁMOGATÓINK — Egri Dohánygyár Kft. Philips Morris -4N Kft. — Sanatmetal — Grafotip Kft. — Arany Chimera Ékszerüzlet Eger, Szent János u. 2. — Revü Divatház — Erlau Reisen * — Egri Közösségi TV — Heves Megyei Hírlap
