Heves Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1994 25., kedd Látószög Gól nélküli siker Sikerágazat nálunk már a privatizáció is — hallom a hivata­los megállapítást, s látom hozzá a tárcanélküli miniszter meg­elégedett tekintetét. Az eredményes akciók mintegy igazolá­sára a felelős országos vezető példát is idéz, történetesen az édesiparból. Gyermekkori kedvenc csokijára utal, az ismert nyalánkságra, amit „Gól” néven fogyasztott annak idején maga is nagy élvezettel. Ám bármilyen finom is volt — így a főember — a csomagolásával ma már — sajnos — nem juthat­na messzire. A fölöttébb egyszerű „köntös” napjainkban igencsak kevés. Mondhatnók úgy is: egyenesen szegényes. Nem így a Stollwercké. Ami — lám! — puszta látásával —, hogy a nyilatkozathoz jobban igazodjunk — az egekbe emel. Legalábbis sokkal inkább elragadtatja a vevőt. Csupán a már­kával bárhol eladhatná a Gólt is. Bizonyos, hogy sokat jelent az „aggyusztálás”. Kétségkívül tetszetősebb számos külfödi cikk megjelenése, mint a mieink közül soké. S hogy csupán a csokinál és csokiféléknél, az édességeknél maradjunk: vitathatatlan, hogy valamennyi mindenekelőtt „öltözékével” keltett figyelmet, s lett többé- kevésbé kapós. Ugyanekkor azonban — ezt sem hagyhatjuk észrevétlen — a dekoratívabb vagy flancosabb külső sem volt képes egyértelműen magával ragadni valamennyi vásárlót. Hamar észrevette bizony még a gyermek is, hogy gyakran csak a szokatlanabb csomagolás jelentett számára újat, töb­bet, s ezt a külsőséget meglepő módon megfizettették. Való­jában karamellát, vagy cseppet sem különleges más tölteléket álcáztak csokoládénak, s a mártott ostyát is csokiáron adták. Ez utóbbiak pedig töbnyire sem felül nem múlták, sem el nem érték például a szerényke Balaton szeletünket, amely egyéb­ként a többszöri, meglehetősen drasztikus áremelgetések elle­nére is még mindig viszonylag olcsónak számít amazokhoz képest. S a sajátos, páratlan értékét máig őrző szerencsi Meló­diát más „ruhája” idegen cégér alatt is képtelen volt kiválóbbá tenni. Egyszóval nem valami eklatáns példa az a Gól, kicsit talán öngól is lehet az idézettek alapján. S még tovább időzve az édesipar terülületén, mondjuk a cukorgyárak esetére is hivat­kozhatunk. A legutóbbi szezonban már nem kellett annyi gyár a feldolgozáshoz, mint valaha, s bizony mégis maradt ré­pa a földeken. Korántsem csak a rossz időjárás, valamiféle alapanyaghiány, hanem a kemény üzleti meggondolás is sza­kított a gyakorlattal. Az volt a fontosabb, hogy a privatizált üzem tulajdonosa a legjobban jáijon. Ilyenformán a cukor ára akkor is tovább emelkedik, ha a répa kinn rohad a földön. A nagyobb termelés nem mindig éri meg a tőkésnek, s ezt — ha tetsztik, ha nem — a fogyasztónak tudomásul kell vennie a kí­méletlen piacgazdaságban. Lehetne hát az a privatizáció sikeresebb is, mint amilyen. Mondjuk olyan, hogy ne csak a csomagolás jelentsen válto­zást, s a változás minden esetben pozitív tapasztalatokat hoz­zon az egész országnak. Érezze mindenki, akár csokit vesz, akár hűtőgépet. S tudjon is venni, ha akar. Legyen hozzá pén­ze. Méghozzá beláthatóbb időn belül. Gyóni Gyula Tudnivalók az rt.-ről A korlátolt felelősségű társa­sági formák körébe tartoznak a részvénytársaságok is, amelye­ket elsősorban a nagyobb vállal­kozások esetében alapítanak — mondja dr. Bese Julianna, vállal­kozásjogi szakértő. Részvény- társaságot alapíthat egyetlen jogi személy is, ha az költségvetési szerv vagy pénzintézet, gazdasá­gi társaság, illetve maga az állam. A részvényesek száma nincs kor­látozva, szabályozva. Az alapítás nem a más társaságok eseteben szükséges szerződéssel történik, hanem a részvényjegyzéseket követő alakuló közgyűlésen az alapszabály lefektetésével. Az alapítás előre meghatáro­zott számú, fajtájú és névértékű részvényekből álló alaptőkével megy vegbe. Ennek nagyságát, a részvények névértékének össze­gét az alapítók állapítják meg. Ezzel kapcsolatban néhány fogalmat tisztázni kell. A rész­vény nem más, mint a tagsági jo­gokat megtestesítő értékpapír. A névértéket az alapszabályban kell rögzíteni, de legkisebb érté­ke 10 ezer forintnál nem lehet kevesebb. A részvénytársaság alapítása lehet nyilvános és zártkörű. Nyilvános alapítás esetén az ala­pítók és a részvényt jegyzők nem ugyanazok. Itt az alapítók nem varnak részvényessé, tevékeny­ségük befejeződhet az rt. meg­alakításával. Zártkörű alapítas esetén az alapítók abban álla­podnak meg, hogy az összes részvényt maguk veszik át. Zárt­körű rt.-nél nincs szükség alapí­tási tervezetre, részvényjegyzés­re és alakuló közgyűlésre. Am az alapszabálytól ők sem tekinthet­nek el, amit valamennyi tagnak alá kell írnia. A részvénytársasági forma előnye, hogy a részvények átru­házhatósága folytán a vállalko­zás dinamizmusa, a tőke mozgá­sának lehetősége biztosított. Kevesebbet utazunk Keletről nézve még vonzó az ország A természeti szépségeken túl a gazdasági fejlettségből adódó különbségek is utazásra készte­tik a világ polgárait. Különösen igaz ez a megállapítás Kelet-Eu- rópában, ahol az egyes orszá­gokban jelentkező áruhiányt a szomszédos országokból pótol­ják a polgárok. Az utazási szoká­sok tehát szoros összefüggésben vannak az államok mindenkori pénzügyi helyzetével. A KSH felmérése szerint or­szágunkba tavaly 30 millió kül­földi érkezett. Ez 20 százalékkal haladta meg az 1992-es forgal­mat. Csakhogy a látogatók fele a közvetlen szomszédból, a jugo­szláv utódállamokból és Romá­niából utazott hozzánk, de min­den eddiginél többen jöttek az orosz köztársaságokból, vala­mint Németországból és Auszt­riából is. Sajnálatos tényként könyvelhetjük el, hogy az Angli­ából, Franciaországból és Olasz­országból érkezők száma jelen­tősen csökkent az előző évhez képest. Az ország gazdasági helyzetét tükrözi az is, hogy sokan nem tudtak annyi pénzt kiszorítani a családi költségvetésből, ameny- nyire egy-egy külföldi utazáshoz szükség lett volna. Aki viszont útra kelt, inkább a biztonságos Nyugat felé vette az irányt, mint a háború dúlta Dél, vagy az egyéb bizonytalanságokat rejtő Kelet felé. Többen azonban a belföldi nyaralás mellett döntöt­tek. A szállodák forgalma 1993- ban az előző év szintjén maradt, de a fizetővendég-szobák szol­gáltatásait 22 százalékkal keve­sebben vették igénybe, mint 1992-ben. A legnagyobb keres­let a panziók iránt mutatkozott. Nyilván, kedvező áraikkal, vala­mint elhelyezkedésükkel — fő­ként országutak, autópályák mentén épültek — nyerték meg a turisták tetszését. Egy majdnem végzetes ugrás nyomán Kollégánk segítségre vár... Balázs fekszik. Jó néhány hó­napja. Majd mozdulatlanul. Pe­dig május előtt maga volt a moz­gás. Sportolt, örökké szaladt, si­etett, mintha valami különös kényszer hajtotta volna, hogy habzsolja az életet, hogy le ne maradjon valamiről, valami megmagyarázhatatlanról. Hu­szonnégy éves, majd lecsitul — gondoltuk —, ráébred, az élet nem szalad el... Mindenben a legtöbbet akar­ta. Amikor újságíró lett, az öre­gebbek nyakán lógott, mindent meg akart tanulni, minden szak­mai fogást el akart lesni. Kitűnő nyelvtudásának kö­szönhette, hogy Hamburgban szerezhetett szakképesítést, ahol nemcsak magát a szakmát, ha­nem a korszerű újságkészítés elektronikus technikáját is meg­tanulta. Két évig egy tapasztalt német kiadói vezető mellett dol­gozott, megtanult szervezni, tár­gyalni, folyamatokat áttekinteni. Egyre szebb perspektíva kínál­kozott, amikor... Egy nyárelői hétvégén dunai kirándulásra ment a barátaival. Szép volt az idő, fürdésre csábí­tott a víz, vidám hangulatban telt a nap. És akkor megtörtént a végzetes lépés... Balázs fejest ug­rott a zavaros vízbe.... Az energetikai kormányzat si­kerként értékeli a lakossági gáz­hálózat fejlesztésében elért ered­ményeket. Az immár négy éve tartó programot az állam jelen­tős hitelekkel támogatta. A háló­zatba bekapcsolt települések száma 1990-ben négyszázötven­nel, 1991-ben négyszáznyolc­vannal, 1992-ben már ötszáz­nyolcvannal, míg 1993-ban — szinte Ugrásszerűen — kilenc- száztízzel gyarapodott. Ezzel az eltelt négy év alatt több mint két­szeresére nőtt a gázzal ellátott kistelepülések, falvak száma. Háztartásokban mérve, ez éven­Talán rossz szögben ugrott? Talán a kelleténél nagyobb len­dülettel futott neki? Talán a biz­tonságosnál néhány centiméter­rel alacsonyabb volt a víz? Ki tudja... Amikor vízbe ért, csak egy roppanást érzett. Elsötétült min­den. Hiába próbált mozdulni, megfordulni, levegőt venni, a karjával inteni, nem engedel­meskedtek az izmai. Tehetetle­nül, rongyzsákként lebegett a ví­zen, már-már fogyó levegővel a tüdejében. A többiek azt hitték tréfál. Odamentek, megfordítot­ták, ránevettek. Elszömyedtek, amikor meglátták szemében a te­hetetlenség kínját. Eltörtek a csigolyái. A men­tők szerencsére gyorsan megér­keztek. Több operáció után he­tekig élet és a halál között lebe­gett a kecskeméti kórházban. Csak az orvosi áldozatkész­ség, a szaktudás, gépek serege és a fiatal, kisportolt szervezet életereje tartotta a mezsgye innenső oldalán. Ifjú kollégánk ma egy buda­pesti rehabilitációs intézetben fekszik. Csaknem teljesen bé­nán. Orvosi csodának minősítik azt, hogy egyáltalán él. Hogy lé­legzik, hogy rezdülnek kezén az ujjak. Mert élni, mozogni, fei­te körülbelül százezer családot jelent. Hogy ez a lendületes fo­lyamat töretlen marad, azt ma csak remélni lehet. A támogatást jelentő kedvezményes hitelek és pályázatok ugyanis az ország mindenkori pénzügyi helyzeté­től függnek. Gazdasági lehetősé­geinket ismerve, viszont sem a jelen, sem pedig a közeljövő nem kecsegtet sok jóval. Ma még a gázfűtés sokkal ol­csóbb, mint a hagyományos, vagy az olajtüzelés, a vülamos- áramról nem is szólva. Valameny- nyien emlékszünk rá: nem is olyan régen még a villanyfűtést épülni akar. Hihetetlen akarat­erővel tornázik, próbál életet önteni a satnyuló izmokba, új­raéleszteni megszakadt ideg­pályákat. Szenvedve, erőlködve, de gyógyulni akar. Mert pontosan tudja, hogy a legtöbbet önmaga tehet önmagáért. Mennyire és mitől javulhat az állapota? Hogy lábra áll-e valaha? Hogy a karjai meg­mozdulnak-e egyszer? Ma még csak találgatni lehet. És bíz­ni... Bízni egy, a mienknél felsze­reltebb, felkészültebb külföldi rehabilitáció sikerében. A 24 esztendős Koncz Balázs külföldi gyógykezelésének támogatására az Axel Springer Magyarország Kiadói Kft., a munkatársak ala­pítványt hoztak létre, mert a to­vábbi gyógyuláshoz pénz kell. Olyan sok pénz, amennyinek az előteremtésére egyetlen munka­helyi kollektíva ereje nem ele­gendő. A Koncz Balázs külföldi gyógykezelésének költségeihez szánt adományokat a MHB 222- 11428-7131 számlaszámra fizet­hetik be mindazok, akik hozzá kívánnak járulni egy szerencsét­lenül járt fiatalember felépülésé­hez. támogatták, aztán jött a villa­mosenergia árrobbanása, ami­kor kedvezményeket kaptak azok, akik olajtüzelésre álltak át. S lám, mára valósággal büntetik azokat, akik ezt az utat járiák. Rebesgetik, hogy kormányber­kekben már foglalkoznak a veze­tékes gáz árának jelentős emelé­sével, s ha hinni lehet a híreknek, rövidesen 200-300 százalékkal magasabb tarifát számítanak majd a gáz köbméteréért. De nem biztos, hogy ettől csökkenni fog a fogyasztás, mert a gázfűtés kényelméről nehezen mond le az, aki már próbálta... A magyar ipar 1994-ben A kutatók és a kormányzat előrejelzései szerint az év folya­mán a lakossági fogyasztás a ta­valyi szinten marad, az export visszaesése megáll, és a belföldi beruházások kis mértékben nö­vekednek. Ennél nagyobb ará­nyú fejlődésre, a nemzeti jövede­lem 1-2 százaléknál magasabb szintű emelkedésére — sajnos — továbbra sem számíthatunk. A külgazdasági feltételekben sem várható jelentős javulás. Mi­vel termékeink legfontosabb fel­vevőpiacain — Németország­ban, illetve Olaszországban — valószínűleg stagnál majd a gaz­daság, oda továbbra sem szállít­hatunk a tavalyinál több árut. A kelet-európai piacokon ugyan érdeklődnek a termékeink iránt, de fizetni alighanem még a kö­zeljövőben sem tudnak. Ami a beruházásokat illeti: akár 5 százalékos növekedés is elképzelhető — az ipari tárca elő­rejelzése szerint. Ézek külföldi tőkebefektetéssel, kül- és belföl­di bankok hiteleivel, valamint közvetlen állami támogatással valósulnak meg. Főként infra- struktúrális építkezések — közú­ti, vasúti és távközlési fejleszté­sek —, s nem kis mértékben a vi­lágkiállításhoz kapcsolódó beru­házások terén lehet eredménye­ket várni. A külföldi működötö­ké beáramlására továbbra is szá­mít a kormányzat. A foglalkoztatottak számának csökkenése az év elején várható­an megáll, majd év közben — a beruházások ütemével párhuza­mosan — esetleg alig észrevehe­tően még nőni is fog. 1994-ben valószínűleg még nem lehet 13 százalék ala szorítani a munka­nélküliségi szintet. A gazdaság stabilitását segít­heti, hogy az ev folyamán befeje­ződik az állami vállalatok átala­kulása. A privatizációnak ezzel egy jelentős szakasza zárul le. Az ipari növekedés folyamatában a kormány jelentős szerepet szán a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek beszállítóként és fel­használóként az eddiginél na­gyobb arányban vehetnek részt a termelésben. Az egyre szigorúbb kül- és belpiaci szabályok ugyan­akkor óhatatlanul felgyorsítják a piaci szereplők kiválasztódását: az életképesek megerősödnek, míg az életképtelenek, vagy csak lassan alkalmazkodók kihulla­nak a sorból. Ilyen esetekkel az idén a korábbinál nagyobb szám­ban találkozhatunk majd — leg­alábbis ezt mutatják az előre­jelzések. Gáz lesz... Ma támogatják, holnap adóztatják? Kutyák, macskák és társaik Négylábú kedvenceink, télvíz idején A megfelelő, ápolt szőrzet véd a hidegtől Fújhatnak csalóka tavaszi sze­lek, a január a tél hónapja, s fehér ékessége, a hó bármikor újra meglephet minket. Mindeneset­re a fagy és a jog veszélyeivel még hószegény téli időszakban sem árt számolni. Vastag kabát és meleg lábbeli az ember számára elviselhetővé teszi a fagyaos időszakokat. A kutya lábára azonban nem húz­hatunk csizmát, nem adhatunk rá meleg anorákot, néhány dol- gora azonban figyelemmel lehe­tünk, hogy négylábú kedvencün­ket „télállóvá” tegyük. A nagyon öreg és rövidszőrű kutyákat kivéve, nincs is szüksé­gük kabátra — még a legdivato­sabbra sem. A megfelelő, ápolt szőrzet elegendő védelmet bizto­sít számukra a hideg és a nedves­ség ellen. Aki mégis kutyakabát­kát ad ebére, megakadályozza, hogy annak bundája a hideg idő­szakban vatagabbá, tömöttebbé váljon, s melegen tartsa az álla­tot. Ha a téli bunda kellően dús, a zord hidegben is sétára indulha­tunk négylábú pajtásunkkal. A hideg sietősebb tempóra ösztö­nöz, s ez jó testmozgás is. Az állatok között csak a Csiz­más Kandúrnak van lábbelije, a kutyának nincs, ezért a csúszós­ság miatt leszórt homok — és fő­leg a só — veszélyt jelent a szá­mára. Ezért indulás előtt a kutya talpait kenjük be vazelinnel vagy faggyúval. Ezzel a súlyosabb fel­maródásokat vagy fájdalmas bőrrepedésekete előzhetjük meg. Ha a tél bőséges hóeséssel is megörvendeztet, az alábbiakra is érdemes ügyelni. Ha az állat séta közben hirte­len sántítani kezd, több mint va­lószínű, hogy fagyos hógalacsin képződött a lábujjai között. Óva­tosan távolítsuk el, mert ha ke­ményen odafagyott, feltéphetjük a finom bőrt. A kutyák imádják a havat. Ki ne látott volna már a hóban bol­dogan hempergő ugrándozó ebet? Ilyenkor az állat bundájá­ban hógalacsinok képződnek, ezektől szinte mozogni sem tud. Csak a bunda óvatos kizárása se­gít ilyen esetben. De a szobasző­nyegre való tekintettel sem árt „hótalamtani” kedvencünket, hiszen a meleg hatására ebünk körül csinos kis tócsák keletkez­nek a lakásban. Fagyos időben ne hagyjuk a kutyát hosszú ideig üldögélve várakozni, miközben az üzletben vásárolunk. Ha nincs lehetősége, hogy mozgással melegen tartsa magát, természetes „életvédett­sége” ellenére is meghűlhet. Az állatviselkedéstan szakér­tői sem tudják, hogy egyes ku­tyák miért habzsolják a havat. Ne engedjük! Még ha nézeteltérésre is kerül sor kutya és gazdi között, akkor is tiltsuk meg neki, ugyanis nagyon gyakran követi a hóevést kellemetlen hasmenés vagy to­rokgyulladás. Ebben az esetben is érvényes a mondás, hogy amit a kiskutya nem tanult meg, a fel­nőtt kutya soha sem fogja már tudni. A felnőtt állatot már na­gyon nehéz, ha ugyan nem lehe­tetlen, a nemkívánatos tevé­kenységeiről leszoktatni. Hazatérés után a mancsokat és a locsakos, piszkos bundát langyos vízzel le kell öblíteni és alaposan megszántam. Teljes fürdetés nem ajánlatos a téli idő­szakban, mert ezzel eltávolíthat­juk a hideg ellen természetes vé­delmet nyújtó zsiradékot a szőr­zet alsó, finomabb szálairól. Nem beszélve a tüdőgyulladás­ról, amit beszerezhet, ha nem ügyelünk gondosan a bunda tel­jes megszárítására.

Next

/
Thumbnails
Contents